P.20808/2017/12 – Balassagyarmati Törvényszék

A ...i Törvényszék a ... ügyvéd által képviselt ... felperesnek - az ... jogtanácsos által képviselt ... alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indult perében meghozta a következő í t é l e t e t: A bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja. A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...i Ítélőtáblához címzetten a ...i Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás A felperes a ...előtt .... szám alatt indult eljárásban előterjesztett kereseti kérelme kapcsán többszöri hiánypótlás kiadását követően a ... szám alatti ingatlanon fennálló 1/3 arányú tulajdonjogának megállapítását kérte az alperesekkel szemben. Az idézés kibocsátására alkalmas keresetlevelet

1. január
2. napján terjesztette elő és
3. március
4. napján került sor az ügyben tárgyalás kitűzésére, illetőleg a perfeljegyzés elrendelésére. A perbeli alperesek a perfeljegyzést elrendelő végzéssel szemben fellebbezést terjesztettek elő, illetőleg viszontkereseti kérelmet is benyújtottak. A
5. december
6. napján megtartott első tárgyaláson az idézés szabályszerűtlensége miatt a bíróság a tárgyalást el kellett, hogy halassza, miután az I. rendű alperes ismeretlen helyre költözött. Az I. rendű alperes idézhető címének beszerzését követően
7. január
8. napján került sor az újabb tárgyalás kitűzésére és
9. április
10. napján érdemi tárgyalást is tudott tartani a bíróság. A felperes 2005 év során két alkalommal is módosította a kereseti kérelmet, illetőleg a bíróság tanúmeghallgatásokat foganatosított, valamint megkeresett bíróság útján rendelte el az I. rendű alperes személyes meghallgatását. 2005 márciusában a felperes a keresetét ismételten pontosította és újabb alperesre is kiterjesztette kereseti kérelmét, valamint a május
11. napján megtartott tárgyaláson további 3 tanú kihallgatására került sor.
12. június 1-jén a bíróság pénzbírságot szabott ki a szabályszerűen idézett tanú
13. mulasztására is figyelemmel. Ezt követően az alperesek is módosították a viszontkereseti kérelmüket, illetőleg a bizonyítási eljárás lefolytatásához szükséges iratok csak hosszú idő elteltével kerültek a bíróság részére megküldésre. Az ügyben elsőfokú ítélet
14. november
15. napján került kihirdetésre, mellyel szemben fellebbezést terjesztettek elő az alperesek, majd az I. rendű alperes halála miatt
16. március
17. napján az eljárás félbeszakadásának megállapítására is sor került. Az I. rendű alperes jogutódainak tisztázását követően kerülhetett sor az iratok felterjesztésére a ..., azonban ezt megelőzően még a perbevonás iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos végzés elleni fellebbezés miatt a ... a megállapított jogutódlást helybenhagyta döntésével. (...) A jogorvoslati eljárásban
18. szeptember
19. napján helyezte hatályon kívül a ... sorszámú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét. A megismételt eljárásban már 2010 decemberében sor került tárgyalás tartására, majd ezt követően 2011 januárjában és márciusában is, míg
20. március
21. napján megszületett az újabb elsőfokú döntés, amellyel szemben mind a felperes, mind pedig az alperesek fellebbezést nyújtottak be. Az ezt követő másodfokú eljárásban
22. január
23. napján a ...az 1-es számú körzeti földhivatal előtti bejegyzési eljárás jogerős befejezésééig felfüggesztette a per tárgyalását nem fellebbezhető végzésével, ugyanis a másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes tulajdonjog bejegyzés iránti igényének földhivatali elbírálása előkérdése a per eldöntésének. A másodfokú bíróság jogerős döntésének meghozatalára
24. május
25. napján került sor, amikor is az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben helybenhagyta, a perköltség tekintetében részben megváltoztatta, míg a felperes által fellebbezett részben a perköltség és illeték vonatkozásában helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A felperes kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest 100.000.- Forint és annak középarányosan
26. szeptember
27. napjától a kifizetés napjáig járó a Ptk. 6:
28. §-a szerint a késedelem naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamat megfizetésére. Álláspontja szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtti eljárás 2003-tól 2014-ig indokolatlanul húzódott el, többek között már első fokon a kereset beadásához képest másfél év múlva tűztek tárgyalást. Ugyanakkor az első fellebbezési eljárás során 2010-ben jogerős döntést hozhatott volna a másodfokú bíróság, felesleges volt megismételni az elsőfokú eljárást. Sérelmezte továbbá, hogy a második fellebbezési eljárás során feleslegesen függesztette fel a másodfokú eljárást 2012-ben a bíróság, úgy hogy a jogorvoslati lehetőségekkel sem élhettek, attól megfosztotta a felperest a másodfokú tanács és álláspontja szerint tévesen hívta fel a felperest az elsőfokú bíróság az érvénytelenségi kereset beterjesztésére, melyből 100.000.- Forint kára származott, amelyet illeték címén behajtottak a felperesen. Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint az első-és másodfokú eljárások során a bíróságok az ügy bonyolultságára, és a rendkívül alapos bizonyítási eljárást igénylő tényállás felderítési kötelezettségükre is tekintettel megfelelő határidőn belül fejezte be az eljárásokat, így sérelmet az alperes az eljárás hosszú időtartamával a felperes részére nem okozott. A bíróság a csatolt okirati bizonyítékok és a felek előadása alapján megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme nem alapos. A bíróság az eljárása során beszerezte a felperes indítványára a .... szám alatt indult eljárás teljes iratanyagát a fellebbezési eljárás anyagaira is kiterjedően. A csatolt eljárási iratanyagokból egyértelműen megállapítható az, hogy bár igaz azon felperesi előadás, miszerint a keresetlevél előterjesztéséhez képest, mintegy másfél év elteltével tartott a bíróság érdemben tárgyalást a felperes ügyében, azonban ezen másfél év időtartam alatt egyrészről a bíróság felhívására a felperes többszöri hiánypótlás keretében tette alkalmassá a keresetlevelet arra, hogy az kitűzésre kerüljön, majd pedig a kitűzést követően idézési nehézségek miatt - ami a bíróságnak egyértelműen nem felróható - került sor a korábban kitűzött tárgyalás elhalasztására és új tárgyalási határnap kitűzésére. Ezt követően pedig a bíróság a bizonyítási eljárás rendkívüli kiterjedtsége miatt mintegy két éven belül közel 10 tárgyalási nap megtartásával és több tanú, valamint megkeresett bíróság útján történő alperesi meghallgatással tisztázta a tényállást, melyet követően döntést hozott. Az elsőfokú ítélet meghozatalát követően előterjesztett fellebbezésre tekintettel elrendelt hiánypótlási eljárások lefolytatását követően került abba a helyzetbe a ..., hogy az elsőfokú bíróság ítéletét felülbírálja, ezen eljárás során az I. rendű alperes elhalálozása miatt az eljárás félbeszakadása és a jogutódok perbevonása miatt az eljárás szintén a bíróságnak fel nem róható okból húzódott el. A felperes ugyan állította azonban semmivel sem bizonyította és a csatolt peres eljárás irataiból sem állapítható meg azon felperesi tényelőadás, miszerint a másodfokú bíróság már az első fellebbezési eljárásban abban a helyzetben lett volna, hogy jogerős döntést hozzon az ügyben, hiszen a hatályon kívül helyező végzés részletesen taglalta azt, hogy az elsőfokú eljárás megismétlésére mennyiben és milyen okból volt szükség. A bíróság álláspontja szerint ezen bírósági döntés felülbírálatát jelentené a fenti felperesi tényelőadásnak történő helyt adás, amennyiben a bíróság jelen eljárásban megállapíthatná azt, hogy tévedett az ügyben eljárt ... a hatályon kívül helyező végzésében felhozottak körében. Ez a magyar jogrendben nem megengedhető jogorvoslatnak minősülne, így a bíróságnak e tekintetben állást foglalnia sincs lehetősége. Ugyanakkor a megismételt eljárás - viszonylag rövid időn belül - 3 tárgyalási nap megtartásával lezárult, és a megismételt eljárás során hozott döntéssel szembeni fellebbezési eljárásban a ... indokoltan függesztette fel az eljárást a törvényszék álláspontja szerint egy közigazgatási eljárás jogerős lezárásáig. Ugyan a felperes ezen ... végzéssel szemben fellebbezést terjesztett elő, azonban a másodfokú eljárásban meghozott döntéssel szemben fellebbezést nem engedett az eljárt ... tanács, így a felperes fellebbezését érdemben elbírálni nem lehetett. A felfüggesztésre okot adó eljárás befejezését követően pedig a másodfokú bíróság meghozta jogerős döntését, illetőleg a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem sem vezetett eredményre az ügyben. Mindezen tényadatok egybevetésével a bíróság megállapította, hogy a felperesnek az eljárás indokolatlan elhúzódására vonatkozó kereseti kérelme nem foghat helyt, hiszen az iratokból rekonstruálható módon nem állapítható meg az, hogy az ügyben eljárt bíróságok indokolatlan hosszú idő alatt hoztak volna jogerős döntést a felperes által előterjesztett kereseti kérelem vonatkozásában. Ezen kereseti kérelem 4 alkalommal került módosításra és bár a felperes állította, hogy a bíróság felhívására nyújtott be érvénytelenségi keresetet a legelső elsőfokú eljárásban, ugyanakkor erre vonatkozó bírósági felhívás sem a tárgyalási jegyzőkönyvből, sem egyéb végzésekből nem rekonstruálható, így nem megállapítható a felperesi állítás valóságtartama, miszerint az eljárt bíróság felhívására kellett volna módosítani a kereseti kérelmét, amely miatt őt a későbbiekben esetlegesen kár érte azáltal, hogy az elutasított kereseti kérelmére eső eljárási illeték behajtását eszközölték rajta. Mindezekre egybevetésével a bíróság megállapította, hogy az ügyben eljárt bíróságok a határidők betartásával jártak el, és indokolatlan késedelmet nem szenvedett el a felperes az alapperben előterjesztett igényének elbírálása kapcsán, így a felperesnek a régi Pp.
29. §-ában foglalt jogának megsértése nem volt megállapítható az eljárás során, ezért a felperes kereseti kérelme elutasításra került. Figyelemmel arra a tényre, miszerint a felperes az eljárás során személyes költségmentesség kedvezményben részesült, ezért a le nem rótt eljárási illetéket a 6/1986(VI.26.) IM számú rendelet
30. és
31. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően az állam viseli. Az alperes ugyan a felperes keresetének elutasítása mellett a felperes perköltségben történő marasztalását is kérte, ugyanakkor ezen igényét részletesen nem fejtette ki, valamint az ügyben kitűzött tárgyalásokon sem jelent meg, ezért a bíróság az alperes perköltség iránti igényét nem találta alaposnak. Az ítélet elleni fellebbezés joga a Pp.
32. §