← Magyarország

Bfv.392/2018/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. A bűnösség megállapítása a bizonyítékok értékelésével megállapított tényállás támadásán keresztül nem felel meg a Be. 649. §

(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti felülvizsgálati oknak. vitatta a bűnösség megállapítását. II. A Btk. 2. §
(2)bekezdése szerinti törvényválasztás kérdése fel sem merül, ha a terhelt az elbírált cselekményeinek egy részét már az elbíráláskor is hatályos Btk. hatályba lépése után követte el. Kúria végzés Az ügy száma: A határozat szintje: Bfv.II.392/2018/
  1. felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Gimesi Ágnes előadó bíró . Feleky István bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. szeptember
  3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): Elsőfok: tárgyalás, Másodfok: ülés, Harmadfok: I. terhelt és társai ővárosi Törvényszék,
  4. február 24., nyilvános 5.B.246/2015/
  5. számú ítélete ővárosi Ítélőtábla,
  6. szeptember 26., nyilvános 4.Bf.143/2017/
  7. számú ítélete - Az indítvány előterjesztője: I. rendű terhelt Az indítvány iránya: I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 5.B.246/2015/
  8. számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.143/2017/
  9. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] [3] A Fővárosi Törvényszék a
  10. február
  11. napján megtartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 5.B.246/2015/
  12. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószerkereskedelem bűntettében [Btk.
  13. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §
(1)bekezdés b) pont V. fordulat]. Ezért őt - mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül - 9 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá 73.500 forint vagyonelkobzást rendelt el. Kimondta, hogy az I. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Megszüntette a Fővárosi Bíróság 8.Bk.908/2008/
  1. számú összbüntetési ítéletével kiszabott 8 év 6 hónap fegyházbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot. Az I. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásába beszámítani rendelte. Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. rendű terhelt és védője által bejelentett fellebbezések folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  2. szeptember
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott és jogerőre emelkedett 4.Bf.143/2017/
  4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta annyiban, hogy a szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, egyebekben az I. rendű terheltet érintően helybenhagyta. II.
  5. [4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Elsősorban azt sérelmezte, hogy a vád tárgyává tett cselekményeket nem az
  6. évi IV. törvény (továbbiakban: korábbi Btk.) alapján bírálták el. Az elítélése alapjául szolgáló bűncselekmények közül ugyanis kizárólag egy átadást követhetett el a letartóztatása napján, azaz
  7. július 4-én, a többi részcselekményét
  8. július
  9. napja előtt követte el. Erre tekintettel a korábbi Btk. szerint kellett volna elbírálni a bűncselekményeket. E jogszabály alapján pedig a terhére megállapított bűncselekmény helyesen a 282/C. §
(4)bekezdésében meghatározott bűncselekménynek minősülne miután orvosilag igazoltan kábítószerfüggő. [5] Jogi álláspontját alátámasztja az a tény (is), hogy a bíróság megszüntette a Fővárosi Bíróság 8.Bk.908/2008/
  1. számú összbüntetési ítéletével kiszabott 8 év 6 hónap fegyházbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot. A feltételes szabadsága ugyanis
  2. június
  3. napján járt le. [6] Sérelmezte továbbá az I. rendű terhelt, hogy a másodfokú bíróság helytelenül értékelte
  4. és
  5. számú tanúvallomását.
  6. számú tanú a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 13.B.11.168/
  7. szám alatt folyamatban vont büntetőügyben a
  8. június
  9. napján tett vallomásában úgy nyilatkozott, hogy „azon a napon, amikor az események történtek, mi nem találkoztunk, sőt az előző napon és előző héten és előző hónapokban sem”, így kizárt, hogy részére kábítószert adott át. [7]
  10. számú tanú nyilatkozata szerint ő „járt az én lakásomon, vásárolt ott valami füvet egy hölgytől”. Ekként e tanúvallomás sem tartalmaz terhelő adatot az ő cselekvősége tekintetében. [8]
  11. számú tanú vallomásával összefüggésben kifejtette, hogy nyilatkozatai ellentmondásosak voltak. Ugyanakkor e tanú alátámasztotta az ő védekezését, amely szerint: a „diszkóban érdeklődött nálam, hogy hol szerezhetne anyagot, és én a lakótársamhoz irányítottam”. [9] A II. rendű terheltet ugyancsak a lakótársához irányította. A II. rendű terhelttel a
  12. július
  13. napján történt letartóztatásáig kizárólag köszönő viszonyban volt. Ezen a napon „történt az a bizonyos átadás a II. rendű terhelt részére, ami azonban kétséges, hogy egyáltalán átadás volt-e, ezt tisztázni kellett volna”. [10] Előadta, hogy a lakótársának a kilétét a bírósági eljárásban azért nem fedte fel, hogy „a tárgyalásokon, maga a bíróság olvassa fel, hogy mást bűncselekménnyel ne vádoljak.” Ezen túlmenően a lakótársa nem tudta, hogy mit árul, „mert nekem végig azt mondta, hogy Neten veszi és ez Bio anyag, amit nem bűntettnek.” Ezt a tájékoztatást ő hitelt érdemlőnek tartotta, mert már többször fogyasztott speedet, de „annak más az íze.” és számára is csak a „Rendőrségen derült ki, hogy ez Speed, mikor a Rendőrség készített egy gyors tesztet”. [11] Sérelmezte továbbá, hogy a kirendelt védője az eljárás során nem megfelelően látta el a védelmet, mert nem tett indítványokat és nem terjesztett elő beadványokat. [12] Az I. rendű terhelt mindezek alapján új eljárás lefolytatását és a megfelelő következtetések levonását kérte a Kúriától.
