A határozat elvi tartalma: Nem vagyoni kártérítés összegének mérlegelési szempontjai. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.III.21.763/2017/
- szám A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin elnöke . Döme Attila előadó bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró A felperes: felperes A felperes képviselője: . Horváth Péter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Horváth Péter ügyvéd) Az alperes: alperes Az alperes képviselője: V. Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Orosz V. Sándor ügyvéd) A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: ővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.198/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: ővárosi Törvényszék 6.P.25.412/2014/
- a tanács Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás 250.000 (kétszázötvenezer) forint összegű illetékét az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes bal mellén észlelt elváltozások miatt az alperes
- február 24-én citológiai mintát vett, amely Paget tumornak megfelelő malignitás gyanúját vetette fel. A lelet a gyanú alátámasztása vagy kizárása érdekében az ismételt mintavétel mérlegelésének szükségességére utalt. Az alperes Onkológiai Bizottsága a bal emlő részleges eltávolítását javasolta, ami
- április 18-án történt meg. Ennek során a bal oldali emlő centrális negyedét távolították el a mellbimbóval, a mellbimbó udvarral és az alsó negyed belső részeivel együtt. Az eltávolított szövet vizsgálati eredménye daganat jelenlétét nem igazolta. [2] A két emlő közötti jelentős súlykülönbség miatt a felperesnél rossz testtartás alakult ki, méretük nagyfokú eltérése esztétikai károsodást eredményezett. A testi elváltozások pszichésen is megterhelték a felperest. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes károkozó magatartásával megsértette a testi épséghez és az egészséghez fűződő jogát, emellett 10.000.000 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest nem vagyoni kár címén. Keresetét az alperestől elvárható gondosság elmulasztására, a tumor megállapításához szükséges ellenőrző diagnosztikai vizsgálatok elmaradására alapította, aminek elvégzése esetén - véleménye szerint - műtétre nem lett volna szükség. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a felperes súlyos emlőgyulladása a daganatos elváltozás jelenlététől függetlenül is műtéti beavatkozást igényelt. Állította, hogy a rosszindulatú daganat egyértelmű kizárását csak az elváltozás teljes kimetszése biztosította. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes testi épséghez és egészséghez fűződő jogát azáltal, hogy előzetes szövettani vizsgálat nélkül végzett rajta
- április 18-án emlőműtétet. Kötelezte az alperest 2.000.000 forint és késedelmi kamatai megfizetésére. Igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján megállapította, hogy a műtét előtti kivizsgálás során további szövettani mintavételre lett volna még lehetőség, amit a kórkép pontos tisztázása érdekében fel kellett volna ajánlani a betegnek, enélkül nem volt megalapozott a műtéti javaslat. Figyelembe vette, hogy az ismételt citológiai mintavétel sem biztos, hogy alkalmas lett volna a daganat jelenlétének kizárására. Az alperes felróható magatartásával azt a hátrányt hozta okozati összefüggésbe, hogy megszűnt a felperes esélye betegségének műtét nélküli gyógyítására. Úgy ítélte meg, hogy az alperes mindazokért a károkért felelősséggel tartozik, amelyek a felperest a műtét elvégzése miatt érték. Figyelemmel volt azonban arra is, hogy a méretkülönbség további műtéttel korrigálható, a felperesnek azt nem kell élete végéig elszenvednie, viszont az újabb műtét is megterhelő testileg-lelkileg. [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet fellebbezett részében részben megváltoztatva, az alperes marasztalásának összegét 4.500.000 forintra és kamataira emelte fel, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a nem vagyoni kárigény elbírálása során teljes körűen számba vette a felperest ért személyiségi jogi sérelmeket, és röviden utalt mindazokra a hátrányokra, amelyeket a nem vagyoni kártérítésnek kompenzálnia kell. Megítélése szerint azonban az elsőfokú bíróság nem tulajdonított kellő jelentőséget a felperes által elszenvedett hátrányok súlyosságának. Értékelte, hogy a műtét átélése a felperesnek jelentős fizikai megterhelést jelentett, a műtét utáni lábadozása is fájdalommal járt, fájdalmai a műtéti terület gyógyulása után sem szűntek meg, újabb fájdalmak is kialakultak az emlők súlykülönbségéből fakadó tartási hiba miatt, ami gerinc-, illetve deréktáji fájdalmakat idézett elő. A legsúlyosabb hátránynak azonban azt a lelki traumát tekintette, amit a felperes számára külsejének megváltozása idézett elő, mert a műtét óta életvitelét is az a cél határozza meg, hogy eltakarja az emlők közötti méretbeli eltérést, és emiatt zárkózottá, emberkerülővé vált, hangulati nyomottsága állandósult, mindezt pedig súlyosbítja az az érzés, hogy elvesztette nőiességét, ezért reménytelennek látja az újabb párkapcsolat kialakításának lehetőségét. Megítélése szerint a korrekciós műtét sem nyújtana megoldást a felperes valamennyi problémájára, csak a két emlő közötti méret- és súlyeltérést küszöbölné ki. Mindezek mérlegelésével a nem vagyoni kártérítés összegének felemeléséről döntött. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amely a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A másodfokú bíróság által megsértett jogszabályként a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(3)bekezdését, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §
(4)bekezdését jelölte meg. Hivatkozása szerint a bizonyítás adatai nem igazolták a felperesen végrehajtott műtét elkerülhetőségét, vagy azt, hogy az elmulasztott vizsgálat a malignitást kizárta volna. Utalt rá, hogy a felperesnek nem kell szükségképpen viselnie kialakult állapotát, mert az műtéttel is korrigálható, és vannak olyan gyógyászati segédeszközök, külső szilikonprotézisek, amelyek viselésével a műtét esztétikai következményei kívülállók számára nem felismerhetők. Nem tudta értelmezni a másodfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a felperes életvitelét a műtét óta az esztétikai következmények elleplezése határozza meg, mert a helyreállítás műtéti úton megtörténhet, ami nem jelent a megelőzővel azonos testi-lelki megterhelést. tulajdonított annak, hogy a hátrányok mérsékelhetők. Jelentőséget [10] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a Pp. 271. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálatnak helye sincs az ügyben, mert a vitatott érték 2.500.000 forint, a jogszabályi minimum alatti, az elsőfokú ítélet megállapító része pedig fellebbezés hiányában részjogerőre emelkedett, nem tárgya a felülvizsgálati eljárásnak. Érdemben arra hivatkozott, hogy a felülvizsgálati eljárásban nincs helye a bizonyítékok felülmérlegelésének, a másodfokú bíróság pedig jogszabálysértés nélkül hozott megalapozott ítéletet. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [12] Téves a felperesnek az az álláspontja, hogy a felülvizsgálati kérelem az érdemi vizsgálatra alkalmatlan volt. A Pp. 271. §
(2)bekezdése alapján az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a sérelemdíj iránti perekre. A Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény 2:
- §-ával szabályozott sérelemdíj a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény
- §
(4)bekezdésével szabályozott nem vagyoni kárpótlást váltotta fel. A Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
- évi CLXXVII. törvény
- §
(1)bekezdése alapján pedig a
- évi V. törvény személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó rendelkezéseit a
- március 15-i hatálybelépését követően történt jogsértésekre kell alkalmazni. A Pp.
- §
(2)bekezdésének a perbeli jogsértés időpontjában hatályos szövege az értékhatártól függő kizárás alól a nem vagyoni kártérítés iránt indított pereket vette ki. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet érdemben, a felülvizsgálati kérelemben a Pp. 272. §
(2)bekezdésének megfelelően megjelölt jogszabálysértések tekintetében bírálta felül. [13] Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezése hiányában az alperes a Pp. 271. §
(1)bekezdés b) pontjának korlátozó rendelkezése folytán a felülvizsgálati eljárásban már nem vitathatja a felperesen végrehajtott műtét elkerülhetőségének, vagy a malignitás műtét előtti kizárhatóságának a bizonyítatlanságát, ugyanis a fellebbezési kérelem korlátaira figyelemmel a másodfokú bíróság döntése is csak a nem vagyoni kártérítés összegszerűségére terjedt ki. [14] A Kúria nem osztja az alperesnek azt az korrekciós műtét elvégzésével a felperes álláspontját, hogy által elszenvedett hátrányok mérsékelhetők, mert a felperes által elszenvedett hátrány bal mellének orvosi indikáció nélküli megcsonkítása, ami nem mérséklődik azzal, ha a jobb mellén is hasonló jellegű csonkolást végeznek. Ezáltal legfeljebb az elszenvedett hátránynak azok a következményei mérséklődhetnek, amely az esztétikai aránytalanság kívülállók számára is nyilvánvaló felismerhetőségével, illetőleg a súlybeli eltérésnek a testtartásra gyakorolt hatásával jellemezhetők. A felperesnek akkor is szükségképpen viselnie kell a kialakult állapotát, ha ez a korrekciós műtét megtörténik, vagy szilikon protézis, illetve egyéb gyógyászati segédeszközök alkalmazására kerül sor, mert az eltávolított testszövetek helyreállítása ilyen módon részlegesen sem történhet meg, és a műtét esztétikai következményei ez esetben is fennállnak, legfeljebb ruházkodással a felperest közelebbről nem ismerők előtt leplezhetők. Ezt a körülményt a másodfokú bíróság is értékelte, utalva arra, hogy bár a felperes gondot fordít erre, önmagában ennek szükségessége is pszichés megterhelést jelent a számára. [15] A másodfokú bíróság felülvizsgálati kérelemmel támadott döntését mérlegelési jogkörben hozta. Az annak alapjául szolgáló ténymegállapításai nem iratellenesek, és nem a bizonyítékok okszerűtlen értékelésén alapulnak. A másodfokú bíróság érdemi döntését a per összes körülményeinek mérlegelésével hozta meg. A jogerős ítélet nem sérti a Pp. 206. §
(3)bekezdését. A másodfokú bíróság által meghatározott összeg nem tekinthető eltúlzottnak, nem sérti a Ptk. 355. §
(4)bekezdését sem. [16] A fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [17] A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárás költségeinek viselésére az alperes köteles. A felperes jogi képviseletével felmerült munkadíjat a Kúria a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja,
(5)és
(6)bekezdése, valamint 4/A. §-a alkalmazásával határozta meg, a meghatározott összeg az általános forgalmi adót magába foglalja. A felülvizsgálati eljárás illetékét az alperes illetékmentességére tekintettel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. [18] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. §
(1)bekezdésének Budapest,
- május
- Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Döme Attila s.k. előadó bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM