ügy száma: Kfv.V.35.247/2018/6. szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Kárpáti Magdolna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Fülöpné dr. Fazekas Krisztina ügyvéd
alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága
alperes képviselője: dr. Tarcsi Csaba jogtanácsos A per tárgya: adóügyben általi felülvizsgálata hozott közigazgatási határozat bíróság A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
elsőfokú bíróság határozatának száma: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
alperesnek 15 napon belül 25.000 (
az huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak felhívásra 744.300 (
az hétszáznegyvennégyezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél
elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint
elsőfokú hatóság megállapította, hogy adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásaival nem volt arányban
adómentes, a bevallott, és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmeinek együttes összege, ezért helytállóan
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 109.§
adó alapját becsléssel állapította meg és a fedezetlen kiadásokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 4.§
elsőfokú hatóság új eljárásra volt köteles és a vonatkozó iránymutatás szerint U. M. M. magánszemélynél kapcsolódó vizsgálat lefolytatása volt indokolt egy kölcsönügylet körülményeinek teljes körű tisztázása végett, értékelni szükséges a felperes és a M. P. s.r.o. szlovák cég közötti kölcsönügylet kapcsán rendelkezésre álló bizonyítékokat, valamint a 2008. január 1-ei nyitó egyenleg összegszerű meghatározását felül kellett vizsgálnia.
eljárás során a revízió a
alperes a kölcsön körülményeinek tisztázása során értékelte, hogy a külföldi jogsegély alapján eljárt szlovák adóhatóság sem a céget, sem annak ügyvezetőjét nem érte el, adóalanyként utolsó áfa bevallását
összeget a felperes részére. A kölcsön céljáról, annak forrásáról nem tudott nyilatkozni. A pénzösszeg átadására 10.000-es és 20.000-es címletű bankjegyekben került sor,
t
onban nem tudta megmondani, hogy a szlovák cég ügyvezetője honnan vette elő
összeget, és
t sem, hogy felperes
átvett készpénzt hová tette, a készpénz átadás-átvétel körülményeiről részletesen nyilatkozni nem tudott. A kölcsönt magában foglaló okiratot pedig
ért nem írta alá, mert a szlovák jogszabályok szerint ellenjegyzése nem szükséges, és
on
ért nem szerepel a szlovák társaság bélyegzője sem, mert a jogszabályi előírás
t sem kívánja meg.
alperes mindezek együttes értékelése alapján jogszerűnek minősítette
t
elsőfokú határozati megállapítást, hogy a kölcsön tényét hitelt érdemlő adatok nem támasztják alá. A kereseti kérelem [9] A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását, és a terhére rótt fizetési kötelezettség törlését, illetve a határozatok hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. [10] Álláspontja szerint a hatóság megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50.§
Art. rendelkezései értelmében a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt tényeket
ellenkező bizonyításáig valónak kell elfogadni. A kölcsönszerződésről okirat készült, annak megtörténtét a társaság ügyvezetője közokiratban megerősítette, a kölcsön folyósítását tehát megfelelően bizonyította.
elsőfokú határozat [11]
elsőfokú elutasította. bíróság jogerős ítéletével a keresetet [12] Indokolásában rögzítette, hogy felperes a perben a becslés jogalapját nem vitatta, csupán a szlovák cég által nyújtott kölcsönnek a forrásai közül történt mellőzését sérelmezte.
elsőfokú bíróság ezért
t vizsgálta, hogy a kölcsön körülményeinek tisztázása során
alperes a tényállást teljes körűen feltárta-e, a bizonyítékokat egyenként és összességükben megfelelően értékelte-e [Ket. 50.§
elsőfokú bíróság idézte Varga Dzsafert,
onban
idézései nem voltak kézbesíthetőek, így a meghallgatása nem volt foganatosítható. [14] A felperes
iratokhoz csatolta a szlovák cég ügyvezetőjének közjegyzőnél adott nyilatkozatát, valamint Péter Veresnek, a G. S. s.r.o. társaság ügyvezetőjének Kassán tett nyilatkozatát, amelyekkel
t kívánta igazolni, hogy
a kölcsön, amelyet a szlovák cég a felperes részére nyújtott, a G. S. s.r.o. társaság által megfizetett összegből került finanszírozásra, megvolt tehát
anyagi fedezete. A felperes emellett annak igazolására, hogy a szlovák cég ügyvezetőjének rendelkezésére állt a kölcsönösszeg, csatolta a S.S. s.r.o. valuta eladásról szóló 2011. április 1. napi pénztárbizonylatát, amely 75.500 EUR ellenértékének, 20.007.500 Ft-nak
eladásáról szól. [15]
elsőfokú bíróság a felperes által benyújtott okiratok ellenére sem értékelte bizonyítottnak
t, hogy a kölcsön folyósítása a valóságban megtörtént. Osztotta
alperesnek
írásba foglalt kölcsönszerződés értékelésével kapcsolatosan megfogalmazott felvetését. A szerződést készítő ügyvéd
okiratot nem jegyezte ellen.
összeg átadásánál meg tudta nevezni a bankjegyek címleteit, de arról, hogy a kölcsönadó
t honnan vette elő, illetőleg a felperes
t hová tette, nem tudott nyilatkozni, tehát a pénzátadás részletes történéseiről, részleteiről érdemi nyilatkozatot nem tett. Nem volt tudomása a kölcsön forrásáról sem.
írásba foglalt kölcsönszerződés értelmében a kölcsönt a szlovák cég nyújtotta a felperesnek.
ügylet során ezért
t kellett vizsgálni, hogy e társaság rendelkezett-e a kölcsönhöz szükséges fedezettel. A felperes sem tette vitássá
alperes
on hivatkozását, amely szerint 2008. január után a szlovák cég adóbevallást nem készített, gazdálkodására, bevételére, jövedelmére vonatkozóan adatok, bizonylatok, okiratok nem állnak rendelkezésre, ahogyan a kivételt, vagy a kifizetést igazoló számlák vagy egyéb dokumentumok sem. A kölcsönadó társaság ügyvezetőjétől származó közjegyző előtti egyoldalú nyilatkozatot - amelyben nevezett elismeri, hogy a G. S. s.r.o. a szlovák cég felé fennálló tartozását kiegyenlítette nem támasztja alá más okirat, mint a G. S. s.r.o. ügyvezetőjétől származó szintén egyoldalú nyilatkozat, amelynek dátuma sem rögzíthető pontosan, és csak annak bizonyítására alkalmas, hogy e társaság ügyvezetője elismerte a szlovák céggel szembeni tartozást.
t
onban, hogy ténylegesen a társaságok között pénzmozgás történt volna, e nyilatkozatokon kívül más (különösen okirat) nem támasztja alá. Mindezekből következően nem igazolható, hogy a szlovák cég részére rendelkezésre állt a kölcsön átadásához szükséges fedezet. Ilyen bizonyítékok mellett
elsőfokú bíróság nem tartotta bizonyítottnak
t, hogy a szlovák cég a felperes részére a vizsgált időszakban a kölcsönt ténylegesen folyósította volna. [16]
elsőfokú bíróság megállapította, hogy
adóhatóság a tényállás megállapítása körében a bizonyítékokat beszerezte,
okat egyenként és összességükben értékelte. A bizonyítékok értékeléséről a határozatában számot adott, a bírósági eljárásban lefolytatott bizonyítás kiegészítés nem volt alkalmas arra, hogy a közigazgatási határozatban megállapított tényállást megdöntse, illetőleg a bizonyítékok nem voltak alkalmasak arra sem, hogy
adóhatóság által feltárt és értékelt bizonyítékok erejét megdöntsék. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] A felperes felülvizsgálati kérelmében
ítélet hatályon kívül helyezését és
elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. [18] Felülvizsgálati kérelme első részében ismertette
ítélet indokolását. Álláspontja szerint
elsőfokú bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206.§
adóhatósági eljárásban, mind a perben okiratokkal és tanúbizonyítással igazolta a kölcsönügylet létrejöttét. Ezt követően a felperes elemezte, a bizonyítékok miként bizonyították, hogy a szlovák cégtől a kölcsönt megkapta. [19]
alperes ellenkérelmében
ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [21] A Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között, a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatta felül (Pp. 272.§
adóhatóság rendszeresen ellenőrzi
adózókat és
adózásban részt vevő más személyeket.
ellenőrzés célja
adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86.§
adóhatóság
ellenőrzés célját
a) pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. [23] A bevallások utólagos ellenőrzése során
adóhatóság
adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is. [24] A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását
ellenőrzés során a tényállást
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást
adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:
irat, a szakértői vélemény,
adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, más adózók adatai,
elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,
adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat. [25]
ellenőrzés felperesnél alkalmazott fajtájánál is
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.
adóhatóság megállapítása szerint
adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,
adóhatóság
adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel
ismert és adóztatott jövedelmekre is -
adóhatóságnak
t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és
életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. [26]
adóhatóság a bizonyítási eljárás során a becslés módszerét alkalmazza - mint ahogyan a felperes ügyében jogszerűen tette, mert a kiadásai meghaladták a bevételeit - a valós adó alapját valószínűsítenie kell.
adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,
onban
adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. [27] Kiadásainak fedezetéről
adózó bír ismerettel, így annak bizonyítása, hogy mikor, mennyi bevétele volt,
t mire fordította, a felperest terhelte.
adózó terhére értékelhető.
adóhatóság
általa beszerzett, illetve a felperes részéről előtárt bizonyítékok alapján volt köteles dönteni. A meghozott adóhatározatokkal szembeni jogorvoslat közigazgatási perben a felperes részére is biztosított volt (Art. 143.§
adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a (Pp. 324.§-ának
okat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,
okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok [Pp. 166.§
elsőfokú bíróság a keresetben foglalt állítások igazolására bizonyítási eljárást rendelt el, majd a közigazgatási eljárásban -
adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárást, illetve
eredményeként meghozott alperesi döntést (a kereseti kérelem keretei között) a perben lefolytatott bizonyítás eredményeként jogszerűnek minősítette, és a keresetet elutasította. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának
onban a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria nem állapított meg. [32]
elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának
alperes részéről a bizonyítékok értékelését, a keresetet,
ellenkérelmet, meghatározta a per tárgyát, amelyet követően nemcsak megjelölte, hanem idézte is
irányadó jogszabályhelyeket, majd ismertette a bizonyítási teher perbeli megosztását és a lefolytatott bizonyítási eljárást. Jogi indokolásában a Pp. 206.§
elsőfokú bíróság a bizonyításra vonatkozó Pp. előírások megtartásával,
eljárási és anyagi jogszabályoknak megfelelő ítéletet hozott, döntése a Pp. 213.§
alperes határozatban foglalt megállapításait, így a Pp. 164.§-a alapján a bizonyítatlan kereset elutasítása helytálló döntés. [34] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának
alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. [37] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria
illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§-ának
alperes a törvényes határidőn túl kérte tárgyalás tartását. Budapest,
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.