Bf.264/2018/4 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés], s ezért őt, mint visszaesőt 8 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 8 év közügyektől eltiltásra ítélte, s rendelkezett a járulékos kérdésekről is. A törvényszék ítélete ellen vádlott és a védője jelentettek be fellebbezést téves jogi minősítés miatt és a büntetés enyhítése érdekében. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az átiratában annak helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla elsődlegesen azt rögzíti, hogy a törvényszék a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szabályainak az alkalmazásával folytatta le a büntető eljárást és hozott ítéletet 2018. január 29. napján. Ezt követően, 2018. július 1-jén lépett hatályba az új büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.), melynek 868. §

(1)bekezdése kimondja, hogy „E törvény rendelkezéseit - … - a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntető eljárásokban is alkalmazni kell”. Erre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletének a felülbírálatát a Be. szabályai szerint végezte el, kiemelve ezen törvény 870. §

(1)bekezdésében foglaltakat, mely szerint „Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásban az azt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt e törvény másként szabályozza”. A bejelentett fellebbezések elbírálására az ítélőtábla a Be.

1. §-ában írt nyilvános ülés tűzött, melyen vádlott és a védője a fellebbezéseiket fenntartották, a cselekmény életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérleteként való minősítését és a büntetés enyhítését kérték, míg az ügyész az ítélet helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla a törvényszék fellebbezésekkel sérelmezett ítéletét a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék a perrendi szabályok maradéktalan betartásával folytatta le az eljárást. Beszerezte az ügy eldöntése szempontjából releváns bizonyítékokat, mellyel teljes körűen eleget tett az ügyfelderítési kötelezettségének is. Az általa rögzített tényállás azonban kis részben hiányos és kis részben ellentétes is az iratok tartalmával [Be. 592. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. c)pont], ezért azt az ítélőtábla a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával - az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján - kiegészíti, illetve a helyesbíti a következők szerint: - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség a vádirati tényállást

1. november
2. napján egészítette ki (tárgyalási iratok
3. számú jegyzőkönyv
4. oldal). - Az
5. pont alatt írt ítéletet az Ózdi Városi Bíróság hozta és a garázdaság bűntettét az
6. évi IV. törvény
7. §

(1),

(3)bekezdés d) pontja, míg a

1. alatt megjelölt határozat a társtetteként elkövetett rablás bűntettét az
2. évi IV. törvény
3. §

(1),

(3)bekezdés c) pontja szerint minősítette. - sértett

1. október 22-én született, s ...a sértett veje. („A történeti tények első bekezdése”.) - A sértett a polgári jogi igényét a
2. június 17-i tárgyaláson terjesztette elő, mely szerint „kártérítési igényt kívánok előterjeszteni a vádlottal szemben, a sérüléseim miatt nem tudtam dolgozni három hónapig, a munkabér helyett táppénzt kaptam, a így a munkabér és a táppénz közötti különbséget kérem kártérítésként, de a pontos összeget megjelölni nem tudom” (
3. sorszámú jegyzőkönyv
4. oldal). - Az erő mértékegysége kilopond. Az így kiegészített, illetve helyesbített tényállás már mindenben megalapozott, mentes a Be.
5. §ában felsorolt hiányosságoktól, ezért az ítélőtábla a törvényszék ítéletét ezen helyesített, illetve kiegészített tényállás alapján bírálta felül a Be.
6. §

(3)bekezdése alapján. A törvényszék mindenre kiterjedő, meggyőző és a logika szabályainak is mindenben megfelelő indokát adta annak, hogy vádlott védekezését miért vetette el, s hogy a tényállását miért sértett egyéb bizonyítékokkal is megerősített - vallomására alapította. E körben az ítélőtábla csupán két értelemzavaró leírási hibát pontosít. Az ítélet

1. oldal
2. bekezdésében a kés 25 cm hosszúságú, sértett pedig az ügy sértettje (ítélet
3. oldal
4. bekezdés). Okszerűen vont következtetést a törvényszék vádlott bűnösségére, s törvényes az általa megvalósított bűncselekmény jogi minősítése is. A minősítés vonatkozásában a törvényszék magas színvonalú indokolást adott, mely körben az általa kifejtetteket az ítélőtábla is osztja, melyre figyelemmel vádlott és a védője által kért eltérő minősítésre nincs mód, annak a törvényszék által írt indokai helytállósága okán. A törvényszék többségében helyesen tárta fel a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket, azonban további súlyosítóként szükséges értékelni még, hogy vádlott a visszaesői minőségének megállapításához szükséges elítélésen túl is volt büntetve, továbbá, helyesen az elkövetés eszközének különösen veszélyes volta a súlyosító körülmény. A törvényszék a büntetés kiszabása körében helyesen értékelte vádlott személyi társadalomra veszélyességét, az általa megvalósított bűncselekmény tárgyi súlyát, a bűnösségének a fokát és a büntetés kiszabásánál irányadó egyéb körülményeket is akkor, amikor a
5. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
6. §-ában írt büntetés céljait 8 év börtönbüntetés és 8 év közügyektől eltiltás mellékbüntetés összhatásával látta elérhetőnek. Ezen - középmértéket el nem érő - büntetés inkább enyhe, mint súlyos, ezért annak enyhítése szóba sem kerülhet. Észlelte az ítélőtábla, hogy a törvényszék vádlott előzetes fogvatartásának adatait pontatlanul tüntette fel, ezért azt az őrizet tartamának a rögzítésével pontosította, s egyben a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe az általa az elsőfokú bíróság ítéletének a kihirdetésétől a mai napig eltelt időt is beszámította a Btk.
7. §

(1)-

(2)bekezdései alkalmazásával. A törvényszék egyéb rendelkezései törvényesek. Az eddig kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A nyilvános ülésen felmerült bűnügyi költségről szóló rendelkezés a Be. 613. §-ának

(1)bekezdésén alapszik. Debrecen,

1. augusztus
2. Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. előadó bíró, Dr. Diószegi Attila sk. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék ...../
3. számú ítélete az ítélőtábla végzésével a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
4. augusztus
5. Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: -kiadó-