← Magyarország

Bfv.412/2018/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az indokolási kötelezettség megsértése csak akkor eredményez felülvizsgálatot is megalapozó eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása valamely tény- vagy jogkérdés kapcsán olyan mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, mire alapozta a bíróság a döntését. KÚRIA Bfv.I.412/2018/

  1. szám A Kúria Budapesten, a
  2. év tanácsülésen meghozta a következő június hó
  3. napján tartott v é g z é s t: A kábítószer-kereskedelem bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapest Környéki Törvényszék 4.B.112/2015/
  4. számú ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.89/2017/
  5. számú ítéletét II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Budapest Környéki Törvényszék a
  6. február 28-án meghozott 4.B.112/2015/
  7. számú ítéletében a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  8. §

(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés], ezért hét év hat hónap szabadságvesztésre és öt év Magyarország területéről kiutasításra ítélte, a szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, megállapította, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság elrendelte a terhelttel szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 8.B.XVII.28658/2008/
  1. számú ítéletével kiszabott két év börtönbüntetés, valamint a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 3.B.III.832/2012/
  2. számú ítéletével kiszabott hét hónap börtönbüntetés végrehajtását. A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
  3. május 17-én jogerőre emelkedett 3.Bf.89/2017/
  4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt cselekményét a Btk.
  5. §
(1)bekezdés III. fordulatába ütköző és a
(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletének minősítette, melyet társtettesként követett el, a szabadságvesztés büntetését öt év hat hónapra enyhítette, a kiutasítás büntetést mellőzte, egyebekben a törvényszék ítéletét helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozat ellen a II. rendű terhelt nyújtott be a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjára - tartalmát tekintve a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára is - alapított felülvizsgálati indítványt. Ebben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tényként állapította meg a nyomozó hatósággal történő együttműködését, amely kilátásba helyezte, hogy amennyiben kísérleti szakban maradt volna a bűncselekménye, akkor az eljárást a Btk. 10. §
(4)bekezdése, vagy a 11. §
(2)bekezdése alapján meg kellett volna szüntetni A másodfokú bíróság ugyanakkor megállapította a bűncselekmény kísérletét, de ennek ellenére ezzel a kérdéssel nem foglalkozott. Ezért a jogerős határozatban megállapított tényállás megalapozatlan, és a másodfokú bíróság az ezzel összefüggő indokolási kötelezettségének sem tett eleget, ehelyett az ítéletet felülmérlegelte, amelyet csak bizonyítás felvétele esetén tehetett volna meg. A bíróságok a büntetés-kiszabási elveket sem tartották be, ugyanis ha nem szüntették meg vele szemben a büntetőeljárást, akkor lényeges enyhítő körülményként kellett volna értékelniük a hatóságok tájékoztatását és az önkéntes visszalépést. A bíróságok mindezen túl a büntetés kiszabása során a belső arányosság követelményére sem voltak tekintettel. Ezért a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, illetőleg a határozatok megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat hozatalát indítványozta. A Legfőbb Ügyészség nyilatkozata szerint a Fővárosi Ítélőtábla mellőzte a törvényszék ítélete
  1. oldal utolsó bekezdésében írt azon megállapítást, mely szerint a II. rendű terhelt
  2. június
  3. napjától együttműködött a rendőrséggel, az elkövetés egyes körülményeiről a rendőrhatóságot informálta. Indokolása szerint a II. rendű terhelt által
  4. szeptember
  5. napján tett vallomásában hivatkozottakat, miszerint a nyomozó hatósággal bármilyen módon is együttműködött, cáfolta a BRFK Bűnügyi Helyettesének adatszolgáltatása. Továbbá a II. rendű terhelt is akként nyilatkozott, hogy a kábítószerrel kapcsolatos egyeztetésekre közte és a terhelt-társak között jóval a
  6. június végi igazoltatása előtt sor került és a rendőrséggel való kapcsolatától függetlenül is megvalósították volna a behozatalt és eladást. Az iratok alapján az is megállapítható volt, hogy a hatóságnak már a II. rendű terhelt igazoltatása előtt is tudomása volt a tervezett bűncselekményről. A II. rendű terhelt vallomása alapján pedig az is egyértelmű, hogy fel sem merült benne annak gondolata, hogy a magatartást abbahagyja, sőt, épp ellenkezőleg, mindenképpen annak befejezése érdekében tevékenykedett, és kizárólag a rendőri intézkedés volt az, amely az átadást meghiúsította. Ebből következően a II. rendű terhelt az indítványt olyan tényre alapítja, amely az irányadónak tekintendő tényállásban nem szerepel. A tényállás esetleges megalapozatlansága a felülvizsgálati eljárás keretei között törvényi tilalom folytán nem vizsgálható, a II. rendű terhelt pedig lényegében a tényállás megalapozatlanságából kiindulva tartja megállapíthatónak az indokolási kötelezettség megsértését is, amely az érdemi felülvizsgálatot úgyszintén nem alapozza meg. Az ítélet idézett indokolásából kitűnően azonban az indítvány érdemét tekintve is alaptalan. A büntetés kiszabásával összefüggő mérlegelő tevékenység támadása és az egyéb, relatív jellegű eljárási jogszabálysértések ugyancsak kívül esnek a felülvizsgálat körén. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
  7. §
(2)bekezdés I. tétele alapján utasítsa el (BF.408/2018/1-I.). .-.-. A Kúria a megtámadott határozatokat - a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 423. §
(4)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül. Emellett a Be. 423. §
(5)bekezdése szerint eljárva a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - és az indítványozó által nem hivatkozott esetleges más eljárási szabálysértésekre is tekintettel volt, azonban ilyen, a 373. §
(1)bekezdés I.
  1. b)és
  2. c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem észlelt. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálati ok és egyben a Be. 373. §
(1)bekezdés III. a) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az indokolási kötelezettség megsértése. A törvényhely megsértése csak szerint azonban akkor eredményez az indokolási felülvizsgálatot kötelezettség is megalapozó eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása valamely tény- vagy jogkérdés kapcsán olyan mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, mire alapozta a bíróság a döntését. Az indítványban hivatkozottakkal szemben - mint ahogy azt a Legfőbb Ügyészség a nyilatkozatában kifejtette - az ítélőtábla ítéletének indokolásában (
  1. oldal utolsó bekezdés,
  2. oldal
  3. bekezdés) részletesen számot adott arról, hogy miért mellőzte az első fokú ítélet azon megállapítását, mely szerint a II. rendű terhelt a rendőrséggel együttműködő személy lett volna. Az ítélőtábla - és a terhelt által vitatott részében a törvényszék is (első fokú ítélet
  4. oldal
  5. bekezdés) - egyebekben is eleget tett az indokolási kötelezettségének, számot adott a cselekmény jogi minősítésével és a büntetés kiszabásával kapcsolatos döntéséről is. A felülvizsgálati indítványnak így az szabálysértésre hivatkozó része alaptalan. abszolút eljárási A Be.
  6. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. Ebből az következik, hogy a jogerős ítéleti tényállás megalapozottsága nem vizsgálható, a felülvizsgálat keretében nincs lehetőség sem a bizonyítékok újraértékelésére, sem további bizonyítás lefolytatására, és ezzel összefüggésben a jogerős határozatban írtaktól eltérő tényállás megállapítására. A terhelt a bűnösségének megállapítását - a tényállásban nem szereplő büntethetőségi akadályra hivatkozva - éppen a tényállás támadásán keresztül vitatja, amire azonban nincs törvényes lehetőség, a felülvizsgálati indítvány ezen része a törvényben kizárt. A kábítószer-kereskedelem [Btk. 176. §
(1)bekezdés III. fordulat,
(3)bekezdés] bűntettét a törvény öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegeti, így a II. rendű terhelttel szemben kiszabott öt év hat hónap szabadságvesztés kiszabására ezen keretek között került sor. A büntetést sérelmezve felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a törvényben foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel [Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont]. Amennyiben a minősítés törvényes és a büntetés egyéb anyagi jogi szabályt nem sértett meg, mérlegelési jogkörben és törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke felülvizsgálati eljárásban nem támadható, nincs lehetőség a büntetés kiszabása során irányadó körülmények újraértékelésére. Következésképpen a felülvizsgálati indítvány ezen része is a törvényben kizárt. Ezért a Kúria a megtámadott határozatokat a II. rendű terhelt tekintetében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.