Pfv.20197/2017/7 – Kúria

(2),

1. CXII. Tv.
2. §,
3. CXII. Tv.
4. §

(5),

1. CXII. Tv.
2. §,
3. CXII. Tv.
4. §,
5. CXII. Tv.
6. §,
7. III. Tv.
8. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1),

1. III. Tv.
2. §

(2),

1. CLXI. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.197/2017/

1. A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Galambos Károly Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Galambos Károly ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Dukkon Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Dukkon Zsolt ügyvéd A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.327/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 4.P.22.887/2015/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az alpereshez
4. június 16-án érkezett írásbeli kérelmében hét kérdést intézett az alpereshez. Az alperes
5. június 26-án postára adott ajánlott levelében tájékoztatta a felperest, hogy a
6. október 7-ei teljes ülésen kik vettek részt. Ezen alkalommal ..alkotmánybíró szóban bejelentette, hogy összeférhetetlenség a személyével, illetve alkotmánybírói tisztségével kapcsolatban nem áll fenn. Közölték azt is a felperessel, hogy a bejelentés kapcsán határozat nem született, azt formális döntés nélkül vették tudomásul, és ez a zárt ülésről készült emlékeztetőben szerepelt. Közölte az alperes a felperessel azt is, hogy előterjesztés az ügyben nem készült, és közzétételre sem került sor. Megküldte továbbá az alperes a felperesnek az érintett egyetem rektora által írt levél másolatát, valamint tájékoztatta a felperest arról, hogy az emlékeztető az .. elnöke döntése értelmében 10 évig nem nyilvános, és arról kivonat sem adható ki. Az alperes válaszát tartalmazó küldeményt a posta a felperesi jogi képviselő irodájának címére
7. június 29-én és július 5-én sikertelenül próbálta meg kézbesíteni, átvételre csak
8. július 8-án került sor. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] [4] A felperes
9. július 7-én feladott és a bíróságra
10. július 9-én érkezett keresetlevelében a kérelemmel azonos tartalommal kérte adatok és iratok kiadására az alperest kötelezni. Kérte annak közlésére kötelezni az alperest, hogy .. mikor jelentette be az összeférhetetlenséget az AB teljes ülésének; ezt melyik ülés tárgyalta meg; napirend megtárgyalásában (szavazásban) ki vett részt; ki, hogyan szavazott; a határozatot kik írták alá; ki volt a napirend előterjesztője; a született határozatot hol és mikor tették közzé. Kérte arra kötelezni az alperest, hogy adja ki a jegyzőkönyv ezen részének kivonatát; a PPKE rektora által dékáni javadalmazásról írt és a teljes ülésnek bemutatott levelet másolatban; valamint a teljes ülésre készített előterjesztés másolatát. A felperes
11. sorszámú beadványában az eljárás szabálytalansága miatt kifogást terjesztett elő, amelyben sérelmezte, hogy az idézésben a bíróság nem tüntette fel jogi képviselőjének nevét, illetőleg az eljáró ügyvédet, és a keresetlevelet sem kézbesítette a részére vissza. A kifogással kapcsolatban felmerült postaköltségének megtérítését is kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a kereset alapvetően okafogyott, mert az adatközlést határidőben teljesítették, azt tőle független okból nem vette át a felperes jogi képviselője. Az emlékeztető kiadásának megtagadása kapcsán előadta, hogy az olyan mértékben befolyásolná a teljes ülésen részt vevő bírák magatartását, gondolataik kifejtésével kapcsolatos szabadságát, hogy a kiadás veszélyeztetné az alperes törvényes működési rendjét. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Rögzítette, [6] [7] [8] hogy a felperes valóban közérdekű adatok kiadását kérte, amelyek vonatkozásában az alperes adatkezelőnek minősül. Megállapította ugyanakkor azt, hogy az alperes az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
12. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
13. §

(1)bekezdésében írt 15 napos határidőben az adat kiadásnak az emlékeztető kivonatának kivételével papír alapon megfelelően eleget tett, és a kézbesítés is határidőn belül történt a

1. június 29-ei kézbesítési kísérletre figyelemmel. Megjegyezte, hogy a felperes saját képviselőjének magatartása nem értékelhető az alperes mulasztásaként, amennyiben ugyanis a felperes képviselője a postai értesítést követően nyomban átveszi a küldeményt, úgy tartalmát határidőn belül megismerhette volna. Az emlékeztető kiadásának megtagadásával kapcsolatban megállapította, hogy az emlékeztető kivonata nem tartalmaz olyan adatot, amely veszélyeztetné az .. tevékenységét, ugyanakkor rámutatott arra, hogy az alkotmánybírósági döntések előkészítésekor kialakuló vita csak akkor lehet teljes, ha az alkotmánybírák álláspontjukat úgy fejthetik ki, hogy közben nem kell azzal számolniuk, hogy azt nyilvánosságra hozva később rajtuk számon kérik. Mérlegelés során nem csupán az ügy lényegét, hanem azt is figyelembe kellett venni, hogy a határozat kihirdetését követő nyilatkozatok a vitázók személyére milyen hatást gyakorol. Az elsőfokú bíróság a vitát torzító hatást illetéktelen befolyásnak tekintette, ezért az emlékeztető kivonatának kiadásával kapcsolatos igényt elutasította, függetlenül a konkrét adattartalomtól. Mérlegelése során azt is figyelembe vette, hogy a rendes bíróságok döntést előkészítő, határozathozatalt megelőző tanácskozásai szintén zártak, az ekkor keletkeztetett emlékeztetők, illetve jegyzőkönyvek a Pp. rendelkezései szerint meg sem tekinthetőek. Az elsőfokú bíróság elutasította az .. főtitkárának tanúkénti meghallgatására vonatkozó indítványt, mert álláspontja szerint az nem segítette volna az érdemi döntést, csak a per szükségtelen elhúzódásához vezetett volna. Ebben a körben azt is értékelte, hogy az alperes eljáró képviselője az alperes álláspontját teljes körűen kifejthette. Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes eljárási kifogását. Megállapította, hogy a kereset a felperes számára ismert volt, hiszen azt maga csatolta, így szükségtelen volt annak visszaszármaztatása a felperes részére. A felperes képviselője a tárgyalásról tudomást szerzett, azon megjelent, így az a körülmény, hogy neve nem szerepelt az idézésen, az eljárás érdemét nem érintette. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta, egyebekben részben megváltoztatta, az alperesnek járó elsőfokú perköltséget 10.000 forintra leszállította, és mellőzte az illeték viselésére, valamint a kifogás elutasítására vonatkozó rendelkezéseket. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek - akit akkor még jogtanácsos képviselt - 10.000 forint másodfokú perköltséget. [9] A másodfokú bíróság a fellebbezésben felhozott eljárási szabálytalanságokat részben megállapíthatónak találta, azonban nem látta akadályát az ítélet érdemi felülbírálatának, mivel ezek az eljárási hibák nem befolyásolták az érdemi döntést. Megállapította: Abban helytállóan érvelt a felperes, hogy a Pp.
2. §-a alapján előterjesztett eljárási kifogás tekintetében elutasításnak nem volt helye, ha a kifogást a bíróság figyelmen kívül hagyja, akkor ezt az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles, de azt elutasítani a rendelkező részben nem kell. Rögzítette azt is a másodfokú bíróság, hogy a keresetlevelet a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján az igényléssel együtt valóban vissza kell kézbesíteni a felperesnek (képviselőjének). Az általános bírói gyakorlat szerint a bíróság a keresetlevelet az első tárgyalásról szóló idézéssel jellemzően az alperesnek küldi meg, ez a gyakorlat azonban nem változtat azon, hogy a jogszabály a felperes számára is előírja a keresetlevél idézésével egyidejű kézbesítését, és ezen kötelezettségének az elsőfokú bíróság valóban nem tett eleget. Ezen hiba azonban nem indokolhatja a soron kívüli eljárás megismétlését, hiszen a felperes a saját kereseti kérelmét ismerte, és azt az elsőfokú bíróság a tárgyaláson ismertette is. Nem tartotta ugyanakkor megalapozottnak azt az eljárási kifogást a másodfokú bíróság, hogy az idézésen nem szerepelt a felperest képviselő ügyvédi iroda, illetve az eljáró ügyvéd neve. A Pp. 96. §

(1)bekezdése alapján ugyanis megállapítható, hogy az idézésen nem kell feltüntetni a jogi képviselő nevét. Megállapította azt is a másodfokú bíróság, hogy a fellebbezésben írtakkal szemben a határozat kihirdetése szabályszerűen megtörtént

1. szeptember 9én. Önmagában az a körülmény, hogy az erről készült tárgyalási jegyzőkönyvet a bíróság nem küldte meg a felperes képviselőjének, nem teszi kétségessé a határozat szabályszerű kihirdetését. Az iratokból megállapítható volt, hogy a határozat kihirdetésére szolgáló tárgyaláson a felek képviselői nem jelentek meg, ezt a jegyzőkönyv rögzítette is, és a bíróság a teremben tartózkodó hallgató számára hirdette ki az ítéletet, nem sértve a Pp. rendelkezéseit. [10] Az ügy érdemét illetően a jogerős ítélet kifejtette, hogy az alperes a törvényes határidőn belül a felperes kérelmét megválaszolta. Az Infotv.
2. §

(1)bekezdése és az Alaptörvény

1. cikke alapján arra a megállapításra jutott, hogy a törvényben megszabott 15 napos határidő nem rövidíthető le a kézbesítés kapcsán felmerülő idővel, az adatkezelővel szemben az az elvárás, hogy a jogszabályban biztosított határidőn belül a választ elkészítse, és postára adja. Ez a jogszabályi rendelkezés, amely az adatkezelő számára 15 napos határidőt szab az adatigénylés teljesítésére, nem azt jelenti, hogy a válasznak ezen határidőn belül meg is kell érkeznie az adatigénylőhöz. A jelen esetben az alperes a kérelem megérkezését követő
2. napon postára adta a válaszát, késedelmet nem okozott. A jogerős ítélet szerint tévedett a felperes, amikor úgy tekintette, hogy az adat kiadásra a per tartalma alatt került sor, az alperes részéről valójában mulasztás nem történt. [11] Az emlékeztető ki nem adása tekintetében a felperes jelezte, hogy az elsőfokú bíróság
3. és
4. sorszámú jegyzőkönyveinek megküldését követően fog erről részletekben nyilatkozni. A jogerős ítélet kifejtette, hogy a felperesnek nincs arra lehetősége, hogy a jegyzőkönyvek bírósági megküldésétől tegye függővé a jogorvoslati kérelmének tartalmát. Miután a fellebbezés egyébként a teljes ítéletet támadta, a másodfokú bíróság úgy tekintette, hogy a felperes az emlékeztető megküldésének elmaradását továbbra is hiányolja, és változatlan érvek mellett kéri annak kiadására kötelezni az alperest. Ebben a körben az itt kialakult speciális helyzetben a teljes ülésről készült emlékeztető kivonatának nyilvánosságra kerülése a másodfokú bíróság szerint is magában rejti annak reális veszélyét, hogy a későbbiekben az alkotmánybírákat meggátolja véleményük szabad kifejtésében, és ez óhatatlanul befolyásolna az alkotó munka folyamatát, ezen keresztül az Alkotmánybíróság hatékony, illetéktelen, külső befolyástól mentes működését. A másodfokú bíróság állást foglalt abban a kérdésben is, hogy az elsőfokú bíróság megalapozottan mellőzte az Alkotmánybíróság főtitkárának tanúkénti meghallgatását. A perköltség vonatkozásában a másodfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az alperest képviselő jogtanácsos nem jogosult ÁFA felszámítására a perköltség vonatkozásában, ezért az ÁFA összegével az első fokon megállapított perköltséget csökkentette. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett kérte az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan pedig a hatályon kívül helyezés mellett kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, és a keresetnek helyt adó ítélet meghozatalát azzal, hogy immáron csak az emlékeztető kivonatának kiadására kötelezést kérte (a megkapott válaszra figyelemmel). A hatályon kívül helyezés eljárási okaként jelölte meg a felperes azt, hogy nem kapta meg az első-, illetve a másodfokú bíróságtól az igényelt tárgyalási jegyzőkönyveket, ez pedig a tisztességes eljáráshoz való jogát is sértette. Fenntartotta azon álláspontját is, hogy a per első tárgyalását nem lehetett volna megtartani a keresetlevél visszakézbesítésének hiányában. A kérelemben a felperes előadta azt is, hogy tévesen utasították el az eljárási kifogást annak kapcsán, hogy az idézésben nem kötelező a felperesi képviselőnek a feltüntetése. [13] A kereset érdemét illetően kifogásolta a felperes azt, hogy az emlékeztető kiadása megtagadásának az alperes olyan új indokát jelölte meg, amelyre korábban nem hivatkozott, és erre álláspontja szerint jogszerűen az alperesnek nem lett volna lehetősége. A felperes jogi álláspontja szerint az alperes a perre okot adott, mert nem határidőben tett eleget a kérelem teljesítése iránti kötelezettségének. Álláspontja szerint ebben a körben ellentétes bírósági döntések vannak, ezért meg kell fontolni a bíróságnak a jogegységi eljárás kezdeményezését is. [14] A felperes kérelmében hivatkozott arra is, hogy amennyiben a konkrét összeférhetetlenségi ügyben nem készült előterjesztés és nem született külön döntés, nem áll fenn az ezzel kapcsolatos szabad véleménynyilvánítás lehetőségének veszélyeztetése a vonatkozó jegyzőkönyvrész kiadása esetén. Álláspontja szerint az Alkotmánybíróság elnökének mérlegeléssel hozott döntése ellentétes az Infotv.
5. §

