A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló törvényi határidőben a felülvizsgálattal élő félnek a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölésével teljes körűen elő kell adnia, hogy milyen okból kívánja a jogerős határozat megváltoztatását, a határidőn túl előterjesztett hivatkozások a felülvizsgálati eljárásban érdemben nem vizsgálhatók. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete A határozat száma: Pfv.I.21.720/2017/
- A tanács tagjai: . Harter Mária a tanács elnöke . Varga Edit előadó bíró . Mocsár Attila Zsolt bíró A felperesek: I.rendű felperes II.rendű felperes III.rendű felperes (felperesek címe) A felperes képviselője: . Kövesdy Zsuzsanna ügyvéd (1143 Budapest, Gizella utca 35.) Az alperes: (alperes címe) Az alperes képviselője: . Horváth Zoltán ügyvéd (fél címe 1.) A per tárgya: közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperesek A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: ővárosi Törvényszék 53.Pf.639.904/2016/
- Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Budai Központi Kerületi Bíróság 10.P.20.330/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályukban fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. [1] Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felülvizsgálat szempontjából irányadó tényállás szerint az alperes társasház
- június 3-án tartott, megismételt közgyűlése nyolc határozatot hozott. Az
- szám alatti határozattal a jelenlévők a meghirdetett napirendi pontokat fogadták el,
- szám alatt visszahívták a „közös képviseletet", a
- számú határozattal pedig havi 20.000 forint + ÁFA összegű megbízási díj megállapításával, rendkívüli közgyűlésenként további 20.000 forint + ÁFA összegű megbízási díj kikötése mellett új közös képviselőt választottak. A
- számú határozat feljogosította a „választott képviseltet" a banki rendelkezési jog átvételére azzal, hogy a rendelkezés R.É. tulajdonossal együttes. A közgyűlés az
- számú határozatával nem fogadta el a
- évre szóló beszámolót,
- számon pedig a
- év újrakönyvelésére, valamint 80.000 forint + ÁFA díjazással a
- évi költségvetés és beszámoló elkészítésére hatalmazták fel az „új közös képviseletet", továbbá ha a társasház a felperesek által korábban indított pert jogerősen elveszíti, a
- év II. félévének újrakönyvelésével és a
- év költségvetésének, valamint beszámolójának elkészítésével ugyancsak az „új közös képviseletet" bízták meg, 40.000 forint + ÁFA díjazás ellenében. A közgyűlés a
- számú határozatával
- január 1-től visszamenőleg felemelte a közös költség összegét és a felújítási alapba fizetendő juttatást ugyancsak magasabb összegben határozta meg, míg a
- számú határozatban a felperesek által indított perekben közvetítői eljárás igénybevételéről döntöttek a tulajdonostársak és megbízták a „közös képviseletet", hogy bruttó 50.000 forint költséghatárig mediátort alkalmazzon. [2] [3] A felperes keresete és az alperes védekezése A felperesek keresetükkel a közgyűlés valamennyi határozata érvénytelenségének megállapítását kérték alaki és tartalmi okok miatt, míg az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben: az 1., 3., 4.,
- és
- számú határozatok tekintetében helyt adó ítélete indokai között rámutatott, hogy a
- számú határozat nem sérti az alapító okiratot, mert a közös képviselőt a Tht. 28.§
(1)bekezdés d) pontja alapján a tulajdonosok bármikor felmenthetik, annak nem feltétele a beszámoló vagy a költségvetés érvényes elfogadása, az ennél szigorúbb szabályt tartalmazó alapító okirati rendelkezés pedig 2004. január 1-jével hatályát vesztette. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az új közös képviselő választása nem volt megfelelően előkészítve, a díjazásra vonatkozó előterjesztés sem szerepelt a meghívóban, ezért a Tht. 34.§
(2)és
(4)bekezdése alapján, valamint a kisebbség érdekeinek lényeges sérelme miatt a
- számú határozat érvénytelenségét állapította meg. A
- számú határozat érvénytelenségéből következtetett az elsőfokú bíróság a
- és a
- számú határozatok érvénytelenségére azzal, hogy a
- számú határozat a Tht. 34.§
(4)bekezdését is sérti, mivel a meghívóban nem szerepelt, hogy a közös képviselő mellett tulajdonostársnak is banki hozzáférést biztosít. Kifejtette az elsőfokú bíróság: a 6. számú határozat is a Tht. 34.§
(4)bekezdésébe ütközik, mert a meghívóban nem tüntették fel, hogy a 2013-
- évek újrakönyvelése ellenében a társasházat fizetési kötelezettség terheli. További indokai szerint: mivel „nemleges" határozat sem jogszabályt, sem az alapító okiratot, sem kisebbségi érdekeket nem sérthet, az
- számú határozat nem érvénytelen. Ugyanígy nem volt megállapítható a
- számú határozat érvénytelensége sem, mert a társasház a meghirdetett napirend alapján döntött, nem tilalmazott a visszaható hatály és a határozat valamennyi tulajdonost tulajdoni hányada arányában érintette. [4] Az alperes, valamint a felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság nem érintette az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét (az
- és a
- számú határozatok érvénytelenségét), míg a fellebbezett rendelkezéseket részben megváltoztatva megállapította a
- számú határozat érvénytelenségét, a 3.,
- és
- számú határozatok tekintetében viszont a keresetet elutasította, ezt meghaladóan pedig helybenhagyta az elsőfokú bíróság - a keresetet a
- és az
- számú határozat vonatkozásában elutasító - rendelkezését. [5] A másodfokú bíróság a
- és az
- számú határozatok vonatkozásában azonos jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben az elsőfokú bíróság döntését, megváltoztató rendelkezéseinek indokai között pedig rámutatott, hogy nem sért jogszabályt az a határozat, amely az új közös képviselő személyének a meghívóban történő előzetes feltüntetése nélkül dönt annak megválasztásáról és kisebbségi érdekeket sem sért ez az eljárás, a tulajdonostársnak ugyanis együttműködési kötelezettsége körében tájékozódnia kell. A per adatai alapján ezt a közgyűlésen tehették volna meg a felperesek, ennek ellenére azon nem vettek részt. Hangsúlyozta, hogy megbízás esetében annak visszterhességét kell vélelmezni, ezért az sem sérti a Tht. 34.§
(4)bekezdését, hogy az új közös képviselet - eltúlzottnak nem tekinthető - díjigénye a meghívóban nem szerepelt. A
- számú határozatot sem alaki, sem tartalmi okok miatt nem találta érvénytelennek és kifejtette: nem jogos érdeksérelem az, hogy nem a felperesek egyikét jogosította fel a közgyűlés az együttes banki rendelkezésre, hanem egy másik tulajdonostársat. A
- számú határozat kapcsán azt emelte ki a másodfokú bíróság, hogy a korábbi időszakra vonatkozó könyvelés, illetve költségvetés utólagos elkészítése nem sért jogszabályt, megbízás esetén pedig a vélelem a visszterhesség mellett szól, így nem ütközik a Tht. 34.§
(4)bekezdésébe az a körülmény, hogy az újrakönyvelés díját a meghívó nem tartalmazta. [6] [7] A felülvizsgálati kérelem A jogerős ítélet ellen felülvizsgálattal élő felperesek a
- és 5., valamint a 3.,
- és
- számú határozat vonatkozásában támadták felülvizsgálattal a jogerős ítéletet. A
- és
- számú határozat tekintetében kérték az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésük indokainak figyelembe vételét, míg a 3.,
- és
- számú határozatok kapcsán arra hivatkoztak, hogy a másodfokú bíróság be sem fogadhatta volna a jogi képviselővel eljáró alperes illetékhiányos fellebbezését, azt a Pp. 124.§
(2)bekezdés c) pontjának kógens rendelkezése alapján el kellett volna utasítania. Az ezzel ellentétes bírósági eljárás vezetett az alperes 3.,
- és
- számú határozatokkal kapcsolatos fellebbezésének elbírálására, a helyt adó elsőfokú ítéleti rendelkezés megváltoztatására és a kereset elutasítására. Az eljárt bíróságok a Pp. 3.§
(2)bekezdésében, 213.§
(1)bekezdésében és a 215.§
(1)bekezdésében megfogalmazott kérelemhez kötöttség elvét sértették meg, eljárási szabálysértéseik az érdemi döntést lényegesen befolyásolták, joghatályos fellebbezés hiányában ugyanis az elsőfokú bíróság a 3.,
- és
- számú határozatok érvénytelenségét megállapító ítéleti rendelkezése jogerőre emelkedett. Külön sérelmezték, hogy - a jogszabálysértő eljárása eredményeként - a másodfokú bíróság őket kötelezte az alperes által le nem rótt fellebbezési illeték és a „nem igazolt mértékű" ügyvédi munkadíj megfizetésére. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felperesek felülvizsgálati kérelme nem alapos. [9] A felperesek felülvizsgálati kérelme a perbeli közgyűlés nyolc határozata közül ötöt érintett: a
- és 5, valamint a 3.,
- és
- számú határozatokat, ezért a Pp. 275.§
(2)bekezdése értelmében a Kúria is e határozatokat tekintette át a felülvizsgálat szempontjából. [10] A
- és
- számú határozatokkal kapcsolatban a Kúria rámutat, hogy az eljárt bíróságok e határozatokról egyezően foglaltak állást, a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító döntését. Erre tekintettel a Kúria a Pp. 271.§
(4)b) pontjába foglalt, a felülvizsgálatot kizáró rendelkezésnek megfelelően a
- és az
- számú határozatok vonatkozásában nem bírálhatta felül érdemben a jogerős ítélet rendelkezéseit, az e határozatokkal kapcsolatos érdemi vizsgálatot a Pp. említett rendelkezése miatt mellőzte. [11] A 3.,
- és
- számú határozatok vonatkozásában a felpereseknek lehetősége volt a jogerős ítélet felülvizsgálatára, mert az alperes fellebbezésének következményeként a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérően ítélte meg az érvényességüket és a felperesekre kedvezőtlen döntést hozott. E határozatok kapcsán azonban hangsúlyozza a Kúria, hogy a felülvizsgálat rendkívüli perorvoslat, ebből következő szigorú szabályait és feltételeit a Pp.272.§
(2)bekezdése tartalmazza: a jogszabály rendelkezésének megfelelően a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének 60 napos határidején belül a felülvizsgálattal élő félnek nem csupán a felülvizsgálat alapjául szolgáló jogszabálysértést, hanem a kérelem jogi indokait is elő kell adnia. Az adott esetben a felperesek felülvizsgálati kérelmükben a 3., 4. és 6. számú határozatok vonatkozásában kizárólag azt sérelmezték, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 124.§
(2)bekezdését sértő módon befogadta a keresetnek helyt adó elsőfokú ítélet megváltoztatását eredményező illetékhiányos alperesi fellebbezést. A törvényi határidőn túl előterjesztett, a Kúriára
- június 28-án érkezett Pfv.I.21.720/2017/
- számú felperesi beadvány ehhez képest új alapokra helyezte a felülvizsgálati kérelmet: a felperesek lényegében a keresetlevélben előadott érveik szerint kérték a jogerős ítélet felülbírálatát. A Pp. már említett 272.§
(2)bekezdése értelmében azonban a Kúria nem vehette figyelembe az utóbb érkezett felperesi beadványt, kizárólag a felperesek eredeti, határidőben érkezett érveinek érdemi vizsgálatára szorítkozhatott. [12] A Pp. 124.§
(2)bekezdés c) pontja kapcsán a Kúria kiemeli, hogy a Pp. e rendelkezése kifejezetten a keresetlevél előterjesztésére vonatkozik, mögötte a szabály szigorúságát ellensúlyozó lehetőség áll a keresetlevél beadása jogi hatályainak fenntartására (Pp. 132.§
(1)bekezdése). A joghatály fenntartásának lehetősége sem a fellebbezés, sem a felülvizsgálat esetében nem adott, ezért e jogorvoslati kérelmek csak a hiánypótlásra történt eredménytelen felhívást követően utasíthatók el. Az elsőfokú eljárás szabályainak alkalmazását a fellebbezési eljárásra előíró Pp. 239.§-ának érvényesülését tehát a fellebbezési eljárás speciális rendelkezése kizárja: az elsőfokú bíróságnak, ennek elmaradása estén pedig a másodfokú bíróságnak meg kell kísérelnie a hiányok pótlását (Pp. 235.§
(2)bekezdés és Pp. 240.§
(1)bekezdés). Amennyiben a fellebbezés hiányossága az eljárási illeték lerovásának elmulasztásában áll és azt a fellebbezési szakban eljáró másodfokú bíróság utólag észleli, emiatt a Pp. 237.§-ában foglalt jogkövetkezmény nem alkalmazható, az illetékhiány a „leletezés" speciális jogintézménye útján az érdemi határozatban utólag pótolható (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 73/A.§
(4)bekezdésének és 74.§
(2)bekezdésének megfelelően). A leletezés terhével megfizetni rendelt illetékösszeget a határozatot hozó bíróság megfizetettnek tekinti és a perköltség részeként számolja el. A másodfokú bíróság az ismertetett előírásoknak megfelelően járt el, amikor ítéletében az alperest leletezés terhével kötelezte a fellebbezési illeték lerovására, a pervesztes felpereseket pedig annak megfizetésében marasztalta a Pp. 78.§
(1)bekezdésében foglalt perköltségviselési szabály alapján, és e rendelkezését részletesen meg is indokolta. [13] Az ismertetett indokokra figyelemmel, mivel jogszabálysértés nem történt, a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. Záró rész [14] A felperesek felülvizsgálati kérelme nem volt eredményes, a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 270.§
(1)bekezdésén keresztül érvényesülő Pp. 78.§
(1)bekezdése szerint az alperes javára elszámolható költség azonban nem merült fel, ezért arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. Budapest,
- július
- Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. bíró A kiadmány hiteléül: BB bírósági ügyintéző