← Magyarország

Bfv.189/2018/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Anyagi jogszabálysértés (a szabadságvesztés végrehajtásának törvénysértő felfüggesztése) miatt előterjesztett a felülvizsgálati indítvány, ha a szabadságvesztés végrehajtásának törvénysértő a felfüggesztése. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.189/2018/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
  2. május
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmények Terhelt: I. rendű Első fok: Győri Járásbíróság, B.376/2016/22., ítélet, tárgyalás,
  4. március 10., jogerő:
  5. március
  6. Az indítvány előterjesztője: Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt terhére Rendelkező rész A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Járásbíróság B.376/2016/
  7. számú ítéletét I. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatja meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztő, valamint a pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezést mellőzi, megállapítja, hogy az I. rendű terhelt többszörös visszaeső. Egyebekben a megtámadott határozatot I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 6.790 (hatezer-hétszázkilencven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Győri Járásbíróság a
  8. március 10-én kihirdetett B.376/2016/
  9. számú ítéletével I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki orgazdaság bűntettében [Btk.
  10. §

(1)bekezdés c) pont,
(3)bekezdés a) pont], egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk. 347. §
(1)bekezdés b) pont] és bűnpártolás bűntettében [Btk. 282. §
(1)bekezdés c) pont,
(2)bekezdés]. Ezért őt, mint visszaesőt halmazati büntetésül - 1 évi tartamú börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, és megállapította, hogy a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Végrehajtása elrendelése esetére úgy rendelkezett, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés háromnegyed részének kiállása után bocsátható feltételes szabadságra. Fellebbezés hiányában az elsőfokú ítélet 2017. március 13. napján jogerőre emelkedett. II. [3] [4] [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség Bfel.829/2017/1-I. szám alatt, a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjára alapítva I. rendű terhelt terhére terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős ítélet megváltoztatását, a többszörös visszaeső terhelttel szemben a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát kezdeményezte. Indokául arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróság annak figyelmen kívül hagyásával alkalmazott jogerősen felfüggesztett szabadságvesztést, hogy az I. rendű terhelt cselekményeit többszörös visszaesőként követte el, így a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére a Btk. 86. §
(1)bekezdésébe ütköző módon, a törvényben foglalt kizáró ok ellenére került sor. A Legfőbb Ügyészség a BF.1305/2017/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - helyes indokainál fogva - változtatás nélkül fenntartotta. Indítványozta, hogy a Kúria nyilvános ülésen eljárva a Be.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja alapján változtassa meg a jogerős ítéletet és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot. III. [6] [7] [8] A Kúria a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §
(1)bekezdés második fordulata szerint nyilvános ülésen bírálta el. A nyilvános ülésen a Legfőbb Ügyészség képviselője az indítványt változatlan tartalommal tartotta fenn. A terhelt védője felszólalásában elsődlegesen a határozat hatályában fenntartását, másodlagosan a rövidített indokolással ellátott ítélet hatályon kívül helyezését és a bűnösségi körülmények tisztázása végett az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. IV. [9] A terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány alapos. [10] A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont harmadik fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. [11] Az elsőfokú bíróság
  1. március 10-én hozta meg határozatát, a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség a felülvizsgálati indítványt
  2. szeptember 8-án nyújtotta be, így a felülvizsgálati indítvány terhelt terhére való előterjesztésének a Be.
  3. §
(1)bekezdésében meghatározott időbeli feltétele adott, az indítvány joghatályos. [12] A bíróság jogerős ítéletében elbírált cselekményeit I. rendű terhelt
  1. április
  2. és
  3. május
  4. napjai között követte el. [13] A jogerős ítélet a korábbi elítélések között rögzíti a Győri Városi Bíróság B.1359/2009/
  5. számú,
  6. november 25-én jogerős ítéletét, amellyel csalás bűntette miatt I. rendű terheltet többszörös visszaesőként 6 hónapi börtönre és 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést a terhelt
  7. május
  8. napján állotta ki. [14] A Btk.
  9. §
(1)bekezdés
  1. pontja értelmében visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el; míg a törvényhely b) pontja alapján többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el. [15] A többszörös visszaesői minőség megállapítása szempontjából jelentős időszak a korábbi, szándékos bűncselekmény miatt, visszaesőkénti jogerős végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés időpontjával kezdődik, és vagy a büntetés kitöltésétől, vagy a büntetés végrehajthatósága megszűnésétől további három évig tart. Ezen időszak alatt elkövetett szándékos bűncselekmény esetén a többszörös visszaesői minőség megállapítandó. [16] I. rendű terhelt elítélései alapján a többszörös visszaesői minőség megállapításának feltételei adottak voltak. Ennek ellenére az eljárt bíróság őt visszaesőnek tekintette és felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte [Btk.
  2. §
(1)bekezdés] kimondva, hogy a próbaidő alatt pártfogó felügyelet [Btk. 69. §
(2)bekezdés b) pont második fordulat] alatt áll. [17] A Btk. 86. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel a többszörös visszaesővel szemben. [18] A büntetés végrehajtásának felfüggesztése tehát az említett törvényi rendelkezés ellenében történt, így a törvénynek megfelelő határozat az előbbi rendelkezés megváltoztatását jelenti. [19] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal támadott részében a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja szerint megváltoztatta, a törvénynek megfelelő határozatot hozott, és a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére, és ezzel összefüggésben, értelemszerűen a pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezést a Btk. 86. §
(1)bekezdés a) pontjára tekintettel mellőzte. [20] Egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a szerint hatályában fenntartotta, és a Be. 429. §
(1)bekezdés második mondata alapján rendelkezett a felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. V. [21] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [22] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
  1. e)vagy
  2. g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.