Kfv.35013/2017/4 – Kúria

(2015)számú határozatra vonatkozó kereseti kérelem elutasítása tekintetében hatályon kívül helyezi; - az alperes JHÁT-JF/6535/2

(2015)számú határozatát, az elsőfokú határozatra is kiterjedően, hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezi; - az ítéletet egyebekben hatályában fenntartja; kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati részperköltséget. A felmerült felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 103/2011.(XI.8.) VM rendelet (a továbbiakban: támogatási rendelet) alapján

1. január
2. napján támogatási kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz G. .../
3. hrsz.-ú ingatlanon megvalósítandó, a kiírás szerint ULO technológiával működő hűtőház megépítésére. [2] A támogatási kérelemnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága (a továbbiakban: Elsőfokú hatóság)
4. július
5. napján hozott 183/1501/2/17/2012.(iratazonosító szám: 1474950145) számú határozatával részben helyt adott, abban 85.768.743 Ft elszámolható kiadást állapított meg, amely alapján - 35%-os támogatási intenzitást figyelembe véve - 30.019.060 Ft kötelezettségvállalási összegről (azaz a felperes részére megállapított támogatási összegről) döntött. [3] A felperes támogatási határozathoz kapcsolódóan
6. december
7. napján,
8. május
9. napján,
10. november
11. napján és
12. május
13. napján kifizetési kérelmet nyújtott be. [4] Az Elsőfokú hatóság a felperes
14. december 31-ki kifizetési kérelmének, illetve
15. május 31ki kérelmének, valamint
16. november 9-ki kérelmének helyt adott és 1552561047 számú határozatában 9.852.500 Ft, 1617217373 számú határozatában 8.977.125 Ft, illetve 1640726567 számú határozatában további 5.185.623 Ft támogatási összeg kifizetését rendelte el. [5] A felperes
17. május
18. napján nyújtotta be utolsó (4.) kifizetési kérelmét, amellyel összefüggésben az MVH ellenőrei
19. szeptember
20. napján helyszíni ellenőrzést tartottak, amelyről a 1677820481 iratazonosító számon nyilvántartott helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv készült. Az ellenőrzés alapján kiderült, hogy a megvalósított hűtőház nem az ULO technológia alapú hűtőház. [6] A helyszíni ellenőrzés alapján az elsőfokú hatóság a 183/1501/2/54/
21. iktatószámú (2118070133 iratazonosító számú) és
22. november
23. napján kelt határozatában megállapította, hogy a felperes az intézkedésben jogosulatlanul vett részt tekintettel arra, hogy nem ULO technológiás hűtőház megvalósulására került sor. Ezért a 1552561047 iratazonosító számon nyilvántartott kifizetési kérelemnek helyt adó határozatát, illetve a 1617217373 iratazonosító számon nyilvántartott kifizetési kérelemnek helyt adó határozatát, továbbá a 1640726567 iratazonosító számon nyilvántartott kifizetési kérelemnek helyt adó határozatát visszavonta és a felperest összesen kamatokkal növelten 25.639.308 Ft visszafizetésére kötelezte. [7] Az elsőfokú hatóság egyúttal a 1474950145 számú támogatási határozatot visszavonta, továbbá megállapította, hogy a felperes támogatási jogosultsága a határozat jogerőre emelkedésével megszűnik. [8] Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes a támogatási határozat alapján fennálló beruházási kötelezettségének nem a támogatási kérelemhez benyújtott építési engedély és tervdokumentáció szerint tett eleget. Megállapította, hogy a felperes által megvalósított hűtőház besorolható a Támogatási rendeletben meghatározott egyéb, az új építésű hűtőházakhoz rendelt tevékenységek valamelyikébe. Nem lehet azonban eltekinteni a Támogatási rendelet
24. §

(1)bekezdés 3. pontjában, Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007.(IV.17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 28/B. §

(1)bekezdésének eb) pontjában, valamint a mezőgazdasági agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: MVH Eljárási tv.) 69. §

(1)bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésektől, amelyek értelmében a támogatás alapjaként meghatározott 21061 tevékenységi kóddal (A01 hivatkozási azonosítóval) azonosított „Új építésű hűtőházak, hűtőtárolók, Hűtőház 150-1500 mł hűtött légkör között, Normál hőmérsékletű tároló, ULO technológiával" megnevezésű, 70.000 Ft/hűtött légköbméter elszámolható kiadás felső határral rendelkező beruházás a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidőn túl nem módosítható. [9] Az elsőfokú hatóság szerint így a fentiek alapján az A01 hivatkozási azonosítóhoz rendelt beruházás nem támogatható, arra vonatkozó elszámolási kiadás nem fogadható el. Megállapította, hogy a felperes benyújtott kifizetési kérelmei alapján - az A01 kiadási tételazonosítóra elszámolt kiadások nélkül - 42.086.018 Ft elszámolható kiadással számolt el, amely a 1474950145 iratazonosító számon nyilvántartott támogatási határozatban jóváhagyott 85.768.743 Ft elszámolható kiadás 49,0691%-a, amely nem éri el a Vhr. 20. §

(4)bekezdése szerint meghatározott 80%-os elszámolási arányt, azonban alkalmazandó rá a Vhr. 35. §

(10)bekezdésének második fordulata, mivel a támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások 50%-át sem teljesíti. Az elsőfokú hatóság az idézett jogszabályi rendelkezések, illetve az utolsó kifizetési kérelemmel összefüggésben elvégzett helyszíni ellenőrzés megállapítására alapozva megállapította, hogy a felperes az intézkedésben jogosulatlanul vett részt. Az elsőfokú hatóság a fentiek mellett a 183/1501/2/53/2012. iktatószámú (1698376110 [10] iratazonosító számú) és 2014. december 1. napján kelt határozatával a felperesnek kertészet korszerűsítése jogcímen 2014. május 25. napján előterjesztett kifizetési kérelmét elutasította. E határozat meghozatalának az alapját a Vhr. 35. §

(1)bekezdése képezte, amely szerint az MVH Eljárási tv. 20. §

(4)bekezdésében foglalt előírás megsértése esetén - amennyiben kifizetési kérelme alapján eljárással van folyamatban, úgy a kérelmet határozattal elutasítja - külön határozatban a támogatási határozatát visszavonja, ezzel egyidejűleg megállapítja, hogy az ügyfél támogatáshoz való jogosultsága intézkedésben való jogosulatlan részvétel miatt megszűnik, továbbá az ügyfél által igénybe vett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A felperes az alperes 183/1501/2/54/

1. számú (2118070133 iratazonosítójú), illetve [11] 183/1501/2/53/
2. számú (1698376110 iratazonosítójú) határozatával szemben is fellebbezést nyújtott be. E fellebbezésekben a mellett érvelt, hogy a pályázat idején nem volt a maga részéről teljesen tisztában az új technológiával működő hűtőház sajátosságaival. A pályázatot szakemberekkel, építőtervezővel, kivitelezést végző vállalkozók segítségével állította össze. Azon kívül a pályázat elbírálásakor az új technológiához szükséges gépkódokat helytelenül határozták meg, tulajdonképpen már a pályázatok elbírálásakor már fel kellett volna ismernie az elbírálónak, hogy ez a fajta ismerete hiányzik. A jogorvoslati eljárás során az alperes határozatában megállapította, hogy a felperes a [12] támogatási határozat alapján fennálló beruházási kötelezettségének nem a támogatási kérelemhez benyújtott építési engedély és tervdokumentáció szerint tett eleget, így a Támogatási rendelet
3. §

(1)bekezdésében foglaltaknak van helye. A fentiek alapján az A01 hivatkozási azonosítóhoz rendelt beruházás nem támogatható és az annak vonatkozásában elszámolni kívánt kiadás nem fogadható el. Erre tekintettel az elsőfokú hatóság jogszerűen állapította meg határozatában, hogy a felperes támogatáshoz való jogosultsága intézkedésben való jogosulatlan részvétel miatt megszűnik, továbbá a felperes által igénybe vett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. Az alperes határozatában hangsúlyozta, hogy a beruházási típusú jogcímek, vagyis jelen jogcím esetében sem kell a hatóságnak vizsgálnia az ügyfelek jó-, vagy rosszhiszeműségét, illetve azt, hogy a kötelezettség nem-teljesítése az ügyfélnek felróható-e vagy sem, vagyis az elsőfokú hatóságnak a Vhr. 20. §

(4)bekezdésében foglaltak megsértése esetén akkor is alkalmazni kell a Vhr. 35. §

(1)bekezdését, ha a felperes ügyfél adott esetben - állítása szerint - jóhiszeműen járt el, illetve kötelezettség-teljesítésének elmaradása neki fel nem róható. Mindezek alapján a felperes fellebbezései alapján eljáró alperesi hatóság a JHÁT-JF/6536/2(2015.) iktatószámú és

1. december
2. napján kelt határozatával, valamint a JHÁT-JF/6127/2(2015.) iktatószámú és
3. november
4. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése Az alperesi hatóság a fenti két másodfokú határozattal szemben egyazon okiratban foglalt [13] keresetlevelet nyújtott be, amelyben kérte az alperes által hozott határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Előadta, hogy az alperes eljárása során megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és [14] szolgáltatás általános szabályairól szóló
5. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) eljárási alapelveit. Nem tisztázta a tényállást kellő alapossággal, nem értékelte a bizonyítékokat kellő súllyal. Nem tárta fel különösen azt, hogy a pályázat elbírálása során nem vették észre, hogy olyan gépkódok lettek megjelölve, amik önmagukban nem elégítik ki az új technológiát, tehát álláspontja szerint az alperes mulasztott, mert tévedett. Vitatta ugyanakkor a beruházási összeg meghatározását is. Amennyiben a hatóság a A01 tételekből figyelembe veszi az épület megvalósításához szükséges tételeket (pl. E5 Fém- és könnyű épületszerkezet szerelése, elszámolható nettó kiadás 10.764.877 Ft), akkor az jóval meghaladja a Vhr.-ben előírt 50%-os arányt. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását kérte. Egyidejűleg kérte a [15] két alperesi közigazgatási határozat alapján indult perek egyesítését a a polgári perrendtartásról szóló
6. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
7. §

(2)bekezdése alapján, mivel azok egymással szoros összefüggést mutattak. Kifejtette, hogy az A01 azonosíthatóhoz rendelt beruházás nem volt támogatható, így az e vonatkozásban elszámolni kívánt kiadás nem volt elfogadható. A felperesi teljesítés mértéke pedig nem érte el a Vhr. 20. §

(4)bekezdésében előírt mértéket, ezért a Támogatási rendelet 9. §

(1)bekezdése szerinti következmény alkalmazásának volt helye. A hatóságnak minderre figyelemmel a Vhr. 35. §

(1)bekezdése szerint kellett eljárnia, és mivel a kifizetési kérelem alapján eljárás volt folyamatban, úgy a kérelmet határozattal el kellett utasítania. A felperesi jogi képviselő a 2016. június 23-án tartott bírósági tárgyaláson pontosította a [16] kereseti kérelmét. Álláspontja szerint a Ket. 1. §

(2)bekezdése, 2. §

(2)bekezdése, illetve 4. §

(1)bekezdésére került sor. Hivatkozott továbbá arra, hogy az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezése beadásához képest közel egy évvel később került sor a másodfokú határozatok meghozatalára. Hivatkozott ezen kívül az MVH Eljárási tv.

1. §-ában foglalt alapelvi rendelkezések megsértésére. Az elsőfokú ítélet A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
2. október
3. napján kelt [17] 11.K.27.285/2016/
4. számú ítéletében a felperes keresetét megalapozatlannak minősítette. A két ügyet egyesítette. Megállapította, hogy a felperes a támogatási határozat alapján fennálló beruházási kötelezettségének nem a támogatási kérelemben benyújtott építési engedély és tervdokumentáció szerint tett eleget, ezért a Támogatási rendelet
5. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján a hatóság jogszerűen állapította meg, hogy a felperes az intézkedésben jogosulatlanul vett részt. A bíróság megállapítása szerint a Támogatási rendelet 5. §

(2)bekezdés a) pontja a

1. mellékletben kötelező építészeti, műszaki tartalomként meghatározott építést, épületgépészet és technológia kialakítását, továbbá a meglévő épületek felújítását és korszerűsítését tekinti elszámolható kiadásnak. Mivel nem új technológiás hűtőház megvalósítására került sor, ezért a bíróság álláspontja szerint a 21061 tevékenységi kóddal ellátott A01 hivatkozási azonosíthatóhoz rendelt beruházás nem támogatható. Ezen az alapon a bíróság álláspontja szerint az eljáró hatóság jogszerűen jutott arra a megállapításra, hogy a felperes a benyújtott kifizetési kérelmei alapján - az A01 kiadási tételazonosítóra elszámolt kiadások nélkül - 42.086.018 Ft elszámolható kiadással számolt el, amely a 1474950145 iktatószámon nyilvántartott támogatási határozatban jóváhagyott 85.768.743 Ft elszámolható kiadás 49,0691%-a, amely nem éri el a Vhr.
2. §

(4)bekezdése alapján meghatározott 80%-os elszámolási arány, azonban alkalmazandó rá a Vhr. 35. §

(10)bekezdésének második fordulata, mivel a támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások 50%-át sem teljesíti. Mindezek alapján a bíróság álláspontja szerint a hatóság jogszerűen kötelezte a felperest a részére kifizetett támogatási összeg kamataival megemelten történő visszafizetésére. Az a körülmény, hogy a felperes a pályázati kérelmét jóváhagyott támogatási határozat

1. sz. [18] mellékletében nem került beépítésre az ULO technológia kiépítéséhez szükséges gépkód, nem mentesíti a felperest az alól, hogy ULO technológiás hűtőház felépítését kellett volna megvalósítania, így tehát az A01 hivatkozási azonosíthatókat az elszámolható kiadások körében nem lehetett figyelembe venni. A bíróság álláspontja szerint az alperesi hatóság jogszerűen járt el, így a Ket. hivatkozott szakaszait nem sértette meg, olyan eljárási szabálysértés nem történt, amely az ügy érdemének elbírálására kihatással lett volna. A bíróság ugyanezt mondta a határozatban szereplő téves jogszabályi hivatkozásról, amelyet elírásnak minősített és ami az ügy érdemére kihatással nem volt. A fentiek alapján a bíróság a felperes keresetét mindkét határozat vonatkozásában [19] elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A felülvizsgálati kérelmet a felperes terjesztett elő hivatkozással a Ket.
2. §

(2)bekezdése és [20] 2. §

(2)bekezdése megsértésére. Szerinte a hatóság nem szakszerűen járt el és nem vette figyelembe az ügyfélegyenlőséget sem döntései során és erre a bíróság sem volt figyelemmel. Kifogásolta, hogy a pályázatát úgy fogadták el, hogy az ULO technológiára való hivatkozások és kódok nem megfelelőek voltak, tehát szakszerűtlen módon döntöttek. Másik hivatkozása a Pp. 336/A. §

(2)bekezdésére vonatkozik, amely szerint a tényállás [21] felderítése és valóságának bizonyítása nem megfelelően történt meg. A bíróság nem folytatott le bizonyítást a tekintetben, hogy nem a pályázati kiírásban megfelelő ULO technológiának eleget tevő hűtési technológia került megjelölésre a pályázatban. A bírósági eljárás során ilyen bizonyítás nem folyt és nem ajánlott fel ilyet az alperes sem. [22] Az alperes érdemi ellenkérelmet nem nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A felülvizsgálati kérelem részben alapos. A Pp. 275. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot a [24] felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja. Jogszabálysértés esetén van lehetőség az eljárást lefolytató bíróság döntésének hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására. Jelen ügyben a felperes felülvizsgálati kérelme két tárgyra irányult. Az egyik szerint az [25] elfogadott pályázat ULO technológia megvalósítására irányult, de ahhoz nem megfelelő szakmai követelményeket határoztak meg, és ez a pályázat elfogadójának felelőssége, nem pedig a kedvezményezetté. Másfelől a felperes kifogásolta, hogy e kérdés vonatkozásában az elsőfokú bíróság bizonyítást nem folytatott le, a tényállást nem derítette föl kellőképpen. Az ügyben tehát a felülvizsgálat során döntő jelentőségű a pályázatról való döntés [26] megítélése a jogszabályoknak való megfelelőség szempontjából. A 183/1501/2/17/2012.számú támogatási határozat alapján a kertészet korszerűsítése [27] jogcímen jóváhagyott támogatási kérelemben foglalt ULO technológiával működő hűtőház megépítésére az elsőfokú bíróság által megállapított tényállása szerint a határozat nem biztosította a teljes támogatási fedezetet azáltal, hogy az ULO technológia tényleges alkalmazásához szükséges gépek és berendezések a jóváhagyott költségvetésben szereplő gépkód-listában nem szerepelnek teljes körűen. Az építési engedélyezés dokumentációja ULO-technológiás hűtőház megvalósítására szól, [28] azonban a Kúria észlelése szerint az építési engedély sajátossága folytán alapvetően ez építésiműszaki és nem technológiai-műszaki jellegű kérdés. A Kúria szerint az alapul fekvő támogatási rendelet támogatási logikája és annak menete [29] ezzel összefüggésben a következő. A támogatási rendelet 6. fejezete (7. §-

1. a)tartalmazza, utalva a 3. számú mellékletre az értékelés szempontjait, amelyek alapján sorrendet kell meghatározni. Megállapítható, hogy az értékelés a támogatás prioritásainak való megfelelés megállapítására irányul. Részei ennek a szakmai szempontok (A-rész), a horizontális szempontok (B), a pénzügyi terv (C) és az üzleti terv (D). A benyújtani kért dokumentáció vélelmezhetően az e szempontoknak való megfelelés vizsgálatát szolgálja. Mindezek alapján jellemzően ágazat- és üzletpolitikai szempontokat kell mérlegelnie a döntéshozónak. E „szempont-orientációból" következik, hogy a dokumentáció részletessége ellenére sem [30] kell, hogy mindenre kiterjedő legyen. Rendeltetése ennek nyilvánvalóan az, hogy az elbírálás szempontjait segítse. A támogatási rendelet 2. fejezete (2. §-
2. a)tartalmazza a vissza nem térítendő támogatás célterületeit. Az összes szabályos műszaki paramétert tehát elvileg sem kell magában foglalnia a [31] támogatási döntésnek, elegendő azt, ami az előnyben részesített szempontok érvényesülését elősegíti. A műszaki követelmények kontrolljára ott az építési és a használatba vételi eljárás, miként annak lefolytatása jelen ügy kapcsán is történt. A támogatás eleve nem feltétlenül teljes körű. Az összes releváns gépelem föltüntetése a határozatban (mellékletében) tehát a hatóságok részéről nem feltétlen kötelezettség. Kétségkívül logikus lenne ugyanakkor, hogy egy részletes dokumentáció, ha nem is a teljes, de a lényeges elemekre kiterjedjen a pályázati cél adott tárgyának tartalmát illetően. [32] A pályázó érdekeltsége és ennyiben felelőssége azonban szintén megáll, hiszen tőle ugyancsak elvárható a pályázati célnak megfelelő költségterv elkészítése és benyújtása, egyáltalán az általa elérni kívánt támogatás céljának megismerése és részleteinek feltárása, másképp hogyan is lenne elvárható tőle a sikeres megvalósítás. Jelen ügyben a felperes mint a pályázati célt megvalósító vállalkozó arra hivatkozott az [33] eljárás során többször is, így az elsőfokú határozat 2014. december 18-án kelt fellebbezésének a második oldal második bekezdésében, hogy mezőgazdasági szakemberként a hűtéstechnikai gépkódokat nem ismeri, ebben laikus. A költségvetést pályázatíró készítette, de a költségvetési tervből jelentős költségigényű gépek ehhez a technológiához kimaradtak. Emiatt azonban a pályázat elbírálóit is okolja, akiknek álláspontja szerint észre kellett volna venniük a hibát. A Kúria szerint ez az okfejtés hibás. A pályázat elfogadásának nem okvetlenül feltétele az [34] építési engedélyezési tervdokumentáción túlmenően a teljes műszaki leírás megléte. Ugyanakkor a kedvezményezettről okkal feltételezhető, hogy tudja, mire, jelen esetben milyen technológia megvalósítására vállalkozik, és nem csak az utólagos ellenőrzés során észleli, valójában mást valósított meg, mint ami a pályázati cél volt. Üzleti szempontból nézve is nehezen képzelhető el egy ilyen véletlen, hiszen az eltérés jelen ügyben plusz kb. 14 millió forint, a megítélt támogatási összeg közel felével megegyező tétel. Ezt támasztja alá a 2014. december 15-én kelt kivitelezői nyilatkozat, amelyet a hűtőházat megvalósító vállalkozó tett, az ULO-technológia megvalósíthatóságához még szükséges berendezések listájáról. A pályázati dokumentáció üzleti tervi anyagában, amelyik 2084486794 vonalkódon szerepel, [35] V. Fejlesztés bemutatása című fejezetében V.5. pont alatt a felperes „a beruházás levezényléséért" felelős személyként van megadva, akinek mezőgazdasági gépész üzemmérnöki végzettsége, a téren 21 év szakmai tapasztalata van, továbbá a termelőszövetkezetekben végzett korábbi munkája során részt vett hűtéstechnológia kiépítésében. Mivel az ULO-technológia a tartósítás érdekében a levegő oxigén és szén-dioxid tartalmának megváltoztatásával jár, a szükséges berendezések léte és be- vagy be nem állítása szembetűnő. Ugyanez mondható anyagi értelemben az említett eszközigény miatt. A Kúria szerint mindenképpen a felperes önhibájának tekinthető, ha ezek a beruházási és gazdálkodási szempontból szembetűnő jelenségek előtte ilyen vagy olyan okból rejtve maradtak mindaddig, amíg arra az ellenőrzés során az alperes megbízásából rá nem mutattak. A Kúria szerint a támogatási határozatban az elfogadott kiadási tételek között a technológia [36] összes gépelemének föl nem tüntetése az előbbiek szerint nem lenne olyan kardinális hiba, ami az ügy elbírálását, azaz a teljesítés megítélését érdemben befolyásolja. Teljes műszaki megfelelőségre egyedül a pályázati feltételek alapján ugyanis nem kell törekednie a kiírónak a támogatási rendelet alapján, továbbá a támogatási intenzitás eleve nem 100%-os volt. Másfelől viszont ha a pályázati célhoz rendelt támogatási feltételek nem teljes körűek, akkor [37] a kifizetési igény jogosságának elbírálása sem alapulhat a teljes körűség elvén, vagyis azon, hogy ha az adott beruházás egésze nem teljesen cél szerint valósult meg, akkor a külön nevesített és megvalósított részelemek sem számolhatók el. A pályázati támogatási logika így sérülne: ha nem tartalmazza a támogatási határozat tételesen a megvalósítandó adott célfajta jellemző elemeit, akkor egy fel sem tüntetett elem hiánya miatt miért kellene eltekinteni az ezzel szemben viszont kifejezetten feltüntetett tételek teljesítésétől? Miközben tehát jogos az alperesi azon igény, hogy a pályázati célelem kompletten valósuljon meg, mégis ha maga mulasztott a követelmények ekként való hiányos meghatározásával, akkor részleges meg nem felelés esetén a részteljesítéstől nem tekinthet el. Következmény továbbá ebből, hogy csakis az előre megadott és részteljesítéssel érintett tételek beszámításával figyelembe vett, arányos jogkövetkezményeket alkalmazhatja, nem pedig differenciálatlanul, azokra tekintet nélkül a nem teljesítés szankcióját. Mindebből következően az alperes jogszerűen állapította meg a támogatási cél meg nem [38] valósítását az új technológiás hűtőház vonatkozásában, ugyanakkor - figyelemmel a támogatási határozatában szereplő költségvetési kiadási tételek a támogatási célhoz képest nem teljes körű tartalmára - nem mellőzhette volna erre hivatkozással a tényleges A01 kiadási tételazonosító szerint elszámolt kiadások körét. Mindennek pedig az ad különös jelentőséget, hogy akkor a teljesítési szint és alkalmazandó jogkövetkezmény típusa változhat a Vhr. 35. §-a szerint. Az ULO-technológia beépítésének elmaradásához vezető hiányosságoknak a terhét a [39] hivatkozott jogszabályok alapján tehát nem lehet kizárólagosan az alperes hatósága felelősségi körébe utalni, vagyis az alperes magatartása jelentős részben jogszerű volt. Hasonlóképpen a bíróság erre vonatkozó megítélése is. Ugyanakkor az alperesi felelősség az elszámolás tekintetében megáll. Ha egyszer a pályázat elfogadásakor a technológiai beruházást bizonyíthatóan nem tekintette egységnek, akkor a támogatás elszámolásakor sem alapíthat ennek ellenkezőjére igényt. Mindezekre tekintettel a Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság [40] felülvizsgálati kérelemmel támadott 11.K.27.285/2016/10. számú ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §

(4)bekezdése alkalmazásával részben hatályon kívül helyezte a következők szerint. Az alperes JHÁT-JF/6535/2

(2015)számú visszafizetési kötelezettséget megállapító határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és e határozat tekintetében az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezi. Az új eljárásra a Kúria azt az utasítást adja, hogy az A1 azonosítóval ellátott, megvalósított tételeket el kell számolni. Egyebekben a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét és a közigazgatási szerv határozatait [41] hatályukban fenntartja. A döntés elvi tartalma Mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások körében, ha a közigazgatási szerv a [42] támogatási határozatában mellőzte a releváns megvalósítandó tételek meghatározását, akkor a teljesítés részlegesen meg nem felelő volta esetén az általa tett előírás szerinti teljesítések igazolásától sem tekinthet el, továbbá csak a teljesítés részleges voltának megfelelő, arányos jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Alkalmazott jogszabályok 103/2011.(XI.8.) VM rendelet; 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §

(4)bekezdés, 35. §

(1)[43] bekezdés;

1. évi XVII. törvény;
2. évi III. törvény
3. §

(4)bekezdése Záró rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül [44] bírálta el. Az alperes túlnyomó részben pernyertessége okán a felülvizsgálati eljárás költségében, [45] részperköltség erejéig, a felperes került marasztalásra. A Kúria a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó 78. §

(1)bekezdése alapján a döntően pervesztes felperest kötelezte az eljárás költségeinek megfizetésére. A felülvizsgálati eljárás illetékének viseléséről a Kúria az illetékekről szóló

1. évi XCIII. [46] törvény
2. § a) pontja alapján rendelkezett. Budapest,
3. október
4. Dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s.k. bíró