← Magyarország

Gf.30047/2018/13 – Szegedi Ítélőtábla

(Címer) SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.047/2018/

  1. szám A Szegedi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda neve (ügyintéző: ügyvéd neve, címe.) által képviselt Felperes neve, címe szám alatti székhelyű felperesnek - a Ügyvédi Iroda neve (ügyintéző: ügyvéd neve, címe.) által képviselt Alperes neve, címe szám alatti székhelyű alperes ellen szerződésből eredő követelés iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
  2. december
  3. napján kelt 11.G.40.019/2017/
  4. számú részítélete ellen az alperes által
  5. sorszámon előterjesztett fellebbezésre tekintettel lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő R É S Z Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1.000.000,- (Egymillió) forint másodfokú eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 2.500.000,- (Kettőmillióötszázezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletéhez kapcsolódóan az alábbi tényállást állapította meg: A felperes jogelőde, a B Takarékszövetkezet, mint hitelező és az alperes, mint kölcsönbevevő között .../2009/
  6. szerződésszámon
  7. június
  8. napján forint alapú kölcsönszerződés jött létre. A szerződés alapján a hitelező 80.000.000,- forint kölcsönt nyújtott az alperesnek. A kölcsön célja a (város neve), (ipartelep címe) szám alatti ingatlanon sportközpont létesítése, illetve az A Nyrt-től korábban felvett forgóeszköz hitel kiváltása volt. A szerződés
  9. pontja szerint a kölcsön futamideje kilenc év egy év türelmi idővel. Az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy megfizet minden naptári negyedév utolsó napján 2.500.000,forintot úgy, hogy a törlesztés kezdő időpontja
  10. szeptember
  11. napja, az utolsó törlesztési időpont
  12. június
  13. napja. A szerződés
  14. pontja alapján az adós kötelezettséget vállalt arra, hogy megfizet a kölcsön folyósításának napjától, annak teljes visszafizetéséig ügyleti kamatot, ami a folyósításkor a hatályos hirdetmény szerinti mindenkori prime rate, a szerződéskötéskor 14%. Kezelési költség a szerződéskötéskor 0% volt, rendelkezésre tartási jutalék a kölcsönnek az adós rendelkezésére tartott igénybe nem vett része után a hatályos hirdetmény szerint a szerződéskötéskor évi 1%. Egyszeri hitel előkészítési díj 0,3%, azaz 240.000,- forint, szerződéskötési díj 2×7.000,- forint. A szerződés
  15. pontja alapján az ügyleti kamat és rendelkezésre tartási jutalék naptári negyedévente utólag a hónap utolsó napján esedékes. A szerződés
  16. pontja alapján a takarékszövetkezet jogosult a hiteldíj mértékét - a jogszabályi rendelkezések, a jegybanki előírások, a forrásköltség és a pénzpiaci kamatok változásától függően egyoldalúan a kölcsön teljes visszafizetésének időtartama alatt megváltoztatni. A
  17. pont alapján a kamatváltozásról a takarékszövetkezet köteles az adóst haladéktalanul értesíteni. Amennyiben az adós az ügyleti kamat megváltozott mértékét nem fogadja el, úgy köteles az eredeti ügyleti kamattal teljes tartozását az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül visszafizetni. Ellenkező esetben a takarékszövetkezet az értesítésben meghatározott időponttól kezdődően a módosított mértékű ügyleti kamatot jogosult felszámítani. A szerződés
  18. pontja szabályozza a késedelmi kamat felszámításának módját és mértékét, ami a meg nem fizetett tőkeösszeg után az ügyleti kamaton felül évi 6%. Az adós a teljes induló hiteldíj bármely elemének fizetésére vonatkozó kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a késedelem időszakára a késedelmesen teljesített összeg után évi 6% késedelmi kamat megfizetésére köteles. A szerződés
  19. pontjában az adós tudomásul vette, amennyiben a szerződésből származó fizetési kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget a takarékszövetkezet részére a követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költség megfizetésére köteles. A szerződés 23/b. pontja rögzíti, hogy a felek egymás közötti kapcsolattartásuk során valamennyi értesítést és közlést írásban kell megküldeniük. Ennek módja lehet egyebek mellett ajánlott, vagy tértivevényes postai küldemény. Az adósnak küldött ajánlott küldemény az igazolt feladástól számított második munkanapon tekintendő kézbesítettnek. A kölcsönszerződés biztosítására a szerződő felek
  20. június
  21. napján jelzálogszerződést kötöttek 80.000.000,- forint és járulékai erejéig az alperes tulajdonát képező (ipartelep helyrajzi száma). hrsz. alatt nyilvántartott ipartelep megnevezésű, 1 hektár 9429 m² nagyságú, természetben (irányítószám) (város neve), (ipartelep címe) szám alatt található ingatlanra. A jelzálogszerződés
  22. pontja rögzíti, hogy jelzálog kiterjed a kölcsönszerződésből eredő tőketartozáson és járulékain túlmenően a követelés és a jelzálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is. A szerződő felek a kölcsöntartozás járulékainak tekintik a kölcsön - változó mértékű - ügyleti kamatát és rendelkezésre tartási, valamint folyósítási jutalékát, amely a kölcsön összegének és a rendelkezésre tartott összegnek éves százalékában, míg folyósítási jutalék esetében a folyósított összeg százalékában került meghatározásra (a továbbiakban együtt: hiteldíj), továbbá a kölcsön összegének, vagy a hiteldíjnak késedelmes törlesztése esetén a kölcsön összege után az ügyleti kamaton felül felszámított évi 6% késedelmi kamatot és a hiteldíj után felszámított évi 6% késedelmi kamatot. A teljes induló hiteldíj bármely elemének fizetésére vonatkozó kötelezettség késedelmes teljesítése esetén az adós a késedelem időtartamára, a késedelmesen teljesített összeg után 6% késedelmi kamat megfizetésére köteles. A jelzálogszerződés
  23. pontja rögzíti, hogy ha az alapul szolgáló kölcsönszerződés adósa a lejáratkor nem teljesít a jelzálogjogosult a jelzálogjoggal terhelt ingatlanból a fenti követelését bírósági végrehajtás útján, vagy a Ptk.
  24. § 1-
  25. pontjaiban foglaltak szerint elégítheti ki. A (város neve) III. kerület, belterület (ipartelep helyrajzi száma). hrsz. alatt felvett, (irányítószám) (város neve) III. kerület, (ipartelep címe) szám alatti kivett sportközpont megjelölésű, 1 hektár 9429 m² területű ingatlan 1/1 tulajdoni illetősége az alperes tulajdonát képezi. Az alperes tulajdoni illetőségére 80.000.000,- forint és járulékai erejéig a takarékszövetkezet javára a jelzálogjog
  26. július
  27. napján bejegyzésre került. A felperes a 80.000.000,- forint kölcsönt
  28. július
  29. napján folyósította. A szerződő felek a kölcsönszerződést több alkalommal módosították, így
  30. június
  31. napján a kölcsönszerződést 8.
  32. és
  33. ponttal egészítették ki,
  34. január
  35. napján a hirdetmény szerinti prime rate kamatot 13%-ra,
  36. június 18-án 12%-ra,
  37. július
  38. napján 10%-ra leszállították,
  39. július
  40. napján a kölcsön futamidejét 120 hónapra meghosszabbították azzal, hogy a havi fizetendő részlet összege 1.500.000,- Ft,
  41. június 30-án pedig 23.500.000,- forint. A szerződés módosításával az alperesnek egyszeri 7.000,- forintos szerződéskötési díjat és egyszeri 500.000,- Ftos átütemezési díjat kellett teljesítenie. A kölcsönadó
  42. november
  43. napján felszólította az alperest, hogy az addig lejárt 571.840,forint törlesztőrészletet 8 napon belül fizesse meg. A felszólító levelet az alperes
  44. november
  45. napján átvette. A hitelező
  46. január
  47. napján, illetve
  48. augusztus
  49. napján kelt levelével ismételten felszólította az alperest az akkor már 2.964.871,- forint, illetve 21.495.239,- forint esedékes tartozások megfizetésére. A felszólítások eredménytelensége miatt
  50. szeptember
  51. napján a Ptk.
  52. §

(1)bekezdés e) pontjára hivatkozással azonnali hatállyal felmondta a szerződést. A felmondó levél szerint a hitelező teljes követelése ekkor 67.603.298,- forintot tett ki. A kölcsön évi kamatlába 10%, éves kezelési költségének mértéke 0%, késedelmi kamatának évi mértéke 6%. A hitelező a felmondó levelet ajánlott küldeményként
  1. szeptember
  2. napján postára adta, azt az alperes ügyvezetője postai tértivevény ellenjegyzésével igazolt módon
  3. október
  4. napján átvette. Az alperesnek kölcsönadó takarékszövetkezet, mint megbízott és az F Kft., mint megbízó között .../2009/
  5. számon
  6. augusztus
  7. napján bankgarancia keretszerződés jött létre. A megbízó megbízta a takarékszövetkezetet, hogy a megbízó által megjelölt személyek, mint kedvezményezettek részére a megbízó által megjelölendő típusú bankgaranciákat legfeljebb 45.000.000,- forint erejéig adja ki. A szerződés
  8. július
  9. napjáig volt hatályos. A bankgarancia keretszerződés 1/c. pontja alapján a takarékszövetkezet a bankgaranciák nyújtásáért az egyes bankgaranciák összege után évi 1%-nak megfelelő garanciadíjat számít fel, a d. pont szerint a teljes időszakra számított garanciadíjat az ügyfél előre fizeti meg. A díjfizetés a garancia kibocsátásával megegyező napon esedékes. A szerződés 1/e. pontja alapján a takarékszövetkezet a kifizetett összeggel kapcsolatos megtérítési igényét a megbízóval szemben fenntartja. Az 1/g. pont alapján, amennyiben a takarékszövetkezet fizetési kötelezettsége az általa kibocsátott bankgarancia nyilatkozatok érvényesítése következtében bekövetkezik a takarékszövetkezet azt az ügyfélre továbbhárítja oly módon, hogy a bankgarancia nyilatkozat alapján teljesített összeg erejéig az ügyfél takarékszövetkezet felé fennálló megtérítési kötelezettsége a takarékszövetkezet általi kifizetés napján esedékessé válik, mint tőketartozás után a kifizetések napjától a visszafizetés napját megelőző napig, az érvényes kondíciós lista, hirdetmény szerint számított legmagasabb éven belüli ügyleti kamatot, valamint a bankkölcsönökre megállapított mértékű késedelmi kamatot (jelenleg évi 6%) köteles a takarékszövetkezetnek megfizetni. Az alperes, mint zálogkötelezett és a takarékszövetkezet, mint jelzálogjogosult között
  10. augusztus
  11. napján egyetemleges keretbiztosítéki jelzálogszerződés jött létre az F Kft., mint adós és a jelzálogjogosult, mint hitelező közötti tartós hiteljogviszonyok alapján az adós ezen hitelügyletekből eredő kötelezettségei megfizetésének biztosítására 60.000.000,- forint és járulékai erejéig. A szerződő felek egyetemleges keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak a jelzálogkötelezett 1/1 arányú tulajdonát képező (város neve) I. kerület belterület (lakás 1,2,3,4 helyrajzi száma)., (üzlethelyiség helyrajzi száma) hrsz-ú, a valóságban (város neve), (lakás 2,3,4 címe) alatti lakásokra, a (üzlethelyiség címe). alatti üzlethelyiségre, valamint az (lakás 1 címe) alatti lakásra. Az egyetemleges keretbiztosítéki jelzálogjog kiterjedt a fenti hitelügyletekből eredő tőketartozáson, járulékain és díjain túlmenően a követelés és a jelzálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a jelzálogtárgyra fordított szükséges költségekre is. A szerződés
  12. pontja alapján amennyiben az alapul szolgáló tartós hitelezési jogviszonyt tartalmazó kölcsönszerződések adósa lejáratkor nem teljesít, a jelzálogjogosult a jelzálogjoggal terhelt ingatlanokból az
  13. pontban írt követelését bírósági végrehajtás útján, vagy a Ptk.
  14. §
(1)
(3)bekezdéseiben foglaltak szerint elégítheti ki. Az alperes, mint zálogkötelezett és a takarékszövetkezet, mint zálogjogosult között
  1. február
  2. napján keretbiztosítéki jelzálogszerződés jött létre. A szerződés
  3. pontja rögzíti, hogy a jelzálogszerződéssel alapított keretbiztosítéki jelzálogjog biztosítékul szolgál vagy szolgálhat a zálogjogosult mindazon követelése biztosítására, amelyek az F Kft., mint adós és a zálogjogosult, mint hitelező között
  4. február
  5. napjától keret jellegű vagy egyedi szerződések - úgy, mint hitel, kölcsön, készfizető kezesség, bankgarancia, bankkezesség, váltó, csekk, egyéb fizetési okmány, leszámítolás, pénzügyi lízing, faktoring és más hitelügyletre vonatkozó szerződés, továbbiakban (hitelügyletek) - megkötésével létrejött jogviszonyból, vagy a felsorolt bármely jogcímen keletkezik, vagy keletkezhet. A szerződő felek a fenti hitelügyletekből eredő követelések megfizetésének biztosítására 170.000.000,- forint keretösszeg erejéig alapítottak keretbiztosítéki jelzálogjogot a zálogkötelezett tulajdonát 1/1 arányban képező (város neve) III. kerület, belterület (ipartelep helyrajzi száma). hrsz. alatt nyilvántartott, természetben (város neve), (ipartelep címe) szám alatt található ipartelep megnevezésű ingatlanra. Az alábbi ingatlanok 1/1 tulajdoni illetősége az alperes tulajdonát képezi: - (város neve) I. kerület, belterület (lakás 1 helyrajzi száma). hrsz. alatt felvett lakás megjelölésű 85,61 m² területű, (város neve), (lakás 1 címe) szám alatti ingatlan, - (város neve) I. kerület, belterület (lakás 2 helyrajzi száma) hrsz. alatt felvett lakás megjelölésű 47,46 m² területű, (város neve), (lakás 2 címe) számú ingatlan, - (város neve) I. kerület, belterület (lakás 3 helyrajzi száma). hrsz. alatt felvett lakás megjelölésű 58,8 m² területű, (város neve), (lakás 3 címe) szám alatti ingatlan, - (város neve) I. kerület, belterület (lakás 4 helyrajzi száma) hrsz. alatt felvett lakás megjelölésű 36,69 m² területű, (város neve), (lakás 4 címe) szám alatti ingatlan, - (város neve) I. kerület, belterület (üzlethelyiség helyrajzi száma) hrsz. alatt felvett üzlethelyiség megjelölésű 149,29 m² területű, (város neve), (üzlethelyiség címe) szám alatt ingatlan, - (város neve) III. kerület, belterület (ipartelep helyrajzi száma). hrsz. alatt felvett kivett ipartelep megjelölésű 2 hektár 2453 m² területű, (város neve) III. kerület, (ipartelep címe) szám alatt ingatlan. A (város neve) belterület (ipartelep helyrajzi száma). hrsz.-ú ingatlanra a (felperesi jogelőd neve) (felperesi jogelőd) javára 170.000.000,- forint erejéig a keretbiztosítási jelzálogjog
  6. február
  7. napján került bejegyzésre, míg a többi ingatlan tekintetében a (felperesi jogelőd neve) javára 60.000.000,- forint és járulékai erejéig egyetemleges keretbiztosítéki jelzálogjog került bejegyzésre
  8. augusztus
  9. napján. A szerződő felek a bankgarancia keretszerződést két alkalommal módosították,
  10. december
  11. napján a szerződés hatályát
  12. december
  13. napjáig meghosszabbították. A
  14. április 27-i szerződésmódosítás a szerződés 1.a. és 1.c. pontjait érintette. E szerint a takarékszövetkezet legfeljebb 12.500.000,- forint erejéig vállalta a bankgaranciák kiadását, illetve az egyes bankgaranciák összege után évi 1,5%-nak megfelelő garanciadíjat számít fel. A takarékszövetkezet a bankgarancia szerződés alapján két alkalommal állt helyt. A megbízó és a ... Város Önkormányzat között
  15. augusztus
  16. napján kelt vállalkozási szerződés alapján 6.577.377,- forint, továbbá
  17. október
  18. napján, illetve a megbízó és C Kft. között
  19. május
  20. napján kelt szállítási keretszerződés alapján 991.227,- forint erejéig a
  21. december 20-i lehívásnak megfelelően. A D. Kft. (cégjegyzékszám: Cg...., korábbi elnevezése: F Kft.)
  22. december 17-ei kezdőnaptól áll felszámolás alatt. A felperesi jogelőd takarékszövetkezet a D. Kft. felszámolási eljárásába
  23. január
  24. napján egyebek mellett a bankgarancia keretszerződésből eredő 7.568.564,- forint tőke, 406.504,- Ft kamat, 60.654,- forint késedelmi kamat, összesen 8.035.722,- forint összegű hitelezői igényét a felszámolónak bejelentette. A felszámoló a bejelentett hitelező igényt nyilvántartásba vette. A felperes hitelezői igénye a felszámolási eljárás során ezidáig nem térült meg. A felperes többször módosított keresetében az ismertetett jogviszonyokból származó követelés címén 82.510.175,- forint, valamint 56.500.000,- forint után
  25. január
  26. napjától a kifizetés napjáig járó évi 16%-os mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest annak tűrésére, hogy a természetben (város neve), (ipartelep címe) szám alatti, az ingatlan-nyilvántartásban (város neve) III. kerület, belterület (ipartelep helyrajzi száma). hrsz-on nyilvántartott ingatlanból a fent megjelölt összeg, továbbá az igényérvényesítési költségek erejéig kielégítést keressen. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest annak tűrésére, hogy a természetben (város neve), (lakás 1, 2,3,4 és az üzlethelyiség címe) alatti, (város neve) I. kerület, belterület (lakás 1 helyrajzi száma)., (lakás 2 helyrajzi száma), (lakás 3 helyrajzi száma)., (lakás 4 helyrajzi száma), valamint (üzlethelyiség helyrajzi száma) hrsz-on, továbbá a (város neve) III. kerület, belterület (ipartelep helyrajzi száma). hrsz-on nyilvántartott ingatlanokból a felperes 7.568.564,forint tőke és annak
  27. november
  28. napjától a kiegyenlítés napjáig számítandó évi 16%-os mértékű kamata erejéig kielégítést keressen. E követeléseire nézve részítélet meghozatalát, és annak előzetes végrehajthatóvá nyilvánítását kérte. Az alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes követelése idő előtti, a felperes nem lejárt követelést érvényesít, a felperes kereseti kérelme érdemi elbírálásra alkalmatlan. A szerződés azon rendelkezése, ami kézbesítési vélelmet állapít meg az adósnak küldött küldeményekre vonatkozóan tisztességtelen, ezért a szerződések nem tekinthetőek hatályosan felmondottnak, a felperes követelését nem tette lejárttá. Az előzetes végrehajthatóság kapcsán kifejtette, hogy az igény érvényesítésének alapjául szolgáló okiratok nem minősülnek teljes bizonyító erejű magánokiratnak, mert nem kerültek szabályszerűen kiállításra a felperesi jogelőd által. A felperesi jogelőd cégjegyzékben feltüntetett cégjegyzésre jogosultjai között sem együttes, sem önálló aláírási joggal nem szerepelnek azon személyek, akik a perben becsatolt dokumentumokat aláírták. Az alperes
  29. sorszám alatti beadványában már nem vonta kétségbe, hogy a kölcsönszerződés alapján részére a 80.000.000,- forint folyósításra került, azonban a felperes ezzel kapcsolatos elszámolásának összegszerűségét általánosságban vitatta. A garancia keretszerződés kapcsán hivatkozott arra, hogy tisztességtelen az egyoldalú kamatmódosítás, tisztességtelen az ügyleti kamatra elszámolt késedelmi kamat, ezáltal helytelen a felperes által kimutatott tartozás. Az alperes a
  30. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatában a felperes követelései közül a forintszerződésen alapuló követelést, illetve az F Kft. és a felperes között létrejött bankgarancia szerződésből származó felperesi követelést nem vitatta. A
  31. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyvben akként nyilatkozott, hogy mindkét szerződés semmis a Hpt.
  32. §
(1)bekezdése, a Hpt. 47. §
(1)és
(2)bekezdései miatt alaki okból, mert a szerződéseket aláíró személyeket a cégjegyzék nem tartalmazza, ezen személyek cégjegyzésre nem jogosultak. A perben a felperes a tényállási részben ismertetett jogviszonyokon felül további szerződésekből eredő igényét is érvényesíti az alperessel szemben, de a bíróság a Pp. 213. §
(2)bekezdése alapján csak a tényállási részben ismertetett forint kölcsönszerződés, valamint a bankgarancia keretszerződés, ezek módosításai, illetve az ezekhez kapcsolódó jelzálogszerződéseken alapuló felperesi követelések tekintetében határozott, részítéletet hozva. Az elsőfokú bíróság részítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg felperesnek 82.510.175,- (Nyolcvankettőmillió-ötszáztízezer-egyszázhetvenöt) forintot, valamint ezen összegből 56.500.000,- (Ötvenhatmillió-ötszázezer) forint tőke után
  1. január
  2. napjától a kifizetés napjáig járó évi 16%-os mértékű késedelmi kamatot. Kötelezte az alperest annak tűrésére, hogy az említett követelés kapcsán a (város neve), Belterület (ipartelep helyrajzi száma). helyrajzi szám alatt felvett, természetben (város neve), (ipartelep címe) szám alatti, pontosan körülírt ingatlan alperes nevén álló, 1/1 tulajdoni illetőségéből kielégítést keressen. Kötelezte továbbá az alperest annak tűrésére, hogy a felperes 7.568.564,- forint tőke és ennek
  3. november
  4. napjától a kifizetés napjáig járó évi 16%-os mértékű kamat követelése erejéig a (város neve) I., Belterület (lakás 1,2,3,4 helyrajzi száma) hrsz. alatt felvett lakásingatlanokból, valamint a (város neve), Belterület (üzlethelyiség helyrajzi száma) hrsz. alatt felvett üzlethelyiség megjelölésű ingatlanból kielégítést keressen. A bíróság ezt meghaladóan, az előzetes végrehajthatóság iránti kérelem tekintetében a keresetet elutasította. A bíróság ítéletének indokolásában pontosan ismertette a részítélet tárgyát képező .../2009/
  5. szerződésszámon
  6. június
  7. napján felek közt megkötött kölcsönszerződés, valamint az annak biztosítékaként ugyanaznap megkötött jelzálogszerződés feltételeit, és azok módosításait. A tényállás rögzíti továbbá a szerződés felmondásának időpontját, körülményeit, továbbá hogy a felperes jogelődje, mint megbízott, valamint az F Kft., mint megbízó között .../2009/
  8. számon
  9. augusztus
  10. napján pontosan milyen tartalmú bankgarancia keretszerződés jött létre, valamint az ennek biztosítékául szolgáló, az alperes, mint zálogkötelezett és a felperes, mint zálogjogosult között
  11. augusztus
  12. napján megkötött egyetemleges keretbiztosítéki jelzálogszerződés feltételeit is, melyekkel kapcsolatos felperesi követeléseket érintett a részítélet. A bíróság határozata a jogi indokolásában részletesen ismertette a bank kölcsönszerződésre vonatkozó Ptk., valamint Hpt. szabályokat, különös tekintettel a szerződés ellenjegyzésének módjára nézve. E körben megállapította, hogy az elbírálás tárgyát képező kölcsönszerződést és az ahhoz kapcsolódó jelzálogszerződést a pénzintézet részéről két személy írta alá. A bíróság külön nem vizsgálta, hogy a szerződéseket aláíró személyek cégjegyzésre jogosultak voltak-e, és azt sem, hogy a takarékszövetkezet belső szabályzata alapján meghatalmazottként a szerződéseket aláírhatták-e, mivel álláspontja szerint a szerződést aláíró személyek cégnyilvántartásba bejegyzésük esetén cégjegyzésre jogosultként, vagy a takarékszövetkezet belső szabályzata alapján a szerződéskötési jogosultsággal mindenképpen rendelkezhettek. Abban az esetben pedig, ha a Ptk.
  13. §
(1)bekezdése alapján álképviselőnek minősülnek, úgy az eljárásuk utólagos jóváhagyásával - ami a szerződésből eredő felperesi kötelezettségek teljesítéséből következik - a szerződő felek között a szerződés írásban létrejöttnek tekintendő. Az álképviselők eljárásának utólagos jóváhagyására ugyanis fennállt a felperes lehetősége. A bíróság megállapította továbbá, hogy a kölcsönszerződés jogszerű, hatályos felmondás folytán szűnt meg
  1. október
  2. napján. Ezen időpontra számított, egyösszegű lejárt tőkét, kamatot és egyéb költségeket jogszerűen követelhetett a felperes, valamint ezek után további késedelmi kamatot is felszámíthatott. Az egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatos alperesi kifogást is alaptalannak találta, mivel a
  3. sorszám alatti felperesi beadvány
  4. számú melléklete alapján megállapítható, hogy a felperes jogelődje a kamatokat valójában rendre csökkentette. Az ügyleti kamatok után késedelmi kamat felszámítás lehetőségét a forint alapú kölcsönszerződés
  5. pontja tette lehetővé. A bíróság megjegyezte, az alperes egyebekben a részítélet tárgyát képező szerződésekkel kapcsolatos felperesi elszámolás helyességét nem vitatta, az összegszerűséggel kapcsolatban egyéb kifogása nem volt, ezért további bizonyítási eljárás nem volt szükséges az alperes marasztalására ezen szerződések vonatkozásában. A bankgarancia-szerződéssel kapcsolatban a bíróság megállapította, a felperes a 12/
  6. és
  7. szám alatti mellékletekkel bizonyította, hogy jogelődje és az F Kft. között erre nézve létrejött bankgarancia-szerződés alapján ... Város Önkormányzata felé 6.577.377,- forint, míg a C Kft. felé 991.227,- forint erejéig történt banki helytállás, ez mindösszesen 7.568.564,- forint tőke és járulékaira eredményezett alperesi fizetési kötelezettséget, melynek biztosítására kötött jelzálogszerződés szerinti helytállásra köteles az alperes, mint dologi adós. A részítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását, a részítélettel elbírált keresetek teljes egészében történő elutasítását. Alperesi álláspont szerint a pénzintézet nevében ellenjegyző személyek képviseleti jogosultságát a bíróságnak vizsgálnia kellett volna, és a tényállásban meg kellett volna állapítani, hogy azok a képviseleti jogukat kitől, milyen formában származtatják. Ennek hiányában nem tisztázott, hogy törvényes vagy meghatalmazott ügyleti képviselőként, avagy álképviselőként jártak-e el a pénzintézet nevében szerződéseket aláíró személyek. A bíróság ezzel kapcsolatos jogi indokolása vagylagos lehetőségeket vet fel, de nem tartalmaz egyértelmű megállapítást. Alperes megjegyezte, a jelzálogszerződések esetében az álképviselői ellenjegyzések esetén utólagos megbízói jóváhagyás nem is merülhet fel, hiszen ezekkel kapcsolatban nem történt teljesítés, illetve olyan ráutaló magatartás sem valósult meg felperesi részről, melyből az eljárt álképviselők nyilatkozattételének utólagos jóváhagyására lehetne következtetni. A képviseleti jogosultság igazolása kapcsán a bírói gyakorlat szerint az vizsgálandó, hogy a képviseleti jogát az eljárt személy kitől, milyen formában származtatja, különösen akkor, ha ez a szerződést tartalmazó okiratból nem tűnik ki. Alperes sérelmezte, hogy a bíróság úgy tekintette, a részítélettel érintett szerződések alapján érvényesített felperesi követelések összegszerűségét ő nem vitatta. Ehhez képest álláspontja szerint a
  8. sorszám alatti ellenkérelmében kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a folyósítás tényének elismerése mellett a szerződéshez kapcsolódó követelés összegszerűségét vitatja. Az összegszerűség tekintetében ő csupán az F Kft. és a felperes között létrejött bankgarancia-szerződésből származó felperesi követelést nem vitatta. A
  9. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben tett nyilatkozatát kérte tartalma szerint pontosan figyelembe venni, és kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság azt kiterjesztően értelmezte. Fenntartotta álláspontját atekintetben is, hogy a szerződések felmondására hatályosan nem került sor, így a felperesi követelés nem tekinthető lejártnak. A kölcsönszerződések egyösszegű visszafizetésének kötelezettsége emiatt nem állt be. A felperes által csatolt tértivevény csupán azt igazolja, hogy egy postai küldeményt adott fel a felperes alperes részére
  10. október 12-én, melyet alperes átvett, ez azonban nem igazolja, hogy ekkor a felperes által becsatolt felmondások kézbesítése történt meg. Megjegyezte, a felmondások esetében is fennáll a szabálytalan álképviselői eljárás miatti alaki érvénytelenség. Sérelmezte, hogy az ezzel kapcsolatos bizonyítási indítványát a bíróság figyelmen kívül hagyta, ezzel álláspontja szerint eljárási szabálysértést valósított meg. Fellebbezését utólag kiegészítette azzal, hogy a felperesi elszámolás összegszerűségének pontosítása érdekében szakértői bizonyítást tart szükségesnek. Utalt arra, hogy a per tárgyát képező további szerződésekre nézve az elszámolás ellenőrzése érdekében az elsőfokú bíróság a tárgyalás folytatása során igazságügyi könyvszakértőt rendelt ki. A könyvszakértői bizonyítás szükséges a jelen részítélettel érintett kölcsönszerződés elszámolására nézve is. További fellebbezési észrevételként megjegyezte, hogy a kölcsönszerződés biztosítékát képező jelzálogszerződés egy nappal korábban került aláírásra, mint maga a kölcsönszerződés. Álláspontja szerint a jelzálogszerződés már ez okból is semmis, hiszen nem létező kölcsönszerződést nem lehet a jövőre nézve jelzálogszerződéssel biztosítani. Ez lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés, így az semmis. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság részítéletének helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint az alperes fellebbezésben előadott nyilatkozatai, védekezése elsősorban az eljárás befejezésének késleltetését célozza. Ez szemben áll a Polgári perrendtartás egyik alapelveként meghatározott jóhiszemű pervitel követelményével. Felperesi álláspont szerint az alperesi nyilatkozatokat az elsőfokú bíróság azok helyes tartalma szerint vette figyelembe, a vitatás hiánya a követelések összegszerűségére is vonatkozott. A Kúria eseti döntéseire hivatkozással hangsúlyozta, az álképviselő eljárását a képviselt személy utólag alakszerűségi követelmények nélkül elfogadhatja, a szerződés ezzel érvényessé tehető. A jelen esetben a hitelintézet képviselőjének kell tekinteni az ügyintézés helyén dolgozó alkalmazottakat, akik a pénzintézet nevében ellenjegyezték a szerződéseket. A kölcsönszerződések mindegyike feltünteti a biztosítékul adott jelzálogszerződések megkötését, így ezekre is kiterjedt a képviselt felperes utólagos jóváhagyása. Az ítélőtábla a másodfokú eljárás során indokoltnak találta a bizonyítás kiegészítését, ennek keretében a felperes felhívásra csatolta a szerződéskötés időpontjában eljárt jogelődje, a B Takarékszövetkezet Szervezeti és Működési Szabályzatát, annak elfogadásáról szóló igazgatósági határozatot, valamint a részítélettel érintett szerződéseket, okiratokat felperesi jogelőd nevében ellenjegyző munkavállalók munkaszerződéseit. Táblázatos formában kimutatta továbbá, hogy mely szerződéseket, illetve a felmondást, valamint az ahhoz kapcsolódó felhívásokat személy szerint pontosan mely két munkavállaló írta alá az adott esetben. E bizonyítékok alapján az ítélőtábla a perbeli tényállást az alábbiakkal egészítette ki. A felperesi jogelőd részéről a
  11. június 30-i kölcsönszerződést (személy 1) fiókvezető és (személy 2) hitelügyintéző, a
  12. június 29-i jelzálogszerződést (személy 1) fiókvezető és (személy 2) hitelügyintéző, a
  13. augusztus 13-i bankgarancia-szerződést (személy 1) fiókvezető és (személy 3) hitelügyintéző, a
  14. február 3-i keretbiztosítéki jelzálogszerződést (személy 1) fiókvezető és (személy 4) hitelügyintéző, míg a
  15. szeptember 22-i felmondást (személy 5) és (személy 6) hátralékmenedzserek írták alá. A felperesi pénzintézeti jogelőd SZMSZ 2.1.
  16. pontja a takarékszövetkezet képviseletével kapcsolatos szabályok között rögzíti: a takarékszövetkezet képviselte együttes képviselet, a takarékszövetkezet jogi személy, amelyet az igazgatóság elnöke az egyik igazgatósági taggal, vagy két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető együttesen képvisel. A takarékszövetkezet cégjegyzésére és pénzügyi szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos kötelezettségvállalásra a két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető együttesen jogosult. A két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető együttes aláírási jogosultsága - az igazgatóság által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - együttes aláírási jogosultságként átruházható. Az SZMSZ függeléke tartalmazza a takarékszövetkezetnél aláírásra jogosultak személyi körét. A takarékszövetkezet egységeiben kölcsönszerződés, betétszerződés, számlaszerződés, illetve ezekhez kapcsolódó egyéb megállapodások aláírására ketten együtt jogosultak. A cégjegyzésre jogosultak: az egységvezetők, a kijelölt ügyintézők, pénztárosok. Egy további függelék rendelkezik a jogelőd takarékszövetkezetnél aláírásra kijelöltek személyi köréről, így a központban: az aktív üzletági vezető és munkatársak, passzív üzletági vezető és munkatársak, valamint követeléskezelők, míg az egységekben: hitelügyintézők, betétügyintézők. A részítélettel érintett szerződések és egyéb okiratok aláírói között szereplő (személy 1) a perbeli időszakban munkavállaló, kirendeltség vezető volt, (személy 2), (személy 7), (személy 3), (személy 4) pénzügyi ügyintézők voltak. Valamennyiük munkaszerződésében szerepel, hogy kölcsönszerződések elkészítésére jogosultak, felelnek azok szabályszerű aláírásáért. (személy 5), valamint (személy 6) hátralékmenedzserként kölcsönszerződések, megállapodások felmondására feljogosított munkavállalók voltak a perbeli időszakban. Az ismertetett bizonyítás kiegészítés tükrében az ítélőtábla a fellebbezést nem találta alaposnak. Az alperesi fellebbezés elsősorban azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a részítélet tárgyát képező kölcsönszerződés, valamint biztosítéki szerződések alaki szempontú érvényességét, a felperesi pénzintézet részéről történt ellenjegyzések szabályszerűségét. Erre nézve az elsőfokú bíróság valóban nem folytatott le bizonyítást, vagylagos indokolással minősítette alaki szempontból szabályszerűnek a felperesi ellenjegyzéseket. A felperes a perben azonban nem törvényes képviselői és nem is az álképviselői ellenjegyzésekre hivatkozott, hanem kifejezetten ügyleti képviseletére feljogosított személyekként jelölte meg az aláírókat, akik álláspontja szerint a szerződési okiratok ellenjegyzésére jogkörrel rendelkeztek. Erre nézve kellett a bizonyítást célirányosan lefolytatni, minden egyes okirat esetében az aláíró személyét, és ügyleti képviseleti jogának eredetét ilyen esetben tisztázni kell. Nevezetesen azt, hogy az ellenjegyzés az irányadó jogszabályi, illetve belső szabályzati rendelkezéseknek megfelelően szabályszerűen történt-e. A perbeli bank-kölcsönszerződéseket a Hpt.
  17. §
(1)bekezdése szerint érvényesen csak írásban köthették meg a felek, a törvényi rendelkezés a megállapodás írásba foglalását konkjuktívan előírta, ezért a Ptk. 217. §
(1)bekezdése értelmében az alakiság megsértésével kötött szerződés semmis. Lényeges ugyanakkor, hogy a Hpt. a szerződés írásba foglalásán túl további megszorító rendelkezést nem tartalmaz, így az írásbeliség, mint alaki követelmény teljesüléséhez elegendő az egyszerű okirati forma, azaz nem érvényességi kellék a szerződés közokiratba [Pp. 195. §
(1)bekezdés] vagy teljes bizonyító erejű okiratba [Pp. 196. §
(1)bekezdés] foglalása (BDT2001.496.). Az aláírás szempontjából az egyszerű okirati forma az írásbeliség követelményét kielégíti, ha a gazdasági társaság jognyilatkozatát tartalmazó okiratból egyértelműen megállapítható, hogy a képviselő - még ha aláírása nem is tekinthető cégszerűnek - a szerződést a cég képviseletében eljárva, tehát nem saját nevében írta alá (BDT2014.3175.). A Ptk. a jogszabályban előírt, vagy a felek megállapodásában kikötött írásbeli alak formai és tartalmi elemeit részletesen nem határozza meg, csak azt írja elő, hogy legalább a szerződés lényeges tartalmát rögzítse az okirat. Megfelelő iránymutatást ad a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) az ingatlanátruházási szerződés érvényességéről szóló, de más ügyekre is analóg módon megfelelően alkalmazandó XXV. számú Polgári Elvi Döntése. Eszerint az írásbeliség követelménye szempontjából a szerződés érvényes létrejöttéhez szükséges és egyben elegendő, ha a szerződésről készült okirat tartalmazza a felek személyének megjelölését, a szerződés lényeges tartalmi elemeit és a felek, illetve - amennyiben képviselőik útján kötnek szerződést (Ptk. 219. §
(1)bekezdés) képviselőjük aláírását. A részítélettel érintett szerződések egyaránt tartalmazzák a felek megnevezését, a szerződés lényeges tartalmi elemeit és mind a felperes, mind az alperes képviselőinek aláírását is, tehát a szerződések írásba foglalása megtörtént. A jogvita során valójában abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a szerződéskötéskor a felperesi jogelőd képviseletében eljáró személyek rendelkeztek-e képviseleti joggal, illetve az általuk alkalmazott aláírási forma szenved-e a szerződés érvényességére kiható alaki hibában. Az írásbeliséghez kötött és képviselő közreműködésével létrejött szerződés a képviselő útján eljárt szerződő fél aláírása szempontjából alakilag érvényes, ha a szerződést tartalmazó okiratból kitűnik, hogy a megállapodást ténylegesen aláíró természetes személy nem a saját nevében, hanem az okiratban megjelölt szerződő fél nevében és képviseletében járt el. Szükség esetén az aláíró természetes személy képviseleti jogosultságának igazolása során vizsgálandó, hogy e jogát kitől, milyen formában származtatja, nem szükséges azonban, hogy a képviselői jogosultság keletkezésének láncolata magából a képviselő által kötött szerződést tartalmazó okiratból kiderüljön (BDT2014.3133.). A csatolt szerződésekből kiderült, hogy a jogosulti oldalon eljáró személyek nem saját nevükben jártak el. A perbeli esetben tehát már az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna felperesi bizonyítási kötelezettség körébe eső okirati bizonyítékok beszerzése útján azt, hogy a felperesi jogelőd takarékszövetkezet törvényes képviseletére nem jogosult, és felperesi állítás szerint nem is álképviselőként okiratokat aláíró személyek, ügyleti képviselettel felruházott munkavállalóként jogosultak voltak-e az okiratok ellenjegyzésére, és azt szabályszerűen tették-e meg. A másodfokú eljárás során lefolytatott kiegészítő bizonyítási eljárás eredményeként már tényszerűen megállapíthatóvá vált, hogy az iratok nagy részét ellenjegyző (személy 1) fiókvezető az SZMSZ 2.1.2. pont 3. bekezdés, valamint a függelék alapján egységvezetőként külön kijelölés nélkül is jogosult volt ellenjegyezni a szerződéseket. A szerződésekre ellenjegyzést adó további személyek pedig munkaviszonyban álló hitelügyintézőként, illetve a felmondás esetében a hátralékkezelési menedzserek a munkakörükhöz kapcsolódó munkaköri leírások alapján voltak olyan kijelölt személyek, akik a pénzintézet nevében aláírásra jogosultak voltak. Megvalósult az az előírás is, hogy legalább két ilyen ügyleti jogosult személy aláírása rákerült az okiratokra. Az ítélőtábla megállapította továbbá, hogy a felperesi jogelőd SZMSZ rendelkezései összhangban álltak a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXXII. tv. (Hpt.) 47. §
(1)bekezdés a) pontjával, valamint
(2)bekezdésével. Ez alapján a szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető együttes aláírási joga ugyancsak együttes aláírási jogként a belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint került átruházásra a munkavállalók felé. A perbeli szerződések, valamint azok felmondásai tehát ügyleti képviselettel felruházott személyek együttes ellenjegyzése, illetve cégbélyegző használat mellett szabályszerűnek minősül, mindebből következően a peres felek között a szerződéses jogviszonyok érvényesen, alaki hiba nélkül, szabályszerű módon, írásban létrejöttek. Ugyanez vonatkozik a felmondásra is, mely szabályszerű ellenjegyzés folytán a felperesi jogelőd pénzintézet hatályos szerződés megszüntetésre irányuló írásbeli jognyilatkozatának minősül, a megszűnés joghatásának kiváltására alkalmas volt [Ptk. 321. §
(1),
(2)bekezdés]. Az alperes vitatta a felmondás közlésének hatályosságát is, konkrétan azt, hogy az írásbeli felmondás az alperesi ügyvezető részére kézbesítésre került. Álláspontja szerint azon szerződési vélelem tisztességtelen, ezáltal semmis, mely szerint a címzettnek sikertelenül megkísérelt kézbesítéstől számított két napon belül a pénzintézet írásbeli okirata kézbesítettnek tekintendő. A felperes a felmondás hatályos közlésének igazolása körében azonban nem erre a szerződési vélelemre hivatkozott, hanem a periratokhoz csatolta az utóbb fellelt, szabályszerűen ellenjegyzett,
  1. szeptember 22-i keltezésű írásbeli felmondását. Az elsőfokú eljárásban
  2. sorszám alatti beadványához emellett csatolt egy postai tértivevényt is, mely álláspontja szerint a felmondás postai kézbesítését igazolja
  3. október 12-i átvételi dátummal. A csatolt okirati bizonyítékon a dátum mellett (személy 8) átvevői névaláírás található, aki az alperesi kft. ügyvezetője volt ebben az időszakban, és aki a kölcsönszerződés, és biztosítéki szerződések megkötésénél az alperest képviselte. Az ítélőtábla álláspontja szerint a postai tértivevényen feltüntetett küldeményazonosító ragszám, valamint a keresetlevélhez csatolt postakönyv-másolaton feltüntetett ragszám egyezősége, illetve az a körülmény, hogy a felmondás keltezéséhez képest nem sokkal későbbi időpontú a tértivevényen lévő kézbesítési keltezés - a bizonyítékok egybevetett mérlegelése útján -, tényszerűen megállapíthatóvá teszi, hogy az alperesi ügyvezető felé hatályosan megtörtént a felmondás postai kézbesítése [Pp.
  4. §
(1)bekezdés]. Ezzel ellentétes bizonyítékot az átvétel tagadásán kívül az alperes nem tudott szolgáltatni, és nem volt elfogadható az az alperesi állítás sem, hogy más irat került az alperesnek megküldésre ezen időpontban, ezért az elsőfokú bírósággal egyezően az ítélőtábla is arra jogkövetkeztetésre jutott, hogy a szabályszerűen ellenjegyzett, és hatályosan közölt felperesi felmondás kiváltotta a szerződés megszűnését [Ptk. 321. §
(1),
(2)bekezdés]. Az alperes fellebbezését kiegészítette azon hivatkozással is, mely szerint a kölcsönszerződés biztosítékául megkötni kívánt jelzálogszerződés azért érvénytelen, mert dátumozása folytán az időben megelőzte a kölcsönszerződés keltezését. Lehetetlen célra irányuló szerződéskötés történt, a felek jövőre nézve nem köthettek jelzálogszerződést olyan szerződés biztosítékaként, amely akkor még létre sem jött. E jogi érvelésnek ellentmond a jelen esetre nézve analóg módon alkalmazható, Kúria BH1994/
  1. szám alatt közzétett eseti döntése, mely azt a bírói gyakorlatot tükrözi, hogy mellékkötelezettség-vállalás nemcsak a már fennálló, hanem a jövőben létrejövő követelés biztosítására is vonatkozhat. A jelzálogjog kikötése és ezzel kapcsolatos zálogkötelezettség felvállalása eleve mindig a jövőre nézve hatályos, a jogszabály pedig nem tartalmaz olyan kikötést, hogy ilyen mellékkötelezettség csak már fennálló főkötelezettségre nézve lenne vállalható. Ebből az következik, hogy a jövőben keletkező követelés is biztosítható jelzálogjoggal (vagy kezességgel), a megkötendő kölcsönszerződés lényeges tartalmi elemei az egy nappal korábbi jelzálog-alapításkor az alperes számára már bizonyosan ismertek voltak, és ezen ismert tartalommal a következő napon már sor is került a kölcsönszerződés aláírására. A jelzálogszerződésben vállalt kikötés ezért érvénytelennek nem tekinthető. Az alperes a fellebbezésében hangsúlyozta azt is, hogy ő az elszámolás összegszerűségét vitatja. A másodfokú eljárás során csatolta a részítélettel nem érintett további szerződésekre nézve meghozott szakértő kirendelő végzést, és indítványozta, hogy a részítélettel érintett kölcsönszerződésre nézve is kerüljön sor szakértői bizonyításra. Az elsőfokú bíróság úgy tekintette, hogy az alperes a követelés összegszerűségét nem vitatta, ezért az elszámolás helyességét érdemben nem vizsgálta, azt összegszerűségében elfogadta. Ezt utóbb az alperes fellebbezésében külön sérelmezte. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság irataiban lévő alperesi nyilatkozatokat áttekintve megállapította, hogy a
  2. sorszám alatti első érdemi ellenkérelmében az alperes konkrét elszámolási tétel meghatározása nélkül, általánosságban vitatta a felperesi elszámolás alapján megjelölt követelés összegszerűségét. Ezt követően a
  3. sorszám alatti jegyzőkönyv
  4. oldal
  5. bekezdésében az alperesi jogi képviselő nyilatkozatának első mondata a következő: „A perrel érintett 5 db szerződés közül a forintalapú szerződést nem vitatom." Ezt követően tett nyilatkozatában pedig csak a svájci frank alapú szerződések kapcsán, korábbi beadványára visszautalva jelentette be, hogy vitatja a felperesi számítások helyességét. Külön megjelölte az árfolyamréssel történt, illetve az árfolyamrés nélküli elszámolást. A részítélet meghozatalát megelőző nyilatkozatában az alperes jogi képviselője már kizárólag a forintalapú szerződés aláírásának körülményeivel kapcsolatban vetette fel aggályait, az összegszerűség vitatására már nem tért ki (
  6. sorszám alatti jegyzőkönyv
  7. oldal
  8. bekezdés). Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helyesen vette figyelembe tartalma szerint az alperesi nyilatkozatot, mely az összegszerűség vitatására már nem terjedt ki. Az ítélőtábla megjegyzi, hogy a bírói gyakorlat szerint bank kölcsönszerződésből eredő követeléshez kapcsolódó banki elszámolás összegszerűségének vitatása esetén konkrét tételes megjelölést kell előadnia az adósnak arra nézve, hogy pontosan mely elszámolási tételt, milyen okból vitat, álláspontja szerint az mennyiben áll ellentétben a szerződési feltételekkel, illetve a jogszabályi háttérrel. Csak ilyen esetben kerülhet sor célirányos szakértői bizonyításra, a bírói gyakorlat nem teszi lehetővé, hogy az elszámolást általánosságban vitató alperesi védekezés esetén, az elszámolás teljes körű átvizsgálására irányuló szakértői bizonyítás történjen. Erre figyelemmel tehát még az összegszerűséget általában vitató legelső alperesi nyilatkozat sem lett volna elegendő a szakértői bizonyítás elrendeléséhez. A másodfokú eljárásban felhozott e tárgyú védekezést az ítélőtábla egyébiránt a Pp.
  9. § folytán alkalmazandó Pp.
  10. §
(6)bekezdésére tekintettel érdemben már nem is vehette figyelembe. A kifejtett indokolásbeli kiegészítések mellett a másodfokú eljárás során beszerzett bizonyítékok tükrében vizsgálva az alperesi fellebbezést, az ítélőtábla azt nem találta alaposnak, így az elsőfokú bíróság részítéletének megfellebbezett rendelkezéseit - az előzetes végrehajthatóság iránti kérelmet elutasító, nem fellebbezett rendelkezést nem érintve - helybenhagyta [Pp. 253. §
(2)bekezdés]. Az eredménytelenül fellebbező alperes, mint másodfokú eljárásban pervesztes fél a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a jogi képviselővel eljárt és írásbeli, valamint szóbeli ellenkérelmeket előterjesztő felperes másodfokú eljárási költségeinek megtérítésére. A felperesi jogi képviselő ügyvédi munkadíját az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pont, valamint
(5)és
(6)bekezdések alapján határozta meg. A fellebbezéshez kapcsolódóan illetékfeljegyzési jogban részesült alperes által le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a másodfokon pervesztes alperes külön felhívásra köteles megfizetni az állam részére, a 6/1986. (VI.26.) IM számú rendelet 13. §
(2)bekezdés, valamint 15. §
(1)és
(3)bekezdés szabályai szerint. Szeged,
  1. szeptember
  2. Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó s.k.. Dobler László s.k.. Béri András s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.