← Magyarország

Pf.20039/2018/7 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.III.20.039/2018/

  1. szám A Győri Ítélőtábla a ... kamarai jogtanácsos (...) által képviselt felperesnek a Fogács és Kiss Ügyvédi Iroda által képviselt I. r. alperes és a Fogács és Kiss Ügyvédi Iroda által képviselt II. r. alperes ellen helytállási kötelezettség iránt indított perében a ...i Törvényszék
  2. december 13-án kelt 14.P.20.609/2016/
  3. számú kiegészítő ítéletével kiegészített,
  4. november 6-án meghozott 14.P.20.609/2016/50/I. számú ítélete ellen a felperes által
  5. és Pf./
  6. számon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a törvényszék kiegészített ítéletének fellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatja meg, hogy - a II. r. alperes által a felperesnek tizenöt napon belül megfizetendő 1.716.454- (Egymillióhétszáztizenhatezer-négyszázötvennégy) Ft tőkét 2.208.059(Kettőmilliókettőszáznyolcezer-ötvenkilenc) Ft-ra emeli fel, és a II. r. alperest a felperesnek tizenöt napon belül további 242.489- (Kettőszáznegyvenkettőezer-négyszáznyolcvankilenc) Ft lejárt kamat, valamint a tőkeösszeg után
  7. január 1-jétől a kifizetésig járó, a jegybanki alapkamattal egyező késedelmi kamat megfizetésére is kötelezi; - az I. r. alperes által a felperesnek tizenöt napon belül megfizetendő elsőfokú részperköltséget 174.000(Egyszázhetvennégy-ezer) Ft-ról 177.373(Egyszázhetvenhét-ezerháromszázhetvenhárom) Ft-ra emeli fel; - a II. r. alperes által a felperesnek tizenöt napon belül megfizetendő elsőfokú részperköltséget 308.000- (Háromszáznyolc-ezer) Ft-ról 328.000- (Háromszázhuszonnyolc-ezer) Ft-ra emeli fel. Az ítélőtábla a II. r. alperes által az államnak fizetendő 142.955- (Egyszáznegyvenkettő-ezerkilencszázötvenöt) Ft elsőfokú eljárási illetéket 149.258- (Egyszáznegyvenkilenc-ezerkettőszázötvennyolc) Ft-ra felemeli, míg az állam által viselt elsőfokú eljárási illeték összegét 31.103- (Harmincegyezer-egyszázhárom) Ft-ról 24.800- (Huszonnégyezer-nyolcszáz) Ft-ra szállítja le. Ezt meghaladóan az ítélőtábla az elsőfokú kiegészített ítélet fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az I. r. alperest, hogy 270 (Kettőszázhetven) Ft, valamint a II. r. alperest, hogy 39.329 (Harminckilencezer-háromszázhuszonkilenc) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állami adóhatóság külön felhívására, az abban foglalt módon és időben fizessen meg; megállapítja továbbá, hogy 1.001 (Egyezer-egy) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam visel. Az ítélőtábla kötelezi a II. r. alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 12.300 (Tizenkettőezer-háromszáz) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I. r. és a II. r. alpereseket, mint egyetemleges adóstársakat, hogy tizenöt napon belül fizessenek meg a felperesnek 2.767.869- Ft tőkét, 362.052Ft lejárt kamatot, valamint a tőkeösszeg után
  8. január 1-jétől a kifizetés napjáig terjedő időre járó, a jegybanki alapkamattal egyező késedelmi kamatot. Kötelezte az I. r. alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 174.000- Ft részperköltséget. A törvényszék kötelezte a II. r. alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 1.716.454- Ft-ot, és 308.000- Ft részperköltséget. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kiegészítő ítéletében a törvényszék az I. r. alperest 81.372- Ft, míg a II. r. alperest 142.955- Ft elsőfokú eljárási illeték megfizetésére kötelezte az államnak, és megállapította, hogy további 31.103 Ft elsőfokú eljárási illetéket az állam visel. Megállapította azt is, hogy az I. r. és a II. r. alpereseket, mint egyetemleges adóstársakat terhelő marasztalás összegéből 1.057.494- Ft erejéig az ítélet fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a ... Egészségügyi és Szolgáltató Betéti Társaságot 1995-ben alapították; ekkor beltagja ..., kültagja pedig házastársa, az I. r. alperes voltak. A későbbi változások következtében az I. r. alperes
  9. június 6-ától
  10. október 17-éig, míg a II. r. alperes
  11. szeptember 15-étől
  12. február 4-éig volt a társaság beltagja; a cég elnevezése
  13. február 4-ei hatállyal ... Szolgáltató Betéti Társaságra változott. A céget kényszertörlési eljárás eredményeként a cégjegyzékből
  14. május 16-ai hatállyal törölték. ... 1995-től egészen
  15. április 16-án bekövetkezett haláláig dolgozott háziorvosként ...-...-...-..., majd ... orvosi körzetekben. Tevékenységét az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás alapján előbb vállalkozó orvosként végezte, majd munkáját a ... Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaság keretében folytatta. A felperes jogelődje, a ... Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral
  16. május 31-én a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
  17. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) meghatározott egészségügyi szolgáltatások nyújtására és azok finanszírozására a betéti társasággal, mint egészségügyi szolgáltatóval szerződést kötött. Az egészségügyi szolgáltató az említett körzetekben területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi, házi gyermekorvosi és iskola-egészségügyi ellátásra vonatkozó szolgáltatás nyújtását vállalta. A felperes jogelődjének feladata volt a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és a mellékszerződésben rögzítetteknek megfelelően a teljesítések finanszírozása, ugyanakkor jogosult volt az egészségügyi szolgáltatások szerződés szerinti teljesítésének ellenőrzésére. Arra az esetre, ha az ellenőrzés során azt állapítják meg, hogy a betéti társaság olyan ellátást jelentett elszámolásra, amelynek jelentésére nem volt jogosult, vagy a szerződéssel vállalt feladat szerinti finanszírozott szolgáltatásokat nem teljesítette, a cég vállalta, hogy a kifizetett finanszírozási többletet visszatéríti, és megfizeti a finanszírozási többlet után számított mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összeget is. Az alapszerződést előbb
  18. május 10-én, majd
  19. november 4-én módosították; az egészségügyi ellátás köre a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ellátásra módosult, valamint rögzítették, hogy a ... Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaság képviseletére jogosult tisztségviselő a II. r. alperes. Miután a finanszírozási szerződés
  20. április 30-án megszűnt, a felperes jogelődje a
  21. január 1-je és a
  22. április 30-a közötti időszakra vizsgálta a finanszírozásnak a megszűnt szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra történő felhasználását. A vizsgálat megállapításait tartalmazó,
  23. március 8-án kelt jegyzőkönyv számos hiányosságot állapított meg, és kiemelte, hogy a betétit társaság részére
  24. évre 3.390.528- Ft, míg
  25. évre 1.629.798- Ft olyan finanszírozási költséget fizettek ki, amely az egészségbiztosítási alap terhére nem lett volna elszámolható. A másodfokú bíróság mindenekelőtt rögzíti, hogy a törvényszék ítéletét a régi Pp.
  26. §

(3)bekezdése alapján csak a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül, így nem érintette a kiegészített ítélet nem fellebbezett rendelkezéseit. Ez utóbbi ugyanakkor a régi Pp. 78. §
(2)bekezdése folytán nem vonatkozik a kiegészített ítéletnek a le nem rótt illetékek viselésére vonatkozó rendelkezéseire. A per főtárgyára vonatkozó, a II.r. alperest érintő fellebbezés kapcsán az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy a betéti társaság beltagja a tagsági jogviszonya megszűnéséig esedékessé vált társasági tartozásokért helyt kell állni (BH2013.130.); helyesen utalt arra, hogy a felperes jogelődjének vizsgálatával érintett teljes időszakra keletkezett követelés érvényesíthető vele szemben. Ahogy ítéletének indokolásában leszögezte, tartozásának teljes összege a
  1. évi 3.259.474 Ft és a
  2. évi 1.716.454 Ft összeg, 4.975.928 Ft. Ezzel szemben határozatának rendelkező része
  3. év vonatkozásában - az I.r. alperessel egyetemlegesen - csupán 2.767.869 Ft megfizetésére kötelezte; ez az összeg nem foglalja magában az I.r. alperes beltagi jogviszonyának megszűnését,
  4. október 17-ét követő mintegy 2,5 hónapos időtartamot. A fentiek miatt a régi Pp.
  5. §
(2)bekezdésére hivatkozással ebben a körben az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a II.r. alperes által a felperesnek 15 napon belül megfizetendő 1.716.454 Ft tőkét 2.208.059 Ft-ra emelte fel, valamint a II.r. alperest a felperesnek ugyancsak 15 napon belül - a törvényszék ítéletében foglalt 362.052 Ft lejárt kamaton túlmenően - további 77.390 Ft lejárt kamat megfizetésére is kötelezte. A perköltségre vonatkozó fellebbezésre tekintetében az ítélőtábla nem osztja azt a fellebbezési érvelést, miszerint a fizetési meghagyásos eljárásban a tőke, és az Ebtv. 37. §
(13)bekezdése szerinti speciális ügyleti kamat követelést tőkésítve kellett megjeleníteni, és ez a tőkésített összeg a közjegyzői eljárási díj alapja. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a pertárgy értékének meghatározásakor a kamatok - függetlenül attól, hogy ügyleti vagy késedelmi kamatról van szó - akkor sem vehetők figyelembe, ha a követelés már lejárt kamatok megfizetésére is irányul (BH1994.503., BH1995.118., Kúria Pfv.V.22.306/2016/
  1. számú végzése). Helyesen utalt tehát a törvényszék arra, hogy e szabály alól csak az önállóan, a főköveteléstől függetlenedve érvényesített járulékkövetelés érvényesítése jelent kivételt (BDT2001.487.). A fentiek alapján az I.r. alperes vonatkozásában az érvényesített követelést illetően 3.843.094 Ft helyett 3.390.528 Ft-ot kellett figyelembe venni, mely tekintettel a pernyertesség-pervesztesség arányának megfelelően az erre jutó 101.715 Ft 80 %-át, 81.372 Ft-ot igényelheti. Mivel ez az összeg meghaladja a törvényszék által közjegyzői eljárási díjként figyelembe vett 78.000 Ft-ot, a másodfokú bíróság a különbözet mértékével 3.373 Ft-tal az I.r. alperes által a felperesnek 15 napon belül megfizetendő részperköltséget 174.000 Ft-ról 177.373 Ft-ra emelte fel; ezt meghaladóan a törvényszék ítéletének fellebbezett rendelkezését helybenhagyta [régi Pp.
  2. §
(2)bekezdés]. A II.r. alperest érintően a felperes által megjelölt 5.746.426 Ft összegből a közjegyzői eljárási díj alapjaként nem vehető figyelembe 452.566 Ft, illetve 170.030 Ft lejárt kamat, ezért 5.123.830 Ft-ból kell kiindulni, melyhez képest 97,1 %-ban, 4.975.928 Ft erejéig lett a felperes pernyertes. A felperesnek a fizetési meghagyásos eljárásban 153.723 Ft eljárási díjat kellett volna fizetnie, melynek arányos részét, 149.265 Ft-ot, nem pedig a felperes által megjelölt 160.140 Ft-ot követelheti a II.r. alperestől. Az ítélőtábla ugyanakkor a II.r. alperest terhelő marasztalás tőkeösszegét 491.605 Ft-tal felemelte, melynek folytán a felperest megillető elsőfokú jogtanácsosi munkadíj összegét is növelni kellett; mindezek alapján a másodfokú bíróság a II.r. alperes által a felperesnek 15 napon belül megfizetendő részperköltséget 308.000 Ft-ról 328.000 Ft-ra emelte fel. A megváltozott pernyertességi-pervesztességi arányoknak megfelelően a másodfokú bíróság a kiegészített ítéletnek az elsőfokú illeték viselésére vonatkozó rendelkezését úgy változtatta meg, hogy a II.r. alperes által az államnak fizetendő 142.955 Ft illetéket 149.258 Ft-ra emelte fel, míg az állam által viselt elsőfokú eljárási illeték összegét 31.103 Ft-tól 24.800 Ft-ra szállította le. A fellebbezési pertárgyérték összege I.r. alperes vonatkozásában 491.605 Ft, míg a II.r. alperest érintően az önállóan érvényesített járulékkövetelés, 15.898 Ft, mindösszesen 507.503 Ft. Az illetékekről szóló 1991. évi XCIII. törvény 39. §
(1)bekezdése, 46. §
(1)bekezdése, továbbá a Költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése és
  1. §-a alapján az ítélőtábla az állami adóhatóság külön felhívására az I.r. alperest 270.000 Ft, míg a II.r. alperest 39.329 Ft fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezte, és akként rendelkezett, hogy a fennmaradó 1.001 Ft fellebbezési eljárási illetéket az állami viseli. Az ítélőtábla a régi Pp.
  2. §
(1)bekezdésén alapulóan kötelezte a II.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.300 Ft másodfokú perköltséget; ez az összeg a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a/ pontja és
(5)bekezdése megfelelő alkalmazásával meghatározott jogtanácsosi munkadíjat foglalja magában. A felperes és az I.r. alperes viszonylatában - figyelemmel a jogi képviselőknek a másodfokú eljárásban kifejtett tevékenységére - a pernyertesség és pervesztesség aránya, valamint az előlegezett költségek között számottevő különbség nincs, ezért költségeiket maguknak kell viselniük. Győr, 2018. augusztus 21. Dr. Világi Erzsébet a tanács elnöke Dr. Szabó Péter előadó bíró Dr. Sarmon Hedvig bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.