Pfv.21380/2017/5 – Kúria

(1)a),

1. XLIX. Tv.
2. §

(2),

1. III. Tv.
2. §

(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VII.21.380/2017/

1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: Az I. alperes: Az I. rendű alperes Csődmenedzselő Zrt. képviselője: Crac-Org Felszámoló és A II. rendű alperes: A II. rendű alperes képviselője: Nochta és Társai Ügyvédi Iroda A per tárgya: szerződés érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: II. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Gf.II.20.218/2016/6/I. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Szombathelyi Törvényszék 13.G.40.052/2015/
2. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 340.000 (háromszáznegyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, fizessen meg továbbá az államnak felhívásra 1.617.100 (egymillió-hatszáztizenhétezer-egyszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] Az I., II. rendű alperesek, valamint a per korábbi III. rendű alperese, a G. Kft. tagjai közeli hozzátartozók: az I. rendű alperes és a G. Kft. tagjai ifj. B. F. és B. K., a II. rendű alperes egyik tagja id. B. F.. Az I. rendű alperes ügyvezetője ifj. B. F., a II. rendű alperesé id. B. F. volt. Az I. rendű alperessel szemben a felperes jogelődje
3. október 15-től adóvégrehajtási eljárást folytatott 12.588.120 Ft adótartozás behajtására. A végrehajtási eljárás kiterjedt az I. rendű alperes ingatlanára, majd gépjárművére is, azonban sikertelen maradt, a végrehajtandó adótartozás 32.048.551 Ft-ra emelkedett. Az I. rendű alperes a
4. január 21-i engedményezési szerződéssel átruházta a II. rendű alperesre a G. Kft.-vel szemben fennálló követelését 16.191.764 Ft tőke és járulékai összegében. Az engedményezett követelés biztosítéka volt a kötelezett Budapest 32975/0/A/10, valamint a 32975/0/A/9 hrsz.-ú ingatlanaira az I. rendű alperes javára bejegyzett jelzálogjog. Az engedményezési szerződés szerint tárgya bizonytalan követelés, annak ellenértéke 810.000 Ft, illetve további 6.000.000 Ft, amennyiben a követelés behajtása
5. április 30-ig megtörténik. Az engedményezési szerződés
6. április 20-i módosításával az engedményezett követelés tőkeösszegét a felek 16.171.458 Ft-ban, ellenértékét 5.536.065 Ft-ban, illetve
7. április 30-ig történő eredményes behajtás esetére további 6.000.000 Ft-ban határozták meg. Az I. és II. rendű alperesek között
8. április 21-én fizetési megállapodás jött létre arról, hogy az engedményezett követelés 5.536.065 Ft-ban kikötött ellenértéket a felek megfizetettnek tekintették a II. rendű alperesnek az I. rendű alperessel szemben ugyanebben az összegben fennálló hosszú lejáratú kölcsönkövetelésére tekintettel. A G. Kft. tulajdonában álló biztosítéki ingatlanok közül a ... számú ingatlan (32975/0/A/9 hrsz.)
9. július 26-ig az I. rendű alperesnek székhelye, ezt követően fióktelepe volt, a ... számú ingatlan (32975/0/A/10 hrsz.) pedig a II. rendű alperes székhelyéül szolgált. A G. Kft. tartozását nem teljesítette, ezért a II. rendű alperes kezdeményezte a felszámolását. A G. Kft.-vel szemben
10. június 4-i kezdő időponttal elrendelt felszámolási eljárásban a II. rendű alperes jelzálogjoggal biztosított követelése teljes egészében kielégítésre került. A jelzálogjoggal terhelt ingatlanok felszámolás alatti értékesítéséből a II. rendű alperes
11. augusztus 5-én 16.171.458 Ft,
12. szeptember 30-án kamat címén 1.066.604 Ft kifizetésben részesült.
13. december 3-án előterjesztett kérelemre indult felszámolási eljárásban az I. rendű alperes
14. július 4-i hatállyal felszámolás alá került. A felperes a felszámolási eljárás alatt utólagos adóellenőrzést tartott
15. január 1-je és
16. szeptember 30-a közötti időszakra valamennyi adónemre és költségvetési támogatásra kiterjedően. Az adóellenőrzés befejezését követő megállapításait - így egyebek mellett a
17. január 21-i engedményezési szerződéssel és módosításával kapcsolatos következtetéseket a
18. május 8-án kelt jegyzőkönyv tartalmazza. A felperes keresete és az alperesek védekezése [9] A felperes a
19. július 1-jén benyújtott, az eljárás alatt módosított keresetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
20. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
21. §

(1)bekezdésének a), b) pontja, illetve

(3)bekezdése alapján kérte az I. és II. rendű alperesek között

1. január 21-én létrejött és
2. április 20-án módosított engedményezési szerződés érvénytelenségének megállapítását, továbbá az eredeti állapot helyreállításaként a II. rendű alperes kötelezését az I. rendű alperes felé 16.171.458 Ft tőke és járulékai visszafizetésére. [10] Az I. és II. rendű alperesek védekezése a szubjektív keresetindítási határidő elmulasztása miatt elsődlegesen a per megszüntetésére irányult. Érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az első- és a másodfokú bíróság határozata [11] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperesek között 16.171.458 Ft követelés engedményezésére
3. január 21-én létrejött -
4. április 20-án módosított - szerződés érvénytelensége folytán kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek 16.171.458 Ft tőkét, 1.066.604 Ft kamatot, valamint 17.238.062 Ft után
5. június 4-től a kifizetés napjáig számított késedelmi kamatot. [12] A II. rendű alperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a tényállás kiegészítése mellett helybenhagyta. [13] A jogerős ítélet indokolásában elsőként azt rögzítette a másodfokú bíróság, hogy nem jelentette az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének okát a polgári perrendtartásról szóló
6. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
7. §

(3)bekezdésében írt kötelezettség elmulasztása az 1/

1. (VI. 30.) PK vélemény
2. pontja szerint. A felek ugyanis bizonyítási kötelezettségeikkel a perben tisztában voltak, a II. rendű alperes konkrét bizonyítékot, bizonyítási indítványt fellebbezésében sem jelölt meg. [14] Egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokaival a keresetindítási határidő betartását illetően, továbbá a Cstv.
3. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott konjunktív feltételek megvalósulásával kapcsolatban egyaránt. [15] Az ítélőtábla hangsúlyozta, hogy a 4/

1. PJE számú polgári jogegységi határozat szerint a kereset érdemi elbírálására tartozott az elévülési jellegű határidő vizsgálata, melynek kezdő időpontját a megtámadás okáról bekövetkezett értesüléstől kellett számítani. Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte lényegében a keresetindítási határidő nyugvására alapot adó körülményként és helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv
2. május 8-i felvételével indult a kilencvennapos szubjektív perindítási határidő, ezért a keresetlevél
3. július 1-jén határidőben érkezett a bíróságra. [16] Az I. rendű alperes oldalán objektív feltételként aktív vagyona csökkenése megállapítható volt a támadott jogügylet eredményeként, valamint az is, hogy az I. rendű alperes szándéka a hitelezők kijátszására irányult, amelyről a II. rendű alperes tudott, illetve az eset körülményeire tekintettel tudnia kellett. Jelen ügyben ugyan nem álltak fenn a rosszhiszeműség vélelme megállapításához a Cstv.
4. §

(3)bekezdése szerinti feltételek, azonban az érintett társaságok tagjainak, vezetőinek hozzátartozói kapcsolata miatt a II. rendű alperesnek tudnia kellett arról, hogy az ügylet folytán az I. rendű alperes hitelezőinek kielégítési alapja csorbul, továbbá arról is, hogy az engedményezett követelés teljes egészében

1. április 30-ig nem lesz behajtható a kötelezett fizetésképtelensége miatt, ezért a fizetendő ellenérték további 6.000.000 Ft-os - részének feltétele nem hatályosul. [17] Rögzítette végül a jogerős ítélet, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményéről az 1/
2. (VI. 28.) PK vélemény
3. pontját követve egyoldalú („csonka”) módon kellett rendelkezni jelen ügyben. A II. rendű alperes az érvénytelen szerződés folytán részére visszajáró pénzszolgáltatáshoz hitelezői igénybejelentéssel, a Cstv. kielégítési sorrendjében juthat hozzá [Cstv.
4. §

(2)bekezdés, 38. §

(3)bekezdés,

1. §] A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozattal a kereset elutasítását kérte. [19] A jogvita érdemi elbírálására kiható eljárási szabálysértésként arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta az rPp.
2. §

(3)bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségét. A II. rendű alperes amiatt nem tudta igazolni az elsőfokú eljárásban, hogy nem vezette csalárd szándék a kérdéses ügylet megkötésénél, mert nem kapott kioktatást arra vonatkozóan, hogy bizonyítás terheli a vagyonkimentés szándéka körében. Megjegyezte, hogy a behajtás érdekében tett lépései bizonyításának szükségességéről sem kapott kioktatást. [20] Állította, hogy az érdemi döntés a Cstv. 40. §

(1)bekezdését sérti. A keresetindítási határidőt a törvény a jogügyletről való tudomásszerzéshez kapcsolja, ezért jelen ügyben legkésőbb

1. február 14-én - az adóhatósági vizsgálat befejezésének időpontját követő nappal elkezdődött a perindítási határidő. A keresetindítási határidő nyugvásához vezető körülményként tévesen értékelték az ügyben eljárt bíróságok az adóhatóság megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv elkészültének idejét. Előadta, hogy a Cstv.
2. §

(3)bekezdésén alapuló vélelem feltételei az ügyben nem teljesültek. A II. rendű alperes nem tudott az I. rendű alperes esetleges csalárd szándékáról, és nem is kellett tudnia arról az eset körülményeire tekintettel. Álláspontja szerint a végrehajtási eljárás iratai cáfolják a jogerős ítélet megállapítását, miszerint az engedményezett követelés megtérülése nem volt bizonytalan. Hangsúlyozta, hogy nem a szerződő társaságok tagjai, hanem a képviselt személy nevében eljáró ügyvezető tudattartalmának van jelentősége a szerződés érvényessége szempontjából. [21] Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő módon rendelkezett az eredeti állapot helyreállításáról, mivel nem értékelte a II. rendű alperes 5.536.065 Ft összegű teljesítését az átruházott követelés ellenében. Álláspontja szerint nem minősül az eredeti állapot helyreállításának, amennyiben csak az egyik fél kapja vissza az általa nyújtott szolgáltatást. A II. rendű alperes követelése hitelezői igényként a Cstv. 37. §

(2)bekezdése alapján sem érvényesíthető, mivel nem a felszámolás alatt keletkezett az I. rendű alperessel szemben. [22] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A Kúria a jogerős ítéletet a rPp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt nem találta jogszabálysértőnek. [24] Nem minősült az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási szabálysértésnek a bizonyításra szoruló tényekkel, a bizonyítási kötelezettséggel és annak sikertelensége következményével kapcsolatban az rPp. 3. §

(3)bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség elmaradása [rPp. 275. §

(3)bekezdés]. A bíróságot a feleknek a kereset, illetve az ellenkérelem alapjául tett, az ügyben irányadó anyagi jogszabályok szerint releváns tényállításaival kapcsolatban terheli a bizonyítási teher kiosztása. Jelen ügyben azonban a II. rendű alperes védekezése alapjául kellő részletességű tényelőadást nem tett (rPp. 139. §), nem volt a Cstv. 40. §

(1)bekezdés a) pontja szerint jelentős körülményekre vonatkozó saját tényállítása, amely ennél fogva bizonyítást igényelt volna az rPp.

1. §-a alapján [1/
2. (VI. 24.) PK vélemény
3. pont]. Hangsúlyozza a Kúria, hogy az rPp.
4. §

(1)bekezdése szerint alapvetően a felperes bizonyítási kötelezettségével zajló peres eljárásban, nem vonható az rPp. 3. §

(3)bekezdésének hatálya alá a felperes tényállításait vitató, de az alperes értékelhető tényelőadása nélkül előterjesztett védekezés. [25] Az ügy érdemét tekintve elsőként abban a kérdésben kellett állást foglalni a felülvizsgálati eljárásban, hogy az ügyben eljárt bíróságok helyesen értelmezték-e a Cstv. 40. §

(1)bekezdését a kereset határidőben történt előterjesztését illetően: a szubjektív perindítási határidő a jogerős ítélet szerint a megtámadási okról, avagy a II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmének megfelelően magáról a támadott jogügyletről való tudomásszerzéssel vette kezdetét. [26] A Cstv. adott ügyben irányadó 40. §

(1)bekezdésének a) pontja szerint a tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező - vagy az adós nevében a felszámoló - a bíróság [6. §

(1)bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az adósnak a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett. [27] Rögzíti a Kúria - ahogy ezt tette korábban a BH

2. számú határozatában is -, hogy a Cstv.
3. §-ában szabályozott kilencvennapos elévülési jellegű határidő kezdő időpontja az az időpont, amikor a perindításra jogosult a keresettel támadott szerződés tartalmát és egyéb releváns körülményeket megismerve, a szerződés megtámadhatóságát felismerte, a megtámadás törvényes okáról tudomást szerzett. A szubjektív perindítási határidő vizsgálatánál nem a szerződésről való tudomásszerzés, hanem a szerződés megtámadhatóságának felismerése bír jelentőséggel. [28] Nem volt ezért jogszabálysértő a jogerős ítélet amiatt, hogy a felperes által lefolytatott adóellenőrzést befejező, annak megállapításait, következtetéseit tartalmazó jegyzőkönyv keltének idejében állapította meg a felperes tudomásszerzését a keresettel támadott jogügylet megtámadhatóságáról, törvényes okairól a Cstv.
4. §

(1)bekezdés a) pontja szerint. [29] A Cstv. 40. §

(1)bekezdésének megsértése tekintetében a felülvizsgálati kérelem egyebekben a bizonyítékok mérlegelése körében [rPp.

1. §] támadta a másodfokú ítéletet. A II. rendű alperes lényegében a bizonyítékok ismételt egybevetését kérte a szubjektív megtámadási okkal (a hitelezők kijátszásának szándéka és erről a II. rendű alperes kellő tudomása) kapcsolatban. Felülvizsgálati eljárásban azonban - rendkívüli perorvoslati jellege miatt - nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének és felülmérlegelésének (BH2013.119., BH2002.29.). A támadott ítéletnek nem volt a felülmérlegelés tilalmát áttörni engedő hibája: sem iratellenesség, sem logikai ellentmondás, sem pedig nyilvánvalóan okszerűtlen következtetés. Nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek egyedül az minősíthető, amennyiben a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni (BH2013.119., BH2006.403). [30] A jogerős ítélet részletesen bemutatta és elemezte a szerződő alperesek tudattartalmának, szándékának feltárásához értékelt körülményeket (közeli hozzátartozói kapcsolat, székhelyés ingatlanadatok, adóvégrehajtás eredménye), amelyekből következtetni lehetett a II. rendű alperes tudomására is az adós működéséről és helyzetéről, valamint az átruházott vagyonelem jellemzőiről. Nem merült fel olyan bizonyíték, amely alkalmas lett volna a felülvizsgált ítélettől eltérő és kizárólagos jellegű következtetés levonására. [31] Megalapozatlanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelem az eredeti állapot ítéletben alkalmazott helyreállítása miatt a Cstv.
2. §

(2)bekezdésének megsértésére is. [32] A Cstv.

1. §-ában szabályozott érvénytelenségi per kivételt jelent az eredeti állapot helyreállításának egységes elve alól, a pertípus sajátosságai, illetve rendeltetése miatt. A felszámolás elrendelésével megnyíló külön megtámadási jog gyakorlásának célja ugyanis a hitelezői igények fedezetéből elvont adósi vagyon visszajuttatása a felszámolási vagyonba. Az adóssal szerződést kötő fél helyzete is ennek megfelelően kell alakuljon: az érvénytelen szerződés folytán részére visszajáró pénzszolgáltatáshoz hitelezőként a Cstv.-ben szabályozott rendben - szabályszerű igénybejelentéssel és a kielégítés törvényben meghatározott sorrendje szerint - juthat hozzá a Cstv.
2. §

(2)bekezdése, 38. §

(3)bekezdése,

1. §-a szerint. [33] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
2. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [34] A II. rendű alperes az rPp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségét, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 59. §

(1)bekezdése, 74. §

(3)bekezdése és a 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §

(2)bekezdése szerint az illetékfeljegyzési jogára teintettel le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket megfizetni. A jogtanácsosi munkadíj összegét a Kúria a kifejtett tevékenység mérlegelésével az rPp. 67. §

(2)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdései alapján határozta meg. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §

(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. ,

1. május
2. . Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: