Pf.20760/2016/6 – Balassagyarmati Törvényszék

A ...-i Törvényszék dr. ... ügyvéd (...) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek alperes neve (alperes címe) alperes ellen 16.436.099,- Ft jutalék és járulékai visszafizetése iránt indított perében a ...-i Járásbíróság által

1. június 23-án meghozott ... számú ítélet ellen az alperes részéről ... sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék a járásbíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyja. Az elsőfokú ítéletnek a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezését megváltoztatja és az alperes által a felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 2.161.809,- (Kétmilliószázhatvanegyezer-nyolcszázkilenc) Ft-ra leszállítja. Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon (Egyszázkilencvenezer-ötszáz) Ft fellebbezési perköltséget. belül fizessen meg 190.500,- A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A járásbíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adva kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 16.436.099,- Ft-ot, ezen összegnek
2. január 18-tól a kifizetésig számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt késedelmi kamatát és 2.905.963,- Ft perköltséget. Megállapította, hogy az állam által előlegezett 264.160,- Ft perköltséget az állam viseli. A járásbíróság döntését azzal indokolta, hogy az eljárás során kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye és annak kiegészítése alapján megállapítható volt, hogy az alperes az általa kötött illetőleg gondozott biztosítási szerződések idő előtti megszűnése miatt a felperes által részére kifizetett jutalékból a felperes által követelt 16.436.099,- Ft-ot köteles visszafizetni. Az elsőfokú ítélet szerint a visszafizetési kötelezettség szempontjából nem az a releváns, hogy ki kötötte, hanem hogy ki gondozta a díjnemfizetés miatt idő előtt megszűnt szerződéseket. A perrel érintett szerződéseket pedig az alperes által nem vitatottan ő gondozta. Nem találta megalapozottnak az elsőfokú bíróság azon alperesi hivatkozást sem, hogy egyes szerződések idő előtti törlése következtében jutaléktól esett el. Az elsőfokú ítélet szerint a szakvélemény pontosan nem jelöli meg ugyan, hogy melyik az a 6 db szerződés, melyet a felperes a respiro időszak előtt pár nappal törölt, azonban mivel ezekre a szerződésekre a későbbiekben sem érkezett díjbefizetés, ezek reaktiválására nem volt mód, és díjbefizetés hiányában jutalékot sem lehetett a vonatkozásukban elszámolni. Az elsőfokú határozat értelmében nem megalapozott az az alperesi állítás sem, hogy a
3. januárjától augusztusáig terjedő időszakban az alperes a jutalékjegyzéktől eltérően részesült jutalékban. A szakvélemény szerint ugyanis noha voltak stornó számlák, összességében a jutalékkifizetés a jutalékjegyzékekhez igazodott. Ezen időszak vizsgálata egyébként is irreleváns, mivel először a
4. október 30-i jutalékjegyzékben jelentkezett negatív jutalék, a felperes jutalékkövetelése ezen időpont utáni időszakra vonatkozik. Az ítélet alapjául elfogadott szakvélemény szerint ... és ... estében történt dupla jutalék visszaírás, azonban a felperes jogos követelése ezen duplán visszaírt jutalékkal nem csökkent, mivel a visszaírásra dupla jutalék-kifizetés miatt került sor, amit a felperes könyvelési adatokkal alátámasztott, a szakértő pedig a felperes által levezetett elszámolást helytállónak találta. A szakértő válaszolt az alperesnek a per eldöntése szempontjából releváns kérdéseire is. A kiegészítő szakvéleményre az észrevételét az alperes maga is megtette, arra adott válaszában a szakértő az alperes megállapításait cáfolja, ugyanis a szakértő a teljes megbízási jogviszony időtartamát vizsgálta. Az ítélet szerint a szakértő válaszai kimerítőek, konkrétak és egyértelműek, a bíróság számára elegendő információt tartalmaznak a per eldöntéséhez, ezért az elsőfokú bíróság nem látta indokát további bizonyításnak. Mindezekre figyelemmel a járásbíróság az alperes újabb szakértő kirendelése iránti indítványát elutasította. Az állam által előlegezett szakértői díj viselésére vonatkozó rendelkezését a járásbíróság az alperes személyes költségmentességével indokolta. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a járásbíróság új eljárás lefolytatására, újabb szakértő kirendelésére és új határozat hozatalára utasítását kérte. Fellebbezésében a kereseti kérelemmel szemben az elsőfokú eljárás során előadott érdemi ellenkérelme indokaira hivatkozott. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult annak helyes indokai alapján. A törvényszék az iratok felülvizsgálta alapján megállapította, hogy a fellebbezés a per fő tárgya tekintetében nem megalapozott. A járásbíróság a tényállást helytállóan állapította meg és a per fő tárgya tekintetében az általa lefolytatott bizonyítás eredményének okszerű mérlegelésével hozta meg az eljárás során kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményére alapozott döntését, melyben alapos és kimerítő indokát adta annak, hogy miért nem találta elfogadhatóak az alperes ellenkérelmében foglalt hivatkozásait. A jogszerűen mérlegelt bizonyítékok felülmérlegelésére a törvényszék nem látott lehetőséget. Ezért a törvényszék a járásbíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében a Pp.
5. §