Bf.129/2017/8 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés V. fordulat,

(2)bekezdés c/ pont). Ezért őt 5 év 6 hónap, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 5 évi kiutasításra ítélte. Rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a vádlottól lefoglalt kábítószerek elkobzásáról, az egyéb bűnjelek jogi sorsáról és az őt terhelő, illetve az állam által viselendő bűnügyi költségről. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész fellebbezett a szabadságvesztés és a kiutasítás tartamának emelése érdekében. vádlott neve vádlott és védője tudomásul vették a törvényszék döntését. A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.207/2017/1-I. számú átiratában a vádhatóság jogorvoslati kérelmét fenntartotta. Az elsőfokú bíróság eljárást szabályosnak, a tényállást meglapozottnak, az indokolási kötelezettséget teljesítettnek, a bűnösségre vont következtetést, a cselekmények minősítését helyesnek tartotta. A kimondottan futár szerepkört ellátó terhelt tudattartalma nem terjedt ki az általa szállított kábítószer további sorsára, ezért törvényesen tért el a törvényszék a vádiratban szereplő - bűnsegédként elkövetett kábítószer-kereskedelem kísérlete - meghatározástól. A bűnösségi körülmények korrekcióját látta szükségesnek ezzel, hogy súlyosít az egészséget károsító hasonló bűncselekmények gyakorisága, a beismerő vallomás nyomatéka pedig csekély a tettenérés miatt. Ilyen szempontok szerint a középmértéket jobban megközelítő, de azt el nem érő szabadságvesztés és az ehhez igazodó kiutasítás szolgálja leginkább a Btk. 79.§-ában rögzített büntetési célokat. Összefoglalva indítványozta, hogy a kiszabott büntetést súlyosítsa a másodfokú bíróság, egyebekben pedig az ítéletet hagyja helyben. A másodfokú bíróság nyilvános ülésén megjelent ügyész fenntartotta az átiratban foglaltakat. Kifejtette, hogy a tettenérésre figyelemmel a vádlottnak nem volt más lehetősége, mint bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tenni, melyet alátámasztottak a jelentések, a szemle, illetve a vegyész-szakértői vélemény. A bizonyítékok egy irányba mutattak, ezért különösebb értékelő tevékenységre nem volt szükség. A tényállásból a bíróság helyes következtetést vont le a vádlott bűnösségére, és annak jogi minősítése is helyes. A vádlott magatartása a szállító szerepére korlátozódott, ennek eleget tett, de tevékenysége itt be is fejeződött. Más tevékenysége, teendője nem volt, illetve az anyag további sorsáról nem volt tudomása. A törvényszék eltúlzott jelentőséget tulajdonított az enyhítő körülményeknek és nem a tárgyi súlynak megfelelő joghátrányt alkalmazott. A büntetési tétel 5-15 évig terjedő szabadságvesztés, ennek a középmértéke 10 év, ezért - álláspontja szerint - a középmértékhez közelítő, de azt el nem érő szabadságvesztés büntetés, valamint hosszabb tartamú kiutasítás kiszabása indokolt. Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. Indítványa szerint kérte az ítélet megváltoztatását. A vádlott képviseletében megjelent védő a súlyosításra irányuló ügyész fellebbezés elutasítását kérte. Osztotta az ügyészi megállapítást, miszerint az eljárás szabályos, a tényállás megalapozott, a minősítés pedig törvényes. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében is helyesen járt el és állapította meg a büntetés tartamát a törvényi minimum közelében. Kiemelte, hogy az ítélet ötödik oldalának hetedik bekezdésében rögzítette a törvényszék, miszerint az enyhítő szakasz alkalmazásán is elgondolkodott, de nem látta lehetőségét ennek alkalmazására, így szabta ki az 5 év 6 hónap szabadságvesztést. Cáfolta az ügyészség azon érvelését, hogy a vádlotti beismerés a tettenérés miatt súlytalan, ugyanis az ilyen típusú ügyekben a terhelt többnyire hallgat, arra hivatkozik, hogy tudtán kívül került a kábítószer az általa vezetett gépjárműbe. Jelen ügyben vádlott neve vádlott maximálisan együttműködött a hatóságokkal, cselekményét beismerte, megbánta. Elmondta az indítékát is, hogy milyen családi körülmények vezettek oda, amiért ezt a cselekményt elkövette. Ennél több nem várható el a terhelttől, mivel a kábítószer eredetéről, vagy megbízói személyéről nyilván nem tudott további információkat. Nem eltúlzóan enyhe tehát az első fokon kiszabott büntetés. Kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását. A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában a személyi körülményeiről elmondta, hogy a felesége már kómában fekszik. Megbánásának adott ismételten hangot. Elmondta, hogy 30 éve dolgozik sofőrként, soha semmilyen bűncselekményt nem követett el. Nem azért volt hajlandó kábítószert szállítani, hogy meggazdagodjon, csak a családját, a gyerekeit akarta megvédeni. Egyik fiát fizikailag is bántalmazták az uzsorások, miután a házát elvették a tartozás fejében. Azért vett fel kölcsönöket, hogy a beteg felesége gyógykezelését fizetni tudja. Csatlakozott a védőjéhez és kérte, hogy az ítélőtábla ne súlyosítsa a büntetését. Az ítélőtábla a Szombathelyi Törvényszék ítéletét az azt megelőző elsőfokú bírósági eljárással együtt teljes körűen felülvizsgálta a Be. 348.§

(1)bekezdés értelmében. A súlyosítást célzó ügyészi fellebbezést nem találta alaposnak. A másodfokú bíróság megállapítása szerint az elsőfokú bíróság az eljárást a kiemelt ügyekre vonatkozó perrendtartási szabályoknak megfelelően folytatta le, bizonyítási tevékenysége során nem vétett olyan abszolút hatályon kívül helyezést eredményező hibát, amely az érdemi felülbírálatot akadályozta volna. A törvényszék teljes körű bizonyítást folytatott le és ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. vádlott neve tényfeltáró beismerő vallomása mellett figyelembe vette a helyszíni szemle jegyzőkönyv, a lefoglalás adatait, a jelentéseket és a vegyész-szakértői véleményt. Az objektív adatok alátámasztották a terhelt előadását, ezért azt elfogadta a tényállás alapjául. A tárgyalás anyagává tett valamennyi bizonyítékot elemezte, egymással összevetette, a logikai hibáktól mentes mérlegeléssel az indokolási kötelezettségét is teljesítette. A helyszíni szemle jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a terhelt (és tolmács) jelenlétében, a kábítószer kereső kutyával összesen 16 csomag marihuána került elő a kamion fülkéjének tároló rekeszeiből, a kesztyűtartóból, az ajtókárpitok mögötti üregekből, valamint az ágy matraca alól (nyomozati irat

1. oldal). A gyanúsítotti kihallgatás során és a nyomozási bíró előtt a vádlott elmondta, hogy 2016 nyarán, a nagyobbik fia esküvőjére vett fel 15.000 € magánkölcsönt, melyből 3 ezer eurót visszafizetett. A további adósság fejében a hitelezőé lett a háza 7.000 € értékben, de még maradt 5 ezer euró tartozása. A fizetéséből ezt nem tudta törleszteni, mert még banki kölcsöne is van, továbbá albérletben laknak, a felesége végstádiumos pajzsmirigy daganatos beteg, ellátásban nem részesül, gondozásra szorul. A két fiatalabb gyermeke még felsőfokú tanulmányokat folytat, támogatni nem tudja őket. Az uzsorások a tartozások behajtása miatt fenyegetőztek, a kisebbik fiát megverték, úgy hogy kórházba került. Végső kétségbeesésében fogadta el az ajánlatot, hogy elviszi A.település-ba egy benzinkútig a marihuánát. A kábítószert egy táskában kapta meg a megbízótól és ő maga dugta el a fülke különböző részeiben. Neki 1600 eurót ígértek a munkáért, amelyet az ismeretlen németországi átvevőnek kellett volna kifizetnie (nyomozati irat 85-
2. és 73-
3. oldal). A bírósági tárgyaláson fenntartotta a nyomozati vallomását azzal, hogy ő nem fogyasztott kábítószert, melyet a negatív toxikológiai szakvélemény alátámasztott (nyomozati irat 56-
4. oldal). A személyi körülményeire nézve tett állításait okiratokkal alapozta meg (17-es jegyzőkönyv mellékletei). A terhelt vallomását arra nézve, hogy kitől, mire kapott megbízást, mi volt az úti cél, illetőleg, hogy első alkalommal vállalt ilyen feladatot és nem tudott további információt a marihuána sorsáról, semmi nem cáfolta. Az elsőfokú bíróság tehát a vádlott cselekvőségére nézve megalapozott tényállást állapított meg, melyet senki nem támadott. A megalapozott tényállás néhány helyesbítésre szorul, melyet az iratok tartalma alapján a másodfokú bíróság a Be. 352.§

(1)bekezdés a/ pontja értelmében az alábbi módon eszközölt. A személyi részben, az ítélet

1. oldal
2. bekezdése kiegészítendő azzal, hogy a terheltnek elektroműszerész szakképesítése van és 2.700 € banki hitel is terheli (nyomozati irat 73/
3. oldal). Az
4. bekezdés úgy helyes, hogy a nyomozó hatóság kábítószert tartalmazó növényi anyagot; marihuánát foglalt le a terhelt által vezetett kamionban. A
5. oldal első bekezdésében javítani kell a tiszta hatóanyag tartalmat akként, hogy a marihuána totál THC tartalma 2097,6 gramm volt, amely meghaladja a különösen jelentős mennyiség alsó határát, annak 164 %-a (nyomozati irat
6. oldal). Az így pontosított tényállás minden tekintetben megalapozott, így az ítélőtábla erre alapította a határozatát a Be. 351.§

(1)bekezdése értelmében. A törvényszék a megalapozott tényállás nyomán okszerű következtetést vont le a vádlott bűnösségére, és helyes annak a Btk. Különös Része szerinti - a vádtól eltérő - minősítése is, melynek jogi indokolásához az ítélőtábla az alábbi kiegészítést teszi. A vegyész-szakértő meghatározta a lefoglalt anyag mibenlétét, a tiszta hatóanyagtartalmat pedig akként állapította meg, hogy 2097,6 ± 148,8 gramm. Általános elv a büntetőjogban, hogy ha nem lehet pontos adatot megállapítani, akkor - ellenkező bizonyításig - a terhelt számára legkedvezőbbet kell figyelembe venni. Jelen esetben a totál THC alsó határa szerint kell a kábítószer birtoklása bűntett minősített esetét megalapozó mennyiséget is megállapítani, ami a Btk. 461.§

(3)bekezdés c/ pontban meghatározott különösen jelentős mennyiséget meghaladja, annak 164 %-a. A büntetés kiszabása során az elsőfokú bíróság helyesen vette számba a vádlott javára az enyhítő körülményeket, míg súlyosító tényezőt nem észlelt. A táblabíróság sem talált olyan körülményt, amely a vádlott terhére írható. Az ügyész álláspontjától eltérően nem értékelhető a vádlott terhére „az ilyen jellegű cselekmények elszaporodottsága", mivel arra nem folyt bizonyítás, hogy Győr-Moson-Sopron Megyében gyakrabban fordulnak elő kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, mint az ország más vidékein. A büntetéskiszabása során értékelendő tényezőkről szóló

1. számú BK vélemény
2. pontja alapján, tettenérés esetén nyomatékos is enyhítő körülmény a bűnösség elismerése és az őszinte megbánás. Ezen túl a terhelt saját cselekvőségére és a megbízójára nézve is adatokat hozott a nyomozó hatóság tudomására, továbbá elmondta, hogy hová kellett volna a drogot vinnie. További nyomatékos enyhítő körülmény a vádlott egyedüli eltartó volta és családjának anyagilag kiszolgáltatott helyzete. Ilyen szempontrendszer alapján a súlyosításra az ítélőtábla okot nem látott. Az enyhítő körülmények nagy számára és nyomatékára tekintettel azonban az ítélőtábla úgy találta, hogy még a büntetési tétel törvényi minimumába meghatározott tartamú szabadságvesztés is szükségtelen a vádlott vonatkozásában a Btk.
3. §-ában meghatározott büntetési célok elérése érdekében és - az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben - van lehetőség a Btk. 82.§

(2)bekezdés c/ pontjában írt enyhítő rendelkezéssel az öt évet el nem érő szabadságvesztés kiszabására. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát ezért a rendelkező rész szerint enyhítette. A bűncselekmény jellege okán nem kívánatos, hogy a külföldi állampolgárságú terhelt egy meghatározott ideig Magyarország területére beutazzon. A Btk. 59.§

(1)bekezdés és 60.§

(2)bekezdés szerint helyesen alkalmazott kiutasítás időtartama a szabadságvesztés büntetés csökkentett mértékéhez képest is arányos, ezért annak enyhítését az ítélőtábla nem látta indokoltnak. Az ítélet egyéb rendelkezései helyesek, ezért azokat a másodfokú bíróság nem érintette. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a Be. 372.§

(1)bekezdés alapján Szombathelyi Törvényszék 13.B.10/2017/917. számú ítéletét a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben - helyes indokainál fogva - a Be. 371.§

(1)bekezdése szerint helybenhagyta. A Btk.92.§

(1)és

(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság beszámította a vádlottal szemben kiszabott fegyházbüntetésbe az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a jogerős elbírálásig előzetes fogvatartásban töltött időt. A fellebbezési eljárás során a tolmácsolással felmerült bűnügyi költség viseléséről a táblabíróság a Be. 381.§

(1)bekezdés - figyelemmel a 339.§

(2)bekezdésére - alapján határozott. Győr,

1. február
2. Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke . Vajda Edit sk. Szalainé dr. Joánovits Krisztina sk. előadó bíró bíró Záradék: A Győri Ítélőtábla ezen ítélete és az ebben foglalt változtatással a Szombathelyi Törvényszék 13.B.10/2017/
3. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
4. február
5. . Széplaki László sk. a tanács elnöke