← Magyarország

Bfv.460/2018/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/

  1. (XII.28.) Kormányrendelet
  2. mellékletében a robbanómotorral ellátott kerékpár, mint járműfajta nem szerepel, ekként ennek vezetése vezetői engedélyhez nem kötött, ezért az ilyen járművek vezetésétől való eltiltásra nem kerülhet sor. A másodfokú bíróság indokolásából egyértelműen megállapítható, hogy a terheltet a bíróság a terheltet a jogszerűen kimondható közúti járművezetéstől nem akarta eltiltani. Miután ez a döntés mérlegelésén alapul, ennek felülmérlegelését a felülvizsgálati eljárás nem teszi lehetővé, kizárólag a törvénysértő helyzet kiküszöbölésével orvosolható a törvénysértő rendelkezés. Kúria í t é l e t Az ügy száma: Bfv.II.460/2018/
  3. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró . Gimesi Ágnes bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
  4. június
  5. Az ügy tárgya: járművezetés ittas állapotban vétsége Terhelt(ek): ... terhelt Elsőfok: Nyíregyházi Járásbíróság,
  6. május 31., nyilvános tárgyalás, 32.B.716/2017/
  7. számú ítélet Másodfok: Nyíregyházi Törvényszék,
  8. december 14., nyilvános ülés, 1.Bf.536/2017/
  9. számú ítélet Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A járművezetés ittas állapotban vétsége miatt ... terhelt ellen folyamatban volt büntető ügyben a ... Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Járásbíróság 32.B.716/2017/
  10. számú ítéletét, illetőleg a Nyíregyházi Törvényszék 1.Bf.536/2017/
  11. számú ítéletét megváltoztatja: a kiszabott pénzbüntetés érintetlenül hagyása mellett mellőzi a robbanómotorral ellátott kerékpár vezetésétől eltiltást. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 10.000 (azaz tízezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Nyíregyházi Járásbíróság a
  12. május 31-én meghozott és kihirdetett 32.B.716/2017/
  13. számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk.
  14. §

(1)bekezdés]. Ezért őt 80 napi tétel 1.000 forint napi tétel összegű - pénzbüntetésre ítélte. [2] Az így kiszabott mindösszesen 80.000 forint pénzbüntetés megfizetésére 4 havi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett egyúttal a kiszabott pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [3] „A" kategóriában 2 hónap időtartamra eltiltotta a közúti járművezetéstől, amelybe beszámította a
  1. április 21-től az elsőfokú ítélet kihirdetéséig eltelt időt. Kötelezte a terheltet 32.096 forint bűnügyi költség megfizetésére. [4] Az ítélet ellen az ügyész a terhelt terhére a büntetés súlyosítása, a pénzbüntetés napi tétel számának felemelése végett, valamint kategóriára történő korlátozás nélkül hosszabb tartamú közúti járművezetéstől eltiltás kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. A terhelt és védője az elsőfokú bíróság ítéletét tudomásul vette. [5] A Nyíregyházi Törvényszék a
  2. december 14-én tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 1.Bf.536/2017/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: mellőzte a közúti járművezetéstől eltiltás büntetést. Ehelyett a terheltet 4 hónap időtartamra eltiltotta a robbanómotorral ellátott kerékpárok vezetésétől. [6] Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [7] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint ... terhelt
  4. évtől rendelkezik „A", „M" és „K",
  5. évtől „B", „Mgv", „T" és „F" kategóriákra érvényes gépjárművezetői engedéllyel, büntetőpontja nincs. [8]
  6. április
  7. napján meg nem határozható mennyiségű és minőségű szeszes italt fogyasztott el, majd 13 óra előtt város 1-ből város 2-re indult a tulajdonában lévő robbanómotorral ellátott ... típusú kerékpárral gépi üzemmódban. [9] Amikor város 2-be ért, 13 óra körüli időben a utca 1-en a utca 2 irányába közlekedett a utca 3 felől a gyalogosok és kerékpárosok részére kijelölt útszakaszon. [10] Amikor az utca 2 kereszteződését kb. 133 méterre megközelítette, figyelmetlensége miatt kerékpárja első kerekével ráhajtott a gyalog és kerékpárút közötti szintkülönbségre, azonban ittassága miatt a gépjármű felett az uralmát elveszítette, ezért felborult. [11] A helyszínre érkezett rendőrjárőrök a terheltet igazoltatták és ittasságát észlelve LION 500 típusú alkohol tesztet alkalmaztak, amelynek az eredménye 13 óra 40 perckor 0,78 mg/l volt. Emiatt az intézkedő rendőrök vér és vizelet mintavétel céljából a terheltet a ... Kórházba előállították. [12] A terhelt vérében 14 óra 38 perckor 1,36 gr/l ezrelék alkohol volt, ami enyhe fokú ittas állapotot eredményezett. [13] A terhelt ... számú vezetői engedélyét az intézkedő rendőrjárőr a helyszínen a ... számú igazolás ellenében elvette. [14] A terhelt cselekményével megszegte a KRESZ
  8. §
(1)bekezdés c) pontjában írt szabályt. [15] A terhelt a balesetben sérülést szenvedett. A bal szemöldökén 1 cm repesztett seb, illetőleg a bal arc-félen horzsolt seb keletkezett, amelyek 8 napon belül gyógyultak. [16] A robbanómotorral ellátott ... típusú kerékpár vezetése vezetői engedélyhez nem kötött. [17] A terhelt műszaki hibára nem hivatkozott, felelősségét elismerte. [18] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet tényállását irányadónak tekintette. Ítéletének indokolásában megállapította ugyanakkor, hogy a Btk.
  1. §-ában rögzített „hatályos szabályozás szerint a járművezetéstől eltiltás alkalmazásának nem előfeltétele, tehát az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegéséhez elégséges a járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetése. A törvény ezen rendelkezése pedig nem tesz különbséget engedélyhez kötött, vagy nem kötött járművezetés között." [19] „A kifejtettekből következik, hogy mivel a terhelt robbanómotorral ellátott, tehát gépi meghajtású járművet vezetett, a járművezetéstől eltiltásnak helye van." [20] „Miután különös méltánylást érdemlő körülményre az eljárás során nem merült fel adat, a törvényszék a törvény által biztosított e kivételre nem lehetett tekintettel." [21] Ezzel indokolta a törvényszék azt a döntését, hogy a pénzbüntetés érintetlenül hagyása mellett a teljes körű közúti járművezetéstől eltiltást, illetve az „A" kategóriájú járművektől történő eltiltást nem találta alaposnak, ezért az elsőfokú bíróság ezen utóbbi, valamint a beszámításról szóló rendelkezést mellőzte, és a terheltet 4 hónapra a robbanómotorral ellátott kerékpárok vezetésétől eltiltotta. II.
  2. [22] Az ügyben meghozott jogerős ítélet ellen a ... Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt BF.230/
  3. szám alatt ... terhelt terhére, a Be.
  4. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt okból, a Btk. 55. §
(3)bekezdésében írt anyagi jogi szabály megsértése miatt. [23] Álláspontja szerint a törvényszék a Btk. 55. §
(3)bekezdésében írt anyagi jogi szabályt tévesen értelmezte, és ezért törvénysértően szabott ki a terhelttel szemben robbanómotorral ellátott kerékpárok vezetésétől eltiltást. [24] A Btk. 55. §
(3)bekezdése értelmében a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat. Ebből pedig az következik, hogy amennyiben a bíróság a terheltet nem egységesen a légi, vasúti, vízi vagy közúti járművek vezetésétől tiltja el, akkor az eltiltásnak valamely meghatározott kategóriába tartozó jármű(vek)re kell vonatkoznia. [25] A felülvizsgálati indítványt benyújtó főügyészség hivatkozott a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011.(XII.28.) Kormányrendelet
  1. mellékletére, amely meghatározza azokat a járműkategóriákat, illetőleg a kategóriákon belül az egyes járműfajtákat, amelyek vezetése engedélyhez kötött. [26] Ezen mellékletben a robbanómotorral ellátott kerékpár, mint járműfajta nem szerepel, ezért annak vezetéséhez vezetői engedély sem szükséges. Ennél fogva a járművezetéstől eltiltás egyéb törvényi feltételeinek fennállása esetén sem kerülhet sor az ilyen járművek vezetésétől való eltiltásra. A tekintetben ugyanis az új szabályozás sem hozott változást, hogy a járművezetéstől eltiltás kizárólag engedélyhez kötött jármű vezetésére vonatkozhat. [27] A másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék törvénysértő büntetést szabott ki, amikor a terheltet a robbanómotorral ellátott kerékpárok vezetésétől eltiltotta, ezért a ... Főügyészség az ítélet megváltoztatását, és a pénzbüntetés mellett a terhelt közúti járművek vezetésétől eltiltását indítványozta.
  2. [28] A Legfőbb Ügyészség a BF.376/
  3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt helyes indokainál fogva fenntartotta. [29] Azt indítványozta, hogy a Kúria a Nyíregyházi Törvényszék megtámadott határozatát változtassa meg akként, hogy a terheltet a pénzbüntetés érintetlenül hagyása mellett tiltsa el a közúti járművezetéstől.
  4. [30] A Kúria a Be.
  5. §
(1)bekezdése és a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt és az átiratában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta. [31] ... terhelt védője a felszólalásában azt adta elő, hogy amennyiben a terhelt robbanómotoros kerékpárt hajtott, akkor valamennyi közúti jármű vezetésétől nem lehet őt eltiltani. III. [32] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt, a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott okból, valamint a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében hivatalból [Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdés] vizsgálta felül. [33] Ennek során az ügyész által ... terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítványt az indítványban foglaltaktól részben eltérően - az alábbi indokból - a terhelt javára találta alaposnak. 1. [34] A felülvizsgálati indítvány irányához igazodóan a Kúria abból indult ki, hogy a Be. 418. §
(1)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. A felülvizsgálat alapját képező büntető ügyben hozott ügydöntő határozat a másodfokú bíróságként eljárt Nyíregyházi Törvényszék
  1. december 14-én tartott nyilvános ülésén emelkedett jogerőre, amelyen az ügyész nem vett részt. A ... Főügyészséggel kézbesítés útján közölt jogerős másodfokú határozat átvételét igazoló tértivevény a bírósági iratok között nem található meg. A ... Főügyészség által ... terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány
  2. március 13-án - tehát a fenti hat hónapos határidőn belül - érkezett a Nyíregyházi Járásbírósághoz. [35] A Be.
  3. §
(1)bekezdése kötelező erővel írja elő, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. E tényálláshoz tehát a Kúria is kötve van. Azt, hogy valamely ügyben a terhelt elítélésére törvénysértően került-e sor, felülvizsgálati eljárásban a Kúria is kizárólag az ítéletben rögzített tények alapul vételével vizsgálhatja. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés].
  1. [36] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja alapján akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Az ügyész erre a felülvizsgálati okra hivatkozott, amikor azt állította, hogy a Nyíregyház Törvényszék a Btk. 55. §
(3)bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével tiltotta el a terheltet a robbanómotorral ellátott kerékpárok vezetésétől. [37] A Kúria az ügyészség felülvizsgálati indítványával egyetértett. Azt állapította meg, hogy a másodfokú bíróságként eljárt Nyíregyházi Törvényszék a Btk. 55. §
(3)bekezdésében írt anyag jogi szabályt tévesen értelmezte, és ezért törvénysértő büntetést szabott ki a terhelttel szemben, amikor a robbanómotoros kerékpárok vezetésétől eltiltotta. [38] A ... Főügyészség helyesen mutatott rá felülvizsgálati indítványában arra, hogy a Btk. 55. §
(2)bekezdésének értelmezése körében tapasztalható ítélkezési bizonytalanságot a Kúria a Bfv.II.1223/2014/
  1. számú, illetve a Bfv.II.950/2017/
  2. számú döntésével feloldotta. E körben azóta a bíróságok ítélkezési gyakorlata egységes és következetes. [39] A Btk.
  3. §-a szerint:
(1)A járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki
  1. a)az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt vagy
  2. b)bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.
(2)A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.
(3)A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat. [40] A járművezetéstől eltiltás feltételeit illetően megállapítható, hogy a Btk. 55. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott járművezetéstől eltiltás előfeltételei áttételesek. Ebben az esetben a felülvizsgálati indítványban helytállóan idézett 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet és az 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) rendelkezései [4. §
(1)bekezdés c) pont] kapcsolják a járművezetéstől eltiltást az alapul fekvő bűncselekményhez. [41] Ettől eltérően a Btk. 55. §
(2)bekezdése esetében az alapul fekvő bűncselekmény és a szankció között maga a Btk. teremt kapcsolatot, amikor kimondja, hogy az ittas állapotban elkövetett járművezetés bűncselekménye esetében a járművezetéstől eltiltás kiszabása kötelező, és az csak különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. [42] A Btk. 55. §
(2)bekezdése alapján kiszabandó járművezetéstől eltiltás önálló értelmezése mellett fel sem merülhet az
(1)bekezdés szerinti járművezetéstől eltiltás előfeltételeinek ezen esetkörre vetítése. E szabályozásból az következik, hogy a járművezetéstől eltiltás kiszabásának ebben az esetkörben nem előfeltétele az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegése, elégséges a járművezetés ittas állapotban bűncselekményének az elkövetése. [43] A jogszabályszerkesztés alapvető elveire, a rendszertani és módszertani megközelítés követelményére figyelemmel sem volna magyarázható, hogy amennyiben a Btk. 55. §
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásához előírt jogszabályi feltétel (az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegése) már a járművezetéstől eltiltásnak az 55. §
(1)bekezdés b) pontjában előírt esetkörében sem feltétele a büntetés kiszabásának, akkor miért vonatkozna egy annál is „későbbi" a
(2)bekezdésben szabályozott esetkörére. [44] A kifejtettekből az következik, hogy az engedélyhez nem kötött járművezetés körében elkövetett járművezetés ittas állapotban bűncselekmény miatt járművezetéstől eltiltásnak helye van. Ha viszont a bűncselekmény az ilyen engedélyhez nem kötött jármű vezetése során egyéb közlekedési szabályok megszegése folytán valósul meg, akkor viszont a Btk. 55. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás kiszabásának nincs helye.
  1. [45] Mindezek előrebocsátását követően jelen ügyben a Kúria a következőket állapította meg: [46] Maradéktalanul egyetértett az ügyész felülvizsgálati indítványával abban, hogy a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
  2. (XII.28.) Kormányrendelet
  3. mellékletében amely a kormányrendelet
  4. §
(1)bekezdése alapján az engedélyhez kötött nemzetközi és nemzeti járműkategóriákat határozza meg - a robbanómotorral (vagy villanymotorral) ellátott kerékpár, mint járműfajta nem szerepel. Erre tekintettel az ilyen jármű közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton történő vezetéséhez vezetői engedélyhez nem szükséges, ezért az ilyen járművek vezetésétől való eltiltásra nem kerülhet - és a felülvizsgálattal érintett ügyben sem kerülhetett volna - sor. [47] Az irányadó tényállásból az is megállapítható, hogy a terhelt a vezetői engedélyhez nem kötött jármű ittas vezetésével bűncselekményt követett el, a járművezetés ittas állapotban vétségét [Btk. 236. §
(1)bekezdés]. [48] A főszabályt a Btk. 55. §
(2)bekezdése határozza meg, amikor kimondja, hogy a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki a járművezetés ittas állapotban vagy a járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követi el. A főszabály alkalmazása - vagyis a járművezetéstől eltiltás kötelező kiszabása csak különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. [49] A Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság annak megállapítása mellett, hogy különös méltánylást érdemlő körülményre az eljárás során nem merült fel adat, indokolásában azt fejtette ki, hogy a törvény által biztosított e kivételre tehát nem lehetett tekintettel. [50] Ezzel együtt, ezt követően azt is megállapította, hogy jelen ügyben a terhelttel szemben „a teljes körű közúti járművezetéstől eltiltást, illetve az »A« kategóriájú járművektől történő eltiltást sem találta alaposnak, ezért az elsőfokú bíróság ezen utóbbi, valamint a beszámításról szóló rendelkezését mellőzte" (másodfokú ítélet 4. oldal 2. bekezdés). [51] A törvényszék indokolásából tehát egyértelműen megállapítható, hogy a terheltet a Büntető Törvénykönyvben szabályozott (tehát jogszerűen kiszabható) közúti járművezetéstől nem kívánta eltiltani, ezt a döntését közvetíti a másodfokú ítélet idézett indokolása. 4. [52] A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozatának a felülvizsgálatára akkor kerülhet sor, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki [vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel, de ez a jelen esetben közömbös]. [53] Az ügyész a felülvizsgálati indítványában anyagi jogi törvénysértésként arra hivatkozott, hogy a Btk. 55. §
(3)bekezdése értelmében a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat. Ebből pedig az következik, hogy amennyiben a bíróság a terheltet nem egységesen a légi, vasúti, vízi vagy közúti járművek vezetésétől tiltja el, akkor az eltiltásnak valamely meghatározott kategóriába tartozó jármű(vek)re kell vonatkoznia. [54] A járművezetéstől eltiltás kizárólag engedélyhez kötött jármű vezetésére vonatkozhat. A robbanómotorral ellátott kerékpár, mint járműfajta nem szerepel az engedélyköteles járművek között, ezért annak vezetéséhez vezetői engedély sem szükséges. Ennél fogva a járművezetéstől eltiltás egyéb törvényi feltételeinek fennállása esetén sem kerülhet sor az ilyen járművek vezetésétől való eltiltásra. [55] Ezt a felülvizsgálati indítványt tehát a Kúria alaposnak találta. 5. [56] Ugyanakkor az ügyészség azt nem sérelmezte anyagi jogszabálysértésként, hogy a bíróság megszegte a Btk. 55. §
(2)bekezdés 2. mondatában foglalt azt a rendelkezést, mely szerint különös méltánylást érdemlő esetben a
(2)bekezdésben előírt járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető. [57] A másodfokú bíróság határozata nem hagy kétséget a felől, hogy a bíróság mérlegelés alapján hozta meg azt a döntését, hogy a terhelt eltiltása a robbanómotorral ellátott kerékpár vezetésétől szükséges, de semmilyen más jármű vezetésétől nem szükséges. [58] Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont második fordulatának alkalmazása során a kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és eshet felülvizsgálat alá, ha az - a minősítésen túl - a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve volna a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264.II.). Egyébként amennyiben a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs - a büntetés önálló vizsgálatára az 1998. évi XIX. törvény 416. §
(1)bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). [59] Mivel a másodfokú bíróság döntése mérlegelésen alapul és nem abszolút törvénysértő, ezért e döntés felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban a Kúriának nincs törvényes lehetősége. Kizárólag a törvénysértő büntetés kiküszöbölésére volt lehetősége a Kúriának a törvénysértő rendelkezés mellőzésével. Ezt meghaladóan az ügyész indítványa a törvényben kizárt indítvány. [60] Mindezekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és - a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontjának alkalmazásával maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A megtámadott határozatot megváltoztatta, és a kiszabott pénzbüntetés érintetlenül hagyása mellett mellőzte a terhelt eltiltását a robbanómotorral ellátott kerékpár vezetésétől. [61] Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. [62] Megjegyzi a Kúria, hogy a bűncselekmény bírósági határozatban történő megnevezéséről rendelkező 61/
  1. BK vélemény
  2. pontja értelmében a bűncselekményt a bíróság ügydöntő határozatának rendelkező részében a
  3. évi C. törvény Különös Része szerinti alcímével kell megnevezni. Ekként jelen ügyben a megállapított bűncselekmény helyes megnevezése: járművezetés ittas állapotban vétsége. [63] A Kúria a Be.
  4. §-a alapján megállapította, hogy a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. [64] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
  5. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
  1. e)vagy
  2. g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.