Pfv.IV.20.358/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Simits Iván ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a Szentpályné dr. Kádas Katalin jogtanácsos által képviselt alperes ellen sajtóhelyreigazítás iránt a Fővárosi Bíróság előtt 27.P.22.234/
- számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.112/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperesek által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 6.000 (hatezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperesek kötelesek az államnak - külön felhívásra - egyetemlegesen megtéríteni. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A jogerős ítélet a felperesek keresetét, amelyben az alperest sajtó-helyreigazítás közzétételére kérték kötelezni, elutasította. Kötelezte a felpereseket összesen 26.000 forint perköltség, illetve a le nem rótt eljárási illeték megfizetésére. A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az I.r. felperes kiadásában megjelenő .. című napilap
- április 19-i számában „Padlót fogott az Ikarus" címmel megjelent az Ikarus gyár, és ezen belül a cégtulajdonos, .. szerepével foglalkozó újságcikk. Erre válaszolva az alperes által szerkesztett .. című napilap a
- április 20-i számában egy riport keretében közreadta .. reakcióját. .. az újságíró kérdéseire válaszolva úgy nyilatkozott, hogy a ..-ban megjelent írás valótlanságokra és csúsztatásokra épül, egyetlen célja volt, hogy lejárassák az Ikarust, s a hazai autóbuszgyártást. Utalt arra, hogy a lapban megjelenteket cáfolandó peres eljárt kezdeményeznek a bíróságon. Újságíró kérdésére válaszolva ismertette az Ikarusszal kapcsolatos terveket. Azzal is foglalkozott, hogy milyen érdekek lehetnek a ..-ban megjelent írás hátterében. Úgy vélte, nem véletlenül jelent meg most az írás. Arra a kérdésre: lehet-e a megjelenésnek ahhoz köze, hogy sajtóérdekeltségei keletkeztek az alperesnek nyilatkozó alperesi laptulajdonos buszgyártásra (is) vállalkozó befektetőnek, egyértelműen igennel felelt .., utalva arra, hogy a ..-ot működtetők rossz néven vették, hogy az alperesi lap nem azt az irányvonalat követi, amit ők képviselnek és, hogy a nyilatkozó által indított elektronikus médiumok is egyre népszerűbbek. Arra a kérdésre: mire számít a bíróságon, azt felelte: jelenleg is tapasztalja, hogy alaptalan támadásnak lettek kitéve és reményét fejezte ki, hogy miként a hamisított Teller-levél miatt kirobbanó botrány után a tulajdonosok a súlyos politikai támadás miatt eltávolították a lap főszerkesztőjét, most is levonják a következtetéseket a lap vezetésére vonatkozóan. A felperesek két állítás tekintetében kérték helyreigazításra kötelezni az alperest. Egyrészt állították, hogy a cikk azt a való tényt, hogy a .. foglalkozott az Ikarusszal, abban a hamis színben tüntette fel, hogy erre kizárólag azért került sor, mert .. érdekeltségébe tartozó .. nem azt az irányvonalat követi, amit a .., illetve az általa indított elektronikus médiumok egyre népszerűbbek lettek, továbbá a sajtóközlemény valótlanul híresztelte, hogy a II.r. felperest a .. tulajdonosai eltávolították. A valóság ezzel szemben az, hogy a II.r. felperes saját elhatározásából mondott le megbízásáról és nem a Teller-levél miatt. A jogerős ítélet a Ptk.
- §
(1)bekezdés, továbbá a Legfelsőbb Bíróság PK. 12.sz. állásfoglalása alapján vizsgálta, valótlan tényállítások miatt helye van-e sajtó-helyreigazításnak. Az indokolás szerint a kifogásolt újságcikk a ..-ban megjelent Ikaruscikkel kapcsolatban véleményt nyilvánított akkor, amikor a sajtóközlemény megjelenésének feltételezett indokát közölte. Mind a kérdés feltevés, mind a válasz szóhasználata egyértelműen .. álláspontjára utalt, amely a szóhasználat és a nyilatkozat tartalma alapján véleménynyilvánításnak minősült. Ez sajtó-helyreigazítást nem alapoz meg. Ugyancsak erre a következtetésre jutott a jogerős ítélet a II.r. felperes eltávolításával kapcsolatban is, megállapítva, hogy a kifogásolt sajtóközlemény nem csak a Teller-levél megjelentetését, hanem az emiatt kialakult politikai botrányt jelölte meg a II.r. felperes távozásának okaként. Nem a sajtó-helyreigazítási eljárás feladata annak elbírálása, hogy a nyilatkozó következtetése a II.r. felperes távozásának körülményeiről helytállóak-e. A cikknek a II.r. felperes távozásával kapcsolatos következtetése nem nélkülözött minden alapot, nem ellenkezett a logika szabályaival, az közérdeklődés tárgyát képezte, így az eltávolítással kapcsolatos álláspont kialakítása miatt helyreigazítás nem követelhető. A jogerős ítélet ellen a felperesek jogi képviselőjük útján nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a keresetüknek megfelelő ítélet meghozatalát. Állították, hogy a kifogásolt nyilatkozatok tényállításnak minősültek, melyek valóságát az alperes a PK. 14.sz. állásfoglalásban foglalt jogértelmezéssel ellentétesen nem bizonyította. Burkolt tényállítás az, hogy a .. miért foglalkozott az Ikarusszal és egyértelműen tényállítás, hogy a II.r. felperest a tulajdonosok a főszerkesztői tisztségből eltávolították. Kifogásolták, hogy a jogerős ítélet a .. című napilapban megjelent un. Teller-levél közreadását követő politikai botránnyal foglalkozott és azt minősítette véleménynek, holott nem az volt a kereset tárgya. Állították, a mai napig nem bizonyított, hogy a közreadott levél, illetve a visszavonó levél hamisítvány-e. Hivatkoztak arra, hogy éppen a sajtó-helyreigazítási per tárgya az, miért távozott el a laptól a II.r. felperes. Az alperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg és érdemben helytállóan utasította el a felperesek keresetét. A sajtó-helyreigazítás alapja a Ptk. 79. §
(1)bekezdés alapján kizárólag a sajtóban közölt valótlan tény állítása, híresztelése vagy való tény hamis színben való feltüntetése. Amint arra a jogerős ítélet a Legfelsőbb Bíróság PK. 12.sz. állásfoglalása alapján helyesen rámutatott, a vélemény, értékítélet, bírálat sajtó-helyreigazítás tárgya nem lehet. A felperesek által kifogásolt válaszcikkben az Ikarus gyár és egyben a .. című napilap tulajdonosa a tevékenységére vonatkozó, általa valótlannak tartott állításokra reagált. Ennek keretében adott hangot annak a véleményének, hogy feltételezése szerint mi indította a Népszabadságot az általa alaptalan vádaskodásnak minősített írás megjelentetésére. A riporter is .. véleményét kérdezte és erre válaszolva nevezett az álláspontját véleményként fogalmazta meg. Az a kitétel, hogy „egyértelműen állíthatom", csak a vélemény megalapozottságát, illetve annak nyomatékosítását szolgáló szófordulat. Ebből nem következik, hogy a ..-ban megjelent cikk keletkezésének indokait tekintve Széles Gábor tényt állított volna. Az alperes által megjelentetett újságcikk azt is közölte, hogy .. a kifogásolt ..-beli sajtóközlemény miatt pert fog indítani. Ezzel kapcsolatban adott hangot .. annak a feltételezésének, hogy ugyanolyan következményei lesznek a jelenlegi, az őt érintő alaptalan támadásnak, mint annak idején a Teller-levél miatt kirobbant politikai botránynak. Nem tényként állította, hogy a II.r. felperest a tulajdonosok eltávolították és nem munkajogi értelemben használta ezt a kifejezést. Nincs ezért jelentősége annak, hogy a felperes a közvélemény által hamisítottnak tekintett Teller-levél miatti botrány kapcsán önként mondott-e le főszerkesztői beosztásáról. Ettől függetlenül juthatott .. arra a következtetésre és alakíthatta ki azt a véleményét, hogy a II.r. felperes végső soron a Teller-ügy miatt távozott beosztásából, és hasonló következményeket remél a saját ügyében is. Helyesen állapította meg tehát a jogerős ítélet, hogy ebben a tekintetben sem tényt állított az alperes, ezért erre vonatkozóan sem volt helye helyreigazítás közzétételének. Mindezen indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta és a felpereseket a Pp. 78. §
(1)bekezdés szerint kötelezte az alperes jogi képviseletével felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM. r. 13. §
(2)bekezdés alapján kötelesek a felperesek az államnak külön felhívásra megtéríteni. Budapest,
- május
- Dr. Völgyesi Lászlóné sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros Mátyás sk. előadó bíró, Dr. Udvary Katalin sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő