Pf.20452/2018/4 – Debreceni Ítélőtábla

(4)bekezdése alapján függessze fel. Arra hivatkozott, hogy az alperes megsértette az alapszabály 17.) pontjában foglalt, a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályokat, valamint a Ptk. 3:17. §-ának

(1)-

(3)bekezdéseit is. Állította, hogy a közgyűlésen ő is és más tagok is tiltakoztak a napirendi pontok tárgyalása ellen, mivel a meghívó jogszabálysértő volt, ezért a közgyűlést csak akkor lehetett volna megtartani, ha minden tag jelen van, és egyhangúan hozzájárul a közgyűlés megtartásához. Előadta, hogy álláspontja szerint az

1. napirendi pont vonatkozásában a meghívóhoz csatolni kellett volna azon személyek nevét és tagfelvételi kérelmét, akik tagként kérték felvételüket, annak érdekében, hogy a tagok álláspontjukat felvételükkel kapcsolatban ki tudják alakítani. Állította, hogy az alperes elnöke szóban a közgyűlésen közölte, hogy a tagfelvételi kérelmek
2. augusztus - szeptember hónapban kerültek benyújtásra, az ekkor hatályos házi szabályzat alapján pedig ezen személyek nem is feleltek meg a tagfelvételi kritériumoknak. A felperes a perben tartott első tárgyaláson kérte a
3. október
4. napján megtartott közgyűlésen a megválasztott levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető személyére vonatkozóan hozott határozat hatályon kívül helyezését is arra hivatkozással, hogy ezen személyek vonatkozásában szavazásra nem került sor. Megjegyezte, hogy a megválasztott jegyzőkönyv hitelesítők közül K. B. 14 óra 15 perckor távozott a közgyűlésről, ezt követően a közgyűlés két új jegyzőkönyv hitelesítő személyt választott, akik azonban nem hitelesítették a megválasztásuk előtt elhangzottakat, amely a jegyzőkönyvet érvénytelenné teszi. Utalt arra, hogy néhány évvel ezelőtt a közgyűlés hozott egy határozatot, amelyben a szervezet tagjainak létszámát maximum 18 főben határozta meg, azonban a tagfelvétel eredményeként a tagság létszáma már a 18 főt meghaladja. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a közgyűlés az alapszabályban és a házi szabályzatban foglaltaknak megfelelően került összehívásra, és a tagok felvételéről hozott közgyűlési döntést követően szabályos volt az alapszabály és a fegyelmi szabályzat módosítása is. Állította, hogy a tagok felvételére akként került sor, hogy a közgyűlésen a jelenlévők megismerhették őket, kérdéseket tehettek fel nekik. Előadta, hogy az alapszabály és a fegyelmi szabályzat módosítására pedig azért került sor, mert azok ellentmondásosak voltak, továbbá hivatkozott egy korábbi törvényszéki ítéletre és az ügyészség felhívására is, amelyek rámutattak, hogy az alapszabály a Ptk. rendelkezéseivel ellentétes rendelkezéseket tartalmaz. Kifejtette, hogy a nyilvántartó bíróság is vizsgálta az alapszabályt és felhívta a vadásztársaságot, hogy csatolja a házi szabályzatot és a fegyelmi szabályzatot is, amely eljárás eredményeképpen a módosított alapszabályt már nyilvántartásba is vette. Az alperes a törvényszék felhívására bejelentette, hogy a fegyelmi szabályzat módosítás tervezete és az alapszabály módosítás tervezete a
5. október
6. napján megtartott közgyűlés előtt már a tagok rendelkezésére állt, ugyanis azokat a
7. július
8. napján megtartott közgyűlés meghívójához mellékelte. Hangsúlyozta, hogy a felvételüket kérő személyeket a vadásztársaság tagjai ismerték, ugyanis ún."csomagos vadászként" már két éve vadásztak. A levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető megválasztására vonatkozó közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a keresetet a felperes a jogszabályban előírt 30 napon túl terjesztette elő. Az elsőfokú bíróság a 9-I. sorszámú végzésével a
9. október
10. napján megtartott közgyűlésen a 4., 5., 6., és
11. napirendi pontokban hozott határozatok végrehajtását felfüggesztette. Az elsőfokú bíróság a
12. sorszámú ítéletében az alperes
13. október
14. napján tartott közgyűlésének - tagfelvételi kérelmek ismertetése, döntés a tagfelvételekről - az alapszabály módosítása a törvényi rendelkezéseknek megfelelés érdekében - a fegyelmi szabályzat módosítása a törvényi rendelkezéseknek megfelelés érdekében tárgyú közgyűlési határozatait hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A házi szabályzatnak a tagfelvételt módosító rendelkezését érintő határozat végrehajtásának felfüggesztését megszüntette. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt nap alatt 39 600 forint perköltséget. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a felperes a per első tárgyalásán indítványozta a
15. október
16. napján megtartott közgyűlés első napirendi pontja alapján hozott határozat hatályon kívül helyezését is, azonban ezen kereseti kérelme a Ptk. 3:
17. §-ának

(1)bekezdése alapján elkésett, a perindítás késedelmét pedig kimenteni nem tudta. Megállapította, hogy ezen oknál fogva az első napirendi pont alapján hozott közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésének nem volt helye. Rögzítette, hogy a 4., 5.,

1. és
2. napirendi pontok alapján hozott közgyűlési határozatokkal szemben a felperes kereseti kérelme határidőben - a közgyűlést követő 30 napon belül - érkezett. Hangsúlyozta, hogy ezen napirendi pontok vonatkozásában a felperes nemleges szavazatot adott le, ezért a Ptk. 3:
3. §-ának

(2)bekezdése alapján nem volt elzárva a per indításától. Kiemelte, hogy a Ptk. 3:17. §-ának

(3)bekezdése értelmében a közgyűlést megelőzően a meghívóban szereplő napirendi pontok alapján a tag az álláspontját akkor tudja kialakítani, ha a napirendi pont azt kellő részletességgel tartalmazza. Rögzítette, hogy adott esetben a meghívóhoz mellékelve lett a házi szabályzat módosításának tervezete, valamint az összesített, végleges javaslat a

1. október
2. napján tartandó közgyűlésre. Megállapította, hogy ezáltal a közgyűlés megtartása előtt a tagok a házi szabályzat tervezetét megismerhették, ezzel kapcsolatos álláspontjukat kialakíthatták, ezért a
3. napirendi pontként tárgyalt házi szabályzat módosításának tárgyában hozott közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésének nem volt helye. Rámutatott azonban, hogy az új tagok felvétele, az alapszabály módosítása, valamint a fegyelmi szabályzat módosítása vonatkozásában nem volt módja sem a felperesnek, sem a tagoknak arra, hogy a közgyűlést megelőzően álláspontjukat kialakíthassák. Hangsúlyozta, hogy azon tény, hogy a tagfelvételt kérő személyek a közgyűlésen megjelentek nem teremtett lehetőséget a tagoknak - a Ptk. 3:
4. §-ának

(3)bekezdése alapján - az előzetes álláspontjuk kialakítására. Az alapszabály módosítás és a fegyelmi szabályzat módosítás kapcsán kiemelte, hogy a meghívó napirendi pontjaiban önmagában annak a rögzítése, hogy a módosításokra a jogszabálynak való megfelelés érdekében kerül sor, pontosan nem azonosítja azon szakaszokat, amelyek módosításra kerülnek. Megállapította, hogy a meghívó hiányosságát nem pótolja, hogy a korábbi közgyűlésen az alapszabály módosításáról és a fegyelmi szabályzat módosításáról már tárgyaltak. Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte az ítélőtáblát, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtassa meg, hogy a 2017. október 31. napján megtartott közgyűlésen az 5. napirendi pont alapján meghozott - a tagfelvételről szóló - határozat hatályon kívül helyezését mellőze. Arra hivatkozott, hogy az 5. napirendi pont tekintetében a tagok a közgyűlésig semmilyen kérelemmel nem éltek, a közgyűlésen a tagfelvételt kérő személyek jelen voltak és nyilatkozatot tettek, így felvételük tárgyában megalapozott döntést lehetett hozni. Állította, hogy a Ptk. 3:17. §-ának

(3)bekezdése azon napirendi pontokra vonatkozik, amelyek komolyabb felkészülést illetve nagyobb mértékű tájékozódást igényelnek, azonban a tagfelvételi kérelemről való döntés nem minősül ilyennek, figyelemmel arra is, hogy a közgyűlésen jelen lévő tagfelvételt kérő személyek a felmerülő kérdésekre válaszoltak. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Előadta, hogy teljes mértékben osztja az elsőfokú bíróságnak az ítélet indokolásában kifejtett álláspontját. Kiemelte, hogy a Ptk. 3:17. §-ának

(3)bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy a meghívóban milyen részletességgel kell feltüntetni a napirendet. Az ítélőtábla az erre irányuló fellebbezés hiányában nem érintette az elsőfokú bíróság ítéletének az alapszabály módosítására, valamint a fegyelmi szabályzat módosítására vonatkozó közgyűlési határozatok hatályon kívül helyező rendelkezését figyelemmel a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (1952. évi Pp.) 253. §-ának

(3)bekezdésére. Az ítélőtábla az alperes fellebbezését az 1952. évi Pp. 256/A. §-a

(1)bekezdésének f) pontja és

(3)bekezdésének alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az ítélőtábla a fellebbezést alaposnak találta. A Ptk. 3:17. §-ának

(3)bekezdése alapján a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ezen szakaszhoz írt kommentár szerint a döntéshozó szervtől akkor várható, hogy jól megalapozott döntéseket hozzon, ha a résztvevőknek módjuk van az ülésen eldöntendő kérdésekhez kapcsolódó információkat előzetesen beszerezni, azokat feldolgozni és a döntésre felkészülni. Ehhez - az ülést érintő technikai részleteken (időpont, helyszín) túl - ismerniük kell a napirendre kerülő kérdéseket is. A Ptk. a gyakorlatban felmerült problémákra reflektálva normatív módon határozza meg azt, hogy a napirendi pontokat milyen részletességgel kell a döntésben résztvevőkkel ismertetni. A mérce ebből a szempontból az, hogy a döntéshozatalban résztvevők olyan mértékig ismerjék a megtárgyalásra kerülő napirendi pontokat, hogy azzal kapcsolatos álláspontjukat előzetesen kialakíthassák, és ne az ülésen kelljen rögtönözniük, kockáztatva ezzel a hibás döntést. A bírói gyakorlat akkor nem fogadja el jogszerűnek a közgyűlés összehívását, ha a napirend olyan általános, felszínes módon kerül meghatározásra, hogy abból átlagos figyelem, értelmezés mellett nem állapítható meg annak mibenléte (Kúria Pfv.I.21.105/2010/6., Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.695/2009/7.). Lényeges szempont az is, hogy a napirend lényegében csak a legfőbb szerv ülésének kereteit határozza meg, behatárolja azokat az ügyeket, amelyeket az ülésen megtárgyalhatnak és eldönthetnek a tagok, emiatt pedig az elvárás nem terjedhet addig, hogy az egyes napirendi pontok minden részletkérdést tartalmazzanak. A jogalkotó célja tehát mindezek alapján nem az, hogy a tagok a legfőbb szerv ülésére már minden kérdésben véglegesen kialakított, kétséget kizáró állásponttal érkezzenek, hiszen a közgyűlés lényege éppen az, hogy ott vitassák meg a felmerült kérdéseket és alakítsák ki véleményüket, hanem az, hogy a közgyűlésre kellő alapfelkészültséggel érkezzenek, esetleges további releváns kérdéseiket meg tudják fogalmazni, segítve ezzel a döntéshozatalt. Azt azonban, hogy mely napirendi ponthoz mellőzhetetlen az írásbeli előkészítés mindig az adott kérdés tartalma határozza meg. A perbeli esetben a napirendi pontok között szerepelt - az 5. pontban - a tagfelvételi kérelmek ismertetése és a döntés a tagfelvételekről, amely az ítélőtábla álláspontja szerint további részletezést nem igényelt. A vadásztársaság tagjai a tagfelvétel kritériumait ismerték illetve ismerniük kellett a 4. napirendi pont alapján elfogadott házi szabályzat és az alapszabály rendelkezései szerint, amelyek meghatározzák a tagfelvétel kereteit. A kritériumoknak megfelelő tagfelvételt kérő személyek pedig a közgyűlésen jelen voltak, és a hozzájuk intézett kérdések megválaszolása után is lehetősége lett volna a tagságnak felvételüket nem támogatni. A tagság azonban 11 fő igen és 5 fő nem szavazattal döntött az új tagok felvételéről. Ugyan a felperes utalt egy évekkel ezelőtt hozott közgyűlési határozta, amely a vadásztársaság tagjainak számát maximum 18 főben határozta meg, azonban ezt csupán állította, de semmivel sem igazolta, sőt erre a közgyűlésen sem hivatkozott. Mindezek alapján az alperes a közgyűlés összehívásával a Ptk. 3:17. §-ának

(3)bekezdését - az

1. napirendi pont alapján hozott határozat tekintetében - nem sértette meg, ezen okból ez a határozat nem ütközött jogszabályba. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta a Pp.
2. §

(2)bekezdése alapján és a tagfelvételi kérelmek ismertetése, döntés a tagfelvételekről tárgyú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasította. A fellebbezett részében megváltoztatott ítélet szerint a pernyertesség-pervesztesség arányát az ítélőtábla úgy határozta meg, hogy a felperes keresetében öt tárgyban hozott határozat hatályon kívül helyezését kérte, amelyből kettő határozat hatályon kívül helyezésére tekintettel a felperes 40 %-os mértékben, míg az alperes 60 %-os mértékben lett pernyertes. Az illeték számításának az alapja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §-a

(3)bekezdésének b) pontja szerint 600 000 forint, amely alapján a felperes az Itv. 42. §-a

(1)bekezdésének a) pontja szerint 36 000 forint elsőfokú eljárási illetéket rótt le. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában rögzítetten a felperes jogi képviselője részére a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 3. §-a

(2)bekezdésének a) pontjára tekintettel - helytállóan a 3. §-ának

(3)bekezdésére tekintettel - 30 000 forint összegű ügyvédi munkadíjat állapított meg. Figyelemmel az alperesre kedvezőbb pernyertességi arány számítására az ítélőtábla 26 400 forint összegre leszállította az alperes elsőfokú perköltségben marasztalását. Tekintettel arra, hogy a másodfokú eljárásban a felperes pervesztes lett, az 1952. évi Pp. 78. §-ának

(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes által lerótt 48 000 forint másodfokú illetékből és az alperes jogi képviselőjének munkadíjából álló perköltségét. Az ítélőtábla az alperes jogi képviselőjének munkadíját a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §-ának

(3)és

(5)bekezdése alapján állapította meg - 2 munkaóra figyelembevételével - 5 000 forint összegben. Debrecen,

1. szeptember
2. Dr. Csiki Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Veszprémy Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Gárdosi Judit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -