← Magyarország

Pf.20579/2015/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf...../2015/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. felperes neve Ügyvédi Iroda (....) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek a Hevesi Ügyvédi Iroda (fél címe 2., ügyintéző: dr. Hevesi Kristóf ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. február
  3. napján kelt, 25.P...../2014/
  4. számú ítélete ellen a felperes
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és mellőzi a felperest perköltség viselésére kötelező rendelkezést, egyebekben helybenhagyja. A felek a felmerült másodfokú költségeiket maguk viselik. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, továbbá elutasította az alperesnek a per megszüntetésére irányuló kérelmét is. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 38.100 forint perköltséget. A megállapított tényállás szerint a felperes
  6. február
  7. napján adatigényléssel élt az alperesnél, amely társaság a hivatalos közlönyök nyomdai, kiadási és terjesztői tevékenységét végzi. A felperes arról kért tájékoztatást, hogy a H...Ügyvédi Irodával
  8. október 26-án,
  9. január 26-án, május 9-én és október 31-én kötött megjelölt számú szerződések alapján 2010 és 2011 években szerződésenként mikor, milyen összegű megbízási díj, továbbá költségtérítés került kifizetésre. Az alperes a hozzá
  10. március 5-én érkezett kérelemre május 27-én kelt levelében közölte, hogy 2010 és
  11. első negyedéve között éves bontásban milyen összegű díjakat fizetett ki a nevezett ügyvédi iroda részére. A felperes keresetében az adatigénylése szerinti adatok kiadására kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperesnek legkésőbb
  12. március
  13. napjáig kellett volna választ adnia, de ez nem történt meg. Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését indítványozta arra hivatkozva, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt indult 37.P..../
  14. szám alatti ügyben ugyanezt a keresetet már előterjesztette a felperes, a petítum tehát idő előtti. Érdemben azzal védekezett, hogy a kért adatokat már közölte, de a fölösleges pereskedés elkerülése végett
  15. május 27-én az adatigénylésnek eleget tett. Az elsőfokú bíróság az alperes permegszüntetési indítványát nem találta helyénvalónak, mert a felhívott perben a felperes a H. Ügyvédi Iroda részére 2012 és 2014 között kifizetett díjakat kérte évenkénti bontásban, a jelen ügy pedig a
  16. és 2011 közötti kifizetésekre vonatkozik. Minderre tekintettel érdemben vizsgálta a felperes keresetét és azt alaptalannak találta. Megállapította, hogy a nem vitásan közérdekű feladatot ellátó alperes az adatigénylés kézhezvételét követően az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  17. évi CXII. törvény (Infotv.)
  18. §

(1)bekezdésében rögzített határidőben nem tett eleget a kérelemnek. Ugyanakkor az ellenkérelméhez mellékelt
  1. május 27-én kelt levélben a felperes részére megküldte az érintett ügyvédi irodának a
  2. és
  3. első negyedéve közötti időszakra kifizetett díjakat évenkénti bontásban. Noha az adatközlés időn túl történt, azonban okafogyottá tette a keresetet, hiszen magában foglalta a kifizetett megbízási díjakat és a költségtérítéseket. Csupán arra nem tért ki az alperes, hogy a közölt összegek mely szerződésekre és mikor kerültek teljesítésre, de ennek közlésére, tekintettel az Infotv.
  4. §
(7)bekezdésére nem is volt köteles. Az ezen túlmenő adatszolgáltatás már az alperesi gazdasági társaság tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerés volna, melyet az Infotv. idézett §-a nem tesz lehetővé, mivel arra a külön törvényben meghatározott szervek jogosultak. Mindennek okán megállapította, hogy az alperes eleget tett az adatigénylésnek, melyet egyébként a felperes elmulasztott a per során előadni. A kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság a felperesi keresetet elutasította és a pervesztes felperest kötelezte a perköltség alperes javára történő megfizetésére. Az ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel, amiben elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését indítványozta, másodlagosan a döntés megváltoztatásával a keresetnek való helyt adást, perköltségben való marasztalásának mellőzését, valamint az alperes első- és másodfokú perköltség fizetésére kötelezését kérte. Az elsődleges kérelem körében jogszabálysértésre hivatkozott, mert megítélése szerint a per tárgyalására az eljárt bíróságnak nem volt hatásköre. Sérelmezte, hogy az ítéletben a bíróság érdemi tényállást az igényelt és a perben teljesített adatok tekintetében nem állapított meg, indokolási kötelezettségét nem teljesítette, ami megalapozatlan döntéshez vezetett. Utalva az Infotv. 29. §
(1)bekezdésére kifejtette, hogy a válaszadási határidő tekintetében a jogszabály kimentésre és igazolási kérelem előterjesztésére nem ad lehetőséget. A közlési határidő beállta utáni teljesítést a bíróságnak figyelmen kívül kell hagynia. Kifejtette továbbá, az elsőfokú bíróság indokolatlanul rótta a terhére, hogy nem közölte a keresetindítás utáni részbeni teljesítést, mert szerinte erre az alperes lett volna köteles. Kifogásolta azt is, hogy az időközben teljesített adatközlés nem megfelelő, mert nem az egyes szerződésekre bontva tartalmazza a kifizetett vagyoni ellenértéket. A kereset elutasításának és a felperes perköltségben való marasztalásának azért nincs helye, mert a perindítást követően tőle függetlenül került abba a helyzetben, hogy a jogellenesen eljáró adatbirtokos az adatközlést teljesítette. Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt. Fellebbezés nem támadta az elsőfokú ítéletnek a permegszüntetési kérelmet elutasító rendelkezését, ezért azt a másodfokú bíróság nem érintette. A fellebbezés részben, a perköltség viselése tekintetében megalapozott. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének érdemével és indokaival egyetértett. A másodfokú bíróság mindenekelőtt rögzíti, hogy a Fővárosi Törvényszék
  1. október
  2. napján kelt és jogerős 47.Pf...../2014/
  3. számú határozatában kimondta, hogy az ügy elbírálása törvényszéki hatáskörbe tartozik. Ennek fényében az ítélőtábla az e körben felhozottakat érdemben nem vizsgálta. Az elsőfokú bíróság a tényállást kellően felderítette, azt kiegészíteni, pontosítani nem szükséges. A fellebbezésben foglaltakkal szemben az elsőfokú ítélet kitért arra a körülményre, hogy az alperes az adatkérésnek késedelmesen, a per megindítását követően tett eleget. Téves az a felperesi álláspont, hogy a határidőn túli teljesítést figyelmen kívül kell hagyni. A közérdekű adatigénylés célja, hogy az adatkérő megismerhesse a kért információkat. Jelen esetben nem igazolási kérelemről van szó, hanem pusztán arról a tényről, hogy az adatigénylés célja megvalósult-e vagy sem. E kérdés pedig érdemben érinti a kereset elbírálását, ugyanis kétszeres teljesítésre az adatkezelő nem kötelezhető. Az adatszolgáltatás terjedelmét, teljességét illetően az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. Azzal, hogy az alperes évenkénti bontásban közölte a megjelölt számlák alapján történt kifizetéseket, az adatigénylésnek eleget tett. Az egyes számlákkal kapcsolatos részletes adatkérés éppen a számlák szintjén való meghatározásból eredően - az Infotv.
  4. §
(7)bekezdésének hatálya alá esik, így annak teljesítésére az alperes nem köteles. Az elsőfokú perköltség viselése tekintetében azonban a fellebbezés megalapozott. Helyesen hivatkozott a felperes arra a körülményre, hogy az alperes késedelmes adatszolgáltatásával a perre okot adott. Az alperes a perrel kapcsolatban felmerült költségeit megtakaríthatta volna, ha a kérelemnek a jogszabályi határidőben eleget tett volna. Saját mulasztása következményeit viselnie kell. A Pp. 80. §
(2)bekezdése értelmében az a fél, aki felesleges költséget okoz, az ebből származó költségeinek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti. A fentiek szerint a per elkerülhető lett volna, arra az alperes mulasztása vezetett, azaz ezzel felesleges költséget okozott, melynek megtérítését pernyertessége ellenére nem igényelheti. A saját ügyében eljáró ügyvéd felperes azonban nem igényelhet perköltséget. Útiköltségen felül a bíróság előtti megjelenéssel felmerült keresetkiesése összegét kérheti (Pk.152.), ilyet azonban a felperes nem jelölt meg. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján a rendelkező rész szerint részben megváltoztatta. A bíróság a felek másodfokú eljárási költségeinek viseléséről a Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint rendelkezett. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Pullai Ágnes s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: . Czifra Veronika s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.