Gfv.30721/2017/9 – Kúria

(1), 18/

1. Korm. rend.
2. §

(1)j) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.721/2017/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Osztovits András bíró A felperes:) A felperes képviselője: Székely Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Székely Gábor ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Lajer Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Lajer Zsolt ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla, Pf.III.20.193/2017/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Szolnoki Törvényszék, 6.P.20.470/2016/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezését - a perköltségre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét e körben is helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint másodfokú és 82.700 (nyolcvankétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
4. május 16-án a felperes mint adós, valamint az alperes deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek, és annak biztosítására a felperes tulajdonát képező ingatlanra az alperes mint zálogjogosult javára önálló zálogjogot alapítottak (a továbbiakban: zálogszerződés). A felperes ugyanezen a napon közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a kölcsönszerződés szerződésszerű teljesítésére (a továbbiakban: közjegyzői okirat). A kölcsönszerződés II. részének 11.
5. pontja az alábbiakat rögzíti: „Az Adós, a Zálogkötelezett, a kezes kijelenti, hogy a Banknál (Hitelezőnél) vezetett számlák a Bank (Hitelező) bizonylatai, nyilvántartásai és üzleti könyvei alapján készített közjegyzői ténytanúsítványt elfogadja a Szerződés szerinti jogügyletek alapján fennálló kölcsön-, járulék- és egyéb tartozás mindenkori összegének közokirati tanúsításaként. Alávetik magukat annak, hogy az e jogügyletből fennálló tartozás mértékét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezésének esetére is, a Bank felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa." Tartalmilag azonos rendelkezést tartalmaz a közjegyzői okirat
6. pontja is. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes módosított keresetében többek között a kölcsönszerződés és a közjegyzői okirat azonos tartalmú fenti kikötése tisztességtelenségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
7. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209/A. §

(1)bekezdése, valamint a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. j)pontjaira hivatkozással. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a zálogszerződés II.7.1. pont II. alpont első mondatában „vagy más ok miatti" kitétel semmisségét, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozatát a felülvizsgálattal érintett körben azzal indokolta, hogy a kölcsönszerződés II. részének 11.5. pontja kizárólag arra jogosítja fel az alperest, amire a jogszabály erejénél fogva is jogosult lenne, arra, hogy a közjegyző előtt nyilatkozatot tegyen a követelése mértékéről. A ténytanúsítvány nem az abban foglalt adatok valóságát, hanem a tartozás összegéről megtett hitelezői nyilatkozatot tanúsítja. A végrehajtási eljárás alapját a kölcsönszerződésről készült és közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat képezi, nem a közjegyzői ténytanúsítvány. A támadott kikötés nem fordítja meg a bizonyítási terhet, az a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben egyébként is a felperest terhelné. Nem korlátozza továbbá a felperest az őt a jogszabály alapján megillető kifogás előterjesztésében. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta, és megállapította a kölcsönszerszerződés II. rész 11.5. pontjának és a közjegyzői okirat 5. pontjának az érvénytelenségét, a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [8] A másodfokú bíróság a perbeli kikötést a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés j) pontjába ütközőnek ítélte. Kifejtette, főszabály szerint a szerződésszegés tényét az ezt állító félnek kell bizonyítani, ezért amennyiben az alperes azt állítja, hogy a felperes nem, vagy nem a szerződésben foglaltak szerint tett eleget a fizetési kötelezettségeinek, ezért neki kell bizonyítania. A támadott pont ezt a bizonyítási terhet oly módon fordítja meg a fogyasztó felperes hátrányára, hogy az alperes által egyoldalúan közölt adatokkal szemben már őt terheli a bizonyítás. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Állította, a jogerős ítélet az rPtk. 207. §

(1)bekezdésébe, 209. §

(1)és

(2)bekezdésébe, 209/A. §

(2)bekezdésébe, 242. §

(1)bekezdésébe, a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontjaiba, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §

(1)bekezdésébe, a közjegyzőkről szóló

1. évi XLI. törvény (a továbbiakban: közjegyzői tv.)
2. §

(1)bekezdésébe, továbbá a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
2. §

(1)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. [10] Az alperes véleménye szerint a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a perbeli kikötés valódi jelentését és jogszabálysértően állapította meg a közjegyzői okirat bizonyító erejét. Álláspontja alátámasztására egyebek emellett hivatkozott a Kúria EBH 2018.G.

1. számon közzétett gazdasági elvi határozatára. [11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria a jogerős ítéletet rPp.
2. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, az a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértő. [13] A Kúria az alperes által is hivatkozott EBH 2018.G.

1. számon közzétett gazdasági elvi határozatában kifejtetteket változatlanul, minden részletében irányadónak tekinti. Az adott ügyben a perbelivel a tartalmát és a lényegét tekintve megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében a Kúria akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására, és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem változtatja meg, és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott az rPtk.
2. §-ában, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
3. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.)
4. §-ában, a Vht.
5. §ában, a közjegyzői tv.
6. §

(1)bekezdésében, a Korm. rendelet 1. §

(1)bek.

1. i)és
2. j)pontjaiban írtakra. Mindezekre tekintettel a Kúria úgy ítélte, hogy a perbeli szerződéses rendelkezés a bizonyítási terhet nem fordította meg. [14] A Kúria a BH 2018.146. számon közzétett határozatában - egyebek mellett - már azt is kifejtette, a perbelihez hasonló szerződéses rendelkezés joglemondásként sem értékelhető. [15] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az rPtk. 209. §

(1)bekezdésének, illetve a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés j) pontjának téves alkalmazásával állapította meg, hogy a perbeli kölcsönszerződés és a közjegyzői okirat [2] pontban idézett szövegrésze tisztességtelen szerződéses rendelkezésnek minősülnek. A jogerős ítélet a perbeli szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés b) pontja alapján nem állapította meg, így e körben a Kúriának állást foglalnia nem kellett. [16] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezését helybenhagyta. Záró rész [17] A Kúria a másodfokú- és a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes - 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

(3)és

(5)bekezdései alapján megállapított - ügyvédi munkadíjából és az általa lerótt felülvizsgálati eljárási illetékből álló másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megfizetésére. A felperes az illetékfeljegyzési jogára tekintettel le nem rótt fellebbezési eljárási illeték állam javára való megfizetésére a bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(1)és

(2)bekezdése alapján köteles. [18] A Kúria a döntését az rPp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,

1. augusztus
2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró