A határozat elvi tartalma: A felperes keresete alapján a bíróságoknak a perbeli szerződéses rendelkezés értelmezése alapján jogkérdésben kellett állást foglalniuk, ezért a tényállás megállapítása körében a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó rendelkezések sérelme az adott ügyben fel sem merülhet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.573/2017/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Pintér és Szabó Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Tamás ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása. A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 18.Pf.21.334/2016/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 32.G.44.816/2015/
- számú ítélet. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
- március 31-én a felperes mint adós és zálogkötelezett, valamint az alperes mint hitelező és zálogjogosult deviza alapú jelzálogkölcsön szerződést, és annak biztosítékául a felperes ingatlanára önálló zálogjogot alapító szerződést kötöttek. A zálogszerződés
- pontja szerint a felek bármelyike felmondással - többek között - akkor élhet, „ha a zálogtárgy romlása (akár a zálogtárgy állagromlása, akár egyéb ok miatt a zálogfedezet értékének csökkenése) olyan mértékű, hogy az a biztosított követelésnek a zálogjogból való kielégítését veszélyezteti és a Zálogkötelezett a Zálogjogosult felhívása ellenére a Zálogjogosult által megszabott megfelelő határidő alatt a zálogfedezetet a szükséges értékig nem egészíti ki". A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes keresetében - egyebek mellett - a zálogszerződés fenti rendelkezése érvénytelenségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §
(4)bekezdésére, valamint a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjaira hivatkozással. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a zálogszerződés 13. pontjának keresettel támadott rendelkezése tisztességtelen, ezért semmis. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését megváltoztatta, és a keresetet egészében elutasította. Határozatát a felülvizsgálattal érintett körben azzal indokolta, hogy e szerződéses kikötés nem biztosít az alperesnek egyoldalú hatalmasságot. A zálogjoggal lekötött ingatlan a felvett kölcsön biztosítékául szolgál, ezért nem sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét az, hogy a hitelező meghatározza azokat a feltételeket, amelyek esetén az igényét érvényesíti. A szerződésben a felperes kötelezettséget vállalt meghatározott értékkel rendelkező zálogtárgy fedezet biztosítására. Nem lehet az alperes egyoldalú előnyeként értékelni, hogy ha bármilyen, az alperes érdekkörén kívüli okból a fedezet nem, vagy nem a meghatározott értékben áll rendelkezésre, úgy a zálogjogosult a folyamatos fedezet biztosításának a helyreállítására kötelezettséget határoz meg. A felperes a keresetében azt kifogásolta, hogy az alperes egyoldalúan állapítja meg a zálogtárgy romlását eredményező okokat, továbbá nem meghatározott a fedezet pótlását kiváltó értékcsökkenés mértéke és a felmondás alapjául szolgáló pótlási kötelezettség határideje. A másodfokú bíróság rámutatott, a perbeli rendelkezés tartalma megfelel az rPtk. 525. §
(1)bekezdés c) pontjában írtaknak. A törvényi szabályozás szerint nem annak van jelentősége, hogy milyen okból történt a fedezet értékének a csökkenése (állagromlás, értékcsökkenés), hanem az bír relevanciával, hogy az értékcsökkenés jelentős mértékű volt. A jelentős mértéket pedig a szerződéses kikötés kellő pontossággal részletezi azzal, hogy azt a biztosított követelésnek a zálogból való kielégítését veszélyeztető mértékűként határozza meg. Nem várható el továbbá a „megfelelő határidő" ennél pontosabb meghatározása sem, hiszen éppen a kielégítést veszélyeztető értékcsökkenés eltérő körülményei más-más határidő megszabását indokolhatják. A „szükséges értékig [9] kiegészítés" részletezése sem indokolt, hiszen előre nem határozható meg, hogy a fedezeti cél fenntartása milyen összegre kiegészítést igényel, de egy esetleges jogvitában a rendelkezés jogszabályi céljából következően eldönthető, hogy a fedezet kiegészítésére biztosított határidő megfelelő volt-e, illetve hogy mi a fedezeti célhoz szükséges kiegészítendő érték. A másodfokú bíróság megítélése szerint mindezért a felperes a szerződéskötéskor előre láthatta, hogy melyek azok a feltételek, amelyek az alperes egyoldalú felszólítását megalapozzák, így előre számolhatott azzal, hogy milyen körülmények bekövetkezése esetén lesz köteles az ingatlanfedezet értékét a fedezet eredeti értékére kiegészíteni. Az rPtk. 209. §
(5)bekezdése a perbeli esetben alkalmazható, ugyanakkor a kereset tárgyát képező rendelkezés nem tisztességtelen, ezért nem érvénytelen. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma alapján - annak hatályon kívül helyezését és a zálogszerződés
- pontja támadott rendelkezése vonatkozásában az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [11] Állította, a jogerős ítélet a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §
(1)bekezdésébe, valamint 221. §
(1)bekezdésbe ütköző módon jogszabálysértő. [12] A felperes arra hivatkozott, a pénzügyi intézmény olyan konstrukciót alkalmaz, amelyben korlátlan mértékű törlesztő részlet növekedés lehetősége rejlik, nem háríthatja át az adósra további kockázatként, hogy a törlesztő részlet folyamatos növekedésével újabb biztosítékokat nyújtson. Amennyiben a hitelező nem támasztja alá a követelését megfelelő biztosítékkal, a jóhiszeműség és tisztesség követelménye szerint újabb biztosítékot nem követelhet. [13] A felperes kifejtette „a Ptk. már utalt rendelkezésével szemben" azért is tisztességtelen a perbeli rendelkezés, mert a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondhatóságát a hitelező egy olyan feltételhez kötötte, amelynek megismerhetőségét nem biztosította az adós részére. [14] A felperes eljárási szabálysértésként arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság döntése a bizonyítékokból levont nyilvánvalóan helytelen, téves és okszerűtlen következtetés eredménye, és amelyre tekintettel a bíróság megszegte az rPp. 206. §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségét, továbbá e körben az ítélet indokolása az rPp. 221. §
(1)bekezdésének második mondatában foglaltakat sem tartalmazza. [15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az ott megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [17] A Kúria utal az rPp. 272. §
(2)bekezdésében és az azt értelmező, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II.15.) PK véleményben írtakra. Az ezekben foglaltak szerint a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabály megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokát ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fenti tartalmi követelményekkel. Ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem, illetve annak hiányos hivatkozása érdemben nem bírálható el. [18] A felperes a felülvizsgálati kérelmében egyaránt hivatkozott anyagi jogi és eljárásjogi jogszabálysértésre, azonban az anyagi jogi jogszabálysértés körében nem jelölte meg a megsértett jogszabályhelyet, csak általánosságban hivatkozott „a Ptk. már utalt rendelkezésrei", ezért a Kúria érdemben kizárólag az eljárásjogi jogszabálysértéseket vizsgálta, vizsgálhatta. [19] A Kúria rámutat arra, a felperes keresete alapján a bíróságoknak a perbeli szerződéses rendelkezés értelmezése alapján jogkérdésben kellett állást foglalniuk, így a tényállás megállapítása körében a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó rPp.
- §
(1)bekezdésének sérelme az adott ügyben fel sem merülhet. A felperes a felülvizsgálati kérelmében csak általánosságban és megalapozatlanul hivatkozott az rPp. 221. §
(1)bekezdésének sérelmére, mivel a másodfokú bíróság a [7]-[9] pontban ismertettek szerint indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. [20] A Kúria mindezekre tekintettel az rPp. 275. §
(4)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint határozott. Záró rész [21] A felperes eredménytelen felülvizsgálati kérelme alapján az rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése szerint köteles az alperes jogi képviseletével felmerült felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. Annak mértékét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdése alapján a meg nem határozható pertárgy értékhez és a kifejtett jogi képviseleti tevékenységhez igazodóan határozta meg azzal, hogy az a 4/A. §
(2)bekezdése alapján az áfát tartalmazza. [22] A Kúria a döntését az rPp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
- június
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró