Bhar.23/2018/3 – Pécsi Ítélőtábla

(1)bekezdésében meghatározott, a

(2)bekezdés

1. b)pontjának
2. bc)alpontjára figyelemmel a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.500 forintban állapította meg. A bíróság a kiszabott 150.000 forint pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett, kötelezte a vádlottat, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül kártérítés címén fizessen meg a kft1 magánfélnek 850.000 forintot, ennek

1. január
2. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát és az államnak 51.000 forint eljárási illetéket. Ezt meghaladóan a magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. A vádlott vonatkozásában zár alá vett, és a kft1-ben fennálló 50%-os üzletrészt a vádlottal szembeni pénzbüntetés, polgári jogi igény és bűnügyi költség fedezetére visszatartotta, rendelkezett a bűnjelekről és részben a vádlottat, részben a kft1 pótmagánvádlót kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére. A bíróság a vádlottat az ellene emelt a Btk. 376.§

(1)bekezdésében meghatározott és a

(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének vádja alól felmentette. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a pótmagánvádló a felmentő rendelkezést is támadva a vádlott terhére hűtlen kezelés bűntettében való bűnösség megállapítása, a sikkasztás bűncselekményével összefüggésben súlyosabb jogi minősítés és a büntetés súlyosítása, a vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. A kölcsönösen bejelentett jogorvoslati kérelmek folytán eljáró Szekszárdi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a

1. évi május hó
2. napján kelt 8.Bf.202/2017/
3. számú végzésében a Bonyhádi Járásbíróság B.3/2016/
4. számú ítéletét a folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette kapcsán hatályon kívül helyezte és e vonatkozásban az eljárást megszüntette. A polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, a büntetés kiszabására, a részletfizetés engedélyezésére, a pénzbüntetés átváltoztatására, valamint a vádlott kártérítési kötelezettségére, továbbá az illetékfizetésre vonatkozó rendelkezéseket mellőzte. Rendelkezett arról, hogy a vádlott kft1-ben fennálló 50%-os üzletrészére elrendelt zár alá vételt az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hatvan nap elteltével feloldja, amennyiben az ügyész vagy a magánfél ez idő alatt nem igazolja, hogy polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta azzal, hogy az eljárás során mindösszesen felmerült 1.159.527 forint bűnügyi költségből 1.092.139 forint megfizetésére a pótmagánvádló köteles, míg a fennmaradó 67.388 forint bűnügyi költséget az állam viseli. A másodfokú bíróság határozata ellen a pótmagánvádló jelentett be fellebbezést a vádlott felmentése és az eljárás megszüntetése miatt, büntetőjogi felelősségének folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében és folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében történő megállapítása és súlyosabb büntetés kiszabása érdekében. -------------------------Perbeszédében a pótmagánvádló jogi képviselője a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére is indítványt tett, míg a vádlott védője a másodfokú bíróság határozatának helybenhagyását kérte. A harmadfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott másodfokú határozatot - a büntetőeljárásról szóló
5. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 618.§

(1)bekezdése alapján - az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül, abból a szempontból is, hogy az eljárási szabályokat az első-, illetve a másodfokú eljárásban megtartották-e, illetve a másodfokú ítélet megalapozott-e. A felülbírálat terjedelme - a Be. 618.§

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontja értelmében korlátozott volt, miután az nem terjedt ki a folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének vádja alóli felmentő rendelkezésre. Az elsőfokú bíróság e körben hozott felmentő döntését ugyanis a másodfokú bíróság helybenhagyta. Ezért a harmadfokú eljárás tárgyát csak a sikkasztás bűntette kapcsán megállapított tények képezték. E körben az első- és másodfokú eljárás lefolytatása a perrendi előírások megtartásával történt meg, így az érdemi felülbírálatnak nem volt eljárásjogi akadálya. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által megalapozottnak ítélt tényállás mentesnek mutatkozott a Be. 592.§

(1)és

(2)bekezdésében írt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól: az felderített és hiánytalan, miközben iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést sem tartalmaz. Ezért az - figyelemmel a Be. 619.§

(1)bekezdésében írtakra - irányadó volt a harmadfokú eljárásban is. Amint arra a másodfokú bíróság hibátlan érveléssel rámutatott, a Btk. 2.§-ára figyelemmel, a vádlott esetében a cselekmény elkövetésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni. Az

1. évi IV. törvény 137.§
2. pontja értelmében üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Az irányadó tényállás szerint a pótmagánvádló által a sikkasztás bűntettével összefüggésben megjelölt elkövetési idő
3. szeptember
4. és
5. január
6. napja volt. A kialakult bíró gyakorlat szerint a két magatartással elkövetett cselekményt - egyéb feltételek hiányában - nem lehet rendszeres haszonszerzésre törekvésnek tekinteni. Az üzletszerűség hiánya miatt helyesen állapította meg tehát a másodfokú bíróság, hogy a vádlott terhére rótt sikkasztás bűntette nem minősülhet a Btk. 372.§

(1)és

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpontjára figyelemmel a

(4)bekezdés b) pontja szerint. A vádlottesetében az irányadó tényállás szerint - a Btk. időbeli hatályára vonatkozó rendelkezések figyelembevétele mellett - az 1978. évi IV. törvény

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntette a helyes minősítés. Ennek a cselekménynek a büntetési tételkeret felső határa pedig - amint arra a másodfokú bíróság helyesen rámutatott - 3 év. Következésképpen az 1978. évi IV. törvény 33.§

(1)bekezdés b) pontja alapján e magatartás büntethetősége a büntetőeljárás megindítását -

1. május
2. napját - megelőzően
3. január
4. napján elévült. Mindezeket a másodfokú bíróság helyesen ismerte fel, ezért törvényesen került sor a folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette vonatkozásában a Bonyhádi Járásbíróság B.3/2016/
5. számú ítéletének hatályon kívül helyezésére és az eljárás megszüntetésére. Tekintettel arra, hogy a másodfokú határozat egyéb rendelkezései is törvényesek voltak, ezért a harmadfokú bíróság a Be. 623.§-a alapján a másodfokú bíróság végzését helybenhagyta. Pécs,
6. szeptember
7. Dr. Tóth Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Bencze Beáta s.k. előadó bíró, Dr. Hudvágner András s.k. bíró A Szekszárdi Törvényszék 8.Bf.202/2017/
8. számú végzése a Pécsi Ítélőtábla Bhar.III.23/2018/
9. számú végzése folytán a
10. évi szeptember hó
11. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Dr. Tóth Sándor s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő