Debreceni Ítélőtábla Bf.III.105/2018/
- A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- évi június hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott és társa ellen indított büntető ügyben a Nyíregyházi Törvényszék
- évi december hó
- napján kihirdetett 2.B.761/2016/
- számú ítéletét a fellebbezéssel érintett I. r. vádlott vonatkozásában megváltoztatja a következők szerint: A vádlott büntetését 4 (négy) év szabadságvesztésre, 4 (négy) év közügyektől eltiltásra, 5 (öt) év közszolgálati jogviszonyban végzendő foglalkozástól eltiltásra és 200 (kettőszáz) napi tétel pénzbüntetésre súlyosítja. Egy napi tétel összegét 3 000 (háromezer) forintban határozza meg. A 600 000 (hatszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A bírói letét száma helyesen BL.00076/
- Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének jelzett részét helybenhagyja. A vádlott bejelentett lakcíme ... szám. Indokolás A Nyíregyházi Törvényszék ítélete ellen az ügyész az I. r. vádlott terhére a büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést. I. r. vádlott és a védője a büntetés enyhítése, lehetőség szerint a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése érdekében éltek jogorvoslattal. Az utóbb meghatalmazott védő az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére is indítványt tett az ítélőtáblához
- június
- napján érkezett írásbeli beadványában, figyelemmel arra, hogy T1 tanú esetében az elsőfokú bíróság a törvényes figyelmeztetést elmulasztotta, ezért e tanú vallomása bizonyítékként nem értékelhető és „A korlátlan enyhítést lehetővé tevő szabályt nem kizárólag a nyomozóhatóságok eljárásában lehet alkalmazni". A másodfokú eljárásban a nyilvános ülésen az elsőfokú ítélet kihirdetését követően meghatalmazással rendelkező vezető védő már nem tett indítványt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, ugyanakkor az enyhítő körülményekre - így a büntetlen előéletre is - hivatkozva érvelt a felfüggesztett szabadságvesztés mellett. A fellebbviteli főügyészég az átiratában az ügyészi fellebbezés irányát részben módosítva tartotta fenn. Szükségesnek tartotta a történeti tényállás kiegészítését a 11 db átvételi elismervény rendőrhatósághoz kerülése vonatkozásában, továbbá az I. r. vádlott okirattal igazolt ingatlanvagyonának feltüntetését a személyi körülmények között. Indítványt tett az elsőfokú ítélet megváltoztatására, a fő- és mellékbüntetés számottevő súlyosítására, továbbá pénzbüntetés kötelező alkalmazására, valamint arra, hogy a másodfokú bíróság I. r. vádlottat határozott időre tiltsa el a közszolgálati jogviszonyban végzendő foglalkozástól. Utalt továbbá arra, hogy a törvényszék az eljárása során T1 polgármestert a tanúkihallgatása előtt nem figyelmeztette a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
- §
(1)bekezdésének b/ pontjára, hiszen a tanú hivatalos minőségében szerzett tudomást korrupciós bűncselekmény elkövetéséről és őt feljelentési kötelezettség terhelte. A törvényszék ítélete II. r. vádlottal szemben 2017. december 14. napján jogerőre emelkedett, ezért e vádlottra a Be. 349. §-ának
(1)bekezdése értelmében a felülbírálat nem terjed ki. Az ítélőtábla a kétirányú fellebbezésekkel megtámadott elsőfokú ítéletet I. r. vádlott vonatkozásában a Be. 348. §-ának
(1)bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében nyilvános ülésen bírálta felül, alkalmazva a Be. 361. §
(1)bekezdésében írtakat. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék részletes bizonyítást folytatott le, beszerezve a büntető ügy eldöntéséhez szükséges valamennyi releváns bizonyítékot. A tényállást a vádlottak beismerő vallomására, a kihallgatott tanúk nyilatkozatára és a tárgyaláson ismertetett egyéb bizonyítékokra alapította. A feltárt bizonyítékokat egyenként és összességében megvizsgálta, értékelte. Indokolási kötelezettségét teljesítette. A törvényszék a bizonyítás lefolytatása során az eljárási szabályokat - egy esetet kivéve maradéktalanul betartotta. T1 tanúvallomása kapcsán az ítélőtábla egyetért mind a vádhatóság, mind a védelem azon jogi álláspontjával, hogy elmaradt - megsértve a Be. 85. §
(3)bekezdésében foglaltakat - a bíróság előtt a Be. 82. §-ának
(1)bekezdése b/ pontja szerinti figyelmeztetés, miszerint a tanúvallomást megtagadhatja, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Az érintett tanú, mint polgármester korrupciós bűncselekmény elkövetéséről értesült, az akkor hatályos 1978. évi IV. törvény 255/B. §
(1)bekezdése alapján vesztegetés feljelentése elmulasztásának bűntette miatt büntető felelősségre vonásának kezdeményezésére lett volna ténybeli alap, miként ezt a fellebbviteli főügyészség átirata tartalmazza. A kihallgatás időpontját illetően is fennállt a feljelentési kötelezettsége a 2012. év C. törvény (Btk.) 300. §-a értelmében. A Be. 84. §-a értelmében a Be. 83. és a 85. §-ának
(3)bekezdése rendelkezéseinek megsértésével kihallgatott tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. A másodfokú bíróság ezért a Be. 78. §-ának
(4)bekezdésére figyelemmel T1 tanúvallomását kirekesztette a bizonyítékok köréből és az elsőfokú ítélet indokolásából mellőzte az e tanúvallomásra történt hivatkozásokat. Ezen relatív eljárási szabálysértés nem tette szükségessé az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és okot sem adott bizonyítás felvételére, bár ez utóbbira senki sem tett indítványt, s nem érintette a tényállás megalapozottságát sem. Az iratok tartalmára, valamint a vádlottnak a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében a Be. 361. §
(2)bekezdésének b/ pontja alapján történő meghallgatása alkalmával tett előadására figyelemmel a Be. 352. §-a
(1)bekezdésének a/ pontja alapján a tényállás kiegészítése és helyesbítése szükséges a következők szerint: I. r. vádlott jelenleg bruttó ... forint havi jövedelemmel rendelkezik. Tulajdonos, résztulajdonos 5, részben zártkerti ingatlannak. A ... téren található garázs mintegy egy hónapja eladásra került, 2 400 000 forint vételárért. A ... utcai lakásingatlan értéke mintegy 10 000 000 forint, hitellel terhelt, havi törlesztő részlete 40 000 forint. A ... úti, valamint ...utcai ingatlanból bérbeadás útján összesen 120 000 forint havi jövedelme van. A ... utcai ingatlan értéke mintegy 12-13 millió forint. A két zártkerti ingatlan piaci értéket nem képvisel. Személygépkocsival rendelkezik, amelynek értéke 3 000 000 forint, a hitel törlesztő részlete havi 40 000 forint. Az átvételi elismervényeket I. r. vádlottól II. r. vádlott átvette, akitől a nyomozóhatóság a feljelentés megtétele során azokat lefoglalta. A 6. sorszám alatt feltüntetett ukrán állampolgár neve helyesen .., míg a 10. sorszám alatti .... E kiegészítésekkel és helyesbítésekkel a törvényszék által megállapított tényállás mindenben megalapozott, a Be. 352. §-ának
(2)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban az ítélőtábla számára irányadó. Az elsőfokú bíróság I. r. vádlott bűnösségére okszerűen következtetett, a terhére megállapított 11 rb. korrupciós bűncselekmény jogi minősítése helyes és törvényes, azt senki sem vitatta. A törvényszék feltárta az I. r. vádlott javára és terhére szóló bűnösségi körülményeket, amelyek azonban pontosítandók. Nincs enyhítő hatása a kár megtérültének, hiszen jelen esetben kárról nem lehet beszélni. A vagyonelkobzás alá eső 2 149 000 forint bírósági letétbe helyezését nem lehet a kár megtérítéseként értékelni, ahogy azt a törvényszék tette. Ugyanakkor enyhítő körülményként kell az I. r. vádlott javára figyelembe venni és értékelni az időmúlás tényét. Az elsőfokú bíróság túl nagy jelentősége tulajdonított a büntetés kiszabása során az enyhítő körülményeknek és ezért a törvényi minimumot csupán egy évvel meghaladó szabadságvesztéssel sújtotta I. r. vádlottat. Nem értékelte ezzel szemben a nyomatékának megfelelően a korrupciós bűncselekmények rendkívül nagy mértékű elszaporodottságát, és azt a tényt, hogy a cselekményre több hónapon keresztül került sor, s a vádlottnak, mint jegyzőnek munkaköri kötelezettsége volt a jogszabályi rendelkezések betartása és betartatása. Mindezek a büntetés súlyosításának irányába hatottak, ugyanakkor az időmúlás ténye az irányadó középmérték alatti szabadságvesztés kiszabását tette lehetővé. Az elkövetés óta 5 év, míg a büntetőeljárás megindulása óta 3 év telt el. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az I. r. vádlott szabadságvesztésének mértékét a rendelkező részben írt egy évvel - 4 évre - felemelte, ehhez igazítva a törvényesen alkalmazott közügyektől eltiltás tartamát. I. r. vádlott a terhére rótt bűncselekményt üzletszerűen valósította meg. A Btk. 50. §-ának
(2)bekezdése értelmében, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme, vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. Mivel az érintett vádlott számottevő ingatlanvagyonnal rendelkezik, abból bevétele is származik, az ítélőtábla a törvény kötelező rendelkezését alkalmazva, a Btk. 50. §-ának
(1)és
(2)bekezdése értelmében az I. r. vádlottal szemben pénzbüntetés is kiszabott, mivel erről a törvényszék elmulasztott rendelkezni. A pénzbüntetés kiszabásakor a napi tétel számát az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyát értékelve határozta meg a másodfokú bíróság, míg a számottevő ingatlanvagyont figyelembe véve döntött az egy napi tételnek megfelelő összegről, utalva a törvényhely
(3)bekezdésében írtakra. Meg nem fizetés esetén az átváltoztatásról hozott rendelkezés a Btk. 51. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Az I. r. vádlott, mint jegyző valósította meg a terhére rótt bűncselekményt, ami méltatlanná tette őt arra, hogy a jövőben közszolgálati jogviszonyban végzendő foglalkozást végezzen, ezért e foglalkozástól a Btk. 52. §-a
(1)bekezdés b/ pontja alapján, a Btk. 53. §-ának
(2)bekezdésében írt határozott időtartamra az ítélőtábla eltiltotta. A tényállás alapján ugyanis nem kétséges, hogy az érintett vádlott a foglakozásának felhasználásával valósította meg a terhére rótt minősített befolyással üzérkedés bűntettét. Az így kiszabott büntetés igazodik I. r. vádlott személyi társadalomra veszélyességéhez, az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyához, nem utolsó sorban a büntetés kiszabásánál irányadó bűnösségi körülményekhez. Összhatásában szükséges, de egyben elegendő is a Btk.
- §-ában írt büntetési cél - a társadalom védelme - érvényre juttatásához és ahhoz, hogy a vádlott, de akár más a jövőben bűncselekményt ne kövessen el. Az eddig leírtakból értelemszerűen következik, hogy a büntetés enyhítése szóba sem kerülhetett, ennek folytán a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése sem a törvény kizáró rendelkezése miatt, ekként a védelmi jogorvoslatok nem vezethettek eredményre. A törvényszék a bírói letét számát helytelenül rögzítette, ezért azt az ítélőtábla korrigálta. A kifejtettek következtében a másodfokú bíróság a törvényszék ítéletét a fellebbezéssel érintett I. r. vádlott vonatkozásában a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyéb helyes és törvényes rendelkezéseit a Be. 371. §-ának
(1)bekezdését alkalmazva helybenhagyta. Végezetül feltüntette az I. r. vádlott bejelentett lakáscímét. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a törvényszék az ítéletének bevezető részében megjelölte a
- január
- és április
- tárgyalási napokat is, azonban ez szükségtelen, hiszen
- szeptember 13án a három hónap eltelte miatt a tárgyalást elölről kezdte az elsőfokú bíróság. Az ítélőtábla végezetül utal arra, hogy a törvényszék tanúként kihallgatta meg T2-t, akinek vallomását bizonyítékként nem értékelte, továbbá feltüntette a vádlott bejelentett lakcímét is. Debrecen,
- június
- Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. előadó bíró, Dr. Szabó József sk. bíró Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 2.B.761/2016/
- számú ítélete a másodfokú ítéletben írt változtatásokkal I. r. vádlottal szemben is jogerős és végrehajtható. Debrecen,
- június
- Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.