A határozat elvi tartalma: Ha a valótlan helyszíni bírság nyomtatvány alapján szabálysértési eljárás indult, az a be nem fizetett pénzbírság végrehajtási eljárássá alakulásával befejeződik, így szabálysértésre vonatkozó hamis vád vétsége miatt az alapügyben eljárt szabálysértési hatóság feljelentésére nincs szükség, ezért a vád e feljelentés hiányában is törvényes. KÚRIA Bfv.I.30/2018/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő június hó
- napján tartott v é g z é s t: A hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmény miatt volt rendőr törzsőrmester ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt és védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 41(I.)Kb.1484/2016/
- számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.48/2017/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
- április
- napján kihirdetett, és a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.48/2017/
- számú végzésével
- október
- napján jogerőre emelkedett 41(I.)Kb.1484/2016/
- számú ítéletével a volt rendőr törzsőrmester terheltet bűnösnek mondta ki hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés
- a)pont] és szabálysértésre vonatkozó hamis vád vétségében [Btk. 269. §
- a)pont I. fordulat], ezért őt halmazati büntetésül kétszázhúsz napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 220.000 forint pénzbüntetésre és lefokozásra ítélte azzal, hogy a pénzbüntetés megfizetésére tíz hónapi részletfizetést engedélyezett. A jogerős határozatban megállapított tényállás lényege a következő: A terhelt 2015. április 26. napján 8 órától 12 órás gépkocsizó járőrszolgálatot tejesített a ... Rendőrkapitányság illetékességi területén T.1. rendőr főtörzszászlóssal. Ennek során a délelőtti órákban a terhelt járőrtársával megjelent ... utcánál, hogy az ott szabálysértést elkövető gépjárművezetőkkel szemben intézkedjenek. A terhelt az ott sem tartózkodó, így szabálysértést meg nem valósító volt barátjáról kiállított egy helyszíni bírságot kiszabó nyomtatványt a behajtani tilos tábla figyelmen kívül hagyása - a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének szabálysértése - miatt, és erről járőrtársának nem volt tudomása. A terhelt 2015. április 26. napján 15 órát követő időben a ... Rendőrkapitányságon belépett az Integrál Portál Alapú számítógépes lekérdező rendszerbe és megnézte terhelt volt barátja adatlapját, majd az adatlapon lévő aláírását lemásolva terhelt volt barátja helyett alá is írta a ... sorszámú, helyszíni bírságot kiszabó nyomtatványt, arra T.1. rendőr főtörzszászlós nevét is ráírta az intézkedő rendőr aláírásánál, majd a többi helyszín-bírságolási nyomtatvánnyal együtt leadta a ... Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályára azért, hogy volt barátjával szemben - akivel anyagi természetű vitájuk miatt haragos viszonyban volt szabálysértési eljárás induljon és őt 10.000 forintra megbírságolják. Mivel a helyszíni bírság összegét a terhelt volt barátja nem fizette be, a bírság összegének átváltoztatása céljából a nyomtatványt a rendőrkapitányság megküldte a Budakörnyéki Járásbíróságnak, mint központi szabálysértési bíróságnak. A Budakörnyéki Járásbíróság a 31.Szpá.22210/2015/2. számú, 2015. szeptember 21. napján kelt végzésével a kiszabott 10.000 Ft bírságot két nap szabálysértési elzárásra változtatta át. A terhelt volt barátja a bíróság végzése kapcsán tárgyalás tartása iránti kérelmet terjesztett elő. A tárgyaláson arra hivatkozott, hogy szabálysértést nem követett el, nem is tartózkodott a helyszínen, a helyszíni bírságot kiszabó nyomtatványon lévő aláírás nem tőle származik. Az első fokú ítélet ellen a terhelt és védője jelentett be fellebbezést, az ügyész nem. Azonban a fellebbviteli főügyészség arra tett indítványt, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletet megváltoztatva a hamis vád vétsége miatt indult eljárást szüntesse meg és mellőzze a halmazati büntetésre utalást. A másodfokon ítéletet. eljárt katonai tanács helybenhagyta az első fokú A jogerős határozatok ellen a terhelt és védője felülvizsgálati indítványt terjesztettek elő a Be. 416. §
(1)bekezdésének b) pontjára hivatkozva. Indokaik szerint védekezésükkel - - melyek megegyeztek az eljárt bíróságok korábban előterjesztett a büntető anyagi jog sérelmével állapították meg a terhelt bűnösségét a szabálysértésre vonatkozó hamis vád vétségében, mivel a büntetőeljárás megindításakor a szabálysértési eljárás még folyamatban volt, e bűncselekmény üldözésének pedig feltétele, hogy a szabálysértési eljárás már befejeződjön, ezért a vád is törvénysértő, ahogy a büntető anyagi jogi szabálysértés folytán a halmazati büntetés is, a terhelt terhén maradó bűncselekmény miatt pedig enyhébb büntetés kiszabása indokolt. Ezért azt indítványozták, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályon kívül helyezve, utasítsa az első fokon eljárt bíróságot új eljárásra. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány nem alapos. Egyetértett a másodfokon eljárt ítélőtábla katonai tanácsának indokaival, amely szerint a szabálysértési eljárás már nem volt folyamatban a terhelt elleni büntetőeljárás megindításakor, csupán a szabálysértési végrehajtási eljárás folyt, ami nyilvánvalóan nem ugyanaz. Ebből következően a hamis vád vétsége miatti vádemelésnek és a terheltnek az e bűncselekményben marasztalása törvényes volt, és törvényesen került sor halmazati büntetés kiszabására is. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn (BF.100/2018/1.). -.-.A Kúria elöljáróban megjegyzi, hogy a felülvizsgálati indítvány bevezető része szerint azt a terhelt jogi képviselője útján nyújtotta be, és az indítványban a terhelt mint „ügyfelem" szerepel. Az indítványt mind a terhelt, mind a - helytelenül jogi képviselőnek nevezett - védője aláírták, így nem kétséges, hogy azt a terhelt és védője együttesen terjesztette elő. A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a Be. 423. §
(4)bekezdésére tekintettel a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; hivatalból vizsgálta a Be. 423. §
(5)bekezdésére figyelemmel a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is. Emellett a Kúria - e szabály betartása mellett - a következetes gyakorlatának megfelelően a felülvizsgálati indítványt minden esetben tartalma alapján bírálja el, és nem csupán arra figyelemmel, hogy az indítványozó abban melyik, a felülvizsgálatot megalapozó eljárási rendelkezést hívta fel. Így jár el a Kúria abban az esetben is, ha a felülvizsgálati indítvány előterjesztője hiányosan jelöli meg az eljárási törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján kezdeményezi. a megtámadott határozatok felülvizsgálatát Miután a felülvizsgálati indítvány tartalma szerint az indítványozók nem csak a bűnösség törvénysértő megállapítására, hanem a törvényes vád hiányára is hivatkoztak, a fentiekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdés felhívott rendelkezésén túl annak c) pontja alapján erre tekintettel is vizsgálta. A Be. 416. §
(1)bekezdés
- b)pontja szerint akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, míg a
- c)pont szerint akkor, ha a bíróság határozatát a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- b)és
- c)pontja, vagy a II-IV. pontjának valamelyike szerinti eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 373. §
(1)bekezdés I. c) pontja szerint pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el. Az ezen okokra alapított felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Btk. 270. §
(1)bekezdése szerint akkor, ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Ahogy azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa is kifejtette, a helyszíni bírságolási eljárásban a Szabs. tv. 138. §
(2)bekezdése alapján a helyszíni bírság a tudomásulvétel napján jogerős, ezért a szabálysértési eljárás ezzel befejeződik. A meg nem fizetés esetére előírt átváltoztatási eljárás már nem a szabálysértési alapügy része, hanem végrehajtási eljárás. Ezt támasztja alá a két eljárásnak a szabálysértési törvényben elfoglalt rendszertani elhelyezkedése is: a helyszíni bírságolási eljárásra a törvény Második Részében található XIV. Fejezet, míg az átváltoztatási eljárásra a törvény Harmadik Részében lévő
- alcíme vonatkozik. Ezért törvényes volt a vádemelés és az eljárt bíróságok is törvényesen minősítették a terhelt cselekményét a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette mellett az azzal alaki halmazatban álló, szabálysértésre vonatkozó hamis vád vétségének is, és törvényesen szabtak ki vele szemben halmazati büntetést. A hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette egy évtől öt évig, míg a szabálysértésre vonatkozó hamis vád vétsége egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, így a halmazati büntetésre vonatkozó rendelkezések szerint a kiszabható szabadságvesztés tartama egy évtől hat évig terjedhet. Ehhez képest az eljárt bíróságok által az enyhítő rendelkezéssel kiszabott pénzbüntetés és annak részletfizetéssel történő teljesítésének engedélyezése kifejezetten enyhe, még a lefokozás mellett is. (Megjegyzi a Kúria, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetése esetén a rendőrség hivatásos állományú tagjának lefokozása szükségszerű.) A Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja pedig törvénysértő minősítés hiányában a törvényes keretek között kiszabott büntetés mértékét illetően nem teszi lehetővé a felülvizsgálatot. Ezért a Kúria a Be.
- §-a alapján, minthogy a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- június
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bírósági ügyintéző