(5)bekezdésében szabályozott mérlegelési alapelvvel. A kérelem foglalkozott azzal is, hogy a felperes jogi álláspontja szerint az összeférhetetlenségre vonatkozó alkotmánybírói bejelentés tudomásul vételére az Alkotmánybíróság teljes ülésének nem volt hatásköre. Hivatkozott továbbá a felülvizsgálati kérelem a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló Európa Tanácsi Egyezményre, amelyet a

1. évi CXXXI. törvény tett a magyar jogrendszer részévé. Álláspontja szerint a nemzetközi egyezmény a megtagadás körében érdekmérlegelést nem tesz lehetővé. [15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását, és a felperes perköltségben való marasztalását. A felperes eljárási kifogása kapcsán előadta, hogy a jegyzőkönyveket a felperes képviselője közvetlen eljárás során is beszerezhette volna, ha pedig azonos napra, azonos bírónál, azonos felek között két tárgyalás is ki volt tűzve, akkor semmi nem gátolta meg a felperes képviselőjét abban, hogy mindkét ügyre felkészüljön. Ismételten előadta, hogy az érdemi kérelem tekintetében önkéntes teljesítés történt a törvényes határidőben, a felperes eredménnyel nem hivatkozhat a határidő elmulasztására, ha maga a válaszküldeményt 10 napig nem veszi át. Az alperes álláspontja szerint a bírói gyakorlat egyértelmű, így jogegységi eljárásra nincs szükség. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
2. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [17] A Pp. 275. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A következetes bírói gyakorlat szerint a felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, azaz a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg. (BH. 1999. 44., BH. 2013. 119.) [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében anyagi és eljárási jogszabálysértésre hivatkozással kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. Ezzel kapcsolatban a Kúria kiemeli azt, hogy a Pp. 275. §

(3)és

(4)bekezdéséből következően az eljárási szabálysértés csak abban az esetben alapozza meg a jogerős ítélet jogszabálysértő minőségét, és eredményezi annak hatályon kívül helyezését, amennyiben az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt. [19] A felperes a perbeli jogainak gyakorlása akadályozásaként kifogásolta azt, hogy az elsőfokú bíróság többszöri kérelme ellenére elektronikus úton nem küldte meg részére a

1. augusztus 26-i és szeptember 9-i tárgyalások jegyzőkönyvét. Az iratok alapján a Kúria megállapította, hogy a felperes jogi képviselője jelen volt a
2. augusztus 26-i tárgyaláson, az ott történtekről tudomással bírt, ehhez képest semmi nem akadályozta eljárási jogainak gyakorlásában. Az elsőfokú bíróság ezen az első tárgyaláson berekesztette a tárgyalást, maga a felperes sem jelölt meg olyan eljárási szabályt, amit ezzel megsértett volna az elsőfokú bíróság. Önmagában a jegyzőkönyv megküldésének elmaradása nem lehetett kihatással az ügy érdemi elbírálására. Az iratokból az is megállapítható volt egyébként, hogy kizárólag az írásba foglalt ítélet kihirdetését rögzítő
3. szeptember 9-i jegyzőkönyvet az
4. sorszámú jegyzőkönyvvel együtt a tértivevény tanúsága szerint
5. szeptember 29-én kézbesítették a felperesi jogi képviselőnek. [20] A felperes kifogásolta a keresetlevél visszakézbesítésének elmaradását is. Az elsőfokú bíróság elmulasztotta az első tárgyalásra szóló idézéssel a felperes részére a keresetlevél kézbesítését, és ez valóban ellentétes a Pp.
6. §

(1)és a 126. §

(2)bekezdésével. Ez a szabálytalanság azonban a Kúria szerint sem akadályozta a felperest a perbeli jogai gyakorlásában. Az eljáró elsőfokú bíróság a tárgyalás megnyitását követően ismertette az iratokat, ezt követően a felperes jogi képviselője érdemi nyilatkozatokat tett, és bizonyítási indítványt is előterjesztett az első tárgyaláson. Az is megállapítható volt, hogy az elsőfokú bíróság ugyanazon a napon tartotta a felperesnek az Alkotmánybíróság ellen előterjesztett másik keresetének tárgyalását is, vagyis a felperesi képviselőnek visszakézbesítés hiányában is módjában állt mindkét ügyből aznapra felkészülnie. Ehhez képest nem volt megállapítható a felperes tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme. [21] A felperes változatlanul jogszabálysértőnek találta, hogy az idézésben a jogi képviselő feltüntetése elmaradt. A Kúria szerint helyesen döntött a jogerős ítélet ebben a kérdésben, ugyanis az idéző végzésre speciálisan vonatkozó Pp. 96. §

(1)bekezdése taxative felsorolja az idéző végzés kötelező tartalmát. Ezen jogszabályi rendelkezés szerint az idézésben fel kell tüntetni az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot, a felek nevét, perbeli állását és per tárgyát, valamint a kitűzött tárgyalás idejét és helyét. A speciális rendelkezés létére figyelemmel alaptalan a felperes azon hivatkozása, hogy egyébként a határozatok ilyen kötelező tartalommal bírnak (Pp.

1. §). Megállapítható tehát a Kúria szerint, hogy a képviselő nevét az idéző végzésben nem kell feltüntetni, így a felperes ezzel kapcsolatos felülvizsgálati érvelése is megalapozatlan. [22] Az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási szabálysértés hiányában nyilvánvalóan a másodfokú bíróság a Kúria szerint sem követett el érdemi szabálysértést akkor, amikor a felperes által megjelölt okból az elsőfokú bíróság ítéletét nem helyezte hatályon kívül. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése nem volt indokolt, ezt a döntését a másodfokú bíróság meg is indokolta, így nem sértette meg a Pp.
2. §

(2)bekezdését. [23] A felperes az állam terhére kérte a költségek megállapítását az eljárás szabálytalansága miatti kifogással felmerült költségei vonatkozásában. A Kúria Pfv.IV.21.235/2015/

1. sorszámú döntésében már rámutatott: ha a felperes eljárási szabálytalansága miatti kifogásának előterjesztésével kapcsolatban nem fejtett ki érdemi, számottevő jogászi, ügyvédi tevékenységet igénylő munkát, a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján a jóhiszemű és célszerű pervitel mellett nem megalapozott a külön perköltség megállapítása iránti igény sem. Ennek megfelelően a jogerős ítélet a felperesnek az állam által viselendő perköltség megtérítése iránti igényét megalapozottan utasította el. [24] A Kúria szerint nem volt jogsértő a főtitkár tanúkénti meghallgatásának mellőzése. Az alperes érdemben indokát adta az adatkiadás iránti kérelem elutasításának. A felperes a tanú meghallgatását arra nézve kérte, hogy az alperes képviselője által hivatkozott indokok valóban fennállnak-e. Helyesen érveltek az eljáró bíróságok e körben azzal, hogy az alperesi képviselő az alperes jogi álláspontját már kifejtette. Az, hogy az általa előadott indokok megalapozzák-e az adatkiadás megtagadását, olyan kérdés, amelyben a döntés nem a tanúbizonyítástól függ. [25] A felülvizsgálati kérelmében a felperes kifogásolta a jogerős ítélet azon megállapítását, hogy az alperes az adat kiadására irányuló kérelemnek határidőben eleget tett volna. A Kúria ezzel kapcsolatban utal arra, hogy korábbi Pfv.IV.21.842/2015/

1. számú határozatában az Infotv. 29., 30.,
2. §-a alapján már rámutatott arra, hogy a közérdekű adat megismerése iránti kérelem előterjesztése esetén az adatkezelő vagy 8 napon belül nyilatkozik a határidő hosszabbításról jelentős terjedelmű, nagy számú adat esetén, vagy 15 napon belül eleget tesz a kérelemnek, vagy 8 napon belül értesíti az igénylőt a teljesítés megtagadásáról. A konkrét esetben az alperes
3. június 16-án vette át a felperes előzetes kérelmét, a válaszát a
4. napon postára adta. A posta ezt június 29-én és július 6-án megkísérelte kézbesíteni a felperesnek, azt azonban a felperes jogi képviselője nem vette át, majd július 8-án személyesen vette át a postán az iratot. A Kúria álláspontja szerint a
5. napon postára adott válasz határidőben való teljesítésnek minősül, figyelemmel az első kézbesítés megkísérelt időpontjára is. Az alperes azt tartozott igazolni, és ezt meg is tette, hogy a 15 napos határidőn belül válaszát elkészítette, és azt postára adta. [26] A Kúria nem látott alapot jogegységi eljárás kezdeményezésére. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
6. évi CLXI. törvény (Bszi.)
7. §

(1)bekezdése alapján jogegységi eljárás lefolytatásának akkor van helye, ha a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, illetve korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges. Emellett jogegységi eljárás akkor is lefolytatható, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától, vagy közzétett elvi bírósági döntéstől. Jelen esetben ezek a törvényi erőfeltételek hiányoznak, így a felperes által kért jogegységi eljárás lefolytatása nem volt indokolt a jelen üggyel kapcsolatban. A Kúria szerint a korábbi döntések nem voltak a jelen döntéssel sem ellentétesek, mert csak azt tartalmazták, hogy amennyiben a válasz 15 nap alatt nem érkezik meg, akkor a 16. napon az adatigénylő jogosult a keresetindításra. [27] A felülvizsgálati kérelem érdemben kifogásolta az emlékeztető, illetve emlékeztető vonatkozó részének kiadása iránti kérelem elutasítását is. A felperes szerint az alperes nem bizonyította az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdésében foglalt kizáró okok fennállását. Előadta azt is, hogy az előzetes eljárás során konkrétan ezekre a jogszabályi rendelkezésekre az alperes nem hivatkozott. Utalt arra is, hogy az elsőfokú bíróság a 27. §

(5)és

(6)bekezdésének nem az adatkéréskor hatályos szövegét idézte. [28] A Kúria szerint az valóban megállapítható volt, hogy az elsőfokú ítélet valóban nem a kérelem előterjesztésekor hatályos szöveget idézte, de ez nem befolyásolta a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálat tárgyát képezi. [29] A másodfokú bíróság helyesen alkalmazta az emlékeztetővel összefüggésben az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdését. A Kúria szerint az alperes a felülvizsgálati ellenkérelemben helyesen érvelt azzal, hogy az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tudomásulvétel is döntésnek minősül, ezért az emlékeztető nem vitásan a döntés megalapozását szolgáló adatnak tekintendő. Érdemben a Kúria álláspontja is az volt, hogy nem adható ki az egyébként zárt ülésről készült emlékeztető, mivel az alkotmánybírák véleményüket akkor tudják teljes körűen kifejteni, érveiket egymással mindenre kiterjedően ütköztetni, ha biztosított azok zárt kezelése. Azt is megjegyzi a Kúria, hogy törvényi korlátozás hiányában nem kizárt az, hogy az adatkezelő peres eljárás során olyan megtagadási okra hivatkozzon, amely az előzetes kérelemre adott válaszban nem szerepelt. [30] A Kúria álláspontja szerint az Alkotmánybíróság elnökének az adatkiadás megtagadására vonatkozó döntése a korábban kifejtett oknál fogva nem ellentétes az Infotv. 30. §

(5)bekezdésében foglalt mérlegelési szabállyal sem. A Kúria szerint érdemben a jelen eljárás keretei között nem lehet foglalkozni azzal, hogy az Alkotmánybíróságnak volt-e hatásköre a ..bejelentésének tudomásul vételére vagy sem. Ennek egyébként a közérdekű adat kiadása iránti keresetet elbíráló jogerős ítéletre (amely a felülvizsgálat tárgya) nincs kihatása. [31] Miután az Európai Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló Egyezménye még nem lépett hatályba, ezért a 2009. évi CXXXI. törvényre hivatkozás is alaptalan. Csupán megjegyzi a Kúria, hogy az Infotv. szövege összhangban áll e törvény szövegével. [32] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [33] Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdés,

1. évi CXII. törvény (Infotv.)
2. §
3. és
4. pont, 27.§.

(5)-

(6)bek., 29., 30., és

1. §, Pp.
2. §

(1)bekezdés, 78. §

(1)bekezdés, 96. §

(1)bekezdés, 125. §

(1), 126.

(2)bekezdése,

1. évi CLXI. törvény
2. §

(1)bekezdése, 32/

1. (VIII.22.) IM számú rendelet,
2. évi XCIII. törvény
3. § o) pont. Záró rész [34] A Kúria a Pp.
4. §

(1)bekezdése és a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet
2. §

(3)és

(5)bekezdése szerint a pervesztes felperest kötelezte a felülvizsgálati eljárásban pernyertes alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes, ezért erről a Kúriának rendelkezni nem kellett. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felperes kérelmére a Pp. 274. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. május
2. Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő