Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.669/2017/4-II. A Fővárosi Ítélőtábla a ... Ügyvédi Iroda ... által képviselt felperes neve(1016 Budapest, Aladár utca 22.) felperesnek az ... Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... I. rendű, a személyesen eljárt II.rendű alperes neve... II. rendű, a személyesen eljárt III.rendű alperes neve... III. rendű és a személyesen eljárt felperes neve... IV. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- szeptember
- napján meghozott 30.G.41.610/2017/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 16.000 (tizenhatezer) forint + áfa másodfokú perköltséget; megállapítja, hogy a felperes 48.000 (negyvennyolcezer) forint többlet jogorvoslati illetéket rótt le. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes módosított keresetében a
- május 14-én közjegyzői okiratba foglaltan az I. rendű alperes mint hitelező és zálogjogosult, valamint a II. rendű alperes mint adós és haszonélvezeti jog jogosult, a felperes mint adóstárs és haszonélvezeti jog jogosult, a III. rendű alperes mint adóstárs és zálogkötelezett, a IV. rendű alperes mint adóstárs és zálogkötelezett között megkötött „Ingatlan jelzálogjoggal biztosított devizában nyilvántartott jelzálog-típusú kölcsönszerződés” III. pontjának a keresetben megjelölt rendelkezése tisztességtelenségének, és emiatti semmisségének a megállapítását kérte. Az
- évi IV. törvény (rPtk.) 209/A. §
(2)bekezdésére, a 93/13/EGK irányelv (Irányelv) 5. cikkére, 6. cikk
(1)bekezdésére, a 18/
- (II. 5.) Korm. rendelet (Rendelet)
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjaira alapítva kérte továbbá annak megállapítását is, hogy tisztességtelen, ezért semmis a kölcsönszerződés IV.1. pontjának azon kikötése, amely szerint: „Ha a zálog romlása (akár a zálogtárgy állagromlása, akár egyéb ok folytán a zálogfedezet értékének csökkenése) a zálogból való kielégítést veszélyezteti, a Zálogjogosult felhívására a Zálogkötelezettek a felhívásban megszabott határidő alatt kötelesek a zálogfedezetet az eredeti értékre kiegészíteni. Amennyiben a Zálogkötelezettek a fenti felhívás ellenére a Zálogjogosult által megszabott megfelelő határidő alatt a fedezetet az eredeti értékre nem egészítik ki, a Zálogjogosult zálogjoggal biztosított követelés lejárta hiányában is gyakorolhatja az e zálogszerződés alapján őt megillető kielégítési jogot.” A II-IV. rendű alpereseket a kereseti kérelemben foglaltak tűrésére kérte kötelezni. A jelzálogszerződés részleges érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmével összefüggésben arra hivatkozott, hogy a támadott kikötés nem felel meg az Irányelv 5. cikkének és a rPtk. 209. §
(4)bekezdésének, nem világos, nem érthető, mert a kellően részletes meghatározottság hiányában az adósok számára kiszámíthatatlan, hogy mit fogad el az I. rendű alperes fedezetként, mik azok a tényezők és körülmények, amelyek ezt befolyásolják, továbbá a ténylegesség, arányosság, szimmetria, átláthatóság, objektivitás elvének sem. A kikötés a Rendelet 1. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjai alapján is tisztességtelen, mert a fedezet elfogadása, illetve a határidők tekintetében egyoldalúan az I. rendű alperest jogosítja a szerződés értelmezésére, továbbá kizárólagosan az I. rendű alperest jogosítja fel annak a megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e, így kontroll nélküli I. rendű alperesi önkényt eredményez. Az I. rendű alperes mindkét kereseti kérelem vonatkozásában a kereset elutasítását kérte. A jelzálogszerződés részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelemmel összefüggésben elsősorban arra hivatkozott, hogy a felperes nem rendelkezik perbeli legitimációval, mert a jelzálogszerződésnek nem alanya, ugyanakkor nem fűződik jogi érdeke a jelzálogszerződés keresettel támadott kikötése semmisségének megállapításához, ami önmagában megalapozza a kereset elutasítását. Érdemben is vitatta a kereseti kérelem megalapozottságát, azt állítva, a jelzálogszerződés fedezet kiegészítési kötelezettséget előíró perbeli kikötése nem minősülhet tisztességtelennek, mert maradéktalanul megfelel a szerződéskötéskor hatályos rPtk. 525. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezésnek, amely a kölcsön biztosítékaként szolgáló fedezet értékének jelentős csökkenése esetén azonnali hatályú felmondási jogot biztosít a hitelező részére, amennyiben az adós a biztosíték értékét felszólítás ellenére nem egészíti ki. Arra is utalt, hogy az
- XCII. törvénynek (rHpt.) a pénzintézetek prudens működésére vonatkozó előírásai alapján is kötelessége gondoskodni arról, hogy a kölcsönszerződésből eredő követelés kielégítését biztosító fedezet a futamidő végéig rendelkezésre álljon, a fedezet értékének bármilyen okból bekövetkező csökkenése ne veszélyeztesse a követelés kielégítését. A II-IV. rendű alperesek nem nyilatkoztak. Az elsőfokú bíróság
- szeptember 14-én kelt 30.G.40.834/2015/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
- április 20-án kelt 10.Gf.40.572/2016/4-II. számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította a perbeli kölcsönszerződés III. pontja keresettel támadott kikötésének érvénytelenségét, míg ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította; az I. rendű alperest a felperes részére 36.000 forint és 30.000 forint + áfa első- és másodfokú együttes perköltség megfizetésére kötelezte, a hatályon kívül helyezett rész tekintetében a felperes másodfokú perköltségét 48.000 forint, továbbá 10.000 forint + áfa összegben, az I. rendű alperesét 20.000 forint + áfa összegben állapította meg. Rámutatott, a jelzálogszerződés részleges érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelemmel összefüggésben az elsőfokú bíróság a 2/
- (VI. 28.) PK vélemény 10.a. pontjában foglaltakra is figyelemmel helytállóan vizsgálta azt, hogy a dologi kötelezettől elváló személyi kötelezettként a felperesnek fűződik-e olyan védelmezendő jogi érdeke a jelzálogszerződés IV.
- pontja keresettel támadott kikötése érvénytelenségének megállapításához, amely megalapozza a perbeli legitimációját. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a felperes legitimációját megalapozó, az
- évi III. törvény (rPp.)
- §
(1)bekezdése szerint a keresetindításhoz szükséges védelmezendő jogi érdekének fennálltát nem találta megállapíthatónak, azt ugyanis megalapozza az a tény, hogy az I. rendű alperes kielégítési joga a felperes által támadott szerződéses kikötés szerinti feltétel bekövetkezte esetén nyílik meg. Ezen kereseti kérelem érdemi elbírálása érdekében ezért az elsőfokú eljárás részbeni megismétlése szükséges. A megismételt eljárásban a felperes korábbi előadásait a következőkkel egészítette ki. A keresettel támadott szerződéses kikötés a felek jogviszonyában egyébként irányadó rPtk. 261. §
(2)bekezdésében foglaltaktól eltérően szabályozza az I. rendű alperes kielégítési joga gyakorlásának feltételeit, ezért a rPtk. 209. §
(6)bekezdése nem teszi kizárttá tisztességtelenségének érdemi vizsgálatát. A tisztességtelenség vizsgálatát kizáró egyezőség hiánya körében a felperes kifejtette, a rPtk. 261. §
(2)bekezdése a követelés kielégítésének a zálogtárgy állagromlása miatti veszélyeztetettsége esetére vonatkozik, erre az esetre biztosítja a jogosult számára a kielégítési jog megnyíltát. Ezzel szemben a jelzálogszerződés sérelmezett kikötésében a zálog romlása szerepel, ami az állagromlás mellett a zálogtárgy egyéb okból bekövetkező értékcsökkenését is magában foglalja. Ugyanakkor a szerződés nem tartalmazza annak meghatározását, hogy milyen, az állagromláson kívüli egyéb ok folytán bekövetkező értékcsökkenésről lehet szó, ezért ebben a körben a szerződési feltétel nem világos, nem egyértelmű, ily módon az I. rendű alperes bármit megjelölhet az értékcsökkenés okaként. A rPtk. 261. §
(2)bekezdésével szemben továbbá – amely szerint a követelés kielégítésének veszélyeztetettsége esetén a jogosult megfelelő határidőn belül a zálogtárgy helyreállítását vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását kérheti – a támadott kikötés a helyreállítás lehetőségének biztosítása nélkül kizárólag a fedezet kiegészítését írja elő, a zálogtárgy helyreállításának lehetősége fel sem merül, ami a rPtk. szabályaihoz képest hátrányosabb helyzetet eredményez a fogyasztó számára. A rPtk. 261. §
(2)bekezdésének a zálogtárgy helyreállítására vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adására vonatkozó egyértelmű rendelkezéseivel szemben a támadott kikötés zálogfedezet eredeti értékre való kiegészítését előíró rendelkezése nem egyértelmű, mert abból nem állapítható meg, hogy ez a fedezetül szolgáló ingatlan értékének kiegészítését, vagy újabb zálogtárgy bevonását jelenti, vagy esetleg valamilyen más megoldást foglal magában. A fentieken túl a támadott kikötés azért is tisztességtelen, mert nem állapítható meg az, hogy a zálog romlása mikor minősül a kielégítést veszélyeztető mértékűnek, milyen mértékű például a zálog romlása abban az esetben, ha az ingatlan piaci értéke 15%-kal nő, ugyanakkor állagromlásának mértéke 10%. A jelzálogszerződés rendelkezései alapján továbbá az sem állapítható meg, hogy a zálog romlása körében az állagromlás megítélése milyen módon történik, ahhoz az I. rendű alperes független szakértőt vesz igénybe, vagy mérlegeléssel tetszése szerint maga dönt. Mindez azt eredményezi, hogy a támadott kikötés egyoldalúan az I. rendű alperest jogosítja arra, hogy értelmezze a szerződést, ami a Rendelet 1. §
(1)bekezdés
- a)pontja szerint tisztességtelen. Az I. rendű alperes korábbi perbeli nyilatkozatait fenntartva továbbra is a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, a felperest az I. rendű alperesnek 147.320 forint perköltség, továbbá a Magyar Államnak leletezés terhével 36.000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Ítélete indokolásában rögzítette, a perbeli jelzálogszerződés a rPtk. 685. §
- e)pontja szerinti fogyasztói szerződés, a felperes pedig a rPtk. 685. §
- d)pontja szerinti fogyasztó, akinek perbeli legitimációja a megismételt eljárás tárgyát képező igény tekintetében a Fővárosi Ítélőtábla alapeljárásban született részítéletének megismételt eljárásra is irányadó megállapításaira figyelemmel fennáll. A szerződés ugyanakkor nem tartozik a 2014. évi XL. törvény (DH2. tv.) hatálya alá, így nem volt jogszabályi akadálya annak, hogy a felperes a rPtk. 239/A. §
(1)bekezdése szerint anélkül kérje a jelzálogszerződés részbeni érvénytelenségének a megállapítását, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását is kérné. A továbbiakban egyebek között a rPtk. 261. §
(1)és
(2)bekezdésére, 209. §
(1)bekezdésére, 209. §
(6)bekezdésére utalva kifejtette, a keresettel támadott kikötés a rPtk. 261. §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően határozza meg az I. rendű alperes, mint zálogjogosult jogait, ezért a rPtk. 209. §
(6)bekezdése alapján nem minősülhet tisztességtelennek. Tévesen hivatkozott a felperes a támadott rendelkezés és a rPtk. 261. §
(2)bekezdése egyezőségének hiányára. A rPtk.
- §-ában foglalt szabályozás szerint annak van jelentősége, hogy a követelés kielégítésének fedezetéül szolgáló zálogtárgy értéke csökkent, nem pedig annak, hogy erre milyen okból került sor. A zálogfedezet értékének a szerződéses egyensúlyt veszélyeztető csökkenése az állagromlás mellett nyilvánvalóan az egyéb ok folytán bekövetkező értékcsökkenést is magában foglalja. A zálogtárgy állagromlásának mértékére nézve a rPtk. sem tartalmaz konkrét rendelkezést, így azt a szerződésnek sem kell tartalmaznia. A zálogfedezet értékének – az eredeti értékre történő – kiegészítésére vonatkozó szerződéses rendelkezés ténylegesen semmiben sem tér el a rPtk. veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását előíró szabályától. A jogok és kötelezettségek felperes hátrányára történő eltolódása akkor merülhetne fel, ha a szerződés a biztosíték eredeti értékét meghaladó kiegészítést írna elő. Az a felperesi hivatkozás is megalapozatlan, hogy a rPtk.-ban foglalt szabályozással szemben a támadott kikötés nem biztosítja a zálogtárgy helyreállításának lehetőségét, a zálogfedezet eredeti értékre való kiegészítésének kötelezettsége ugyanis ezt is magában foglalja. Ebből a szempontból pedig irreleváns, hogy a zálogfedezet eredeti értékre való kiegészítésére újabb zálogtárgy bevonásával, vagy esetlegesen más módon kerül sor. A kielégítési jog megnyíltának a támadott kikötésbeli szabályozása sem tér el a rPtk.-ban foglaltaktól, az ugyanis a rPtk. rendelkezéseivel egyezően a jogosulti felhívás kötelezett részéről történő teljesítésének az elmulasztásához kapcsolódik. Egyebekben a keresettel támadott kikötés világos és egyértelmű. Önmagában az, hogy a támadott kikötés nem szó szerint vette át a jogszabályi rendelkezést, nem eredményezi a jóhiszeműség és tisztesség követelményének sérelmét, nem tisztességtelen, mint ahogy az sem, hogy az I. rendű alperes meghatározta azokat a feltételeket, amelyek esetén igényét érvényesítheti. Egyebekben a támadott kikötés világos és egyértelmű. A fedezetcsökkenés mértékét kellő pontossággal rögzíti akként, hogy azt a kielégítést veszélyeztető mértékben határozza meg. Az, hogy milyen határidő tekinthető megfelelőnek, a kielégítést veszélyeztető értékcsökkenés körülményeitől függ, így a szerződésben foglaltaknál pontosabban nem határozható meg. A zálogtárgy állagának a követelés kielégítését veszélyeztető romlása nem a zálogjogosult értelmezési körébe tartozik, hanem objektív körülmény, ezért is megalapozatlanul hivatkozott a felperes a Rendelet
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjának sérelmére. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a keresete szerinti ítélet meghozatalát kérte. Korábbi perbeli előadásaival egyezően továbbra is állította, hogy a perbeli kikötés eltér a rPtk. 261. §
(2)bekezdésében foglaltaktól, ezért a rPtk. 209. §
(6)bekezdése nem zárja ki tisztességtelenségének érdemi vizsgálatát, a kikötés tisztességtelensége az általa megjelölt jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható. Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte lényegében helyes indokaira tekintettel. Hangsúlyozta, a támadott kikötés nem biztosítja számára a fedezet kiegészítés egyoldalú értelmezésének jogát, a zálogtárgy értékének csökkenése ténykérdés. A II-IV. rendű alperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a kereset elbírálásához szükséges tényállást feltárta, annak alapján helytállóan jutott arra a jogi következtetésre, hogy a perbeli jelzálogszerződés keresettel támadott kikötése a rPtk. 209. §
(6)bekezdése – helyesen a szerződéskötés időpontjában hatályos rPtk. 209. §
(5)bekezdése – alapján nem minősül tisztességtelennek, ezért a kereset elutasításának van helye. A perbeli jelzálogszerződés megkötésekor hatályban volt rPtk. 209. §
(5)bekezdése úgy rendelkezett, nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. A bírói gyakorlat azokat a szerződési feltételeket tekinti e rendelkezés alkalmazási körébe tartozónak, amelyeket – kógens vagy diszpozitív – jogszabály olyan részletességgel állapít meg, ami a rPtk. 205. §
(2)bekezdése értelmében szükségtelenné teszi az adott kérdésben a szerződő felek rPtk. 205. §
(1)bekezdése szerinti konszenzusát, így azok a felek akaratától függetlenül, illetve annak ellenére is a szerződés részévé válnak. Emellett még azok a szerződési feltételek tartoznak ebbe a körbe, amelyeket a felek a jogszabályi előírásokkal azonos tartalommal rögzítenek a szerződésben. A rPtk. 261. §
(2)bekezdése szerint, ha a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a zálogtárgy helyreállítását, vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását. Ha a kötelezett a jogosult felhívásának megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, a jogosult kielégítési jogát gyakorolhatja. E diszpozitív jogszabályi rendelkezés a zálogtárgy értékének a követelés kielégítését veszélyeztető mértékű csökkenése esetére anélkül teszi lehetővé a jogosult számára a kötelezett felhívását a zálogtárgy helyreállítására, vagy megfelelő biztosíték adására, illetve amennyiben a kötelezett a felhívásnak megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, anélkül biztosít lehetőséget számára kielégítési joga gyakorlására, hogy erről a feleknek a szerződésben meg kellene állapodniuk, meg kellene határozniuk azt, hogy mekkora értékcsökkenés minősül a követelés kielégítését veszélyeztető mértékűnek, mekkora értékű biztosítékot kell megfelelőnek tekinteni, a jogosult felhívásának a kötelezett milyen határidőn belül tehet eleget anélkül, hogy a jogosult számára megnyílna a kielégítési jog gyakorlásának a lehetősége. A rPtk. 261. §
(2)bekezdése tehát olyan jogszabályi rendelkezés, amely a felek akaratától függetlenül, konszenzusuk hiányában is a szerződés részévé válik. A perbeli jelzálogszerződés IV.
- pontjának a keresettel támadott kikötése a zálogtárgy értékének a követelés kielégítését veszélyeztető mértékű csökkenése esetére írja elő a zálogkötelezett számára a jogosult felszólítására a zálogfedezet eredeti értékre történő kiegészítésének kötelezettségét, illetve biztosít lehetőséget a zálogjogosult I. rendű alperes számára kielégítési joga gyakorlására abban az esetben, ha a kötelezett a felhívásnak nem tesz eleget. A kikötés ugyanakkor nem zárja ki annak lehetőségét, hogy amennyiben a kielégítést veszélyeztető mértékű értékcsökkenés a zálogtárgy megrongálódásának, állagromlásának a következménye, abban az esetben a kötelezett a zálogtárgy helyreállításával tegyen eleget e kötelezettségének. Nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy a kötelezett a veszélyeztetés mértékének megfelelő – további – biztosíték adásával, a zálogtárgy értékének ily módon történő kiegészítésével hárítsa el a követelés kielégítésének veszélyeztetettségét. Lényeges tartalmát tekintve ez a szerződéses kikötés a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződései feltételnek minősül. Önmagában az, hogy a követelés kielégítését veszélyeztető értékcsökkenés lehetséges okai körében a rPtk.
- §
(2)bekezdésében szereplő állagromlás mellett „egyéb okra” is utal, a jelen esetben nem értékelhető lényeges eltérésnek a rPtk. diszpozitív szabályaitól. A jogszabályi előírásoknak megfelelőség szempontjából annak van jelentősége, hogy a zálogtárgy értékének a követelés kielégítését veszélyeztető mértékű csökkenése esetére a szerződési feltétel a jogszabályi előírásokkal lényeges tartalmát tekintve megegyező szabályozást tartalmaz. A felperes keresete tehát – amint azt ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság is helytállóan kifejtette – azért nem vezethetett eredményre, mert a támadott szerződési feltétel a rPtk. 209. §
(5)bekezdésében foglaltakra figyelemmel nem minősülhet tisztességtelennek. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a rPp. 254. §
(3)bekezdése szerint – helyes indokai alapján – helybenhagyta. A felperes fellebbezése megalapozatlannak bizonyult, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a rPp. 239. §-a szerint alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az I. rendű alperes 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján – a csatolt díjmegállapítás figyelembevételével – 16.000 forint + áfa összegben megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. A II., III. és IV. rendű alpereseknek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, így arról rendelkezni nem kellett. A felperes az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(3)bekezdés c) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján fizetendő 48.000 forinttal szemben illetékbélyegben 96.000 forint jogorvoslati illetéket rótt le a fellebbezésén, így 48.000 forint jogorvoslati illeték lerovására indokolatlanul került sor. Ennek tényét a Fővárosi Ítélőtábla csupán megállapította, a többletilleték visszaigénylésére az Itv. 80. §
(1)bekezdés f) pontja és 81. §
(2)bekezdése szerint az illetékes adóhatóságtól van lehetőség. Budapest,
- május
- . Kurucz Zsuzsánna s. k. a tanács elnöke . Felker László s. k. előadó bíró Levek Istvánné dr. s. k. bíró