← Magyarország

Pf.20181/2018/4 – Győri Ítélőtábla

A Győri Ítélőtábla Pf.V.20.181/2018/4.szám A Győri Ítélőtábla dr. Ivók Yvette ügyvéd által képviselt felperesnek dr. jogtanácsos által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Veszprémi Törvényszék előtt folyamatba tett perében Veszprémben,

  1. március 5.napján 14.P.21.206/2017/14/I.szám alatt hozott ítélet ellen a felperes részéről 19.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Köteles a felperes az államnak az illetékügyben eljáró hatóság felhívására megfizetni 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság 14.P.21.206/2017/14/I. számú ítéletével a felperes kártérítés megfizetésére kötelezés iránti keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyben eljáró adóhatóság felhívására 600.000 forint eljárási illetéket. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a felperes követelése elévült. Az alperes perköltségéről a határozathozatalt mellőzte, utalva arra, hogy a pernyertes alperesnek nem volt perköltség igénye. Rögzítette, hogy az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. tv. (Itv.) 62.§

(1)bekezdésének g) pontja alapján az eljárási illetéket az állam előlegezte. Kifejtette, hogy az Itv. 39.§
(1)bekezdése szerint az illeték alapja a követelés 10.000.000 forintos összege, annak mértéke pedig az Itv.42.§
(1)bekezdésének a) pontja alapján 6 %, azaz 600.000 forint. Ennek megfizetésére a pervesztes felperest kötelezte a 6/1986 (VI.26.) IM. rendelet (Kmr.) 13.§
(2)bekezdése alapján. Az ítélet eljárási illeték megfizetésére kötelező rendelkezésével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet részbeni megváltoztatásával az illeték megfizetése alóli mentesítését, és annak megállapítását kérte, hogy személyes költségmentessége miatt nem kell eljárási illetéket fizetnie. Arra hivatkozott, hogy a keresetét már 2011-ben is előterjesztette, és akkor a részére a bíróság személyes költségmentességet engedélyezett, amelyet soha nem vont vissza. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezésének a helybenhagyását kérte. Az ítélőtábla a fellebbezést az rPp.256/A.§. /1/ bekezdés b/pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el és megállapította, hogy az nem alapos. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (rPp.) 253.§
(3)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között vizsgálta, és annak csak az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezését bírálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az illeték megfizetésére vonatkozó jogszabályokat helytállóan alkalmazta, ezért a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezése nem sért jogszabályt. Az ítélőtábla a felperes fellebbezése kapcsán rámutat arra, hogy a felperes
  1. április
  2. napján kezdeményezett pert először az alperessel szemben. Ebben a P.20.484/
  3. számon folyamatban volt perben az elsőfokú bíróság
  4. sorszámú végzésével a felperes részére teljes személyes költségmentességet engedélyezett. Miután a keresetlevél nem volt alkalmas tárgyalás kitűzésére, az elsőfokú bíróság
  5. számú végzésével a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. A végzés
  6. szeptember 28.napján jogerőre emelkedett. A felperes
  7. november
  8. napján terjesztett elő újabb keresetet az alperessel szemben a 2012ben előterjesztett keresettel azonos tartalommal. Ebben a perben nem kérte költségkedvezmény engedélyezését. Az rPp. 132.§
(1)bekezdése szerint a keresetlevélnek az rPp.130.§-a alapján való elutasítása esetében a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja, vagy követelését szabályszerűen érvényesíti. A perbeli esetben a
  1. április 4-én benyújtott keresetlevél beadásának jogi hatályai nem maradtak fenn, tekintettel arra, hogy a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a keresetlevelét a felperes nem terjesztette elő ismételten és hiánytalanul. Azt ugyanis több mint 5 évvel a korábbi keresetlevele idézés kibocsátása nélküli elutasítását követően nyújtotta be. Ezért a P.20.484/
  2. számon folyamatban volt perben engedélyezett személyes költségmentesség joghatályai sem maradtak fenn, annak a pernek a befejeződésével a költségmentesség hatálya elenyészett annak visszavonása, megvonása nélkül. Tekintettel arra, hogy a jelen perben a felperes nem kért és nem kapott költségkedvezményt, az elsőfokú bíróság az Itv. és a Kmr. általa idézett rendelkezéseinek megfelelően kötelezte a pervesztes felperest az állam által előlegezett eljárási illeték megfizetésére. Mindezen indokok alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését az rPp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezési illetéket az állam előlegezte. Mivel a fellebbezés nem vezetett eredményre, a felperes köteles a 600.000 forint fellebbezett érték után számított 8 %-os mértékű fellebbezési illeték megfizetésére az Itv.46.§
(1)bekezdése, valamint a Kmr. 13.§
(2)bekezdése alapján. Győr,
  1. július
  2. Dr.Havasiné dr.Orbán Mária sk. Dr.Molnár Andrea sk. Dr.Vass Mária sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.