  14. [13] A Legfőbb Ügyészség a BF.401/2018/
  15. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. [14] Kifejtette, hogy az I. rendű terhelt lényégében a jogerős ítéletben megállapított tényállás megalapozottságát vitatja, amely a (korábbi) Be.
  16. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban törvény által kizárt. A terhelt bűnössége, illetve a bűncselekmény minősítése csak a tényállással mindenben összhangban álló tényállításokkal vitatható, azonban a tényállás az I. rendű terhelt tévedésére, illetve kábítószer-függőségének fennállására vonatkozó tényeket nem tartalmaz, így az indítvány e részében a törvényben kizárt. [15] Az irányadó tényállás alapján az I. rendű terhelt a természetes egységként értékelhető bűncselekmények egyes részcselekményeit 2013. július 1. napját követően, azaz a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) hatályba lépése után követte el. Mivel így az elkövetéskor és az elbíráláskor is azonos büntetőtörvény volt hatályban, ezért a Btk. 2. §
(2)bekezdésének alkalmazása fel sem merülhetett. [16] Az alapügyben eljárt bíróságok feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem követtek el. A védő eljárására vonatkozó észrevételek a terhelt szubjektív megítélését tartalmazzák, amelyek azonban nem alkalmasak kizárási ok megállapítására. [17] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a Fővárosi Törvényszék 5.B.246/2015/
  1. számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.143/2017/
  2. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.
  3. [18] Az I. rendű terhelt védője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára észrevételt tett. [19] Kifejtette, hogy álláspontja szerint az alapeljárásban nem nyert bizonyítás az a tény, hogy az I. rendű terhelt általa is tudottan kábítószert adott át valakinek.
  4. július
  5. napján pedig senki részére nem adott át semmit. [20] Mivel az I. rendű terhelt a minősítés törvényességét is támadja, ezért azt kérte a Kúriától, hogy a felülvizsgálati indítványt nyilvános ülésen bírálja el.
  6. [21] Az I. rendű terhelt a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára észrevételként csatolta a nyomozási iratok
  7. oldalán elfekvő összefoglaló jelentés fénymásolatát annak igazolására, hogy a lakásán
  8. július
  9. napján megtartott házkutatás során lefoglalt kábítószerek csomagolásán a szaktanácsadói nyilatkozat alapján daktiloszkópiai nyomtöredékek váltak láthatóvá, azonban azonosság nem volt megállapítható, azok nem az I. rendűtől származnak. Ezért a bíróság által megállapított tényekkel szemben egyetlen kábítószerhez kötődő tárgyon sem volt rajta az ujjlenyomata. III. [22] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben alaptalan, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozata megalapozott.
  10. [23] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa
  11. március
  12. napján érkezett a Kúriára. Időközben -
  13. július
  14. napjával azonban hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló
  15. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.). A Kúria a
  16. július 1-je előtt érkezett felülvizsgálati indítványt a Be. alapján bírálta el, tekintettel arra, hogy a Be.
  17. §
(1)bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés szerint az új törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.
  1. [24] Az I. rendű terhelt elsősorban a bűnösségének megállapítását sérelmezte a terhére rótt bűncselekményekben. Indítványa szerint az alapeljárásban nem nyert bizonyítást az a tény, hogy általa is tudottan kábítószert adott át valakinek.
  2. július
  3. napján pedig senki részére nem adott át semmit. Ezért az eljárás során nem sikerült ítéleti bizonyossággal igazolni azt, hogy a terhére rótt bűncselekményeket elkövette. [25] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be.
  4. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. [26] A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be.
  5. §
(1)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [27] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [28] Minderre tekintettel azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, a Kúria kizárólag az ítéletben rögzített tények alapul vételével vizsgálhatja. [29] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki [Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont]. [30] Ugyanakkor az I. rendű terhelt az indítványában kifejezetten az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a kábítószer-kereskedelem bűntettének, valamint az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének a megállapítását, ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [31] Erre tekintettel a Kúria nem vizsgálhatta 2. számú és 1. számú tanúk, valamint a II. rendű terhelt vallomásának tartalmi elemeit és azok hitelességét, továbbá 3. számú tanú vallomásának következetességét sem. Nem foglalhatott állást abban a kérdésben sem, hogy a daktiloszkópiai szaktanácsadói véleményt az alapügyben eljárt bíróság - a rendelkezésre álló összes bizonyítékkal egybevetve - helytállóan értékelte-e. Mindez a bizonyítékok értékelése és a tényállás megállapítása körébe tartozik, aminek a vizsgálata a kifejtettek alapján a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [32] A jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem tartalmaz olyan ténymegállapítást, amely a terhelt felülvizsgálati indítványában írt tévedés megállapítását megalapozná. A terhelt e hivatkozása kapcsán is a bizonyítékok tényállás megállapításához vezető értékelést támadta. [33] A jogerős ítéletben megállapított tényállás - és a határozat indokolása - az I. rendű terhelt kábítószer-függőségére vonatkozó tényadatot sem tartalmaz, így azt a Kúria - a fent kifejtettek alapján - ugyancsak nem vizsgálhatta. 3. [34] Az I. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványát a korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjára alapította. Azt állította, hogy a bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor, illetve hogy a bűncselekmény törvénysértő minősítése és a büntető anyagi jog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetés kiszabására került sor. [35] A korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja anyagi jogi szabálysértés esetén szolgált felülvizsgálat alapjául. [36] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványában megjelölt felülvizsgálati okok a Be. 648. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja és a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján továbbra is felülvizsgálati okot képeznek. [37] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. Az I. rendű terhelt a bűnösségének a megállapítását azonban a tényállás támadásán keresztül támadta és ezért e körben indítványa a törvényben kizárt indítvány - amint az fentebb már kifejtésre került. [38] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [39] Erre a felülvizsgálati okra hivatkozott az I. rendű terhelt, amikor azt állította, hogy a Btk. 2. §
(2)bekezdésének téves alkalmazásával törvénysértően minősítették a terhére rótt bűncselekményeket és ez törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte. [40] A Be. 659. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során azt a Btk.-t kell alkalmaznia, mint amit a megtámadott határozatában a bíróság alkalmazott, valamint az alapeljárás idején hatályban volt Be. alapján kell vizsgálnia a bíróságok eljárásának törvényességét. [41] A Btk. 2. §
(1)és
(2)bekezdése szerint a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni, kivéve ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, mert ebben az esetben az új büntetőtörvényt kell alkalmazni. [42] Az irányadó tényállás szerint az I. rendű terhelt a tényállás
  1. és
  2. pontjaiban részletezett cselekményeket
  3. május
  4. napját követően,
  5. július
  6. napjáig követte el. E cselekmények elkövetési idejében
  7. június
  8. napjáig a korábbi Btk., míg
  9. július
  10. napjától a Btk. volt hatályban. [43] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a több részcselekmény által megvalósult természetes egységet képező bűncselekmény elkövetésének ideje az utolsó részcselekmény befejezésének időpontja. [44] A természetes egységként megvalósult bűncselekmény, valamint a bűnhalmazatban álló több bűncselekmények esetén az elkövetéskor, illetve az elbíráláskor hatályban lévő büntetőtörvény alkalmazásának a kérdése csak akkor merülhet fel, ha a természetes egységet alkotó valamennyi részcselekmény, illetve bűnhalmazatban lévő valamennyi bűncselekmény elkövetésére az elbíráláskor hatályban lévő új törvény hatálybalépése előtt került sor (BH 2004.304., BH 2002.467.). [45] Az irányadó tényállás alapján a tényállás 1/A. és 1/C. pontjában írt cselekményt az I. rendű terhelt nem
  11. július
  12. napja előtt követte el (fejezte be), így a korábbi Btk. alkalmazásának a lehetősége fel sem merült. [46] Mindezekre tekintettel az időbeli hatály kérdését az alapügyben eljárt bíróságok a törvény helyes értelmezése alapján döntötték el.
  13. [47] A Be.
  14. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpontja értelmében a jogerős ítéletben kiszabott büntetés revíziójára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. [48] Miután az elbírált bűncselekmények minősítése törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta (EBH 2011.2387). 5. [49] Az I. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványában sérelmezte azt is, hogy a kirendelt védő nem megfelelően látta el a védelmét. [50] A Be. 649. §
(2)bekezdése értelmében felülvizsgálatnak kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozatának meghozatala során megvalósult és a törvényben kimerítő jelleggel felsorolt eljárási szabálysértésekre hivatkozással lehet helye. Erre tekintettel a kirendelt védő eljárása nem képezheti felülvizsgálat tárgyát. [51] A Kúria a Be. 659. §
(5)bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést nem vétettek. [52] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [53] A kirendelt védő a Legfőbb Ügyészség indítványának kézhezvétele után, nyilvános ülés kitűzését indítványozta. A Be. 660. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében a védő ez irányú indítványa csak abban az esetben köti a Kúriát, ha a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül terjeszti elő. [54] A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 660. §
(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 656. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva és miután hivatalból vizsgálandó ún. abszolút eljárási szabálysértést [Be. 659. §
(6)bekezdés] sem észlelt - az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott határozatot az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta [Be. 662. §
(1)bekezdés a) pont]. [55] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
  2. §
(6)és
(7)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.