Bf.249/2018/8 – Debreceni Ítélőtábla

(2)bekezdés c/, f/ pontok] és testi sértés bűntette kísérletének [Btk. 164. §

(1)és

(3)bekezdés] minősíti. A próbaidő tartamát 4 (négy) évre felemeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A fellebbezési eljárásban 15 000 (tizenötezer) forint, a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás A törvényszék ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére a büntetés súlyosítása, a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének a mellőzése és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést, egyben a könnyű testi sértés vétsége vonatkozásában e cselekmény önálló bűncselekményi minősítésének a mellőzését tartotta indokoltnak. A vádlott a kiszabott büntetés enyhítése, míg a védője a könnyű testi sértés vétsége miatti bűnösség megállapítása okán e cselekmény alóli felmentés és enyhítés végett jelentett be jogorvoslatot. A fellebbviteli főügyészség az átiratában az ügyészi fellebbezést módosítással tartotta fenn, nem kifogásolva a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését, azonban mind a szabadságvesztés, mind pedig a próbaidő tartamának lényeges felemelését tartotta szükségesnek. Indítványt tett a tényállás kiegészítésére, pontosítására, és a vádlott terhére megállapított bűncselekmények jogi minősítésének a megváltoztatására is. Ennek megfelelően az elsőfokú ítélet megváltoztatását indítványozta, és a vádlott bűncselekményeit a Btk. 194. §-ának

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés c/ és f/ pontja szerinti, a sértett sanyargatásával, felfegyverkezve elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettekénti, valamint a Btk. 164. §-ának

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(3)bekezdés szerinti súlyos testi sértés bűntette - a Btk. 10. §-ának

(1)bekezdésére figyelemmel - kísérletekénti minősítését. Az ítélőtábla a kétirányú fellebbezéssekkel megtámadott elsőfokú ítéletet a Be.

1. §-ában írt nyilvános ülésen bírálta felül, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.
2. §-ának

(1)bekezdése alapján. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítást az eljárási szabályok betartásával folytatta le, a tényállást a sértett vallomására és az ezt nem cáfoló vádlotti nyomozati vallomásra, és a tárgyaláson tett észrevételeire, az igazságügyi orvosszakértői véleményre, továbbá a tárgyaláson ismertetett egyéb bizonyítékokra alapította, értékelve az ügyben kihallgatott kis számú tanú vallomását is. Az így feltárt bizonyítékokat megvizsgálta, azokat egyenként és összességében is értékelte. Indokolási kötelezettségét teljesítette. Az iratok tartalmára figyelemmel a Be. 352. §-a

(1)bekezdésének a/ pontja alapján a tényállás kiegészítendő és helyesbítendő a következők szerint: A zsineg, amellyel a vádlott a sértettet fojtogatta, 120 cm hosszú volt, annak mindkét vége mintegy 5 cm hosszan fel volt rostozódva, és az egyik végétől kb. 44 cm-re egy csomó volt. Miután a vádlott a sértett ruháját félig lehúzta, benyúlt a sértett szoknyája alá és megérintette a nemi szervét. A bőrzúzódások kis-közepes tompa erőbehatásra keletkeztek. Bőrzúzódás volt még a sértett IV-V. háti csigolya tövisnyúlványának vetületében a hát középvonalában. A sérülések külön-külön és együttesen is 8 napon belül gyógyultak. E kiegészítésekkel és helyesbítéssel a tényállás megalapozott és a Be. 352. §-ának

(2)bekezdése alapján a másodfokú bíróság számára irányadó. A törvényszék okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére. A terhére megállapított bűncselekmények jogi minősítése azonban csak részben helytálló. A Btk. 459. §-a

(1)bekezdésének 6/ pontja szerint felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. A tényállás alapján a vádlottnál két ilyen zsineg vagy annak szinonímájaként kötél volt, és mindkettőt használta is a sértett ellenállásának a leküzdése érdekében. A 120 cm hosszúságú kötél nem vitásan emberi élet kioltására fojtás következtében alkalmas. Az emberi szabadság elleni bűncselekmény ezért nem csak a sértett sanyargatásával (c/ pont), hanem felfegyverkezve (f/ pont) elkövetettként is minősül. A vádlott a tényállás alapján a sértett nyakára tekert kötelet kis, legfeljebb közepes erővel szorította meg, és ezt annak függvényében változtatta, hogy a sértett a vádlott kérdéseire miként válaszolt. A fojtás elkerülése érdekében a sértett a két kezét a nyaka és a zsineg közé tette, és csak ezt követően kapott levegőt. Tény, hogy a vádlott élet kioltására alkalmas eszközzel célirányosan támadt a sértettre, belenyugodva abba, hogy magatartása következtében a sértettnek akár 8 napon túl gyógyuló sérülése is keletkezhet (érképletek leszorítása), ezért a testi épség elleni bűncselekménye a Btk. 164. §-a

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(3)bekezdés szerint minősülő és büntetendő súlyos testi sértés bűntettének - a Btk. 10. §

(1)bekezdésére is figyelemmel - kísérleteként minősül, osztva e körben a fellebbviteli főügyészség átiratában kifejtetteket. Ebből következően a védő részbeni felmentést célzó jogorvoslata nem vezethetett eredményre. Az elsőfokú bíróság jórészt feltárta a bűnösségi körülményeket, amelyek kiegészítést igényelnek, részben a bűncselekmények jogi minősítésének megváltozása folytán. Így enyhítő hatást kell tulajdonítani a testi épség elleni bűncselekmény kísérleti szakban maradásának, míg a vádlott terhére kell értékelni a személyi szabadság megsértése bűntettének többszörös minősülését, valamint a testi épség elleni bűncselekmények elszaporodott voltát. Az elsőfokú bíróság által kiszabott 1 év 6 hónap szabadságvesztés megfelel a megváltoztatott jogi minősítésnek és kiegészített bűnösségi körülményeknek, valamint a bűncselekmények valós tárgyi súlyának is. Az általános megelőzésen túl azonban az egyéni megelőzés hatékonyabban biztosítható azáltal, hogy a vádlottnak hosszabb időn át kell számolni a büntetés végrehajtásának elrendelésével. Ez az ok a próbaidő tartamának felemelését indokolta és tette szükségessé. Az előzőekben kifejtett okok folytán az enyhítést célzó fellebbezések sem vezethettek eredményre, figyelemmel arra is, hogy a terhére megállapított testi épség elleni bűncselekmény súlyosabban minősül, büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés. Az eddig írtakra figyelemmel a másodfokú bíróság a törvényszék ítéletét a Be. 372. §-ának

(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyéb helyes és törvényes rendelkezéseit a Be. 371. §-ának

(1)bekezdését alkalmazva helybenhagyta. A fellebbezési eljárásban felmerült bűnügyi költségről szóló rendelkezés a Be. 381. §-ának

(1)bekezdésén alapul. Debrecen,

1. június
2. Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. előadó bíró Dr. Szabó József sk. bíró Záradék: Az Egri Törvényszék 11.B.30/2017/
3. számú ítélete a másodfokú ítéletben írt változtatásokkal jogerős és a szabadságvesztés büntetés kivételével végrehajtható. Debrecen,
4. június
5. Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.