Pfv.21378/2017/8 – Kúria

(1),

1. LXXVIII. Tv.
2. §,
3. LXXVIII. Tv.
4. §,
5. LXXVIII. Tv.
6. §

(1)a),

1. LXXVIII. Tv.
2. §

(1),

1. LXXVIII. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.378/2017/

1. A tanács tagjai: dr. Molnár Ambrus a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia előadó bíró, dr. Madarász Anna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Gadus Ügyvédi Iroda ; ügyintéző dr. Gadus Csaba ügyvéd) Az I. rendű alperes: I.rendű alperes neve A II. rendű alperes: II.rendű alperes neve Az I. rendű alperes képviselője: pártfogó ügyvéd A per tárgya: lakás kiürítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Miskolci Törvényszék 3.Pf.20.010/2017/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Járásbíróság 18.P.22.006/2016/
3. Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. - Az I. rendű alperes pártfogó ügyvédjének díja az I. rendű alperes terhére esik. - A le nem rótt 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
4. február 15-én megkötött adásvételi szerződéssel az alperesek által lakottan vásárolta meg árverésen szám alatti házas ingatlant. A tulajdonjoga megszerzését követően pert indított az ingatlan birtokba adása iránt, de a bíróság elutasította a keresetét. Bérleti szerződés létrehozása és elmaradt használati díj megfizetése iránt előterjesztett újabb keresetének a Miskolci Járásbíróság a 15.P.21.407/2013/
5. számú jogerős ítéletével részben helyt adott és a 2010 [2] augusztusától 2013 áprilisáig terjedő időszakra - a perben kirendelt szakértő által megállapított havi 24.000 forint összegű használati díj figyelembe vételével - személyenként 384.000 forint elmaradt használati díj megfizetésére kötelezte az alpereseket, akik az ítéletben foglaltaknak nem tettek eleget. A Miskolci Járásbíróság a felperes által rendszeres használati díj megfizetése iránt indított perben
6. október
7. napján meghozott 15.P.21.538/2015/
8. számú ítéletével az alpereseket az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kezdődően minden hónap
9. napjáig terjedő esedékességgel személyenként 11.000 forint használati díj megfizetésére kötelezte. A II. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt Miskolci Törvényszék a
10. január 28-án meghozott 2.Pf.22.851/2015/
11. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta. Az alperesek a jogerős ítéletben megállapított rendszeres használati díjat nem fizették, ezért a felperes a
12. április 14-én kelt levelében - a következményekre történt figyelmeztetéssel fizetési felszólítást intézett hozzájuk. Az alperesek a felszólítás ellenére sem teljesítettek, ezért az alperesek által
13. április 28-án átvett levelében a felperes
14. május
15. napjára felmondta a lakáshasználati jogviszonyt és felhívta az alpereseket, hogy az ingatlant legkésőbb
16. június 1jén ingóságaiktól kiürített, kitakarított állapotban adják a birtokába. Az alperesek a felhívásnak nem tettek eleget. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] [5] A felperes a
17. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 5:
18. §-ára és 5:
19. §-ára, valamint az
20. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.)
21. §

(1)bekezdésére alapított keresetében arra kérte kötelezni az alpereseket, hogy adják a birtokába az ingatlant. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Előadták, hogy gondoskodtak az ingatlan állagmegóvásáról, komfortfokozatának emeléséről. A lakóépület sérült külső vakolatát kijavíttatták és 60.000 forintot költöttek a felperes tulajdonszerzését követően arra, hogy újra legyen áramszolgáltatás. A felpereshez intézett

1. április 29-i levélben jelezték, hogy a Miskolci Törvényszék 2.Pf.22.851/2015/
2. számú ítélete ellen felülvizsgálati kérelemmel éltek és a végrehajtás felfüggesztését is kérték. Közölték továbbá, hogy a Kúria határozatától függően fizetnek majd használati díjat, addig pedig a használati díj összegét a lakás komfortosítására, rendbetételére fordítják. Miután a Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította, az alperesek a keresettel szemben azzal védekeztek, hogy az elmaradt használati díj fedezi az ingatlanon általuk elvégzett állagmegóvó munkák költségét. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy a perrel érintett ingatlant ingóságaiktól kiürített állapotban 90 nap alatt adják át a felperesnek és fizessenek meg egyetemlegesen 12.700 forint perköltséget. Egyebekben akként rendelkezett, hogy a le nem rótt 21.000 forint illetéket, valamint a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Az indokolásban foglaltak szerint az eljárás során nem volt vitatott, hogy a bíróság jogerős ítéletében szabályozta: a lakáshasználat jogával rendelkező alperesek a felperes részére kötelesek használati díjat fizetni. A felperes a perben igazolta, hogy az alperesek nem tettek eleget e kötelezettségüknek. A felperes jogszerűen járt el, amikor az Ltv.
3. §

(1)bekezdése alapján az alpereseket írásban felszólította a teljesítésére, és mivel nem teljesítettek,

1. május
2. napjára felmondta a lakáshasználatot. A jogszerűen gyakorolt felmondás alapján az Ltv.
3. §

(1)bekezdése szerint az alperesek kötelesek az ingatlant kiüríteni és a felperesnek átadni. [8] Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, fellebbezett részét a Pp. 254. §

(3)bekezdésében foglaltakra tekintettel helyes indokai alapján helybenhagyta. Az I. rendű alperest 6.350 forint perköltség fizetésére kötelezte, míg a le nem rótt 15.000 forint illetéket és az I. rendű alperes pártfogó ügyvédjének díját az állam viseli. [9] Indokolásában a fellebbezéssel összefüggésben kiemelte, hogy az alperesek használati díj fizetési kötelezettségét a 2010 augusztusától 2013 áprilisáig terjedő időszakra havi és személyenkénti 12.000 forint összegben a Miskolci Járásbíróság 15.P.21.407/2011/

1. számú ítélete rögzítette,
2. január
3. napjától kezdődően pedig e bíróság 15.P.21.538/2015/
4. számú ítélete alapján személyenként havi 11.000 forint használati díj megfizetésére voltak kötelesek. A jelen per tárgya az volt, hogy a felperes jogszerűen mondta-e fel a lakáshasználati jogviszonyukat és ennek megfelelően jogszerűen kéri az ingatlan kiürítését. [10] A perbeli jogvitában a
5. évi CLXXVII. törvény (új Ptké.)
6. §

(1)bekezdése alapján az

1. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az Ltv. rendelkezéseit kellett alkalmazni. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes felmondása megfelelt az Ltv.
2. §

(1)bekezdésének és a jogszerű felmondás megszüntette az alperesek jogcímét a perbeli ingatlan használatára. [11] A kereset meghatározott cselekmény teljesítésére irányult, ezért az alpereseknek a perbeli ingatlanon végzett karbantartási munkáival összefüggő beszámítási kifogása, mint pénzfizetésre irányuló igény sem anyagi, sem eljárásjogi szempontból nem volt alkalmas beszámításra. A Ptk. 296. §

(1)bekezdése szerint a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be. A jelen esetben az egyneműség hiánya miatt az alpereseknek az elsőfokú eljárásban viszontkeresetet kellett volna előterjeszteniük, mivel ez az igényük a Pp. 147. §

(1)bekezdése alapján viszontkeresettel lett volna érvényesíthető. Az alperesek beszámítási igénye nem lehetett alapos azért sem, mert a villanyáram visszakötése és a vakolathiány kijavítása kapcsán az elsőfokú eljárásban konkrét tényelőadást nem tettek, bizonyítékot sem terjesztettek elő. A felperes részéről a karbantartási kötelezettség esetleges elmulasztása egyébként sem mentesíti a bérlőt a díjfizetési kötelezettség teljesítése alól. A felülvizsgálati kérelem [12] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. [13] Hivatkozása szerint, amikor a lakás árverésre került, összkomfortos volt, míg jelenleg az áramellátást a felperes megszüntette. A II. rendű alperessel együtt megvásárolták a villanyórát és a dobozát, csupán a felperes aláírása szükséges az áram visszakötéséhez. A felperest erre felhívta, továbbá felhívta arra is, hogy a vakolat több helyen leomlott, melyet saját pénzükön a II. rendű alperessel helyreállítottak, így kérték annak beszámítását a lakáshasználati díjba. A felhívásra a felperes nem válaszolt. [14] A felperes nem tett eleget az új Ptk. 6:332. §

(1)bekezdésén és 6:

1. §-án alapuló kötelezettségének, ezért a rendeltetésszerű használatot akadályozó hibák további súlyosbodását a II. rendű alperessel együtt ők akadályozták meg azzal, hogy új vakolattal pótolták a levált vakolatot, és megvásárolták a villanyáram bevezetéséhez szükséges órát és dobozt. Nem zárkóztak el a használati díj fizetésétől, csak le akarták vonni a fizetendő összegből a lakás rendbetételére fordított összegeket. Az erre vonatkozó levelet az elsőfokú eljárás során bizonyítékként becsatolták. A jövőben is vállalják a használati díj megfizetését. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A Pp.
2. §

(2)bekezdése a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértés esetén teszi lehetővé. Az I. rendű alperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést abban határozta meg, hogy a felmondást a bíróság annak ellenére jogszerűnek ítélte, hogy a pert megelőzően kérte beszámítani a lakáshasználati díjba a felperes helyett elvégzett munkálatokra és az áramszolgáltatás visszaállítására fordított költségeit [Pp. 272. §

(2)bekezdés]. A Kúria a Pp. 275. §

(2)bekezdésében foglaltakra tekintettel a jogerős ítéletet ebben a keretben vizsgálta felül és a felülvizsgálati kérelmet a következők miatt alaptalannak találta. [16] A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a peres felek 2010 óta fennálló jogviszonyára az új Ptké. 50. §

(1)bekezdése alapján a Ptk. és az Ltv. rendelkezései vonatkoznak. Az új Ptk. rendelkezéseit nem kellett alkalmazni, így a jogerős ítélet nem sértheti a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket. [17] A felperes lakott ingatlan tulajdonjogát szerezte meg olyan árverési vételáron, amelynek megállapítása a bentlakás értékcsökkentő hatásának figyelembe vételével történt, ezért az ingatlanban maradt volt tulajdonos I. rendű alperest a bérlővel azonos jogállás illette meg (BH2004. 364.). A bíróság jogerős ítéletével megállapította az árverés után fizetendő használati díj összegét (Ltv. 6. §), ezért a felperes gyakorolhatta a díj meg nem fizetésén alapuló felmondási jogot [Ltv. 24. §

(1)bekezdés a) pont]. [18] A perben nem volt vitás, hogy az I. rendű alperes a bíróság által megállapított használati díjat nem fizette, a felmondás közlésekor volt hátraléka. Az Ltv. speciális rendelkezéseket tartalmaz a bérlő bérfizetési kötelezettségéről, elmulasztásának jogkövetkezményéről és a kellékszavatosságról is, a jogszabályon alapuló bérbeszámítási jogot pedig nem ismeri. Az adott esetben a felek nem kötöttek a bérbeszámítást lehetővé tevő megállapodást, ezért az I. rendű alperes egyoldalú akaratelhatározással bérbeszámítás címén nem tarthatta vissza a használati díjat azon az alapon, hogy a felperest terhelő munkákat végeztetett el. A használati díj visszatartásával nem számíthatta be jogszerűen a díjba a felperes helyett elvégeztetett munkák ellenértékét, megtérítési igénye nem enyésztette el a díjhátralékot. A bérlő az Ltv. 11. §

(2)bekezdése alapján követelheti a bérbeadótól az igazolt költségének megtérítését, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, feltéve, hogy az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz. Az I. rendű alperes azonban a rendelkezésre álló peradatok szerint ilyen igényt a felmondó nyilatkozat hatályosulása [Ptk. 214. §

(1)bekezdés] előtt nem támasztott. A felmondást követően kelt levelében sem tett a fizetési kötelezettségét megszüntető nyilatkozatot, hiszen vitatta a tartozását és nem adott elő konkrét megtérítési követelést. [19] Az eljárt bíróságok mindezekre tekintettel jogszabálysértés nélkül állapították meg, hogy a felperes felmondása jogszerű volt, megszüntette a felek közötti használati jogviszonyt, ezért az I. rendű alperes köteles az ingatlant kiüríteni és a felperesnek átadni. [20] A jogerős ítélet az I. rendű alperes által hivatkozott okból nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [21] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre. A Kúria a pártfogó ügyvéd díjáról a Pp. 87. §

(2)bekezdése szerint határozott. Az I. rendű alperes teljes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az 1990. évi XCIII. törvény 74. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §-a alapján az állam viseli. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
3. §

(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. szeptember
2. . Molnár Ambrus s.k. a tanács elnöke, Dr. Magosi Szilvia s.k. előadó bíró, dr. Madarász Anna s.k. bíró