Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf...../2018/
- A Fővárosi Ítélőtábla M.Z. törvényes képviselő által képviselt felperes neve (....) felperesnek dr. Balogh Tünde számvevő főtanácsos által képviselt alperes neve (.....) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt 27.P....../2017/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül postai úton megküldött levélben a személyes adatok felismerhetetlenné tétele mellett adja ki felperes részére, az alábbi, közérdekű adatokat tartalmazó iratok másolatát: A 246/
- ügyszám alatti ügy iratai közül az -
- alszámú,
- november hó 17-én kelt, ..../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- alszám alatti,
- november hó 26-án kelt válaszlevelet -
- alszámú,
- december hó 14-én kelt, ...../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- alszámú,
- december hó 21-én kelt, ...../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- alszám alatti,
- január hó 26-án kelt válaszlevelet, -
- alszámú,
- február hó 5-én kelt, ...../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- február hó
- napján kelt válaszlevelet, -
- alszám alatti,
- április hó 1-jén kelt válaszlevelet, -
- alszámú,
- március hó 21-én kelt, ..../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- alszámú,
- április hó
- napján kelt feljegyzést, -
- alszámú,
- március hó
- napján kelt emlékeztetőt, -
- alszámú,
- április hó
- napján kelt válaszlevelet -
- alszámú,
- május hó
- napján kelt, ...../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- alszámú,
- május hó 18-án kelt feljegyzést, -
- május hó 23-án kelt feljegyzést, -
- szeptember hó
- napján kelt, ...../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- szeptember hó
- napján kelt feljegyzést, -
- alszámú,
- október hó 4-én kelt, a Főváros Főügyészséghez intézett levelet, -
- alszámú,
- október hó 4-én kelt válaszlevelet -
- alszámú,
- október hó 7-én kelt, ...../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- alszámú,
- október hó
- napján kelt válaszlevelet -
- alszám alatti,
- október hó
- napján kelt értesítést a Fővárosi Főügyészségtől, -
- október hó 25-én kelt, ...../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- alszámú,
- október hó 27-én kelt válaszlevelet a Legfőbb Ügyészségtől, -
- alszámú,
- szeptember hó 13-án kelt, ...../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- alszámú,
- október hó
- napján kelt, .../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- alszámú,
- október hó 12-én kelt, ..../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- alszámú,
- október hó
- napján kelt válaszlevelet, -
- alszámú,
- október hó 27-én kelt, ..../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- alszámú,
- november hó 14-én kelt, ..../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- alszámú,
- december hó
- napján kelt válaszlevelet, -
- alszám alatti,
- december hó 19-én kelt válaszlevelet a Legfőbb Ügyészségtől, -
- alszámú,
- január hó 6-án kelt, ..../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- január hó
- napján kelt, ...../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- alszámú,
- február hó
- napján kelt válaszlevelet, -
- alszám alatti,
- február hó
- napján kelt, ..../
- iktatószámú bejelentést, -
- alszámú,
- február hó
- napján kelt válaszlevelet, -
- alszám alatti,
- február hó
- napján, ..../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- szeptember hó
- napján kelt, ..../
- kérelmezői iktatószámú bejelentést, -
- alszámú,
- szeptember hó
- napján kelt válaszlevelet, -
- április hó 27-én kelt, ...../2 hrsz.-ú ingatlan új tény és körülmény tárgyú kérelmet, -
- augusztus hó 5-én kelt, ....../2 hrsz.-ú ingatlan új tény és körülmény tárgyú kérelmet. A ...../2010.szám alatti ügy iratai közül a
- alszám alatti,
- március hó
- napján kelt válaszlevelet köteles az alperes a felperes részére kiadni. Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasította és akként rendelkezett, hogy a perrel kapcsolatos költségeiket a felek maguk viselik. Az ítélet tényállásának lényege szerint a nyilvántartásba vett felperesi politikai párt és az érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok, magánszemélyek évtizedek óta jelentős számban kezdeményeztek eljárást különböző állami szervek, hatóságok, bíróságok előtt, mert álláspontjuk szerint a Budapest, ...... kerület ....../
- hrsz. alatti, korábban állami tulajdonban volt ingatlan értékesítésére jogellenesen került sor. A felperes
- június 2-án kelt levelében közérdekű adatok kiadását igényelte az alperestől. Utalt arra, hogy az alperes 1998-tól kezdődően pl. Átj..../1998., Átj...../2004., Átj..../2006., Átj...../
- és más számok alatt visszatérően foglakozott az 1964-2014 között állami tulajdonúként nyilvántartott fenti, természetben a Budapest, .... H.. - B. utca .. - I. u. . közötti területen található ingatlan ügyével és ezen ügyszámokon, valamint a ...../
- hrsz-ú állami ingatlanvagyonnal összefüggésben
- szeptember és 2014 között folytatott valamennyi eljárás során hivatalból vagy közérdekű bejelentés tartalmú beadványok alapján ellátott közfeladat körében és során keletkezett közérdekű adatokat kérte a személyes adatok felismerhetetlenné tétele mellett. Az alperes válaszlevelében az adatkiadást megtagadta, arra hivatkozva, hogy az ellenőrzéseinek megállapításairól készült jelentések nyilvánosan elérhetők a szervezet honlapján, így azokat bárki megtekintheti. Azzal is érvelt, hogy a szervezeti egységei közötti belső, valamint az ÁSZ és más állami intézmények közötti külső levelezés nem minősül közérdekű adatnak. A felperes módosított keresetében az Átj..../1998., Átj..../
- és Átj...../
- szám alatti ügyek iratainak kiadására kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság a keresetet részben alaposnak találta. Nyomatékosan rámutatott ara, hogy a jelen per tárgya kizárólag az, hogy az alperes a közérdekű adatokat hordozó iratok kiadására köteles-e. A megjelölt ingatlant érintő jogvita vagy az alperes ingatlannal kapcsolatos eljárása szabályszerűségének, illetve a felperesnek azokban az eljárásokban tanúsított jó- vagy rosszhiszeműségének megítélése kívül esik a per érdemén. A fentiek előrebocsátása után abban foglalt állást, hogy a kért adatok közérdekű adatnak minősülnek-e. A törvényszék az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §
- pontja, az alperes neveről szóló
- évi LXVI. törvény (ÁSZtv.)
- §
(1)bekezdése és a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (Kbjtv.) 1. §
(1)-
(4)bekezdéseinek felhívásával és együttes értelmezésével arra a következtetésre jutott, hogy az alperesnek tevékenységébe tartozik a hozzá intézett közérdekű bejelentésekkel összefüggő feladatok ellátása, ekként az ennek során keletkezett adatok közérdekű adatoknak minősülnek, így köteles kiadni a közérdekű bejelentésnek tekinthető beadványokat és az azok intézésére vonatkozó, saját eljárásában született iratokat. Ezt követően vizsgálta az alperes által csatolt, zártan kezelt Átj..../1998., Átj..../
- és Átj..../
- szám alatti iratokat és megállapította, hogy azokat részben kiadni köteles az alperes. Az alperesi feladatellátás során keletkezett, közérdekű adatot hordozó, kiadandó iratok közé sorolta a közérdekű bejelentéseket és az erre adott alperesi válaszokat. A felperestől származó beadványok és azok intézése kapcsán készült iratok vonatkozásában a kérelmet nem látta teljesíthetőnek, mivel saját iratainak tartalmát a felperes szükségképpen ismeri, az érdekeltségébe tartozó magánszemélyek és gazdasági társaságok által megfogalmazott beadványokat ugyanakkor kiadhatónak tartotta, elfogadva azt a felperesi érvelést, miszerint önmagából ebből a körülményből még nem következik, hogy ezeket az iratokat a felperesi politikai párt is ismeri. Az elsőfokú bíróság több döntéselőkészítő anyag (feljegyzés) vonatkozásában is az irat kiadását rendelte el, tekintettel arra, hogy ezek az Infotv.
- §
(5)bekezdésében meghatározott 10 évnél régebben keletkeztek. Az Átj..../
- szám alatti ügy teljes adattartalma vonatkozásában megalapozatlannak értékelte a keresetet, mert az alapját képező kérelem tájékoztatás-kérésnek és nem közérdekű bejelentésnek minősül és így nem hordoz közérdekű adatot. Az Átj...../
- számú iratból több közérdekű bejelentés és arra adott válasz kiadására kötelezte az alperest, elvetve azt az álláspontját, hogy az ügyirat nem tartalmaz saját eljárásában keletkezett iratokat. Rámutatott, miszerint a kérelmezők kétségkívül rendkívül jelentős terjedelemben, ugyanazt az iratot ismétlődően többször benyújtva, összességében több száz oldal más szervek eljárásában született iratot csatoltak be, de ezek mellett az ügyirat tartalmazza a közérdekű bejelentés intézésének azon iratait is, melyek az alperesi tevékenység körében keletkeztek és ezért kiadni köteles. Az Átj...../
- számú ügy iratai közül a
- szám alatti irat kiadására kötelezte az alperest, arra tekintettel, hogy a további iratok a felperes által jegyzettek, így nyilvánvalóan ismertek. A döntés ellen az alperes fellebbezett, ebben az ítélet részbeni megváltoztatásával a kereset mindenre kiterjedő elutasítását kérte. Az ítéletben kiadni rendelt kérelmezői bejelentések, válaszok többsége, valamint az emlékeztetők kapcsán nyomatékosította, hogy azok a felperest titkári pozícióban képviselő M.Z., illetve N.L., a párt tagja és egyben a P. Kft. végelszámolója által kezdeményezett eljárásokban keletkeztek, ekként szükségszerű, hogy ezen dokumentumok a párt rendelkezésére álljanak, így a felperes részéről nem közérdekű adatigénylésről, hanem rendeltetésellenes joggyakorlásról van szó. Kiemelte, hogy mindhárom jogi személyiséggel rendelkező szervezetet (TEMPO Párt, P. Kft., E. Kft.) ugyanazon, a jogi személyek megismerési képességét magukban hordozó/megtestesítő természetes személyek alkotják, ezért okszerűtlennek tartotta az ítéletnek az iratok párt általi ismertsége körében kifejtett érvelését. A kiadni rendelt 7., 10., 14.,
- és
- számú dokumentumok esetében arra hivatkozott, hogy azok az alperes szigorúan belső, házi használatú, alkalmazottai személyes adatait tartalmazó anyagok. Az alperes és a Fővárosi Főügyészség közötti levélváltás, illetve a Fővárosi Főügyészség és a Legfőbb Ügyészség által az alperesnek írott levelek körében pedig abban látta a kiadás akadályát, hogy azok nem tartalmaznak az Infotv.
- §
- pontja szerinti közérdekű adatot. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A másodfokú bíróság a határozatot a Pp.
- §
(3)bekezdésének korlátai között bírálta felül, így nem érintette az ítéletnek a fellebbezéssel nem támadott, kereseti kérelmet részben elutasító rendelkezést, ekként ebben a részében az ítélet jogerőre emelkedett. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást helyesen állapította meg és helytálló döntést hozott, jogi indokait a Fővárosi Ítélőtábla mindenben osztotta. Az alperes a fellebbezésében nem hivatkozott olyan tényre, körülményre, vagy új jogi álláspontra, amelynek az elsőfokú bíróság ne adta volna indokát. A fellebbezésében lényegében az elsőfokú eljárásban kifejtett érveit ismételte meg, amelyre az ítélet már megfelelő választ adott. Alaptalanul érvelt az alperes fellebbezésében azzal, hogy az elsőfokú bíróság által kiadni rendelt iratok többsége a felperes rendelkezésére áll. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a közérdekű bejelentést tevők bár a felperessel kapcsolatban álló magánszemélyek és jogi személyek, de a felperestől elkülönült, önálló jogalanyok, ezért nem szükségszerű, hogy az iratok tartalmát a felperes ismerje. Eredménytelenül hivatkozott az alperes több dokumentum kapcsán arra, hogy azok olyan belső iratok, melyek személyes adatokat tartalmaznak. Az elsőfokú bíróság az iratok másolatát a személyes adatok felismerhetetlenné tételével rendelte kiadni. Az anonimizálás megfosztja a dokumentumokat az adott személyhez való kötődéstől, a fennmaradó adatok pedig, ahogy azt az elsőfokú bíróság helyesen megállapította, az Infotv.
- §
- pontja és az ÁSZtv. alapján az alperes kezelésébe levő közérdekű adatok. A fellebbezés arra nem hivatkozott, hogy a kiadni kért dokumentumokban szereplő adatok még az iratok anonimizálása esetén is alkalmasak lennének az érintettek beazonosítására. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja egyezik a törvényszékével, miszerint az alperesi alkalmazott neve, beosztása, esetlegesen az iratokban előforduló személyes adatai felismerhetetlenné tétele után, a személyes álláspont kifejtése alapján az adott alkalmazottat nem lehet azonosítani, ezért a dokumentumok kiadhatóak. Az alperes a Fővárosi Főügyészséggel, illetve a Legfőbb Ügyészséggel történő levélváltását úgy ítélte meg, hogy az az Infotv. közérdekű adat definíciójába tartozó adatot nem tartalmaz. A másodfokú bíróság a zárt iratok között megtekintette ezen dokumentumokat is, mely alapján megállapította, hogy azok közérdekű bejelentésekkel kapcsolatosak, így az elsőfokú bíróság helyesen minősítette azokat közérdekű adatnak, ezért az Infotv.
- §
(1)bekezdése szerint kitakart dokumentumokat az alperes köteles a felperesi szervezetnek kiadni. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint helyes indokai alapján - helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, azonban a felperes oldalán a fellebbezéssel összefüggésben számításba vehető költség nem merült fel, ezért a másodfokú perköltségről rendelkezni nem kellett. Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- § o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
- június
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Pullai Ágnes s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző . Mózsik Tímea s.k. bíró