A határozat elvi tartalma: A tűzvizsgálati eljárás során a BM rendelet kötött eljárásrendet szabályoz, a speciális eljárási szabályokon túl a Ket. tényállás tisztázásra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmaznia kell a tűzvizsgálatot végző hatóságnak. A tényállás teljes körű feltárása hiányában nem hozható megalapozott döntés. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélet Az ügy száma: Kfv.III.37.453/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke . Fekete Ildikó előadó bíró . Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró A felperes: Képviselője: Pozderka Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pozderka Gábor ügyvéd) Az alperes: alperes neve () Képviselője: jogtanácsos Felperesi beavatkozó: () Képviselője: képviselő 2 (ügyintéző: dr. Pálvölgyi Szilas ügyvéd) Alperesi beavatkozó: () Képviselője: Berke & Molnár Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Molnár István ügyvéd) A per tárgya: tűzvizsgálati közigazgatási határozat jelentés tárgyában felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: beavatkozó hozott az alperes és az alperesi Az elsőfokú bíróság neve, határozatának száma: Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 29.K.30.748/2015/
- Fővárosi Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 29.K.30.748/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 nap alatt fizessenek meg a felperesnek 30.000 (harmincezer)-30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Kúria az alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az alperes oldalán felmerült felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A alperes neve Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltsége, mint elsőfokú hatóság tűzvizsgálati eljárást folytatott le a
- július 15-én, a felperes (Budapest, szám alatti) területén keletkezett tűzesettel kapcsolatban. A
- augusztus 12-én kelt 2060-14/2014/TV. számú tűzvizsgálati jelentés ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. Ebben kifogásolta, hogy a hatóság a tűz keletkezési okaként a nyílt lánggal járó építőipari tevékenységet jelölte meg, álláspontja szerint a tűz keletkezésekor a tetőn javítási munkákat végző munkások nem építőipari tevékenységet, hanem az életveszélyes viharkárok elhárítását végezték. Álláspontja szerint a munkások nyilatkozataiból az következik, hogy a tűz a munkavégzés helyétől távolabb keletkezett, így azt kétséget kizáróan nem okozhatta a munkavégzés. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- december
- napján kelt 2585-13/2014/HAT. másodfokú határozatával a tűzvizsgálati jelentést helybenhagyta. Az alperes megállapítása szerint az elsőfokú eljárás során feltárt bizonyítékok, megállapítások alapján a tűz keletkezéséhez vezető folyamat, a gyulladás és a tűz terjedése egyértelműen bizonyított és megalapozott, az elsőfokú tűzvédelmi hatóság eljárása jogszerű volt, szakmai kifogást nem lehetett megállapítani. Hivatkozott az alperes az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
- §
- pontjában foglaltakra és ezen definícióból következően arra, hogy a tető csapadékvíz-szigeteléssel való ellátása építési tevékenységnek minősült. A kereset és ellenkérelem [3] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az alperesi [4] [5] hatóság megsértette a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §-a szerinti tényállás tisztázási kötelezettségét, valamint a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 44/2011.(XII.5.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) rendelkezéseit. Becsatolta a közjegyző által kirendelt dr. igazságügyi szakértő által készített szakértői véleményt, amely álláspontja szerint egyértelműen alátámasztja, hogy az alperesi határozat és az elsőfokú tűzvizsgálati jelentés is jogszabálysértő. Kiemelte, hogy a szakértői vélemény rámutat, hogy a munkások nyilatkozatából nem derül ki, hogy biztosak-e abban, hogy a tűzet ők okozták. A felperes álláspontja szerint a tűz keletkezésének oka vélelmezett, valószínűsíthető, hogy azt a nyílt lánggal járó technológia használata okozta. A felperesi álláspont szerint a hatóságnak vizsgálnia kellett volna igazságügyi szakértő bevonásával a dohányzást, mint lehetséges tűzkeletkezési okot, az elektromos energia esetleges szerepét, valamint azt, hogy az égési folyamatot segítő, gyorsító anyag kerülhetett-e a tűz keletkezési helye közelébe. Az ezzel kapcsolatos tűzvizsgálati jelentés megítélése szerint megalapozatlan, a viharkár elhárítása pedig nem minősült építőipari tevékenységnek. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A felperesi beavatkozó a felperesi keresethez csatlakozva az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, míg az alperesi beavatkozó az alperes ellenkérelmében foglaltakkal megegyezően a kereset elutasítását kérte. A bíróság ítélete [6] [7] A bíróság a felperes keresetét alaposnak értékelte, az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban Pp.)
- §
(1)bekezdésére,
- §ára, a Ket.
- §
(3)bekezdésére és 3. §
(2)bekezdés b) pontjára, 50. §
(4)és
(6)bekezdésére, a BM rendelet 1. §-ára, 7. §
(1)bekezdésére, 8. §
(2)bekezdés d) pontjára, 12. §
(3)és
(4)bekezdésére hivatkozott. Rámutatott arra a bíróság, hogy a BM rendelet kötött eljárásrendet határoz meg a tűzvizsgálati eljárás során. Mindez a mögöttes jogszabályként irányadó Ket. 50. §
(6)bekezdés rendelkezéseivel együtt azt a kötelezettséget írja elő a tűzvizsgálatot végző hatóság számára, hogy a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelje és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítsa meg a tényállást. Kiemelte a bíróság, hogy az alperes a tényállást teljeskörűen nem tárta fel, a tényállás rekonstruálása, a tűz lehetséges keletkezési okainak feltárása túlnyomó részt a tetőn nyílt lánggal járó munkát végző tanúvallomásán alapult. A rendelkezésre álló közigazgatási iratok alapján nem tett olyan nyilatkozatot, amelyben egyértelműen és kétséget kizáróan kijelentené, hogy látta volna, amikor a tetőszerkezet meggyulladt, valamint, hogy látta volna azt, hogy a gyulladás az általa használt nyílt lánggal égő eszköz és a tetőszerkezet fa elemeinek kölcsönhatása, közvetlen érintkezése folytán következett volna be. Mindebből következően nyilatkozata nem tekinthető olyan bizonyítéknak, amely a tényállás tisztázását a Ket. 50. §
(4)bekezdésének megfelelően megkönnyítené, hiszen nem tárt fel egyértelmű, konkrét, ok-okozati összefüggést a nyílt lánggal járó munkavégzés és a tűz keletkezése között. Utalt a bíróság a felperes által a perben becsatolt, a szemben gondatlan közveszély okozása miatt indult rendőrségi eljárás során a Budapesti Rendőrfőkapitányság Nyomozó Főosztálya Életvédelmi Osztály
- július 20-án kelt bűncselekmény hiányában a nyomozást megszüntető határozatára, amely szerint a tűz keletkezésének konkrét okát a rendőrség eljárásában kirendelt igazságügyi tűzvédelmi szakértő nem tudta megállapítani. Ezen szakértő vonatkozásában foglalkozási szabályszegést nem rögzített, egyúttal megállapította, hogy a nyílt lánggal járó tevékenységet a jogszabályoknak megfelelően végezték. [8] Mindebből a bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a tűzvizsgálati jelentés és az alperesi határozatban levezetett, a tűz keletkezési okára vonatkozó okfejtés olyan logikai hibában szenved, amely a határozati indokolás okszerűségét kizárja. Mindezek miatt a bíróság mellőzte a felperes tanúbizonyítási, valamint igazságügyi szakértő kirendelésére vonatkozó indítványát tekintettel arra, hogy egyértelműen megállapítható volt, a közigazgatási eljárás során a tényállás megfelelő feltárása elmaradt, mindez pedig olyan mértékű, az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményezett, amelynek orvoslása csak a megismételt közigazgatási eljárás során lehetséges. [9] Hivatkozott a bíróság a Ket.
- §
(1)bekezdés e) pontjában a közigazgatási határozatok indokolásával szemben támasztott kötelező tartalmi elemekre, miszerint jelen ügyben az alperesi határozat indokolásából a mérlegelés szempontjai nem állapíthatóak meg, a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége a döntésből nem tűnik ki. [10] A bíróság álláspontja szerint a másodfokú határozat indokolásában az Étv. „építési tevékenység" fogalmára hivatkozás okszerűtlen és irreleváns, hiszen az alperes által hivatkozott jogszabályhely az Étv. értelmező rendelkezése, ezt az Étv.
- §-a egyértelműen az „e törvény alkalmazásában" kitétellel jelzi. Okszerűtlen az alperesi határozat indokolása azért is, mert az elsőfokú hatóság tűzvizsgálati jelentés első oldalán a „nyílt lánggal járó építőipari tevékenység következtében" megállapítás szerepel, nincs utalás az Étv. szerinti „építési tevékenység" fogalmára. [11] Kiemelte a bíróság, hogy a jelen eljárás tárgya kizárólag az alperesi közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata volt, jelen eljárásban a bíróság a felperes és az alperesi beavatkozó magánjogi, biztosítási jogviszonyának megítélése szempontjából nem foglalt állást. Ezen jogviszonyból származó egyéb polgárjogi igény elbírálásához szükséges mélységű tényállás feltárása nem célja a közigazgatási eljárásnak. [12] A bíróság álláspontja szerint a felperes helytállóan mutatott rá, hogy az alperes felületes, feltételezésekre alapított hiányos és/vagy helytelen megállapításai megalapozatlan döntéshez vezettek, ezért döntését releváns adatok, információk hiányában hozta meg. Ez okból az alperes az általa határozatában hivatkozott jogszabályokat helytelenül értelmezte és alkalmazta, így téves jogi következtetéseket vont le, a Ket.
- §
(3)bekezdését is sértette, mindez a határozatok hatályon kívül helyezéséhez vezetett. [13] A megismételt eljárásra vonatkozóan előírta a bíróság, hogy az elsőfokú hatóságnak a Ket. és a BM rendelet valamennyi irányadó rendelkezésének alkalmazásával, minden releváns bizonyíték figyelembevételével, szükség esetén igazságügyi szakértő bevonásával kell a tényállást teljes körűen feltárnia, majd a mérlegelés szempontjainak rögzítésével megfelelően indokolt tűzvizsgálati jelentést kell kiadnia. A felülvizsgálati kérelmek és ellenkérelem [14] A jogerős ítélet ellen az alperes és az alperesi beavatkozó is felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. [15] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a bíróság megállapításai nem felelnek meg a valóságnak és helytelen jogszabály értelmezésen alapulnak. Az alperes érdemi döntéshozatala során meggyőződött arról, hogy a tűz keletkezéséhez vezető folyamat leírásánál az elsőfokú hatóság a döntését a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége alapján hozta meg. Az elsőfokú hatóság által lefolytatott helyszíni szemlén rögzített tűzvizsgálat szempontjából releváns tényeket (azonosított égésnyomok, károsodások mértéke, jellege, tűz terjedési nyomok, gyújtóforrások vizsgálata), és az azok alapján levonható következtetéseket, a helyszínen lévő tárgyi bizonyítékokat és a meghallgatások releváns részeit vette figyelembe az eljárása során. Ismertette, hogy az elsőfokú hatóság tűzvizsgálati jog alkalmazása során az elmúlt 16 évben évente 3-5 alkalommal találkozott a tárgyi ügyhöz hasonló tényállással, amikor is a nyílt lánggal végzett tetőszigetelési-felújítási munka során a tetőszerkezet könnyen éghető részei (jellemzően fa szerkezet) a szigetelőanyag nyílt lánggal hevítését követően meggyulladtak és tűzet okoztak. A tevékenység tűzveszélyes jellege ismert, annak a BM rendelet alapján a tűzvédelmi szakvizsgához kötöttsége részben ezt a tűzveszélyes kockázatot hivatott csökkenteni. A tevékenység tűzveszélyességét fokozza az a körülmény is, hogy az nagy mértékben függ a munkát végző tapasztalatától, körültekintésétől. A döntés meghozatalakor a szakmai ismérveket mind az első, mind a másodfokú hatóság figyelembe vette, így az égéshez vezető folyamat leírásakor az oksági láncolat mindvégig megmaradt és a hatóság megállapította, hogy a nyílt lángú építőipari tevékenység és a tűz közötti okozati összefüggés fennállt. [16] Részletesen idézte az alperes felülvizsgálati kérelmében a tényállás tisztázás során megállapítottakat, továbbá hivatkozott az Étv. 62. §
(1)bekezdés g) pontjára, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm.rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 50. §
(3)bekezdés b) pontjára, az 54/2014.(XII.5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: OTSZ) 1. §
(1)bekezdésére,
- §-ára, a
- §-ára, a BM rendelet
- számú mellékletére. Kifejtette, hogy a tűzvizsgálat a tűzvédelmi szakmai célok elérése érdekében hivatalból indított eljárás. Annak definícióját a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló
- évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.)
- § f) pontja határozza meg. Az eljárás szakmai tapasztalatait az összefoglaló jelentés tartalmazza, amely a BM rendelet
- §
(1)bekezdése szerint a tűzvizsgálati eljárásról készült tűzvizsgálati jelentés tervezetének minősülő szakmai dokumentum. A BM rendelet 10. §
(1)bekezdése értelmében a tűzvizsgálati eljárást lezáró döntés a tűzvizsgálati jelentés. A tűzvizsgálati eljárás hagyományos közigazgatási eljárástól eltérő jellegét mutatja, hogy a Ket. 73. §
(5)bekezdése alapján a hatóság a döntését jogszabályban meghatározott adattartalommal adja ki. A BM rendelet
- számú melléklete tartalmazza a tűzvizsgálati jelentés kötelező tartalmi elemeit. A BM rendelet
- §
(2)bekezdésében foglaltak alapján a tűzvizsgálati jelentésben a tűz keletkezéséhez vezető folyamatra, a tűz terjedésére vonatkozó megállapításokat röviden, közérthető formában kell megfogalmazni. Ezen kritériumok álláspontja szerint maradéktalanul teljesültek az elsőfokú eljárás során. Hangsúlyozta, hogy a Ket. 1. §
(1)és
(2)bekezdése, valamint 4. §
(1)bekezdése a közigazgatási eljárással szemben általánosságban támasztott alapelvi követelményeket rögzíti. A közigazgatási határozat jogszerűségének felülvizsgálata azonban ezen alapelvekre csupán akkor alapítható, amennyiben az adott közigazgatási eljárásra nincsenek speciális szabályok. Az elsőfokú hatóság által lefolytatott tűzvizsgálati eljárás egy kifejezetten speciális eljárás, a lefolytatására vonatkozó követelményeket a Ttv., illetve a BM rendelet tartalmazza. Az alperesi álláspont szerint a Ket. 2. §
(3)bekezdésében, illetve
- §-ában foglalt klasszikus tényállás felderítésre vonatkozó kötelezettség a tűzvizsgálat során az elsőfokú hatóságot nem terhelte. A BM rendelet
- számú melléklete konkrét előírást tartalmaz a tűzvizsgálati jelentés adattartalmára vonatkozóan, a tűzvizsgálati jelentés ennek az elvárásnak megfelelt. [17] Hangsúlyozta az alperes, hogy a megismételt eljárás lefolytatása indokolatlan, új eredmény nem várható tőle, a tényállás kellően bizonyított. A helyszínen talált tárgyi bizonyítékok és a helyszíni szemlén tapasztalt tények, körülmények, valamint az ezek alapján levonható következtetések egyértelműen bizonyítják a tűz keletkezéséhez vezető folyamatot. A tűzvizsgálat során felhasznált tanúvallomás - amelynek bizonyító ereje szubjektív jellege miatt gyengébb az objektív bizonyítékokhoz képest - a tűzvizsgálat során csak megerősítette az objektív bizonyítékok bizonyító erejét, amit így és ilyen módon vett figyelembe az első- és másodfokú tűzvédelmi hatóság. [18] Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. [19] Az alperes felülvizsgálati kérelméhez hasonlóan kiemelte, jogi álláspontja szerint a bíróság az ítélet meghozatala során figyelmen kívül hagyta, hogy a tűzvizsgálati eljárás nem egy hagyományos közigazgatási eljárás, hanem tűzoltó-szakmai célok elérése érdekében hivatalból indított speciális eljárás, amelynek célját a Ttv.
- § f) pontja határozza meg. A tűzvizsgálati eljárás szakmai tapasztalatait az ún. összefoglaló jelentés tartalmazza, amely a BM rendelet
- §
(1)bekezdése szerint a tűzvizsgálati eljárásról készült tűzvizsgálati jelentés tervezetének minősülő szakmai dokumentum. Hangsúlyozta az alperesi beavatkozó, hogy a közigazgatási határozat jogszerűségének felülvizsgálata során az adott közigazgatási eljárás-típusra irányadó speciális szabályokra kell figyelemmel lenni, azaz a Ttv. és a BM rendelet előírásaira. A BM rendelet 10. §
(1)és
(2)bekezdésének a tűzvizsgálati jelentés és az alperes határozata is maradéktalanul megfelelt. Az alperesi beavatkozó álláspontja szerint az összefoglaló jelentés
- és
- oldala részletesen elemzi, hogy melyek a szóba jöhető tűzkeletkezési okok. Ez alapján nem felel meg a valóságnak a bírósági ítélet azon megállapítása, mely szerint a tűzvizsgálati jelentés és a határozat kizárólag tanúvallomásán alapulna. Az alperesi beavatkozó megítélése szerint a bíróság akkor járt volna el jogszerűen, ha a tűzvizsgálati jelentés és a határozat felülvizsgálata során a tényállás felderítési kötelezettség és a bizonyítékok okszerű mérlegelésére való kötelezettség értékelése során nem csak a tűzvizsgálati jelentésből indult volna ki melynek kötelező tartalmi elemeit jogszabály állapítja meg - hanem a felülvizsgálat során az összefoglaló jelentést is figyelembe vette volna. [20] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelmek nem alaposak. [22] A Kúria álláspontja szerint a bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával minden tekintetben helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett. [23] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp.
- §
(2)bekezdése és 272. §
(2)bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. §
(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. [24] Elsődlegesen leszögezi a Kúria, hogy sem az alperes, sem az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében konkrét jogszabálysértést - jogszabályhelyre hivatkozással - nem jelölt meg. Mindkét felülvizsgálati kérelem lényegében a bíróság által elvégzett mérlegelési tevékenységet támadta, tartalmilag a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban Pp.)
- § megsértését állította. Ezzel kapcsolatosan a Kúria az általánosan kialakult és következetes legfelsőbb bírósági és kúriai gyakorlatra hivatkozik, amely szerint ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást vagy is azt sérelmezi, hogy a bíróság a tényállást a Pp.
- §-ának megsértésével állapította meg, a jogerős ítélet érintésének csakis akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte és ennél fogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. Nem állapítható meg azonban jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A Pp. 206.§-a szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás - ha az nem iratellenes vagy logikátlan felülvizsgálata nem lehet eredményes. A felülvizsgálati eljárásban ugyanis felülmérlegelésnek nincs helye. Nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés. [25] A Kúria megállapítása szerint a bíróság eljárása során megvizsgálta és értelmezte valamennyi, az ügy elbírálása szempontjából releváns, az alperes által is alkalmazott jogszabályi előírást. Azok értelmezését megfelelően végezte el és vetette össze az irányadó tényállással. A bíróság a perben rendelkezésre állt iratanyag alapján valamennyi bizonyítékra figyelemmel volt, összevetette és értékelte azokat, azok alapulvételével vizsgálta a keresettel támadott tűzvizsgálati jelentést és az azt helybenhagyó alperesi határozatot. [26] Osztotta a Kúria a bíróság azon álláspontját, mely szerint az alperesi hatóságok a tényállás tisztázási kötelezettségüknek nem tettek megfelelő módon eleget, teljes körűen nem vizsgálták meg a tűz keletkezésének okát, az ahhoz vezető körülményeket és így megalapozott következtetés levonására sem volt jogszerű lehetőségük. A tényállás tisztázásbeli hiányosság nemcsak a tűzvizsgálati eljárás speciális rendelkezéseivel összevetve, hanem a Ket.
- § alapján is rögzíthető volt. Nem vitás, hogy a Ket. általános rendelkezéseit a speciális közigazgatási eljárás különös eljárási szabályaival együttesen kell alkalmazni, azok alapján kell a döntést meghozni és mindez a keresettel támadott határozatok felülvizsgálata során a bíróság által számon kérhető volt. A Kúria is egyet értett azzal, hogy az alperes határozata nem felel meg a Pp. 339/B. §-ában a mérlegelési jogkörben hozott határozatokkal szemben támasztott törvényi követelményeknek. A logikai hibákra, az ok-okozati összefüggések feltárásának hiányosságára tekintettel megalapozottan foglalt állást a bíróság akkor, amikor a határozatok hatályon kívül helyezésével új eljárást rendelt el. A Kúria a megismétlendő eljárásra vonatkozóan adott iránymutatással is egyetértett. [27] Hangsúlyozza a Kúria, hogy azzal, hogy az alperes és az alperesi beavatkozó is felülvizsgálati kérelmeiben az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket részletesen ismertette, még nem tett eleget a felülvizsgálati kérelemmel szemben támasztott Pp.
- §
(2)bekezdése és 272. §
(2)bekezdése szerinti kötelezettségének. E törvényhelyek értelmében ugyanis konkrétan meg kell jelölni azt a jogszabályt, amelynek megsértését a felülvizsgálatot kérő állítja és annak mibenlétét is. A felülvizsgálati kérelmek egyike sem tartalmaz erre vonatkozó érvelést, nem jelöli meg azt, hogy a bíróság a jogerős ítélet meghozatalakor mely jogszabályi rendelkezéseket és milyen módon sértette meg. Emiatt a Kúria felülvizsgálati jogköre is korlátozott volt, a felülvizsgálati kérelmeket általánosságban és tartalmuk szerint, az alperes és az alperesi beavatkozó korábbi nyilatkozatai alapul vételével vizsgálhatta. [28] Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelme kapcsán utal arra a Kúria, hogy a bíróság a perben az összefoglaló jelentésben foglaltakat is figyelembe vette, annak hiányát alaptalanul sérelmezte az alperesi beavatkozó. Ugyanakkor az alperes tévedett abban, hogy az alperesi hatóságokat a Ket. 50. §-ban foglalt klasszikus tényállás felderítési kötelezettség nem terhelte. [29] Helytállóan állapította meg a bíróság azt is, hogy az alperesi határozat indokolásában az Étv. „építési tevékenység" fogalmára történő hivatkozása okszerűtlen és irreleváns volt, az a tűzvizsgálati jelentésben foglaltakkal sem állt összhangban. [30] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelmekkel érintett körben, ezért azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [32] A felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi perköltség megfizetésére a Kúria az alperest és az alperesi beavatkozót a Pp. 270. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdés és 83. §
(1)bekezdés szerint kötelezte. [33] A tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték az alperes vonatkozásában 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a értelmében az állam terhén marad, még az alperesi beavatkozó annak viselésére a
- §
(2)bekezdés alapján köteles, amelynek mértéke az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésének megfelelően alakult. Budapest,
- május
- Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő