← Magyarország

Kfv.35048/2017/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közigazgatási döntés nem hatályos jogszabály-szövegre való alapítása nem feltétlenül tekinthető csak eljárási szabálysértésnek; különösen akkor nem, ha a határozat érdemére kihatással van a jogalap meghatározása A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.048/2017/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Lovász Gyula ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Olasz József ügyvéd A per tárgya: EMVA-támogatás felhasználásának jogszerűsége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.433/2016/
  2. számú ítélete Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.433/2016/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.433/2016/
  4. számú ítéletét - az indokolás részbeni megváltoztatásával - hatályában fenntartja; - kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  5. július 27-én madárvédelmi berendezések létesítése utáni támogatási kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH). Az adott támogatás vonatkozásában a támogatási kérelemnek az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatósága a
  6. május 4-én meghozott,
  7. május 30-án jogerőre emelkedett 220/0901/47/28/
  8. iktatószámú, 1118742756 iratazonosítójú határozatában nagyobbrészt helyt adott; és a természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések létesítése célprogramban összesen 11.730.818 Ft támogatási összeg került elfogadásra. [2] A felperes
  9. május 16-án kifizetési kérelmet terjesztett elő, melyben a 1118742756 iratazonosítójú támogatási határozatra utalva 12.057.470 Ft támogatás kifizetését kérte. Az elsőfokú közigazgatási szerv a
  10. január 26-án meghozott 261/0901/17456/15/
  11. számú elsőfokú határozatában a felperes EMVA-ból nem termelő beruházások támogatása (madárvédelmi berendezések létesítése) jogcímre benyújtott kifizetési kérelmét elutasította. [3] A felperes fellebbezését elbíráló MVH Központi Szerve a
  12. június 20-án meghozott 261/0901/17456/29/
  13. iktatószámú határozatával helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Az alperesi határozat szerint megállapítást nyert, hogy a felperes nem teljesítette az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007.(IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban 23/
  14. FVM rendelet)
  15. §

(4)bekezdésében foglalt kötelezettségét. [4] A felperes a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól ennek a határozatnak a bírósági felülvizsgálatát kérte, mely kereseti kérelem vonatkozásában 9.K.30.816/
  1. ügyszám alatt volt folyamatban közigazgatási per. A bíróság
  2. április
  3. napján kelt 9.K.30.816/2013/
  4. sorszámú ítéletével az MVH Központi Szerve
  5. július
  6. napján kelt másodfokú határozatát az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatósága
  7. január
  8. napján kelt elsőfokú határozatára is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezte. A bíróság ítélete indoklása szerint sem az első,- sem a másodfokú határozat indoklása nem felelt meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  9. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  10. §
(1)bekezdés e) pontjában rögzített feltételeknek, azaz nem állapított meg tényállást, ehhez képest az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat sem rögzítette. [5] Az ítéleti indoklás szerint nem derült ki a határozat indoklásából, hogy mi alapján állapította meg azt a hatóság, hogy a 23/2007. FVM rendelet 20. §
(4)bekezdésében rögzített 50%-os teljesítés elmaradását. [6] A megismételt eljárásban az MVH a felperes részéről előterjesztett kifizetés iránti kérelem vizsgálata során azt az eljárást követte, hogy összevetette a kérelmező részéről 2010-ben előterjesztett kérelmet és az annak nagyobbrészt helyt adó határozatot, továbbá értékelte a helyszíni ellenőrzésen felvett jegyzőkönyvben rögzítetteket. Az elsőfokú hatóság
  1. április 3-án kelt 261/0901/17456/42/
  2. számú határozatával a felperes kifizetés iránti kérelmét ismételten elutasította. A határozat rendelkező része szerint a felperes által igényelt támogatás 11.730.818 Ft-os összegével szemben a számított támogatás 4.709.633 Ft, azaz a túligénylés összege 7.021.185 Ft. [7] A felperes e döntéssel szemben fellebbezést terjesztett elő, melyet az alperes bírált el
  3. szeptember 15-én kelt JHAT-JSZ/4141/2.(2015.) iktatószámú határozatával és ebben az elsőfokú határozatot helybenhagyta, mindössze a határozat indoklásában a korábbi, Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő perre tett utalásban tett módosítást. A másodfokú határozat indokolása szerint a elsőfokú hatóság helyes döntést hozott, amikor a
  4. november 16án kezdődött helyszíni ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben rögzítettek alapján megállapította, hogy a támogatási határozatban jóváhagyott tételek megvalósítása nem felelt meg az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/
  5. (III. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban:33/
  6. FVM rendelet)
  7. §
(5)bekezdésében rögzítetteknek. A másodfokú határozat indokolása szerint az elsőfokú határozat csak a kiadási tétel-azonosítókat szerepeltette, mert a beruházás helyét az ügyfél a kifizetési kérelemben a kiadási tétel-azonosítóhoz megadott táblasorszámmal jelölte, ezek alapján a kifizetési határozat a kiadási tétel-azonosítót adja meg, annak helyére nem tér ki. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] A felperes kereseti kérelmében az alperesi határozatnak a bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, kérve annak az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a tényállás feltárására a megismételt eljárás keretében sem került sor, a hatóság nem tett semmilyen eljárási cselekményt a megismételt eljárása során, amely a tényállás tisztázását segíthette volna. Állította, hogy a felperes részéről történt teljesítés nem kevesebb, mint a támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások összegének 50%-a, azaz a beruházás megfelel a 23/2007. FVM rendelet 20. §
(4)bekezdésében foglaltaknak. A felülvizsgálni kért határozatból nem derül ki, hogy mely darabszámú madárvédelmi eszköz nem felelt meg a követelményeknek pontosan. Állította, hogy a 23/2007. FVM rendelet 20. §
(4)bekezdése a beruházás megvalósultsága körében a 80%-os mértéket csak később írták elő, már a felperes kifizetési kérelme benyújtását követően. [9] Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperesi kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes kifizetés iránti kérelme elutasítására nem 23/2007. FVM rendelet 20. §
(4)bekezdését kell alkalmazni, nem is ezt a jogszabályi hivatkozást tartalmazza a határozat, hanem a 33/2008.) FVM rendelet 5. §
(5)bekezdését, mely szerint a határozat jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül meg kell valósítani a beruházást. Álláspontja szerint a megismételt eljárás a tényállást teljes körűen feltárta, az ítéletben foglaltaknak eleget tett. Hangsúlyozta, hogy a hatóságnak a 33/2008.(III.28.) FVM rendelet 5. §
(5)bekezdésében rögzített megvalósulási határidő elmaradása jogkövetkezményei körében mérlegelési lehetősége nincsen. Az elsőfokú ítélet A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  1. november 3-án kelt [10] 9.K.27.433/2016/
  2. számú ítéletében a felperesi kereseti kérelmet megalapozottnak találta és az alperes
  3. szeptember
  4. napján kelt JHÁT-JF/4141/
  5. (2015.) számú határozatát - az MVH
  6. április
  7. napján kelt 261/0901/17456/42/
  8. számú elsőfokú határozatára is kiterjedő hatállyal - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási hatóságot új határozat hozatalára kötelezte. A bíróság az ítélet indokolásában először is visszanyúlt a korábbi bírósági ítélethez, amely részben azt az utasítást adta az eljáró hatóságnak, hogy tételesen mutassa ki, hogy mely tekintetben teljesültek, illetve nem teljesültek a támogatási határozatban foglaltak, másfelől viszont a határozatok korábbi hatályon kívül helyezésére nem kizárólag ezért, hanem azért került sor, mert a felülvizsgálni kért határozatot jogszabálysértőnek találták. A bíróság szerint akkor az alperes, illetve az elsőfokú hatóság a 33/2008.(III.27.) FVM rendelet
  9. §
(5)bekezdésében foglaltakra tekintettel nem utasíthatta volna el a kifizetés iránti kérelmet. Jelen bírósági ítélet indoklása részletesen foglalkozik ennek az FVM rendeletnek az értelmezésével. 2012. július 14-kei hatálybalépéssel ez a bekezdés úgy szól, hogy „a 3. §
(1)és
(2)bekezdésében szereplő földhasználati intézkedések és eszközbeszerzések [az ítéletben elírás, hogy az „eszközberendezések" szó szerepel] esetén a beruházást legkésőbb a támogatási kérelemnek helyt adó, vagy részben helyt adó határozat jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül kell megvalósítani." Míg a támogatási határozat idején a normaszöveg a támogatási kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belüli végrehajtás vonatkozásában nem a beruházás megvalósulását írja elő, hanem csak az eszközbeszerzést. A felperes számára tehát akkor, amikor a támogatási kérelemnek helyt adó határozat után, 2011. május 16-án előterjesztette kifizetés iránti kérelmét, nem volt olyan normaszöveg szintjén megjelenő előírás, amely a madárvédelmi berendezések megvalósításához kapcsolódóan, annak 100%-ban történő megvalósítását írta volna elő a támogatásról döntő határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül. A felperes kifizetés iránti kérelmét ezért az 5. §
(5)vagy
(6)bekezdésére alapozottan a hatóság csak akkor utasíthatta volna el, amennyiben az eszközbeszerzésre vonatkozó kötelezettségének nem tett volna eleget a felperes a támogatás iránti kérelemről szóló határozat
  1. május 30-án történő jogerőre emelkedését követő 12 hónapig. Erre vonatkozóan a határozat azonban semmilyen tényállást nem rögzít. A bíróság kiemelte, hogy a másodfokú határozat meghozatala idején a kérdéses bekezdésben már egy másik normaszöveg volt hatályban, azonban a felperes részéről előterjesztett kifizetési kérelem következtében megindult eljárásban az nem alkalmazható. Erre vonatkozóan a bíróság indoklása részletes magyarázattal szolgál, melynek során a [11] jogalkotásról szóló
  2. évi CXXX. törvény
  3. §
(1)bekezdésére hivatkozik vissza, amely szerint „jogszabályi rendelkezést - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. A 2012. július 14-én hatályba lépő 33/2008. FVM rendelet 5. §
(5)bekezdése a felperes [12] kifizetés iránti kérelme tekintetében nem alkalmazható. Erre tekintettel - a bíróság - szerint a felülvizsgálni határozat jogsértő módon utasította el a [13] kifizetés iránti kérelmét a felperesnek, a 33/2008.(III.27.) FVM rendelet 5. §
(5)bekezdésére hivatkozással. Ezért a bíróság a határozatot jogszabálysértőnek minősítette és a Pp. 339. §
(1)bekezdését alkalmazva a határozat hatályon kívül helyezéséről rendelkezett. A bíróság továbbá megállapította, hogy a 23/
  1. FVM rendelet
  2. március 5-e előtt [14] hatályos rendelkezései szerint az ügyfél köteles a támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások összegének legalább 50%-át teljesíteni. Ezen mérték
  3. március 5-ki hatálybalépéssel módosult 80%-os mértékre. A beruházás megvalósulásához kapcsolódó százalékos mérték módosításáról a 17/2011.(III.4.) VM rendelet
  4. §-a rendelkezett. A VM rendelet átmeneti rendelkezéseket nem tartalmaz, annak
  5. §-a szerint a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A bíróság szerint ebből következően a 80%-os arány az, amely a felperes kifizetés iránti kérelme elbírálásánál irányadó kell, hogy legyen. A hatóságnak azonban figyelemmel kell lennie arra, hogy a 33/2008.FVM rendelet
  6. §
(1)bekezdése, ugyanezen FVM rendelet 14. §
(2)bekezdése megszegése esetére tartalmaz bizonyos szankciókat. A bíróság a megismételt eljárásra a következő utasításokat adta. A hatóságnak a döntését úgy kell meghoznia, hogy az az ügyfél számára teljesen egyértelmű legyen, hogy melyek azok a madárvédelmi berendezések, hol találhatók és milyen darabszámúak, melyek vonatkozásában a támogatási kérelemnek helyt adó határozatban elfogadott tervezet megvalósuláshoz képesti meg nem valósulása nyert megállapítást. Ezen belül tisztázandó, hogy mi az az ok, amely miatt az elfogadás elmaradt (pl. el nem készülési, ellenőrzési-, vagy élettani funkció be nem töltése). E körben ugyanis a felülvizsgálni kért határozat nem tartalmaz megállapítást a bíróság megállapítása szerint. A bíróság továbbá úgy rendelkezett, hogy a határozatból ki kell tűnnie annak, hogy mennyi az a darabszámú madárvédelmi berendezés, mely blokkazonosítóban található, mely kiadási tétel-azonosító számhoz kötődően, amelyet a hatóság annak meg nem valósultsága miatt nem fogadott el, és mely az a darabszámú madárvédelmi berendezés, amely esetében a madárvédelmi berendezés eredeti funkciójának a betöltésre alkalmatlansága miatt utasították el a teljesítés elfogadását. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A felülvizsgálati kérelmet az alperes nyújtott be, ebben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül [15] helyezését, a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, továbbá a felperes perköltségben való marasztalását. A kérelem indokául egyrészt azt adja elő az alperes, hogy az eljárt bíróság kereseti [16] hivatkozás hiányában jogszabálysértő módon állapította meg a 33/2008.FVM rendelet 5. §
(5)bekezdésének megsértését. Másodszor az alperes felülvizsgálati kérelmében elismeri, hogy nem a kifizetési kérelem [17] benyújtásakor hatályos jogszabályhelyre hivatkozott a vitatott határozatában, azonban állítja, hogy ez a jogszabálysértés nem hatott ki az ügy érdemére, és eljárási jellegű szabály volt. Végül jogszabálysértőnek tartja az alperes a jogerős ítéletet azért is, mert az szerinte tévesen [18] értelmezi a jogcímrendelet 3. §
(2)bekezdését, amely arról szól, hogy ez a normaszöveg 12 hónapon belüli végrehajtást voltaképpen nem a beruházásra, hanem az eszközbeszerzésre érti. Megítélése szerint a rendelet 3. §
(2)bekezdése egyértelműen rögzíti azt, hogy eszközbeszerzésekre vonatkozik. A felperes érdemi ellenkérelmet terjesztett elő. Ebben leszögezi, hogy álláspontja szerint a [19] bírósági ítélet nem jogszerű, a felülvizsgálati kérelem alperes részéről megalapozatlan. Hivatkozik arra, hogy a már 5 éve húzódó ügyben anyagilag jelentősen károsodik, tekintettel arra, hogy a természetes alapanyagú madárvédelmi berendezéseket már elhelyezte, azok vételárát, elkészítésének ellenértékét megfizette, és saját kétkezi munkájával helyezte el azokat. 2011 óta azonban nem jut hozzá a részére jogosan járó támogatáshoz. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem alaptalan az alábbiak szerint. A Pp. 275. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot a [21] felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja. Jogszabálysértés esetén van lehetőség az eljárást lefolytató bíróság döntésének hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására. Jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának a következő kérdésekben kellett [22] állást foglalnia. Először is helyesen értelmezte-e a bíróság a 33/2008. FVM rendelet 3. §
(2)bekezdését a támogatási kérelemnek megfelelő tevékenység és eredmény tartalmát illetően. Másodszor, az ügy érdemére kihatással volt-e az az eljárási szabálysértés, hogy nem a kifizetési kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályszövegre hivatkozott a közigazgatási szerv, és ezt helyesen ítélte-e meg az elsőfokú bíróság. Harmadszor, a bíróság túlterjeszkedett-e a kereseti kérelmen. Ami a jogértelmezési kérdést illeti, az az elvárható elkészülési határidővel, illetve a [23] készültség tartalmával kapcsolatos. A Kúria egyetért a bíróság álláspontjával, amit a felülvizsgálati kérelem is elismer, hogy a felülvizsgált elsőfokú közigazgatási határozat nem a kérelem benyújtásakor és a támogatási határozat meghozatalakor hatályos jogszabályhelyre hivatkozott. A 33/2008. FVM rendelet 5. §
(6)bekezdése a támogatási kérelemnek helyt adó határozat, [24] valamint a kifizetési kérelem benyújtása idején (2011. május 16.) hatályos rendelkezése a következő volt: „5. §
(6)A 3. §
(2)bekezdésében szereplő eszközbeszerzés esetén az eszközbeszerzést legkésőbb a támogatási kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül végre kell hajtani". [25] Az utalásban szereplő 3. §
(2)bekezdés vonatkozó része pedig az alábbiakat tartalmazza: „3. §
(2)Támogatás vehető igénybe az alábbi eszközbeszerzésekre:
  1. a)gyepterület hasznosítása során alkalmazható természetes alapanyagú kerítés kialakítására,
  2. b)természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések létesítésére." [26] Jogértelmezés szempontjából az alperes felülvizsgálati kérelmében ebbe a normaszövegbe beleérti a beruházást is. A fenti bekezdésben azonban a Kúria szerint az eszközbeszerzés a gyűjtőfogalom, aminek összefüggésében a
  3. b)pontot nem lehet másképp érteni, mint a létesítéshez szükséges eszközök beszerzésére szóló kitételt. 2012. július 14-i hatálybalépéssel azonban a hivatkozott rendelet 5. §
(5)bekezdése úgy [27] szól, hogy „a 3. §
(1)és
(2)bekezdésében szereplő földhasználati intézkedések és eszközbeszerzések esetén a beruházást legkésőbb a támogatási kérelemnek helyt adó, vagy részben helyt adó határozat jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül kell megvalósítani." [28] Ez a szabály a módosított szöveget megállapító 69/2012. (VII. 13.) VM rendelet alapján hatályos a kihirdetést követő naptól. A Kúria egyetért a bíróság okfejtésével, amely a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. §
(1)bekezdésére hivatkozással megállapítja, hogy jogszabályt, főszabály szerint, a hatályba lépését követő viszonyokra kell alkalmazni. Az eljárási szabálysértést illetően vitatja ugyanakkor a Kúria az alperes felülvizsgálati [29] kérelemben ezzel kapcsolatosan kifejtett álláspontját. Egyrészt a hatályosság téves megállapítása nem eljárásjogi, hanem anyagi jogi szabály megsértése. Másrészt az ügy érdemére ennek a szabálysértésnek kifejezetten van kihatása, hiszen az elvárt készültségi fok egy éven belül való elérésének nem mindegy, mi a tartalma. Az eljárás során ezt tételesen nem vizsgálták, azaz nem világos, milyen eszközök kerültek, illetve nem kerültek beszerzésre. Az eljárás során a beruházás és az eszközbeszerzés fogalmai „egymásba csúsztak", éppen amiatt, mert e két fogalom között az alperes nem tette meg a szükséges megkülönböztetést. A Kúria álláspontja szerint ezért az elsőfokú bíróság nem terjeszkedett túl a kereseti [30] kérelmen, mikor vizsgálta a 33/2008. FVM rendelet 5. §
(5)bekezdése
  1. július 14-től hatályos szövege szerinti alkalmazhatóságát vizsgálta, mert ez szervesen összefügghetett a tényállásnak a kereseti kérelemben kifogásolt felderítésével. Csak ezen keresztül lehet ugyanis értékelni az esetleges hiányosságokat. Jelen esetben azt, hogy milyen teljesítési állapothoz viszonyítva kell értékelni a tényleges megvalósítást. Okszerű volt az elsőfokú bíróság állásfoglalása akkor is, amikor a támogatási határozattal [31] jóváhagyott elszámolható kiadások kifizetéshez szükséges jogszabályszerű minimális arányának meghatározásába bocsátkozott. A kereseti kérelem erre hivatkozott. Másfelől az elsőfokú bíróság döntése szerint újra megismételendő elsőfokú eljárás kereteire nézve fontos utasítás, hogy a kifizetési kérelem befogadhatósága tekintetében a már említett eszközbeszerzési követelményen túl az is irányadó, hogy mi a minimális teljesítési készültségi mérték. Az elsőfokú bíróság megállapításaitól egy ponton (
  2. oldal
  3. szövegbekezdés) tér el a [32] Kúria, mégpedig az ügy szempontjából figyelembe veendő támogatási készültségi fokot illetően, ami a támogatási kérelemnek helyt adó határozat meghozatala és jogerőre emelkedése idején a 23/
  4. FVM rendelet
  5. §
(4)bekezdése alapján 50% volt. Módosítás folytán
  1. március 5-i hatállyal ez 80% lett. A módosító rendelet, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 23/
  2. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról szóló 17/
  3. (III. 4.) VM számú rendelet (a továbbiakban: 17/
  4. VM rendelet) átmeneti rendelkezést (17/
  5. VM rendelet
  6. §, illetve a 23/
  7. FVM rendelet 36/C. § d) pontja) tartalmaz, miszerint a 23/
  8. FVM rendelet
  9. §
(4)bekezdésének rendelkezéseit a 17/
  1. VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő helyt adó vagy részben helyt adó jogerős támogatási határozattal még le nem zárt eljárásokban is alkalmazni kell. Ez az ügy azonban jogerős támogatási határozattal
  2. május 30-án már lezárt. A folyamatban lévő jogorvoslati és a folyamatban lévő döntés-felülvizsgálati eljárásokra szintén nem vonatkozik az alkalmazási kötelezettség, e szakasz kifejezett rendelkezése folytán. Az ügyben tehát a Kúria álláspontja szerint az 50%-os teljesítési szint elvárása az irányadó követelmény. [33] Egyebekben a Kúria egyetért az elsőfokú bíróság ítéletében a megismételt eljárásra vonatkozó utasításokkal. Mindezekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem tartotta alaposnak és a [34] Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felülvizsgálati kérelemmel támadott 9.K.27.433/2016/
  3. számú ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
  4. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  5. §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. Alkalmazott jogszabályok 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 3. § 4. pont, 20. §
(4)bekezdés; 33/
  1. (III. 27.) FVM [35] rendelet
  2. §
(2)bekezdés, 5. §
(5)és
(6)bekezdés; 17/
  1. (III. 4.) VM rendelet
  2. §;
  3. évi III. törvény
  4. §
(3)bekezdése Záró rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül [36] bírálta el. [37] A felperes pernyertességére tekintettel, valamint figyelemmel a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
  1. §-ára is, az alperest kötelezte a felperes perköltségeinek megfizetésére A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény
  3. [38] § a) pontja értelmében, valamint figyelemmel a 6/
  4. (VI. 26.) IM rendelet
  5. §-ára is, az állam viseli. Budapest,
  6. október
  7. Dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.