Pfv.21546/2017/10 – Kúria

(1)e),

1. CXII. Tv.
2. §

(1)bekezdés b),

1. d)és
2. e)pontjaiba ütközően semmis. [3] Az alperes a per megszüntetését kérte, mert álláspontja szerint a felperesek követelésének érvényesítése törvényszéki hatáskörbe tartozik, érdemi ellenkérelme pedig a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével megszüntette a felperesek ellen indult végrehajtásokat, az ítéletet az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság helybenhagyta. A bíróságok leszögezték: a végrehajtás megszüntetése iránti kereset elbírálása a járásbíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik, melyen nem változtat az sem, ha a felperes a végrehajtás megszüntetésének indokaként - a továbbiak mellett - egyes szerződési feltételek tisztességtelenségére is hivatkozik. Az ítéletek indokolása szerint a szerződéses jogviszony létrejött a felek között, szerződésük tartalmazza a THM-et, nem sérti a régi Hpt. 213.§

(1)bekezdés b) pontjában foglaltakat, amennyiben az alperes a THM számítása során hibát vétett, ez önmagában nem eredményezi a szerződés egészének érvénytelenségét, emiatt a végrehajtás megszüntetése nem indokolt. A szerződés tartalmazza azoknak a körülményeknek a felsorolását, amelyek esetén a kölcsön ügyleti kamata és egyéb költsége egyoldalúan módosítható volt az alperes részéről. Azonban a kezelési költséget illetően annak egyoldalú módosítására vonatkozóan oklistát a perbeli szerződés nem tartalmaz, ezért a szerződés a régi Hpt. 213.§

(1)bekezdés d) pontja alapján részlegesen érvénytelen, amelynek következtében az alperes a kezelési költségből a módosítással érintett követelésrészt nem érvényesítheti a felperesekkel szemben. A kamatot és az egyéb költségeket érintő oklista egyértelmű, érthető, tételesen meghatározott, azonban az átláthatóság elvébe ütközik, mert nem tartalmazza azt, hogy pontosan milyen bankközi hitelkamatok, mely állampapírok, milyen forrásköltség, milyen lakossági hitelkockázati tényezők milyen mértékű növekedése, illetve romlása esetén jogosult az alperes egyoldalúan módosítani a szerződést. Az alperes által alkalmazott szerződési kikötés az átláthatóság és az egyensúly elvének nem felel meg, ezért tisztességtelen, ami miatt a szerződés részlegesen érvénytelen, de mivel a felperesek nem kérték a végrehajtás korlátozását, a részleges érvénytelenség a végrehajtás megszüntetése iránti kereset elbírálása szempontjából nem bír jelentőséggel. Rámutattak: a szerződés a régi Hpt. 213.§

(1)bekezdésének e) pontjába ütközik, mert nem tartalmazza a törlesztő részleteket a türelmi idő lejártát követő időszakra, a törlesztő részletek összege a szerződés egyéb rendelkezéseiből sem számítható ki. Ez indokolja a végrehajtások megszüntetését, a további érvénytelenségi okok vizsgálata emiatt már nem szükséges. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése, elsődlegesen az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítása, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatása, a kereset elutasítása iránt - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Megismételte, hogy a felperesek a végrehajtás megszüntetése iránti keresetüket a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségére alapították továbbiak mellett arra hivatkozással, hogy egyes szerződési feltételek tisztességtelenek, a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek azonban törvényszék hatáskörébe tartoznak, azaz az adott peres eljárás a Kecskeméti Törvényszék kizárólagos hatáskörébe tartozik. Nézte szerint a szerződés a hiteldíj megváltoztatásának figyelmen kívül hagyásával is teljesíthető, olyan kötelezettség őt nem terhelte az egyoldalú szerződésmódosítást illetően, amire ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság utalt, a felperesek pedig nem bizonyították, hogy emelte volna a kezelési költség mértékét. Téves az a jogerős ítélet indokolásába foglalt megállapítás, hogy a felperesek a végrehajtás korlátozását nem kérték, ezért a részleges érvénytelenség nem bír jelentőséggel, hiszen ha érvénytelen is az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget biztosító szerződéses rendelkezés, akkor a szerződés részben érvénytelen, ami legfeljebb a végrehajtás korlátozását eredményezheti, arra irányuló külön kereseti kérelem nélkül is, egy részlegesen érvénytelennek vélt szerződési kikötés alapján a szerződés egészének érvénytelenségét és ezáltal a végrehajtás megszüntetését nem lehet elérni. A törlesztő részletek összegét a türelmi időszakot követően is meghatározta a törlesztési mód megjelölésével. A szerződésben az egyenletes törlesztésre utalás elegendő ahhoz, hogy az általánosan ismert képlettel a felperesek ki tudják számolni a törlesztő részleteket. A szerződés megkötésének időpontjában előtte is ismeretlen volt a későbbi kamatváltozás mértéke, nem tudhatta, hogy a türelmi idő lejártát követően hogyan alakulnak a kamatot befolyásoló tényezők. [6] Az I. rendű felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A II. rendű felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és felülvizsgálati költsége megfizetésére irányult. Rámutatott arra, hogy a perbeli szerződés nem tartalmazza a törlesztő részleteket, emiatt semmis, továbbá a lakáskasszát érintő havi költségek feltüntetésének hiánya miatt is érvénytelen. A kezelési költség kikötése is semmis, valamint tisztességtelen szerződési feltételnek minősül. A tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálata a Kúria figyelmét sem kerülheti el. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem részben alapos. az alábbiakban kifejtettek szerint [8] A Pp. 270.§

(2)bekezdésében, valamint a 275.§

(3)és

(4)bekezdéseiben foglaltak együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálatot anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértés egyaránt megalapozhatja; utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt. [9] Az alperes kölcsönszerződésből eredő követelésének megfizetése érdekében közokirat záradékolásával kezdeményezett végrehajtást a felperesek ellen. A felperesek az ellenük indult végrehajtás megszüntetése érdekében terjesztették elő a Pp. 369.§ a) pontjára alapított keresetüket az alperes ellen. A Pp. 367.§-a értelmében a végrehajtás megszüntetési, illetve korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a törvényszék vagy a közigazgatási és munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti járásbíróság illetékes. A felperesek (mint a kölcsöntartozás adósai) a Pp. idézett rendelkezésének megfelelően kezdeményezték a végrehajtás megszüntetése iránti pert a Kecskeméti Járásbíróság előtt, melyen az sem változtat, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti keresetük egyik indokaként szerződési feltétel tisztességtelenségére hivatkoztak. A tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek valóban törvényszéki hatáskörbe tartoznak, azonban az adott esetben a kereset tárgya nem tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása volt, hanem a felperesek ellen indított végrehajtások megszüntetése és ennek a keresetnek az egyik indokaként hivatkoztak csupán szerződési feltétel tisztességtelenségére. Mindezek miatt megalapozatlan az alperes hatásköri kifogása. [10] A felülvizsgálati érvekkel ellentétben a kezelési költséget illetően nem azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a felperesek bizonyították-e vagy sem azt, hogy az alperes emelte-e a kezelési költséget, hanem azt, hogy a kezelési költséget illetően annak egyoldalú módosítására vonatkozóan tartalmaz-e a perbeli szerződés oklistát. A másodfokú bíróság megalapozottan jutott arra a következtetésére, hogy nem tartalmaz. A 2/2012. (XII.10.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) 2. pontjának indokolásában foglaltak értelmében a régi Hpt. az egyoldalú szerződésmódosítási jog gyakorlásának kógens (kötelező) törvényi korlátai között előírja, hogy a pénzügyi intézménynek előre, tételesen kell megjelölnie a későbbi változtatás lehetséges okait (ok-lista). Amennyiben a pénzügyi intézmény az egyoldalú emelés jogát anélkül köti ki, hogy a módosításra okot adó körülményeket az üzletszabályzatában előzetesen meghatározta volna, a kikötés jogszabályba ütközik, hiszen sérti a régi Hpt. 213.§

(1)bekezdésének d) pontját. Jogszabályba ütközik továbbá a kikötés például akkor is, ha a pénzügyi intézmény azt nem a régi Hpt. követelményeinek megfelelő módon fogalmazta meg, vagyis a módosításra okot adó körülmények meghatározása nem objektív és nem tételes (taxatív) jellegű. Ha azonban a szerződéses kikötés tartalmazza a változtatás lehetséges okait, de nem olyan módon, hogy az megfelelne a PK vélemény 6. pontjában kifejtett elveknek, akkor tisztességtelen. A kamatot és az egyéb költségeket érintő változtatás lehetséges okait tartalmazza a vizsgált szerződéses kikötés, azonban ahogyan arra a másodfokú bíróság rámutatott, az átláthatóság elvébe ütközik, mivel a felperesek mint fogyasztók nem láthatták előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rájuk történő áthárítására. Az ok-listával kapcsolatban - továbbiak mellett - elvárás az átláthatóság (transzparencia) érvényesülése. Az átláthatósági követelménynek a bankok akkor tudnak eleget tenni, ha például a szerződésben pontosan meghatározzák mit tekintenek irányadó referencia kamatnak, szükség szerint meghatározzák azt a legkisebb kiigazítási értéket, amely alatt nem módosíthatják a kamatokat sem a fogyasztó hátrányára, sem előnyére. [11] A pénzügyi intézmények által kötött kölcsönszerződések jellemzője, hogy a kölcsönszerződés egyrészt egyedileg megtárgyalt, másrészt egyedileg nem nem tárgyalt részekből áll, továbbá a szerződés részét képezik - a szerződés tételes rendelkezése folytán - az ott megjelölt általános szerződési feltételek (ilyennek minősül a régi Hpt. 203.§-ában meghatározott üzletszabályzat és hirdetmény is). A kölcsönszerződés akkor felel meg a régi Hpt. 213.§

(1)bekezdésében felsorolt tartalmi követelményeknek, ha a szerződés, illetve az annak részét képező általános szerződési feltételek együttesen tartalmazzák az ott előírtakat. A felperesek a perbeli szerződés V.4. pontjában kijelentették, hogy a szerződés aláírását megelőzően a hitelezők általános üzletszabályzatát és az ... lakáshitelekről szóló üzletszabályzatát megkapták, az azokban foglaltakat megismerték, megértették és magukra nézve kötelezőnek elfogadták. A peres felek megállapodtak abban, hogy a hitelezők mindenkori általános üzletszabályzata, az ... lakáshitelekről szóló üzletszabályzata, valamint az ... lakáshitelek kamat, díj, jutalék és költségtételeiről szóló hirdetményében foglaltak kifejezetten a kölcsön jogviszony részévé váltak. Az egyedi kölcsönszerződés, valamint az üzletszabályzatok tartalmi elemei, rendelkezései alapján meghatározható volt a törlesztő részletek összege. [12] A szerződő felek a törlesztő részletek számát 300-ban határozták meg, azzal, hogy a felperesek a tőke törlesztésére 61 hónap haladékot, türelmi időt kaptak. A türelmi időszakra vonatkozó törlesztő részlet összege megállapításra került, az induló törlesztő részlet összegét havi 73.180 forintban jelölték meg, amelyből a kezelési költség havi összege 24.167 forint volt. A további törlesztő részletek összege függött a hiteldíj esetleges változásától, amely előre nem voltak meghatározható, viszont a szerződés rendelkezései alapján a törlesztő részletek kiszámíthatóak voltak a türelmi időre vonatkozóan, hiszen adott volt a kamat és a kezelési költség évi százalékos mértéke, a kölcsön tőkeösszege sem volt vitatott, továbbá egy kamatperiódus hosszát 5 évben jelölték meg. A türelmi időszak lejártát követően a felpereseknek a tőkét egyenletes törlesztéssel kellett törleszteniük, minden hónap első napján a hiteldíjjal együtt. Az egyenletes törlesztés azt jelentette, hogy a tőke összeget el kellett osztani a futamidőből még hátralévő hónapok számával: 239-cel és az így 239 egyenlő részre osztott összeg, valamint a már addig is fizetett hiteldíj összege tette ki az ezt követő időszakra fizetendő törlesztő részleteket. A tőke összegét befolyásolta az a körülmény, hogy az engedményezési szerződés alapján az ... Jelzálogbank Zrt. az ... lakástakarék szerződések kiutalási időpontjában megfizetett összeget milyen mértékben tudta a kölcsöntartozás csökkentésére fordítani. Ezek a tényezők ismertek voltak a felperesek előtt is, hiszen a perbeli szerződés azt is tartalmazza, hogy a lakástakarék megtakarítás összegének a kölcsöntartozás összegébe történő beszámítását követően új törlesztő részletet kell megállapítani, melynek mértékéről a felperesek tájékoztatást kapnak. [13] Tekintettel arra, hogy az adott kölcsönszerződés tartalmazza a törlesztő részletek számát, a törlesztési időpontokat, valamint a törlesztő részletek egyértelműen kiszámíthatók a szerződés rendelkezései alapján, a szerződés nem ütközik a régi Hpt. 213.§

(1)bekezdés e) pontjába, mindezek miatt a szerződés semmissége nem állapítható meg. Ebből következően ezen érvénytelenségi okra alapítottan a felperesek elleni végrehajtások megszüntetése nem indokolt. Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perben helye lehet a végrehajtás korlátozásának, hiszen a korlátozás valójában részleges megszüntetés, viszont automatizmus ezen a területen sem érvényesülhet, mert ha a végrehajtás megszüntetésének feltételei nem is állnak fenn, de a végrehajtás korlátozásának feltételei adottak, a végrehajtás korlátozásához annyiban szükséges a felperes nyilatkozata, hogy ellenzi-e a korlátozást és kifejezetten csak a végrehajtás megszüntetését kéri, vagy ha elfogadható számára a végrehajtás korlátozása, azt milyen összegre, illetve a végrehajtani kívánt követelés mely részére kéri. A másodfokú bíróság a Pp. 253.§

(2)bekezdésére hivatkozással hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét, mivel azt érdemben helyesnek találta és ez ítélete indokolásából meg is állapítható. [14] A felülvizsgálati ellenkérelem indokaira tekintettel utal arra a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglaltak kijelölik a felülvizsgálati eljárás kereteit. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő ezzel összefüggő jogi érvelése együtt jelölik ki a rendkívüli perorvoslati eljárás formai és tartalmi kereteit. A felülvizsgálati ellenkérelem erre nem alkalmas, hiszen a felülvizsgálati ellenkérelmet előterjesztő fél csupán cáfolni tudja a felülvizsgálati érveket, de a felülvizsgálat mint rendkívüli perorvoslati eljárás tartalmi kereteit nem tudja bővíteni. [15] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 275.§

(4)bekezdésében foglaltak szerint a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a jogszabályoknak megfelelő (a keresetet elutasító) új határozatot hozott. Záró rész [16] A Kúria a Pp. 270.§

(1)bekezdése értelmében alkalmazott Pp. 78.§

(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felpereseket az alperes együttes (első- és másodfokú, valamint felülvizsgálati) költségének megfizetésére. Az együttes perköltség összegének meghatározásakor figyelemmel volt az alperes által megfizetett felülvizsgálati eljárási illeték (1.468.100 forint) összegére, az alperes által a másodfokú eljárás során megfizetett 24.000 forint fellebbezési illeték összegére (tévesen hívta fel ilyen alacsony összeg megfizetésére az illetékes állami adóhatóság az alperest, mivel a pertárgy értéke meghatározható), továbbá figyelemmel volt az alperes képviseletét ellátó jogi képviselő ügyvédi munkadíjának (250.000 forint) összegére. Ez utóbbi meghatározásánál figyelembe vette a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§

(1),

(5)és

(6)bekezdéseiben, valamint a 4/A.§

(1)bekezdésében foglaltakat, a munkadíjat a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel arányban állapította meg. [17] A felperesek teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt bírósági eljárásban kereseti illetéket a a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet (Kmr.) 13.§

(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a 14.§-ban foglaltak alapján az állam viseli. [18] A Kúria határozata ellen a Pp. 271.§

(1)bekezdésének f) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. június
2. Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Varga Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: BB bírósági ügyintéző