Pfv.21475/2016/4 – Kúria

(1),

1. CXII. Tv.
2. §

(2),

1. CXII. Tv.
2. §

(1),

1. CXII. Tv.
2. §

(1),

1. CXII. Tv.
2. §

(2),

1. CXII. Tv.
2. §

(3),

1. CXII. Tv.
2. §

(3),

1. CXII. Tv.
2. §

(7),

1. III. Tv.
2. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.475/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Galambos Károly Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Galambos Károly ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Csanády Szabolcs jogtanácsos A per tárgya: közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.341/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 8.P.21.371/2015/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
4. március 2-án az alpereshez érkezett megkeresésében annak közlését kérte, hogy az egyetemen, illetve jogelőd intézményének karain a .. működésének megkezdésétől
5. december
6. napjáig mikor és milyen egyetemi testület határozatával került sor doktori fokozat visszavonására, kérte továbbá a testületi ülési jegyzőkönyvek és a határozatok másolatainak megküldését is. Az alperes a kért mellékletekkel együtt az adatokat
7. március 17én adta postára, azt a felperes képviselője
8. április 2-án vette át. [2] A felperes
9. március 27-én terjesztett elő keresetet adatigénylésben megjelölt adatok és iratok kiadására. az A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében változatlanul a kért adatigénylés teljesítésére kérte kötelezni az alperest. A felperes álláspontja szerint, a jogszabály helyes értelmezése szerint az adatigénylésre adott válasznak a kérés teljesítésével 15 napon belül meg kell érkeznie a felpereshez. Ennek határideje
10. március 17-én lejárt, így a felperes nem tehetett mást, mint hogy a keresetet előterjesztette. Hivatkozott arra, hogy az Infotv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a keresetindítás után lehetséges lenne az alperesi teljesítés. [4] Az alperes ellenkérelmében a kereset teljes elutasítását kérte. Álláspontja szerint határidőben teljesítették a felperes adatkiadásra irányuló kérelmét, a választ
11. március 16-án postára adták, az pedig nem róható az alperes terhére, hogy a küldeményt csupán két héttel később vette át a felperes képviselője. Az alperes szerint a perre okot nem adott, így a felperes részére perköltség sem jár. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét érdemben elutasította, ugyanakkor az alperest kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 15.000 forint elsőfokú költséget. Az elsőfokú bíróság szerint
12. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.)
13. §

(1)bekezdése, 30. §-ának

(3)bekezdése és 31. §

(3)bekezdése alapján összességében az állapítható meg, hogy a kérelem teljesítésére az adatkezelő számára biztosított határidő anyagi jogi határidőnek minősül, vagyis a válasznak 15 napon belül meg kell érkeznie a kérelmezőhöz. A megérkezés időpontját illetően úgy foglalt állást, hogy az átvétel igazolt időpontja az irányadó, ehhez képest tehát az alperes valóban késedelmesen teljesített, ezáltal a perre okot adott, így perköltséget tartozik fizetni a felperes részére. Álláspontja szerint ugyanakkor a keresetet érdemben el kellett utasítani, hiszen az első tárgyalást megelőzően az alperes a felperes kérelmét teljes körűen teljesítette, ezt követően pedig a felperes nem állt el a keresetétől, illetve azt nem szállította le a perköltségre. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét pedig helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 10.000 forint fellebbezési eljárási költséget. A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes közfeladatokat lát el, a kért adatok ezen közfeladatával kapcsolatosak és az alperes kezelésében vannak, ugyanakkor egyértelműen rögzítette azt is, hogy a kérelmet az alperes teljesítette. Az Infotv. 29. §

(1)bekezdését az Alaptörvény

1. cikkére is figyelemmel oly módon értelmezte, hogy a kérelmezett rendelkezésére álló 15 napos határidő nem rövidíthető meg a kézbesítési idővel, vagyis a kérelmezettől (alperestől) az várható el, hogy 15 nap alatt a választ elkészítse és azt a kérelmező számára postázza. Álláspontja szerint tehát az várható el az alperestől, hogy 15 napon belül postára adja a választ (a teljesített kérelem anyagát). Egyértelműen rögzítette, hogy az önkéntes teljesítésre a pert megelőzően és a per alatt egyaránt van jogi lehetőség. Ha ilyen teljesítés bekövetkezik, a felperes számára adott annak a lehetősége, hogy elálljon a keresetétől és a per megszüntetésre kerüljön vagy pedig a perköltségre szállítsa le keresetét. A jogerős ítélet álláspontja szerint az önkéntes teljesítésre figyelemmel nincs jogi lehetőség arra, hogy az alperest ismételt teljesítésre kötelezze a bíróság, illetve hogy a felperes módosított kérelmének megfelelően a rendelkező részben kerüljön sor az alperesi teljesítés megállapítására. A jogerős ítélet figyelemmel azt is külön rögzítette, hogy a fellebbezési eljárásban a pernyertes alperes javára megállapítható munkadíj a vonatkozó IM rendelet analóg alkalmazásával. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a keresetet elutasító rendelkezés hatályon kívül helyezését, valamint a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte, valamint perköltség megállapítását. Másodlagosan az elutasító rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő ítélet meghozatalát kérte. Előadása szerint ez vagy a kereset teljesítésére utasító határozat meghozatalát, vagy az alperesi teljesítést az ítélet rendelkező részében megállapító döntés meghozatalát jelenti. Álláspontja szerint tévedett a jogerős ítélet, amikor úgy fogalmazott, hogy 15 napon belül csupán a válasz megküldése szükséges, a felperes álláspontja szerint a válasznak 15 napon belül meg kell érkeznie a kérelmezőhöz. Tévesnek minősítette a jogerős ítélet azon álláspontját is, hogy a jelen perben megállapításnak az ítéleti rendelkező részében nincs helye. A felperes szerint lehet a kérelmet olyan módon megváltoztatni, hogy az ne minősüljön keresetmódosításnak. A felperes részletesen kifejtette, hogy a keresetindítás után történő alperesi teljesítés jogi értelemben hatálytalan. A perköltség vonatkozásában előadta, hogy az alperesi képviselő nem gazdálkodó szervezet jogtanácsosa, ehhez képest csak útiköltség vagy a munkából való kiesés költsége (keresetveszteség) illetné meg és még a 10.000 forintos másodfokú perköltség is eltúlzott mértékűnek tekinthető. [8] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását és perköltség megállapítását kérte. Álláspontja szerint az alperes határidőben teljesítette a kérelmet, annak késedelmes átvétele nem róható az alperes terhére, továbbá részére a másodfokú perköltség jogszerűen került megállapításra. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
2. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [10] A Pp. 275. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. [11] A jelen esetben nem volt vitatott az, hogy az alperes közfeladatot lát el és a kért adatok ezen feladat ellátásával kapcsolatosak és azokat az alperes ténylegesen kezeli. A jogilag eldöntendő kérdés az volt, hogy akár a keresetindítást megelőzően, akár azt követően lehetséges-e az alperes részéről önkéntes teljesítés és ennek megtörténte esetén a közérdekű adat kiadása iránt indított perben a bíróság milyen tartalmú döntést hozhat. Az sem volt ugyanis vitatott a perben, hogy a felperes által kért adatokat a felperes képviselője 2015. április 2-án, vagyis a keresetindítást követően, de még az első tárgyalást megelőzően átvette. [12] Az Infotv. 29. §

(1)bekezdése szerint a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. A

(2)bekezdés szerint ez a határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható, amiről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell. Erre akkor kerülhet sor, ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagy számú adatra vonatkozik vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerő forrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. A 31. §

(3)bekezdése értelmében a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított 30 napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. [13] A 15 napos válaszadási határidő tekintetében a Kúria álláspontja az, hogy az nem minősül anyagi jogi határidőnek, mivel a jogszabály nem mondja ki azt, hogy ezen a határidőn belül a válasznak meg kell érkeznie a kérelmezőhöz. A kérelmezettől (alperestől) az várható el, hogy a 15 napon belül válaszát elkészítse és azt postára adja. Ez az értelmezés nem ellentétes a Kúria egy korábbi határozatával (Pfv.IV.21.842/2015/4.), amely csak azt mondta ki, hogy amennyiben a 15 napos határidő letelik, a következő nappal megnyílik a keresetindítási határidő a kérelmező (felperes) részére. Ezzel egyezően vonta le a következményeket az elsőfokú bíróság, amikor fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítéleti rendelkezésével a perre okot adó alperest perköltség megfizetésére kötelezte. [14] A felperes érdemi igényét illetően a Kúria megállapította, hogy a közérdekű adat kiadása iránti perben érdemben nincs lehetőség olyan tartalmú áttérésre a kereseti kérelmek között, amely marasztalás helyett időközben bekövetkezett alperesi teljesítés megállapítására irányulna. az Infotv. 31. §

(7)bekezdése alapján a bíróságnak arra van lehetősége, hogy amennyiben a közérdekű adat igénylésére irányuló kérelemnek helyt ad, határozatában az adatkezelőt a kért közérdekű adat közlésére kötelezze vagy a kereset megalapozatlansága esetén a keresetet elutasítsa. A Pp.

1. §-a értelmében a megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. A jelen esetben ezek a feltételek nem állnak fenn, a felperes maga is kérte az alperes marasztalását. Annak megállapítása pedig ebben a körben, hogy történt-e a teljesítésben késedelem, a határozat indokolására, nem pedig rendelkező részére tartozik. Fontosnak tartja a Kúria hangsúlyozni azt, hogy az önkéntes teljesítést semmilyen jogszabályi rendelkezés nem tiltja, vagyis a keresetindítást követően, illetve az ítélethozatalt megelőzően semmi nem zárja el az alperest attól, hogy a keresetnek eleget tegyen. Ehhez tehát nincs szükség az Infotv. külön rendelkezésére. Ennek hiányában is nyitva állt az alperes előtt az a lehetőség, hogy a kérelemnek eleget tegyen, hiszen a felperesnek is nyilvánvalóan alapvető célja az, hogy a kért adatokhoz hozzájusson, nem pedig a perek indítása az elsődleges cél. Magának az Infotv-nek is a deklarált egyik célja az az
2. § értelmében, hogy a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez segítséget nyújtson. [15] Nem alapos a felülvizsgálati kérelem a Kúria szerint abban a vonatkozásban sem, hogy az alperesi képviselő javára jogszerűtlenül ítélt volna meg perköltséget a másodfokú eljárásban a jogerős ítélet. A másodfokú eljárás vonatkozásában az alperes pernyertes lett. A Pp.
3. §

(2)bekezdése értelmében a perben a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg. A következetes bírói gyakorlat ezért a díjazás vonatkozásában is alkalmazza az ügyvédi munkadíjakról szóló 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet rendelkezéseit a jogtanácsosok vonatkozásában, analógia figyelembevételével. A másodfokú bíróság által megállapított 10.000 forintos munkadíj semmiképpen sem tekinthető eltúlzott mértékűnek. Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet teljes egészében hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [16]
2. évi CXII. törvény (Infotv.)
3. §,
4. §

(1)és

(2)bekezdés, 29. §

(1),

(2)és

(3)bekezdés, 28. §

(1)bekezdés, 29. §

(1)és

(2)bekezdés, 30. §

(3)bekezdés, 31. §

(3)bekezdés és

(7)bekezdés, Pp. 67. §

(2)bekezdés, 78. §

(1)bekezdés, 275. §

(3)bekezdés, 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet,
2. évi XCIII. törvény
3. § o) pont Budapest,
4. január
5. Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő