← Magyarország

Kfv.37203/2007/4 – Kúria

Kfv.III.37.203/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága felperesnek dr.Szegedi Károly jogtanácsos által képviselt Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági és Szakigazgatási Főosztály budapesti (V. Kossuth tér 11.) székhelyű alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság

  1. január
  2. napján meghozott 6.K.20.518/2006/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Veszprém Megyei Bíróság 6.K.20.518/2006/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget, továbbá a Magyar Államnak - felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az FVM Veszprém Megyei Földművelésügyi Hivatal mint elsőfokú hatóság a felperesnek 25 ha szőlőültetvény létrehozására megítélt 49.800.000 forint vissza nem térítendő költségvetési támogatási igény lehetőségét visszavonta és a beruházó részére kiutalt 12.179.160 forint, mint jogosulatlanul igénybevett támogatás visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelt visszafizetését rendelte el. Az alperes a 104.763/
  6. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában kifogásolta, hogy a pályázó nem teljesítette a pályázati felhívás 5/d/
  7. pontját, valamint a támogatási okirat
  8. és
  9. pontját, amelyek szerint a beruházási támogatási okirat keltezésétől számított 60 napon belül, de legalább az okirat kiadásának évében, az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok
  10. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/2003.(I.24.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.)
  11. számú mellékletének
  12. pontjában meghatározott, igazolt származású szaporító anyaggal a telepítést meg kell kezdeni. Nem teljesült a támogatási okirat
  13. pontjának azon rendelkezése, hogy a beruházó az ültetvényt szakszerűen köteles gondozni. A beruházó a támogatási szerződés 8/d. pontját sem teljesítette, amely szerint az ültetés befejezését követő 60 napon belül rész-elszámolást kell készíteni. Megszegte a támogatási okirat 11/c. pontjában foglaltakat is a beruházó, ugyanis az elszámolás során nem a valóságnak megfelelő bizonylatokat nyújtott be, és e megtévesztő adat közlése szintén jogosulatlan igénybevételnek minősült. A felperes keresetében a felülvizsgálni kért határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a telepítést 6 hónapon belül megkezdte. A telepítési napló bejegyzése kizárólag számszaki elírást tartalmazott. Alaptalan a támogatás-igényléshez benyújtott számlák valóság-tartalmára vonatkozó kifogás. Az ültetvények gondozása szakszerűen történt, végül a lehívott állami támogatáshoz a részelszámolást elkészítette. A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította ítélete indokolásában, hogy a felperes vállalt kötelezettségeit csak részben teljesítette, az ültetvényből csak 5 ha került telepítésre, a szaporítóanyag származását nem tudta igazolni, a telepítési naplót nem megfelelően vezette, a számlázás nem a támogatási okiratban való ütemezés szerint történt. Az alperes egy későbbi ellenőrzés eredményével igazolta, hogy a származási igazolás nem megfelelő, az ültetvény telepítési ideje
  14. ősze és
  15. tavasza volt, a telepítési naplóba történt bejegyzés hibás, a terület már erősen gyomos. Vitathatatlan tehát, hogy a felperes a telepítési naplót megfelelően nem vezette, származási bizonyítvánnyal nem rendelkezett és a megfelelő bizonylatokat sem nyújtotta be. Ezért jogszerű volt az alperes határozata. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Felülvizsgálati kérelmében a bíróság által megállapított tényállás helytálló voltát vitatta, az eljárás során beszerzett bizonyítékok nem megfelelő, okszerűtlen értékelését állította. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. a jogerős ítélet A felperes felülvizsgálati kérelmében lényegében a bizonyítékok Pp.
  16. §-ának /1/ bekezdése szerinti szabad mérlegelését támadta. Állítása szerint az alperes határozatában foglaltakkal szemben bizonyította, hogy a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tett. A felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal kapcsolatban rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a Pp.
  17. §-ának /2/ bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre alapítottan lehet a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérni. Anyagi jogi és eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, azonban ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani. Ha tehát a bírósági ítélet tényállása iratellenesen került megállapításra, okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó módon történt a bizonyítékok mérlegelése, akkor az eljárási szabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg ugyanakkor a jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem - mint a perbeli esetben is - a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja. A megyei bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy a felperes keresete alaptalan volt. A Legfelsőbb Bíróság jelen ügyben olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp.
  18. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.
  19. §-ának /1/ bekezdése alapján köteles megfizetni az alperesnek a Pp.
  20. §-a szerint felszámítható költségeit. Az illeték fizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
  21. évi XCIII. törvény
  22. §-ának /1/ bekezdésén alapszik. Budapest,
  23. március
  24. Dr.Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, Dr.Kárpáti Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.