A határozat elvi tartalma: A véleménynyilvánításhoz való jog korlátja, hogy nem sértheti másnak alkotmányosan védett személyiségi jogait - ideértve az emberi méltósághoz, jó hírnévhez, társadalmi megbecsüléshez való jogát is -. KÚRIA Bfv.I.91/2018/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év június hó
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A rágalmazás vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványokat elbírálva a Tatabányai Járásbíróság 9.B.563/2016/
- számú és a Tatabányai Törvényszék 10.Bf.230/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás A Tatabányai Járásbíróság a
- május 24-én meghozott 9.B.563/2016/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki rágalmazás vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés], ezért egy év hat hónap időtartamra próbára bocsátotta, míg a vele szemben zaklatás vétsége [Btk. 222. §
(1)bekezdés] miatt indult eljárást megszüntette, és rendelkezett a járulékos kérdésekről is. A másodfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a
- október 17-én jogerőre emelkedett 10.Bf.230/2017/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a magánvádló jogi képviselője által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, a járulékos kérdésekben hozott rendelkezéseket részben módosította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyben előadta, hogy magatartása a véleménynyilvánítás alkotmányos kereteit nem lépte túl, így bűncselekményt sem valósított meg, ezért beadványa a jogerős határozat megváltoztatására és felmentésének kimondására irányult. Az indítványában sérelmezte a bizonyítási indítványának az elutasítását, valamint hivatkozott az eljárt bíróság elfogultságára is. A magánvádló jogi képviselője nyilatkozatában a beadvány elutasítását indítványozta. A terhelt erre tett észrevételében a felülvizsgálati indítványát fenntartotta. A jogerős ügydöntő határozat ellen
- május 23-án a terhelt védője is - a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontjára alapított - felülvizsgálati indítványt nyújtott be, melyben kifejtette, hogy a bíróság ítéleti tényállásában foglalt állítások egyike sem meríti ki a rágalmazás törvényi tényállását, ezért azt indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú határozatokat változtassa meg, és a terheltet bűncselekmény hiányából mentse fel az ellene rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól. .-.-. A Kúria a megtámadott határozatokat - a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 423. §
(4)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül. Emellett a Be. 423. §
(5)bekezdése szerint eljárva a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges más eljárási szabálysértésekre is tekintettel volt, azonban ilyen, a 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértést nem észlelt. A Be. 423. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. A tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Ezzel is összefüggésben törvényben kizárt a felülvizsgálati indítványnak azon része, mely a terhelt bizonyítási indítványának az elutasítását sérelmezi. A Be. 373. §
(1)bekezdés II. b) pontja értelmében feltétlen hatályon kívül helyezési ok, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A bíró kizárásának okait a Be. 21. §
(1)bekezdése rögzíti. Eszerint bíróként nem járhat el - többek között - az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. A bíró kizárására elfogultság miatt akkor kerülhet sor, ha tőle az ügy elfogulatlan megítélése valamely ésszerű és konkrét ok miatt nem várható. A felülvizsgálati indítványban a terhelt azonban ilyen konkrét és ésszerű okot nem jelölt meg. A 25/2013. (X. 4.) AB határozat szerint a felülvizsgálati eljárás Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írt feltételek alkalmazása akkor áll összhangban az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében rejlő pártatlan bírói eljárással, ha az elfogultságra alapított felülvizsgálati indítvány szerinti kizárási ok a jogerős döntés meghozatalát követően merült fel. Ám a terhelt ilyen okra maga sem hivatkozott, a számára hozott kedvezőtlen döntés miatt vélte az eljáró bíróságot elfogultnak, ami önmagában nem alapozza azt meg. A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a terhelt egy levelet küldött az akkor
- évfolyamos középiskolai tanuló sértett iskolája igazgatójának, melyben egyebek között azt állította, hogy a sértett és családja erkölcstelen életet élnek, bűnöző életmódot folytatnak, az emberek rettegnek attól, hogy a család bűnözőt nevel a sértettből. A véleménynyilvánítás szabadsága a tényállításra is kiterjed [36/
- (VI. 24.) AB határozat, indokolás III/2/2.]. Ennek azonban nem a tényállítás - törvényi tényállás szerinti - fogalma ellenében, hanem akkor van jelentősége, ha az ilyen tényállítás becsületcsorbításra objektíve alkalmas is. A tényállítás (híresztelés stb.) törvényi tényállás szerinti fogalmának megvalósulása szempontjából az adott megnyilatkozás önmagában, s nem pedig alapjogi viszonyban vizsgálandó (BH 2013.204.). Mindezen túl a véleménynyilvánításhoz való jog korlátja, hogy másnak alkotmányosan védett személyiségi jogait - ideértve az emberi méltósághoz, jóhírnévhez, társadalmi megbecsüléséhez való jogát is - nem sértheti. E jogok jogellenes megsértése polgári jogi és büntetőjogi következményeket vonhat maga után (BH 2007.4.). Az elkövetésnek a terhelt által választott módja, miszerint a durva, gyalázkodó kitételeket tartalmazó levelet az iskola igazgatójának megküldte, semmilyen pozitív közérdeket, vagy jogos, méltányolható magánérdeket nem szolgált. Azokkal a terhelt szándéka és célja a sértett becsületének csorbítása, személyének az iskolai közösségen belüli lejáratása volt. A rágalmazás védett jogi tárgya a személyiségi jogok részét képező becsület. A zsinórmértéket képező becsület, mint büntetőjogi védelemben részesülő jogi tárgy, két elemből tevődik össze: egyrészt a társadalmi megbecsülésből, másrészt az emberi méltóságból. A társadalmi megbecsülés a személyről, egyéni sajátosságairól, egyéni tulajdonságairól, magatartásáról, személyes értékeiről a környezetében kialakult társadalmi értékítéletet jelenti, másként fogalmazva a személyről kialakult kedvező megítélés, a személy tulajdonságainak, magatartásának környezetében meglévő elismertsége. Az emberi méltóság pedig az egyénnek azt az igényét fejezi ki, hogy olyan elbírálásban részesítsék, amely a társadalomban kialakult érintkezési forma minimális követelményének megfelel (BH 1999.9.), másként fogalmazva az embert adottságainál fogva megillető bánásmód igénye. A méltóság az emberi élettel eleve együtt járó minőség, amely oszthatatlan és korlátozhatatlan, s ezért minden emberre nézve egyenlő [64/
- (XII. 17.) AB határozat indokolás D/2/b)]. Az Alkotmány
- §
(1)bekezdésében deklarált méltósághoz való jog egyik funkciója az egyenlőség biztosítása [34/
- (VI. 1.) AB határozat indokolás III/4/3.; Magyarország Alaptörvénye Szabadság és Felelősség II. cikk]. A tényállítás olyan megnyilatkozás, amelynek tartalma múltban bekövetkezett vagy jelenben tartó cselekmény, történés, állapot. A tényállításnak - törvényi tényállás szerint - valakiről kell megtörténnie. Ehhez képest a rágalmazás megvalósulásához szükséges tényállításon olyan, a sértett magatartását egyedileg felismerhetően meghatározó nyilatkozatot, kijelentést kell érteni, aminek tartalma valamely múltban megtörtént, vagy jelenben történő esemény, jelenség, állapot (BH 2009.135.). A becsület csorbítására alkalmasság objektív ismérv. Objektíve, a társadalomban kialakult általános megítélés, az általános erkölcsi és közfelfogás figyelembevételével kell eldönteni, hogy az adott tény állítása, híresztelése alkalmas-e a becsület csorbítására. A sérelem absztrakt lehetőségét jelenti, nem a passzív alany, a sértett szubjektív értékítélete, egyéni megítélése, érzelmi beállítottsága, esetleges érzékenysége alapján kell megítélni, hogy a tényállítás, híresztelés alkalmas-e a becsület csorbítására. A törvény bár az adott sértett személyét, illetőleg becsületét védi, azonban nem az adott sértett szubjektív becsületérzetéhez kötötten, mérten. Annak van meghatározó jelentősége, hogy a tényállítás az objektív értelmezés alapján és a társadalomban kialakult általános felfogás szerint alkalmas-e a becsület csorbítására. (BH 1981.220.; BH 1992.296.; BH 1999.9.; BH 2001.462.). Becsület csorbítására alkalmas az olyan tény állítása, híresztelése, ami az emberi méltóságot támadja, vagy alkalmas arra, hogy a sértettről, tulajdonságairól, magatartásáról a környezetében kialakult kedvező társadalmi megítélést, az elismertségét kedvezőtlen, negatív irányba befolyásolja. Következésképpen az eljárt bíróságok helyesen állapították meg, hogy a terhelt által a sértettről a levélben közöltek egy része - a véleménynyilvánítás mellett - becsület csorbítására alkalmas tényállításoknak minősülnek, így a terhelt megvalósította a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző rágalmazás vétségét, és így a terhelt, valamint védője felülvizsgálati indítványának a büntetőjogi felelősséget és a cselekmény jogi minősítését támadó része nem megalapozott. Ezért a Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- június
- Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő