A határozat elvi tartalma: A tettes akkor követi el a bűncselekményt, amikor a törvényi tényállás valamelyik elemét megvalósítja, illetőleg a tevékenységével összefüggésben az megvalósul (pl. eredmény- bűncselekménynél az eredmény bekövetkezik). A bűnsegédi cselekmény, amely nem tényállásszerű magatartás, időben elkülönülhet a tettesi cselekménytől, azt - mint a jelen esetben - meg is előzheti. I. A II. rendű terhelt az I. rendű terhelt ölési elhatározását huzamos időn keresztül erősítette, bátorította őt, s a bűncselekmény elkövetése utáni segítségnyújtást is megígérte. Következésképpen a bűnsegéd büntetőjogi felelősségre vonásának lehetősége általában a tettesi magatartás kifejtése időpontjában nyílik ugyan meg, ám felelősségének alapja a saját konkrét tevékenysége, vagyis az elkövetés alatt, illetőleg azt megelőzően tanúsított - bűnsegélyt képező - közreműködése. II. A bűnsegéd csak az általa előre ismert, kívánt, vagy tudomásul vett következményért felel. Pénzbüntetés mellett nincs helye közügyektől eltiltás kiszabásának. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.407/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró . Feleky István bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt(ek): tanácsülés
- szeptember
- emberölés bűntette ... és társa Elsőfok: Törvényszék,
- április 29., nyilvános tárgyalás, 19.B.181/2015/
- számú ítélet Másodfok: Ítélőtábla,
- október 24., nyilvános ülés, Bf.II.545/2016/
- számú ítélet Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... II. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 19.B.181/2015/
- számú ítéletét, illetőleg a Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.545/2016/
- számú ítéletét ... II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. Az emberölés bűntette miatt ... és társa ellen indult büntetőügyben a Debreceni Törvényszék a nyilvános, folytatólagos tárgyaláson meghozott és
- április 29-én kihirdetett 19.B.181/2015/
- számú ítéletében ... II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a), d), i) pont]. [2] Ezért őt 12 év - fegyházban végrehajtandó - szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. [3] Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. [4] Kimondta, hogy a terhelt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő nap. [5] Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. [6] ... II. rendű terhelt és védője eltérő jogi minősítés okán a joghátrány enyhítése végett bejelentett fellebbezése folytán másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla a 2016. október 24-én tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Bf.II.545/2016/8. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: ... II. rendű terhelt cselekményének minősítéséből a Btk. 160. §
(2)bekezdés d) pontjára utalást mellőzte. [7] A II. rendű terhelt szabadságvesztés büntetését 10 évre enyhítette. [8] A bűnjelekre vonatkozó rendelkezést részben pontosította. [9] Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [10] II. Az ügyben meghozott jogerős ítélet ellen ... II. rendű terhelt nyújtott be - a Kúrián 2018. március 19-én érkeztetett felülvizsgálati indítványt, amelynek jogalapjául az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.) 416. §
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontját jelölte meg. [11] Felülvizsgálati indítványában az alábbiakat sérelmezte. [12] Eszerint az ellene folyamatban lévő büntetőügyben az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról szóló döntések közül a Debreceni Törvényszék 19.B.181/2015/5., 19.B.181/2015/23. és 19.B.181/2015/50. számú végzés ellen bejelentett fellebbezést az ügyét érdemben másodfokon tárgyaló ... vezette tanács elnöke bírálta el és utasította el Beüf.II.295/2015/2. számú és Beüf.II.473/2015/2. számú végzéseivel. Ezek a döntések tudomása szerint még a nyomozás lezárását megelőzően születettek, ennek ellenére az őt jogerősen elítélő bíró hozta meg azokat. [13] A felülvizsgálati indítványban a II. rendű terhelt alapvetően az ártatlanságát megalapozó körülményeket taglalta. Indokolásában e körben az alábbiakat adta elő. A cselekmény elkövetésekor nem volt jelen, ezért a terhére megállapított cselekményben a bűnössége már önmagában ezért nem állapítható meg. Az előre kiterveltség megállapítására is tévesen került sor, ezt alátámasztja az I. rendű terheltnek először a saját szüleinek az értesítése, továbbá az a körülmény, hogy ha tényleg lett volna ilyen előre kitervelt, megbeszélt, eldöntött tervük, akkor ő, mint II. rendű terhelt a barátját nyilván nem viszi magával a helyszínre. Részletesen idézte és értékelte a bíróság által a folyamatos elkövetési szándék megállapítását alátámasztó I. és II. rendű terhelti vallomásokat, amelyek álláspontja szerint semmit sem bizonyítanak, az előre kiterveltség alátámasztására teljesen alkalmatlanok. Állítása szerint a has ütése, rúgása, a tényállás szerinti kísérletek nem voltak alkalmasak a magzatelhajtásra, így a tiltott magzatelhajtás kísérlete sem állapítható meg. Kifogásolta a nyomozati és vádhatósági munkát. Állította, hogy a nyomozás során kikényszerített vallomást írattak vele alá, a kirendelt védője pedig a nyomozóhatóság érdekének megfelelően járt el a jogszerű védelem ellátásával szemben. A kirendelt védő munkáját összességében az egész eljárásra vonatkoztatva rendkívül alacsony színvonalúként jellemezte. Inaktivitása, beadványainak hiánya és/vagy alacsony színvonala, a tájékozódás és az adatgyűjtés teljes hiánya eredményezte megítélése szerint egyáltalán az elítélését, a védője kirendelése törvényesség látszatának elérésére tett látszatintézkedésnek tekinthető megítélése szerint, mellyel súlyosan sérült a védelemhez való joga. Továbbra is fenntartotta azt a nyilatkozatát, hogy nem vett részt az újszülött megölésében, és nem is tudott arról. Indítványában foglaltak szerint ezután következett a bántalmazás, majd a további bántalmazásokkal történő fenyegetés, aminek következtében a kényszer hatására olvasatlanul írta alá a jegyzőkönyvet. Ezen gyakorlatilag egyedüli bizonyítékként elfogadott jegyzőkönyv álláspontja szerint nem került semmilyen bizonyítékkal alátámasztásra. Kifogásolta, hogy az ügyész megállapíthatóan nem látta el tisztességesen egyidejűleg a vádhatósági és a nyomozati eljárás során a törvényességi felügyeleti jogkörét, a nyomozati eljárás lefolytatásából egyértelműen következik, hogy a nyomozás kizárólag a felállított koncepció mentén folyt. A II. rendű terhelt részletesen foglalkozott I. rendű terhelt-társa mentális állapotával, az I. rendű terheltnél megállapított borderline személyiségzavarral, az I. rendű terhelt vonatkozásában készült igazságügyi elmeorvosszakértői véleményekkel, melyek álláspontja szerint egymásnak ellentmondóak és aggályosak. Ennek kapcsán büntethetőségi akadályt és saját büntetőjogi felelősségének hiányát fejtette ki, jogszociológiai és pszichológiai tanulmányokban kifejtett egyedi vélemények alapulvételével. A büntetés végrehajtásával kapcsolatban törvénysértő büntetésre hivatkozott. [14] Összességében büntetőjogi felelősségének megállapítására felderítetlen, megalapozatlan, téves ténybeli és jogkövetkeztetéseken alapuló tényállás alapján törvénysértően került sor. Ezért elsődlegesen az ellene emelt vád alól történő felmentését, másodlagosan a támadott határozatok hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárás lefolytatását indítványozta. [15] A Legfőbb Ügyészség BF.434/2018. számú átiratában a felülvizsgálati indítványban foglaltakat részben a törvényben kizártnak, érdemben pedig alaptalannak találta. Érvelése szerint a felülvizsgálati indítványnak az a része, amelyben a terhelt-társa elmeállapotával kapcsolatos felderítetlenséget, ennek kapcsán büntethetőségi akadályt kifogásol, a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapíthatóságát nem érintik, ebből következően ennek támadása kizárt. [16] Az irányadó tényállással kapcsolatban ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a terhelt és társának a cselekménye messze túlmutat a titkolt terhességet követő újszülött életének kioltásán. Ezért a II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására, elkövetői minőségének, cselekménye jogi minősítésének és az alkalmazott joghátrány nemének és mértékének megválasztására egyaránt a büntető anyagi jogi szabályainak maradéktalan megtartásával került sor. [17] A törvényben kizárt bíró részvételét sérelmező kifogással kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az abban foglaltakat az iratok nem támasztják alá. Amennyiben ugyanis - mint ahogy jelen ügyben ez az eset forog fenn - az elsőfokú bíróság a vádirat benyújtását követően hozott kényszerintézkedést elrendelő végzés ellen bejelentett fellebbezés elbírálása során a másodfokú bíróság tanácsában eljáró bármely bíró részt vett, a korábbi Be. 373. §
(1)bekezdés II/b. pontja szerinti eljárási szabályszegés, ezáltal a korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írt felülvizsgálati ok nem állapítható meg. [18] Minderre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatokat ... II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.
- [19] Elöljáróban rögzíti a Kúria, hogy a
- július 1-je előtt előterjesztett felülvizsgálati indítványt a
- július 1-jén hatályba lépett, a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény továbbiakban: Be. - alapján bírálta felül, tekintettel arra, hogy a
- §
(1)bekezdésében megjelenített átmeneti rendelkezések értelmében az új törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. [20] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva bírálta el. [21] Ennek keretében a felülvizsgálati indítványban előterjesztetteket részben törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta. [22] A felülvizsgálat a Be. 648. § a),
- b)és
- c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapul vételével vehető igénybe. [23] A törvény tételesen megjelöli azokat az esetköröket, amikor helye van a rendkívüli jogorvoslatnak. A büntető anyagi jogszabályainak megsértését a Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pontja, aa), ab), ac),
- ad)alpontjai,
- b)pontja, ba),
- bb)alpontjai és
- c)pontjában foglaltak, a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések eseteit a Be. 649. §
(2)bekezdés a), b), c),
- d)és
- e)pontjában pontosan meghatározott okok, míg a Be. 649. §
(3),
(4)és
(5)bekezdése szerint az e §-okban meghatározott Alkotmánybíróság, illetve nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata biztosítják a felülvizsgálat lehetőségét. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [24] A korábbi (1998. évi XIX. törvény) Be. 423. §
(1)bekezdésében foglaltakkal egyezően a jelen hatályos Be. 650. §
(2)bekezdése deklarálja a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás támadásának kizártságát. [25] A felülvizsgálat alapvető szabálya tehát, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [26] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [27] Minderre tekintettel azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, a Kúria kizárólag az ítéletben rögzített tények alapul vételével vizsgálhatja. [28] Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntető eljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. [29] Ugyancsak változatlanok a revízió korlátaira vonatkozó szabályok. A Kúria csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott keretek között bírálja felül a megtámadott határozatot. A revíziós jogkör korlátozása a jogbiztonság követelményére, a bírósági határozatok jogerejének garantálására, továbbá az úgynevezett rendelkezési elv következetes érvényesítésére vezethető vissza. A jogalkotó a rendkívüli jogorvoslati eljárásban az említett érdekek primátusa folytán csak a legsúlyosabb anyagi és eljárásjogi törvénysértések esetében biztosít lehetőséget a jogerő feloldására, a jogerős ügydöntő bírósági határozatok megváltoztatására. [30] A Kúria mindezekre tekintettel a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt, illetve tartalmában hivatkozott Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában megjelölt - a terhelt bűnösségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor - okból, valamint a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértési - ezen belül figyelemmel a Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontjára (az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt) - okból bírálta felül. [31] A Kúria a felülvizsgálat, mint rendkívüli jogorvoslat szigorúan kötött eljárási szabályaira figyelemmel mindenekelőtt megállapította, hogy az előterjesztett felülvizsgálati indítványnak a nyomozati eljárással, valamint az ügyész vádhatósági tevékenységével kapcsolatos kifogásai, a jogerős ítéleti tényállás megalapozatlanságával kapcsolatos megállapításai és észrevételei, így a vallomások, mint bizonyítékok elemzése, átértékelése, a szakértői vélemények megállapításának kifogásolása, illetőleg a védő hatékony tevékenységének hiányolása kívül esnek a felülvizsgálati eljárásban vizsgálható kérdések körén. Ezek a folyamatban lévő eljárásban sérelmezhető kérdések körébe tartoznak. [32] Ugyanakkor a terhelt az indítványában azzal, hogy állította, miszerint nem vett részt az újszülött megölésében, ezt korábban nem tervelték ki, nem tudott róla, ezzel kifejezetten az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [33] Az irányadó tényállás ugyanis tartalmazza, hogy az I. és II. rendű terheltek, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az I. rendű terhelt állapotos, elhatározták, hogy semmiképpen nem fogják a gyermeket megtartani, mindent megtesznek avégett, hogy az I. rendű terhelt elvetéljen. Miután a terhesség megszakítására a 12. hét túllépése okán már nem volt lehetőség, megállapodtak abban is, hogy minden olyan dolgot el fognak követni, ami a gyermekre ártalmas lehet. A tényállás szerint a bűncselekményt megelőző három héttel, mivel az I. rendű terhelt nem vetélt el és a terhelteken kívül senki sem tudott a terhességről, megállapodtak abban, hogy ha a gyermek mégis megszületik, és élve születik, az I. rendű terhelt meg fogja fojtani, majd szól a II. rendű terheltnek azért, hogy eltüntessék, elássák. 2. [34] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont]. [35] A Kúria a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának azt az álláspontját, miszerint miután nem volt jelen a bűncselekmény elkövetésénél, ez pedig önmagában kizárja a büntetőjogi felelősségre vonásának megállapítását, alaptalannak találta. [36] A tettes akkor követi el a bűncselekményt, amikor a törvényi tényállás valamelyik elemét megvalósítja, illetőleg a tevékenységével összefüggésben az megvalósul (pl. eredménybűncselekménynél az eredmény bekövetkezik). A bűnsegédi cselekmény, amely nem tényállásszerű magatartás, időben elkülönülhet a tettesi cselekménytől, azt - mint a jelen esetben - meg is előzheti. Amint arra a másodfokú bíróság helyesen rámutatott, a II. rendű terhelt az I. rendű terhelt ölési elhatározását huzamos időn keresztül erősítette, bátorította őt, s a bűncselekmény elkövetése utáni segítségnyújtást is megígérte. [37] Következésképpen a bűnsegéd büntetőjogi felelősségre vonásának lehetősége általában a tettesi magatartás kifejtése időpontjában nyílik ugyan meg, ám felelősségének alapja a saját konkrét tevékenysége, vagyis az elkövetés alatt, illetőleg azt megelőzően tanúsított - bűnsegélyt képező - közreműködése. [38] A kifejtettekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a II. rendű terhelt bűnösségének megállapítására az ítélőtábla másodfokon meghozott minősítés pontosítással - melynek keretében mellőzte a II. rendű terhelt esetében a különös kegyetlenséggel elkövetést, hiszen a bűnsegéd csak az általa előre ismert, kívánt, vagy tudomásul vett következményért felel - az anyagi jog szabályának megsértése nélkül került sor előre kitervelten, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében [Btk. 160.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a), i) pont].
- [39] Tekintettel arra, hogy a II. rendű terhelt olyan abszolút eljárási szabálysértést is kifogásolt a felülvizsgálati indítványában, amely - megállapíthatósága esetén - hatályon kívül helyezést von maga után, a Kúria e kérdésben is állást foglalt. [40] Felülvizsgálati ok a Be.
- §
(2)bekezdés d) pontja szerint figyelemmel a Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott okra - és abszolút eljárási szabálysértés, ezáltal feltétlen hatályon kívül helyezést eredményez, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [41] A Kúria megállapította, hogy - osztva a Legfőbb Ügyészség álláspontját - a terhelt felülvizsgálati indítványában „az eljárás résztvevői” tekintetében említett elfogultságra vonatkozó kifogása az alábbi indok okán nem alapos. [42] Kétségtelen, miszerint az ügyet tárgyaló másodfokú tanács elnöke a vádemelést követően az elsőfokú bíróság által a kényszerintézkedés tárgyában hozott határozatot felülbíráló másodfokú tanács elnöke volt. [43] A pontosság kedvéért azonban a Kúria az iratok alapján megjegyzi, hogy az ügyben a Hajdú-Bihar-Megyei Főügyészség B.1039/
- számú vádiratát a Debreceni Törvényszéken
- március 26-án lajstromozták. [44] A Debreceni Törvényszék mint elsőfokú bíróság a
- április 9-én megtartott előkészítő ülésen meghozott 19.B.181/2015/
- számú végzésével tartotta fenn ... II. rendű terhelt előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, mely határozatot a Debreceni Ítélőtábla ... tanácselnök vezette tanácsa a
- május 12-én meghozott Beüf.II.295/2015/
- számú végzésével helybenhagyott. [45] Az iratokból megállapíthatóan - értelemszerűen tehát ismét a vádirat benyújtását követően - a Debreceni Törvényszék mint elsőfokú bíróság a
- július 2-án megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott 19.B.181/2015/
- számú végzésével utasította el ... II. rendű terhelt előzetes letartóztatásának megszüntetésére irányuló indítványt, melyet a Debreceni Ítélőtábla ... tanácselnök vezette tanácsa a
- július 27-én tartott tanácsülésen meghozott Beüf.II.473/2015/
- számú végzésével helybenhagyott. [46] A kényszerintézkedés tárgyában hozott határozatot másodfokon felülbíráló bíróra azonban az indítvány álláspontjával ellentétben nem állapítható meg kizárási ok. [47] A Kúria utal arra, hogy a
- július 1-jétől hatályos Be.
- §-a a bíró kizárásának okai szabályozását mindenben az Alkotmánybírósági határozatokban [21/
- (XI.30.) AB határozat; 25/
- (X.17.) AB határozat] és az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló
- évi XXIX. törvényben foglaltak rendelkezéseihez igazítottan szabályozza. [48] Az ügyben a jogerős ügydöntő határozat meghozatalára
- október 24-én került sor. [49] A Be.
- §
(2)bekezdés b) pontja - az átmeneti rendelkezések körében - ugyanakkor kimondja, hogy a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény (korábbi Be.)
- június 30-ig hatályban volt többek között -
- §
(3)bekezdése (a nyomozási bíró határozata ellen bejelentett fellebbezést a megyei bíróság másodfokú tanácsa, a megyei bíróság egyesbíróként hozott határozata elleni fellebbezést az ítélőtábla tanácsa bírálja el) alapján az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bíró a Be. 14. §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazása során akkor minősül kizártnak, ha a büntetőeljárás
- november
- után indult. [50] A Kúria ezt meghaladóan azonban arra is rámutat, hogy a Be.
- §
(3)bekezdés a) pontja akként rendelkezik, hogy a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. [51] E törvényhely tehát egyértelműen rögzíti, hogy a nyomozási bíró a vádemelést megelőzően látja el a bíróság feladatait. [52] Miután jelen ügyben a II. rendű terhelt olyan, kényszerintézkedés tárgyában másodfokon elbírált határozatokat sérelmez, amelyeket ugyan az ügyet érdemben, jogerősen elbíráló ... bíró vezette tanács bírálta felül, azonban a levezetett jogi szabályozásból következően a vádemelést követően meghozott határozat elbírálásáról van szó, melyben a másodfokon eljáró bíró nyomozási bírói minősége fel sem merülhet. [53] III. A Kúria ugyanakkor megállapítja, hogy töretlen a bírói gyakorlat abban, miszerint - a korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjában, a jelenleg hatályos Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pontja, illetőleg
- ba)alpontja értelmében - a büntető anyagi jog szabályának megsértése (tehát az adott esetben az időbeli hatályt esetlegesen sértő rendelkezés) kizárólag abban az esetben felülvizsgálati ok, ha ahhoz törvénysértő büntetés alkalmazása társul. [54] A BH 2017.219. számú eseti döntés egyértelművé teszi ugyanis, hogy amennyiben a minősítés törvényes és a büntetés egyéb anyagi jogszabályt sem sértett meg, a mérlegelési jogkörben, törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke a felülvizsgálati eljárásban nem támadható. [55] Márpedig jelen ügyben a figyelembe jöhető törvényes keretek - 10 évtől 20 évig terjedhető szabadságvesztés - között, törvényesen, a büntetéskiszabás elvének sérelme nélkül került sor a szabadságvesztés büntetés mértékének meghatározására és kiszabására. [56] Megjegyzi a Kúria, hogy a felülvizsgálati indítványban vitatott jogkérdések megítélése tekintetében a már alkalmazásra került 2017. évi XC. törvény (új Be.) a korábbi Be.-hez képest nem változtatott. [57] Minderre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a támadott határozatokat - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - ... II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [58] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
- fordulata zárja ki. A Be.
- §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. ,
- szeptember
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő