Győri Ítélőtábla Pf.I.20.074/2018/
- szám Az ítélőtábla a Juránovics Ügyvédi Iroda által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek, dr. Lindmayer István ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Győri Törvényszék 2018.01.29-én kelt P.20.508/2017/
- számú ítéletével szemben a felperesek által
- szám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy tizenöt napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az irányadó tényállás szerint az I-II.r. felperesek
- május
- napján kötötték meg az alperessel a .... számú kölcsönszerződést, melyben az alperes (hitelező) kötelezettséget vállalt arra, hogy kiegészítő kamattámogatással új lakás, lakóház létesítésére hitelt nyújt az I-II.r. felperesek (adósok) részére 10.000.000,- Ft összegben. Az ügyleti kamat mértékét változó mértékben határozták meg, az induló, adósok által fizetendő ügyleti kamatot 3%-ban, míg a kezelési költséget 2%-ban rögzítették azzal, hogy a szerződés
- pontja szerint a kezelési költség havi összege 10.000,- Ft. A megállapodás
- pontja tartalmazza, hogy a mindenkor érvényes banki hitelezési feltételeket az üzletági ÜSZ, a felszámítandó díjakat a Hirdetmény tartalmazza. Az alperes
- július
- napjától hatályos Üzletszabályzata (továbbiakban: ÜSZ) 1.2.
- pontja szerint a bank kifejezetten fenntartja magának a jogot, hogy az ÜSZ-t, a Hirdetményt és bármely ÁSZF-et új szolgáltatás bevezetésekor egyoldalúan kiegészítse, valamint hogy azokat a pénz- és tőkepiaci feltételek, a jogszabályok és hatósági előírások, valamint a banki üzletpolitika megváltozásakor, ahhoz igazodva egyoldalúan módosítsa. Az alperesnek a valamennyi, ügyfélév-fordulóval érintett kölcsönszerződésre vonatkozó,
- január
- napjától hatályos, a lakáscélú támogatások és állami kiegészítő kamattámogatásos hitel új lakásra, a megelőlegező kölcsön lebonyolításával kapcsolatos kondíciókról szóló hirdetménye szerint az ügyleti kamat évi mértéke a mindenkori kölcsöntartozás után új lakás vásárlására, építésére nyújtott, valamint a megelőlegező kölcsönnél egységesen 3,75%, míg a kezelési költség az ügyfél év elején fennálló tartozása után számítva évi 2,25%, legfeljebb 192.000,- Ft évente. A felperesek lakáshitelük törlesztését
- májusában megkezdték. Az I-II.r. felperesek
- május
- és
- július
- napja között összesen 1.074.165,- Ft-tal fizettek többet hiteltörlesztésként a megemelt mértékű ügyleti kamat és kezelési költség folytán. Az I-II. r. felperesek keresetükben 1.074.165,- Ft és ezen összegnek
- június
- napjától járó kamata megfizetésére kérték kötelezni az alperest kártérítés jogcímén, előadva, hogy nem következett be olyan változás 2003-ban, mely megalapozná az alperes
- évi kamat- és kezelési költség módosítását, illetve ha következett be változás, akkor az pedig nem volt olyan mértékű, mely az alkalmazott módosítást indokolná, ezáltal pedig az alperes szerződést szegett, és indokolatlanul, egyoldalúan módosította a perbeli szerződést, melynek következménye, hogy köteles megtéríteni a szerződésszegéssel okozott kárt. Keresetük másodlagos jogalapjaként hivatkoztak az ÜSZ 1.2.
- pontjának tisztességtelenségen alapuló érvénytelenségére. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Nem vitatta, hogy az ÜSZ érintett rendelkezése általános szerződési feltételnek minősül, álláspontja szerint azonban a régi Ptk. szerződéskötéskor hatályos 209.§
(1)bekezdése a megtámadás jogát biztosította a sérelmet szenvedő fél számára, a megtámadási határidő pedig részletekben történő teljesítéskor az első teljesítéstől számított 1 év, amelyre figyelemmel a felperesi igényérvényesítés elkésett. Vitatta, hogy a kezelési költség, illetve az ügyleti kamat
- évi emelésével szerződésszegést követett volna el, mivel az ÜSZ 1.2.
- pontja kifejezetten feljogosította őt az egyoldalú szerződésmódosításra, s arról a felperesek az ÜSZ 1.2.
- pontjának megfelelően hirdetményi úton tájékoztatást kaptak. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte az I-II.r. felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 38.100 Ft perköltséget. Határozata indokolásában a régi Ptk.
- május
- napján hatályos 209.§
(1)bekezdése, a 236.§
(1)és
(2)bekezdései, valamint a 3/
- PK. vélemény
- pontja alapján úgy foglalt állást, hogy a felpereseket az ÜSZ 1.2.
- pontjának a tisztességtelenségére alapítva csupán megtámadási jog illette meg, annak határidejéből azonban kikéstek, a
- április
- napján kelt megtámadása elkésett. Azt is megállapította, hogy a régi Hpt. szerződéskötéskor hatályos 210.§
(3)bekezdésének a vitatott szerződéses rendelkezés, az ÜSZ 1.2.
- pontja megfelel, hiszen tartalmaz ok-listát, ebből következően nem ütközik jogszabályba. Kifejtette, hogy a fentiek szerint a bíróság érdemben csak azt vizsgálhatta, megszegte-e az alperes az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó érvényes és irányadó üzletszabályzati rendelkezéseket azáltal, hogy
- május 01-i hatállyal a kezelési költség és az ügyleti kamat mértékét megemelte. Ennek eredményeképpen a kereset elutasításáról rendelkezett. A felperesek fellebbezésükben az ítélet keresetüknek megfelelő megváltoztatását, illetve az ítélet hatályon kívül helyezését kérték. Kifogásolták, hogy a törvényszék az alperesi egyoldalú módosítás tényleges okát és annak valós alapját nem vizsgálta. A 2/2012 PK véleményben kifejtettekre utalással kiemelték, hogy a fogyasztó jogvita tárgyává teheti azt, hogy a szerződésmódosításra az ÁSZF kikötésének megfelelően, azaz szerződésszerűen került-e sor. Álláspontjuk szerint az alperesi egyoldalú módosításnak nem volt valós indoka, a törvényszéknek ezt is vizsgálnia kellett volna. Kifejtették, hogy az alperes az egyoldalú módosítási jogát nem rendeltetésszerűen, nem a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően gyakorolta. Utaltak arra, hogy a BUBOR adatok a jegybank honlapján elérhetőek, de a forrásköltségek emelkedése, mint indok szempontjából nem a 2003 évi adatoknak van jelentősége, hanem a kölcsönszerződés megkötésekor jegyzett adatoknak. Rámutatott arra, hogy már egy évvel az emelés után, 2005 évben a BUBOR jegyzések 6% alá estek, ami a forrásköltségek csökkenésével járt, a kamat és költség szintjét azonban az alperes nem szállította le. A forrásköltségek emelkedése a kezelési költség emelését nem indokolta. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte. Az elsőfokú eljárásban kifejtett érveit fenntartotta. Hangsúlyozta, hogy az alperes a szerződés rendelkezéseit betartotta. A szerződés módosításának fennálltak az üzletszabályzat 1.2.
- pontjában foglalt feltételei, a forrásköltségek megemelkedése ezt megalapozta. Az érintett szerződéses rendelkezések a 12/
- Kormányrendelet
- §
(2)bekezdésében foglalt kötelező jogszabályi rendelkezések alapján kerültek meghatározásra. A felperesek sem az első- sem a másodfokú eljárásban nem vitatták azt a köztudomású tényt, hogy 2003 decemberében a BUBOR értéke 12,21%-os mértékű, az állami támogatás mértéke pedig 6,21 %-os mértékű volt. Az előbbi a szerződéskötés időpontjához képest 3,71%-kal emelkedett, az utóbbi pedig 0,75%-kal csökkent. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 256/A.§
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta felül és megállapította, hogy a felperesek fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság által a beszerzett peradatok okszerű mérlegelése alapján megállapított tényállást az ítélőtábla azzal egészíti ki, hogy a BUBOR értéke a szerződéskötéskor 8,76% volt, 2003 decemberére pedig 12,21%-ra emelkedett, az állami kamattámogatás szerződéskötés-kori mértéke 6,96%, 2003 decemberében pedig 6,21% volt. Az előbbi adatok az MNB honlapján bárki által hozzáférhetőek, mindemellett az alperesnek a BUBOR és az állami kamattámogatás mértékének változására irányuló tényállításait a felperesek nem vitatták. Az ekként kiegészített tényállás mellett az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatra alkalmas, a törvényszék keresetet elutasító ítéleti döntése - indokai részbeni kiegészítésével - az alábbiak szerint helyes. Az ítélőtábla mindenekelőtt kiemeli, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében megjelölt jogszabályi rendelkezések helyes alkalmazásával jutott arra a jogi következtetésre, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra az alperest feljogosító általános szerződési feltétel tisztességtelenségének érdemi vizsgálatára, a régi Ptk. 209. §
(1)bekezdése szerinti megtámadás gyakorlására a törvényben biztosított határidő elmulasztására figyelemmel a perben nincs lehetőség. Helyes a törvényszék az irányú jogi következtetése is, hogy az ÜSZ 1.2.
- pontjának rendelkezése a - szerződéskötés idején hatályos - jogszabályoknak megfelel, nem ütközik jogszabályba. Az elsőfokú bíróság által a két fenti kérdéskörben kifejtett helyes indokok megismétlését, mint szükségtelen, az ítélőtábla mellőzi, utal arra is, hogy azokat a fellebbezésben a felperesek sem tették vitássá. A keresetnek a szerződésszegésre alapított felperesi indokait alaptalannak ítélő törvényszéki döntés felülbírálata során az ítélőtábla az általa kiegészített tényállásra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. Az ÜSZ 1.2.
- pontjának rendelkezése arra az esetre biztosította az alperesnek a szerződés egyoldalú módosítását, ha a pénz- és tőkepiaci feltételek, a jogszabályok és hatósági előírások, valamint a banki üzletpolitika megváltozik. A BUBOR és az állami kamattámogatás szerződéskötés időpontjában irányadó mértékének 2003 decemberére való lényeges mértékű megváltoztatásával a szerződés egyoldalú módosításának az ÜSZ 1.2.
- pontjában foglalt feltételei, ténybeli alapjai bekövetkeztek, az alperes terhére szerződésszegés nem állapítható meg, így a felperes keresete kártérítés jogcímén sem alapos. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperesek a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelesek megfizetni az alperesnek a - hozzávetőleg - 32/2003 (VIII. 22) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése szerint megállapított - áfát is tartalmazó - ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Győr,
- július
- Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó Dr. Maurer Ádám sk. előadó bíró Dr. Molnár Andrea sk. bíró