Bfv.156/2018/18 – Kúria

(1)bekezdés,

(3)bekezdés], folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont] és közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §

(1)bekezdés b) pont] miatt halmazati büntetésül 14 évi fegyház fokozatú szabadságvesztésre és Magyarország területéről végleges hatályú kiutasításra ítélte. Egyben az ellene hamis vád bűntette [Btk. 268. §

(1)bekezdés a) pont

(2)bekezdés] miatt indult büntetőeljárást megszüntette. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a lefoglalt bűnjelekről, valamint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a terheltet. [2] A védelmi perorvoslatok alapján másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla

1. február 14-én kelt 15.Bf.165/2016/
2. számú ítéletével I. rendű terhelt büntetését 10 évi szabadságvesztésre és 10 évi Magyarország területéről kiutasításra enyhítette, ezt meghaladóan érdemben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. [3] Az elsőfokú ítélettel megállapított, a másodfokú bíróság által kiegészítéssel és helyesbítéssel irányadónak tekintett tényállás lényege a következő. Az
3. számú tanú
4. október elején megbízta I. rendű terheltet, hogy részére nagyobb mennyiségű és nagy tisztaságú kokaint továbbértékesítésre átvegyen. Ennek megfelelően I. rendű terhelt a repülőgéppel III. rendű terhelt által Magyarországra hozott 47 darab, 4,4 x 2 centiméteres kapszulában elhelyezett, legkevesebb 392 gramm kokainbázist tartalmazó kábítószert a III. rendű terhelttől
5. október 4-én 21 óra 20 perckor átvett. Ezután I. rendű terhelt a műanyag zacskóban lévő kapszulákat átadta a vele közös taxiban utazó II. rendű terheltnek, hogy azokat a II. rendű terhelt ideiglenesen a bérelt lakásába vigye. Amikor II. rendű terhelt a kábítószerrel a gépkocsiból kiszállt, rendőri intézkedés alá vonták és az általa az utcán szétszórt kapszulákat lefoglalták. Az I. rendű terhelt által továbbértékesítés végett átvett, majd II. rendű terheltnek átadott legalább 392 gramm kokainbázist tartalmazó kábítószer a jelentős mennyiség 980%-a (I. tényállási pont). I. rendű terhelt elfogásakor magát hamis útlevéllel igazolta, emiatt
6. október 29-ig valamennyi reá vonatkozó rendőrségi irat (az elfogásról készült jelentés, a kényszerintézkedés tárgyában hozott határozat és a gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyv) hamis adatokkal került kiállításra (II. tényállási pont). [4] Az eljárt bíróság jogi értékelése szerint nemzetközi szervezettségű kábítószerkereskedelem keretében,
7. számú tanú külföldi kapcsolattartó megbízása alapján vállalkozott I. rendű terhelt a III. rendű terhelt által hozott közel fél kilogramm tömegű, nagy tisztaságú kokain átvételére. Az elsőfokú bíróság által 2013 szeptembere körülre tett időpont-megjelöléshez képest a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy az
9. október elején bízta meg az I. rendű terheltet a kábítószer átvételével, kiemelve, hogy ennek a tényállás megállapítása, a cselekmény minősítése, illetve büntetőjogi következményei szempontjából nem tulajdonított jelentőséget. Az I-II. rendű terheltek tevékenysége arra irányult, hogy a behozott kábítószer rajtuk keresztül a tényleges eladóhoz kerüljön és abból haszonra tegyenek szert. A kábítószer-kereskedés céljára történő megszerzése az 1/
10. Büntető jogegységi határozat iránymutatása szerint többletmagatartás nélkül is - a kereskedés körébe tartozik. A társaival szándékegységben történő elkövetésre tekintettel az I. rendű terhelt a cselekményt társtettesként valósította meg. [5] A bíróság nem fogadta el az I. rendű terhelt azon védekezését, miszerint tévedett az általa átvett kábítószer mennyiségét, valamint rendeltetését illetően is, mivel szándéka valójában kizárólag saját fogyasztás céljából, 12-24 gramm kokain megszerzésére irányult. Ezt cáfolta a kábítószer behozatalának szervezettsége, az erről folytatott konspiratív beszélgetések és üzenetváltások tartalma, fedőnevek, továbbá valótlan személyi okmányok használata. II. [6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt az
11. évi XIX. törvény - korábbi Be. -
12. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjait megjelölve; amiatt, hogy álláspontja szerint az eljárt bíróság az általa felvett bizonyítás alapján megállapított tényből tényre helytelenül következtetéssel állapította meg a terhelt bűnösségét kábítószer-kereskedelem bűntettében. Hangsúlyozta, hogy I. rendű terhelt kizárólag saját célra és csekély mennyiségű kábítószert kívánt megszerezni, tudata nem fogta át az általa ténylegesen átvett kábítószer mennyiségét, s nem terjedt ki a kábítószer kereskedelmi forgalomba kerülésére sem. Sérelmezte, hogy a másodfokon módosított történeti tényállás alapján tévesen minősítették a terhelt cselekményét, ami lényeges kihatással volt a terhelt büntetésére is. I. rendű terhelt mennyiségben való tévedésére hivatkozása kapcsán kifogásolta, hogy a bíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget, ami a korábbi Be. 373. §

(1)bekezdés III/a) pontja szerinti abszolút hatályon kívül helyezés ok. [7] Mindezek alapján az első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését indítványozta, továbbá az I. rendű terhelt büntetésének félbeszakítását kérte. [8] A Legfőbb Ügyészség

1. március 7-én jelezte, hogy az eljárási szabályok megsértésének vizsgálata során észlelte, miszerint a másodfokú nyilvános ülés jegyzőkönyvében feltüntetett és a meghozott határozatot aláíró bírák személye között eltérés mutatkozik. A jegyzőkönyv
2. május 11-i kijavítását követően,
3. június 8-án érdemi indítványt terjesztett elő. [9] A BF.196/2018/2-I. számú átiratában a védő által benyújtott felülvizsgálati indítványt a tényállást támadó részében törvényben kizártnak, jogi érvelését tekintve pedig alaptalannak tartotta, és az I. rendű terhelt tekintetében a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. [10] Rámutatott, hogy az irányadó tényállás maradéktalanul tartalmazza azokat a tényeket, amelyek az I. rendű terhelt terhére rótt bűncselekményekben bűnösségének megállapítását, cselekményeinek jogerős ítélet szerinti minősítését megalapozzák. Így az irányadó tényálláshoz képest a bűnösség megállapításának, illetőleg az egészséget veszélyeztető cselekmény minősítésének vitatása körében a felülvizsgálati indítvány alaptalan. [11] Az indokolási kötelezettség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése nem állapítható meg, mivel az ügydöntő határozatokból kitűnik az eljárt bíróságoknak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége; továbbá, az, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontjukat - a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel - kapcsolatban mire alapozták. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása (BH 2013.10.I.). [12] A fentiekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a korábbi Be.
4. §-a alapján, a
5. §

(1)bekezdés I. fordulata szerinti tanácsülésen a megtámadott határozatokat - az I. rendű terhelt tekintetében - hatályában tartsa fenn. III. [13] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [14] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be.

1. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye, és kizárólag a Be.
2. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [16] A törvényi feltételeknek megfelelő [a Be.
3. §

(1)bekezdésében felsorolt] törvényes ok a felülvizsgálatra, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont], illetve ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, vagy a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont]. A felülvizsgálatot lehetővé tevő eljárási szabálysértéseket a törvény kimerítően sorolja fel [Be. 649. §

(2)bekezdés a)-e) pont]. [17] A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért a kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések közömbösek. [18] A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [19] Felülvizsgálati indítványában az I. rendű terhelt védője azt állította, hogy az ügyben eljárt bíróságok téves ténybeli következtetést vontak le a tényállásban megállapított cselekmény tekintetében, az I. rendű terhelt terhére rótt cselekmény ugyanis nem kábítószerkereskedelem bűntettének, hanem kábítószer birtoklása bűntettének minősül. I. rendű terhelt védője azért ítélte tévesnek a történeti tényállásban foglalt kábítószer-kereskedelem minősítését, mert álláspontja szerint csak saját fogyasztásra megszerzett részmennyiség lett volna a terheltnek felróható, amely az alacsonyabb hatóanyag-tartalom miatt enyhébb megítélést eredményezne. Ezzel szemben az irányadó tényállás semmilyen adatot nem tartalmaz arra nézve, hogy az I. rendű terhelt csekély mennyiségű kábítószert, saját fogyasztásra kívánt megszerezni. [20] Az irányadó tényállás rögzíti az I. rendű terhelt terhére megállapított valamennyi bűncselekmény tényállásszerű, tettesi elkövetői magatartását. Az indítvány szerinti kifogás pedig valójában az I. rendű terhelt szándéktartalmát kívánja a közös megszerzésben résztvevők között arányosítani, megosztani. Ez azonban olyan tudattartalomra vonatkozó feltételezés, aminek ténybeli alapja nincs. Nincs adat arra, hogy az I. rendű terhelt az elkövetéskor kifejezte volna, ekként korlátozta volna a külvilágban kiismerhető módon megszerzési szándékának mennyiségi terjedelmét, és egyébként ilyen (limitáló) tudattartalom a megszerzést követően, irányadó tényállás szerinti magatartásból sem következik. Nincs tehát ténybeli alapja az indítvány szerinti kifogásnak. [21] A védelem a minősítés támadása körében a minősítést érintő büntető anyagi jogi érvre nem hivatkozott, azt elsődlegesen a tényállás-kiegészítés megalapozatlanságával indokolta. Ezzel szemben a másodfokú bíróság indokolásában részletesen kifejtette, hogy a törvényszék által megállapított történeti tényállás részben megalapozatlan, mert hiányos [korábbi Be. 352. §

(1)bekezdés a) pont], ezért az iratok tartalma és ténybeli következtetése alapján a tényállást helyesbítette, illetve kiegészítette. Az ekként kiegészített, illetve helyesbített tényállás így vált mentessé a megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól. [22] Az I. rendű terhelt védőjének kifogása valójában azt célozza, hogy az I. rendű terhelt nem valósított meg tényállásszerű magatartást; ezzel szemben az irányadó tényállás rögzíti, hogy ő teremtett kapcsolatot a kábítószert behozó személy és megbízója, az általa tudottan kábítószer-értékesítéssel foglalkozó személy között, azaz közvetítői tevékenységet fejtett ki, amely a kábítószerrel kereskedés tettesi elkövetése. [23] A kifogásolt eljárási szabálysértésekkel kapcsolatban az indítvány indokai szerint a bíróságok bizonyítékértékelő, mérlegelő tevékenységét támadta. A bizonyítékok vitatott értékelése alapján azonban felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség a bűnösség támadására. A védő felülvizsgálati indítványa ezért ezen részében törvényben kizárt. [24] Az indítványban foglaltak kapcsán utal a Kúria arra, hogy - a felülvizsgálati eljárásban - a tény- vagy jogkérdéssel összefüggő indokolási kötelezettség kapcsán is csupán az vizsgálható, hogy a kifogásolt határozatban nyomon követhető-e a bíróság értékelő tevékenysége, annak eredménye azonban vitássá nem tehető. Az elsőfokú bíróság felsorolta a rendelkezésre álló, a terheltet terhelő, bűnösségét alátámasztó bizonyítékokat, ennek felülvizsgálata pedig a korábbi Be. 373. §

(1)bekezdés III. pontja által meghatározott körben a másodfokú ítéletben a szükséges és elégséges mértéket meghaladó módon megtörtént. [25] A felülvizsgálati indítványban támadott egészséget veszélyeztető bűncselekmény kapcsán az ítélet taglalja azokat a körülményeket, amelyekből a terheltek tudattartalmára vont következtetést: így egyfelől az I. rendű terhelt és az általa személyesen, korábbról ismert megbízója közti bizalmi viszonyt, egymással folytatott kommunikációjuk alapján; hogy az I. rendű terhelt ismerte a kábítószer származási helyét, annak Magyarországra juttatása körülményeit és szervezettségét; a küldemény jelentősége miatt használtak fedőnevet és hamis okmányokat; másfelől saját kábítószer-fogyasztásával kapcsolatban ellentmondásos, életszerűtlen előadást tett. A másodfokú bíróság megállapítása szerint mindezek - az elsőfokú bíróság álláspontjával egyezően - azt bizonyítják, hogy az I. rendű terhelt az általa ténylegesen átvett kokain megszerzésére vállalkozott, s a kábítószert nem saját használatra, hanem értékesítésre szánta. [26] A Kúria azt állapította meg, hogy a védő felülvizsgálati indítványának a tényálláskiegészítés megalapozatlanságával kapcsolatos megállapításai és észrevételei kívül esnek a felülvizsgálati eljárásban vizsgálható kérdések körén. A felülvizsgálati eljárás szigorú szabályrendszerében az irányadó tényállás támadhatatlanságát sérti a bizonyítékok értékelésének vitatása, s ugyanakkor a tényállástól eltérő, abban nem rögzített körülményre hivatkozás. [27] A Kúria az I. rendű terhelt vonatkozásában jogerősen megállapított elkövetési magatartással összefüggésben indokai alapján helyesnek találta, hogy a bíróság a terhelt tevőleges magatartását befejezett kereskedésként értékelte. A hivatkozott 1/

1. BJE határozat IV/
2. pontja, és a következetesnek tekintett bírói gyakorlat szerint - miután a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése befejezett önálló tettesi cselekmény - a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélésnek a kísérleti stádiuma általában kizárt (BH 2017.144.). Amint arra az 1/
3. BJE határozat rámutat, a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések haszonszerzésre irányulnak, és magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. A kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. Jelen ügyben a másodfokú bíróság a tényekre szorítkozva helyesen állapította meg, hogy az I. rendű terhelt által megszerzett kábítószer országba behozatalának és átvételének körülményei, a kábítószer mennyisége és hatóanyag-tartalma messze túlmutat annak a megállapításán, hogy ezt a kábítószer-mennyiséget az I. rendű terhelt saját használatára szerezte meg. [28] Az eljárt bíróság a tényállásnak megfelelően minősítette a terhelt közbizalom elleni cselekményeit is, és büntetését törvényes keretben határozta meg. Ekként a felülvizsgálat alapjául szolgáló anyagi jogi ok [Be.
4. § a) pont,
5. §

(1)bekezdés a)-

1. b)pont] nem áll fenn. [29] A Kúria a védőnek az eljárási szabálysértésként az indokolási kötelezettség megsértésére alapozott felülvizsgálati indítványát [Be. 648. §
2. b)pont, 649. §

(2)bekezdés d) pont] sem találta alaposnak. Jelen ügyben a Be. 608. §

(1)bekezdésében kimerítően felsorolt hatályon kívül helyezést eredményező abszolút eljárási szabálysértés nem történt. Az elsőfokú bíróság tényállást állapított meg, amit a másodfokú bíróság helyesbített, illetve kiegészített, és mindkét bíróság ellenőrizhető módon rögzítette a ténymegállapításhoz, illetve a tényállás helyesbítéséhez, illetve kiegészítéséhez, valamint az anyagi és eljárásjogi szabályok alkalmazásához vezető indokait, következtetéseit, álláspontját. [30] A Kúria kiemeli, hogy a másodfokú bíróság egyértelmű és pontos indokát adta annak, hogy az irányadó tényállás alapján miért tartotta törvényesnek az elsőfokú bíróság által az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítását társtettesként, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében és nem fogadta el a terhelt azon védekezését, hogy szándéka önmagának, alapeseti hatóanyag-tartalmú kábítószer megszerzésére irányult. [31] Felülvizsgálati indítványában az I. rendű terhelt védője erre a felülvizsgálati okra hivatkozással állította, hogy az ügyben eljárt bíróságok téves ténybeli következtetést vontak le a tényállásban megállapított cselekmény tekintetében, az I. rendű terhelt terhére megállapított cselekmény ugyanis nem kábítószer-kereskedelem bűntettének, hanem kábítószer birtoklása bűntettének minősül. A másodfokú bíróság ítéletében ugyanakkor helytálló érvekkel adta indokát annak, hogy a tényállásból az elsőfokú bíróság miért vont le helyes következtetést a terhelt büntetőjogi felelőssége kérdésében. Emiatt a felülvizsgálati indítvány a bizonyítékok mérlegelését vitatja, amely a törvényben kizárt. [32] A fordítás során kifogásolt pontatlanságok nem felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértések, ekként a felülvizsgálati indítványban kifejtettek erre nézve sem alaposak. [33] A fentiek szerint a felülvizsgálati indítvány valamennyi érve alaptalan. [34] Következésképpen a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat az I. rendű terhelt vonatkozásában a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. [35] A magyar nyelvet nem ismerő terheltnél az iratok anyanyelvére fordításával felmerült bűnügyi költséget [Be. 145. §

(1)bekezdés a) pont] a Be. 576. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében, a Be. 664. §

(1)bekezdése szerint az állam viseli. IV. [36] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében, figyelemmel a Be. 617. §-ára a Be. 614. §

(2)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [37] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző