← Magyarország

Gf.40636/2016/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.636/2016/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Havasi Ügyvédi Iroda (..........) által képviselt .............. felperesnek az Imre Ügyvédi Iroda (...............) által képviselt ..................... alperes ellen taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított perében - mely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a ......... dr. Buglos Katalin ügyvéd által képviselt ............. - a Fővárosi Törvényszék
  2. október 28-án kelt 11.G. 42.216/2016/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az 1-2/
  4. május
  5. számú és az 5-10/
  6. május
  7. számú taggyűlési határozatokra vonatkozó részében helybenhagyja, a 3-4/
  8. május
  9. számú határozatokra vonatkozó részében - a perköltségre is kiterjedően - megváltoztatja és az alperes 3/
  10. május
  11. számú és 4/
  12. május
  13. számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezi. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 97.500 (kilencvenhétezerötszáz) forint, az alperesi beavatkozónak 57.100 (ötvenhétezer-egyszáz) forint első- és másodfokú együttes perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes és az alperesi beavatkozó az alperes tagja. Az alperes képviseletére .............. bejegyzett ügyvezetők együttesen jogosultak
  14. május
  15. napjától kezdődő hatállyal. A képviseletre jogosultak adatai változásának bejegyzése iránt több kérelem érkezett, többek között ........ önálló képviseletére. Ezek a kérelmek nem kerültek jogerősen elbírálásra, azok az alperes cégjegyzékadatai szerint bejegyzés alatt vannak. Alperes képviseletében ....... ügyvezetőként a
  16. április 16-án kelt meghívóval összehívta az alperes taggyűlését
  17. május
  18. napjára azzal, hogy a megismételt taggyűlés időpontja
  19. május
  20. napja. Napirendi pontként többek között a társaság
  21. beszámolójának az elfogadását jelölték meg, valamint ............ ügyvezető visszahívását az ügyvezetői tisztségből és ezzel összefüggésben ............ ügyvezető önálló cégjegyzési joggal történő felruházását, a társasági szerződés módosítását a megküldött tervezet szerint. A meghívót megküldték az alperes tagjainak, valamint ................ ügyvezető részére. A ............
  22. április 28-án javaslatot tett a napirendi pontok kiegészítésére. A javaslatot az alperes megküldte a tagjainak, továbbá ............. ügyvezetőnek.
  23. május 3-án megtartották a taggyűlést, amiről jegyzőkönyvet vettek fel. A taggyűlésen jelen volt az alperesi beavatkozó tag 810 szavazattal, a felperes tag 190 szavazattal, ............... ügyvezetőként. A felperest, mint tagot a taggyűlésen jelen perbeli jogi képviselője képviselte és ott kijelentette, hogy nem tartja szabályszerűnek a taggyűlés összehívását, annak megtartása ellen kifejezetten tiltakozik, nem kíván szavazni. Ezt követően a taggyűlés az alperesi beavatkozó tag 810 igen szavazatával több határozatot hozott. Az
  24. számú határozattal elfogadta a taggyűlés levezetőjére, jegyzőkönyvvezetőjére és hitelesítőjére vonatkozó javaslatot. A
  25. számú határozattal elfogadta a napirendre és a kiegészítő napirendre vonatkozó javaslatot. A
  26. számú határozattal elfogadta a könyvvizsgáló jelentését a társaság
  27. december 31-i fordulónappal elkészített mérleg- és eredmény- kimutatásáról. A
  28. számú határozattal elfogadta a társaság
  29. évi beszámolóját. Az
  30. számú határozattal elfogadta a társasági szerződés módosításait. A
  31. számú határozattal elfogadta az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést. A
  32. számú határozattal döntött................. ügyvezetői tisztségből történő visszahívásáról. A
  33. számú határozattal elfogadta .............. ügyvezető önálló cégjegyzési joggal történő felruházását. A
  34. számú határozattal elfogadta, hogy átvezetésre kerül a
  35. és
  36. határozat szerinti változás az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésen. A
  37. számú határozattal elfogadta a könyvvizsgáló cégtől érkezett felperesnek megküldött ajánlatot. A felperes
  38. május 26-án előterjesztett keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
  39. évi V. törvény (Ptk.) 3:
  40. § alapján az alperes
  41. május 3-án meghozott valamennyi (1/2016 10/2016.) taggyűlési határozata hatályon kívül helyezését, a határozatok végrehajtásának felfüggesztését, az alperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, hogy a Ptk. szerint működő alperes bejegyzett együttes képviseleti joggal rendelkező ügyvezetői ................., a
  42. december 18-i taggyűlésen ........... együttes cégjegyzési jogának érintetlenül hagyása mellett önálló képviseleti joggal megválasztott .............. ügyvezetők cégjegyzékbe bejegyzése még nem történt meg. Az alperes tulajdonolja a .......... Besárlóközpontot, az alperes .............. Zrt. felé fennálló hiteltartozása jelentős a bevásárlóközpont piaci értékéhez képest. Így a
  43. évi beszámoló elfogadásáról is döntő taggyűlés esetében kiemelt jelentőséggel rendelkezik a taggyűlés szabályszerű összehívása. A beszámoló, a mérleg, valamint a könyvvizsgálói jelentés megküldése nélkül teljesen el volt zárva attól, hogy a meghívóban szereplő
  44. és
  45. napirendi pontokról álláspontját kialakíthassa. Állította, hogy a taggyűlés összehívása a képviseleti jog megsértése miatt is jogsértő és társasági szerződésbe ütköző. .......... ügyvezető csak ............. ügyvezetővel együttesen írhatta volna alá a meghívót, mivel szóban és írásban is kizárólag együttesen képviselhetik az alperest. Ennek hiányában az összehívás a társasági szerződés 14.
  46. pontjába ütközik és sérti a
  47. évi V. törvény (Ctv.)
  48. §

(1)bekezdés második mondatát. A taggyűlés összehívásának szabályszerűtlenségére hivatkozott a napirendi pontok Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésében írt részletezettségének hiánya okából is. Akkor tudta volna kialakítani az érdemi álláspontját a döntéshozatal során, ha a meghívó mellékleteként megküldésre került volna a
  1. évi beszámoló tervezete és a könyvvizsgálói jelentés. Vélekedése szerint a 3/
  2. május
  3. és a 4/
  4. május
  5. számú taggyűlési határozatok nem kerültek megfelelő módon előkészítésre, így azok a Ptk. 3:
  6. §
(3)bekezdésébe is ütközőek. Egyebek mellett csatolta az alperes
  1. április 14-én kelt társasági szerződését, melynek 14.2.a) pontja szerint együttes cégjegyzési joggal rendelkezők: ........... Az alperes a kereset elutasítását, a határozatok végrehajtása felfüggesztésének elutasítását, valamint a felperes perköltségben marasztalását kérte. Az előzmények részletes ismertetése, a felperes által előadott tényállás kiegészítése körében előadta, hogy a
  2. november 13-i taggyűlése az alperesi beavatkozó szavazatával döntött ............... ügyvezető visszahívásáról /5/2015.(XI.13.)/, az ügyvezető által a határozat felülvizsgálata iránt indított per a Fővárosi Törvényszék előtt 37.G.44.637/
  3. szám alatt van folyamatban. A taggyűlése 13/
  4. (XII.18.) számú határozatával visszaható hatállyal megsemmisítette az 5/
  5. (XI.13.) számú határozatot, két újabb, önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetőt választott, és visszaállította .............. ügyvezetői tisztségét együttes cégjegyzési joggal. A határozat megsemmisítésére figyelemmel a változásbejegyzési kérelem is visszavonásra került. A
  6. december 18-i határozatok felülvizsgálata iránti per a Fővárosi Törvényszéken 37.G.45.313/
  7. szám alatt volt folyamatban, a permegszüntető végzéssel szemben ............ ügyvezető fellebbezést nyújtott be. Állította, hogy a keresetben megjelölt okokból a határozatok hatályon kívül helyezésének nincs helye. Az ügyvezető személyében bekövetkezett változás a társaság és a tagok, továbbá a cégbíróság irányában azonnal hatályos, ............. ügyvezető a taggyűlést önállóan, szabályszerűen összehívhatta. A társaság ügyvezetése és cégjegyzése nem azonosítható, az előbbi a társaság belső működéséhez, az utóbbi a társaság harmadik személyek felé történő képviseletéhez kapcsolódik. Az ügyvezetők önállóan jogosultak eljárni a társaság belső viszonyaiban, így a taggyűlési meghívót még együttes képviseleti jog esetén sem szükséges aláírnia az együttes cégjegyzési joggal felruházott másik ügyvezetőnek, egyik ügyvezető is szabályosan összehívhatja a taggyűlést. (Ptk. 3:
  8. §
(1)-
(2)bekezdés, Ptk. 3:196. §
(1)-
(2)bekezdés). Ezen indokok alapján a határozatok nem sértik a társasági szerződés ......... együttes cégjegyzési joggal feltüntető 14.2. pontját, valamint a Ctv. 8. §
(1)bekezdésében foglaltakat sem. A napirend részletezettségének hiánya körében előadta, hogy a taggyűlésen minden tagnak lehetősége van kérdést feltenni, javaslatot előterjeszteni. A napirendi pontok tárgyalásához szükséges iratokat kézbesíteni próbálta a felperesnek, a felperes az átvételt megtagadta, az iratbetekintés lehetőségével nem élt. A jogszabály csupán a napirend közlését írja elő, a napirendhez kapcsolódó iratok előzetes megküldését nem. Iratok megküldésére a napirendhez kapcsolódóan a társasági szerződés sem tartalmaz rendelkezést. Mivel a beszámoló és gazdálkodással kapcsolatos egyéb iratok nem kötelező mellékletei a meghívónak, elküldésük elmaradása a taggyűlés lefolytatásának és a határozathozatalnak nem akadálya. A/1. alatt jogi képviselői meghatalmazást csatolt, melyet meghatalmazóként az alperes képviseletében ........... ügyvezető írt alá 2016. május 31-én. A felperes vitatta, hogy az A/1. szám alatti meghatalmazás joghatás kiváltására alkalmas okirat lenne ............ ügyvezető cégjegyzékbe bejegyzésének hiányában. Arra hivatkozott, hogy a Ptk. 3:21.§
(3)bekezdés alapján az ügyvezetői megbízás ugyan a megválasztás elfogadásával jön létre, ettől azonban elkülönül cég nevében való aláírás, a Ptk. 3:116. § szerinti cégjegyzés. Alperes a Ctv. 22. §
(3)bekezdése értelmében nem hivatkozhat ........... ügyvezetői minőségére, mert a Cégközlönyben nem került közzétételre. Ezt támasztja alá az EBH.2002.
  1. számú eseti döntés is. Mindebből következően az alperes perbeli nyilatkozatai és cselekményei hatálytalanok. Állította, hogy a vezető tisztség önálló ellátásának Ptk. 3:
  2. §
(2)bekezdése szerinti tartalma azt jelenti, hogy a vezető tisztségviselő a belső és külső jogviszonyokban egyaránt kizárólag a meghatározott jogforrásoknak (jogszabály, társasági szerződés, legfőbb szervi határozat) van alávetve, a tag által nem utasítható, hatásköre nem vonható el. Mindez nincs összefüggésben a képviseleti joggal. Hangsúlyozta, hogy a taggyűlés összehívására vonatkozó jognyilatkozattal az ügyvezetők a társaságot képviselve intézkednek. Vitatta, hogy a küldemény átvételét megtagadta volna, hiszen a futár feljegyzése szerint is a kézbesítés időpontjában a címen nem volt „átvételre jogosult személy". Alperes a per utolsó tárgyalásán változatlanul vitatta, hogy helyes lenne azon felperesi állítás, miszerint ............ szóban és írásban kizárólag együttesen képviselhetnék. Hangsúlyozta, hogy ........... a cégjegyzékének 13/21. rovatában szerepel, jogviszonyának kezdő időpontja 2015. december 18. A korábban meghozott BDT 2010.2372. számú, irányadó eseti döntés értelmében a cégjegyzékbe be nem jegyzett ügyvezető is jogosult képviseletre és nyilatkozattételre. A Ctv. 22.§
(3)bekezdése értelmében a társaság bizonyos feltételek fennállása mellett még a változás cégjegyzékbe való bevezetését megelőzően harmadik személlyel szemben nem csak adatra, hanem az adat igazolására szolgáló okiratra, így például az ügyvezető elfogadó nyilatkozatára is hivatkozhat. Felperes mint „harmadik személy" a „bejegyzés alatt lévő változásról", vagyis ........... önálló cégjegyzési joggal ügyvezetőnek megválasztásáról, valamint az ennek igazolására szolgáló valamennyi okiratról tudomást szerzett. A Ctv. 22. §
(6)bekezdését elemezve is az a következtetés vonható le, hogy a közzétételt megelőzően a még be nem jegyzett képviselő eljárhat. Utalt továbbá a Kúria 1/
  1. számú gazdasági elvi döntésében írtakra is, miszerint a vezető tisztségviselőt választó társasági határozatot hatályon kívül helyező bírósági ítélet csak a jövőre nézve, ex nunc hatállyal fejt ki joghatást. Ezért a jelen per vitelére .......... ügyvezető által adott ügyvédi meghatalmazás joghatás kiváltására alkalmas. Mivel azonban ............. a perbeli keresettel támadott 8/
  2. (V.3.) számú taggyűlési határozattal önálló cégjegyzési joggal képviselheti, tőle származó
  3. október 24-én kelt jogi képviselői meghatalmazást is becsatolt (A/29.). Az alperesi beavatkozó az alperes ellenkérelme ismeretében annak jogi indokolását saját nyilatkozatának is tekintve szintén a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Felperes ............ ügyvezető által aláírt meghatalmazás joghatás kiváltására alkalmas voltát is kétségbe vonta, tekintve, hogy ............. a társasági szerződés és a cégjegyzék bejegyzett adatai szerint is együttes képviseleti joggal felruházott. Az elsőfokú bíróság
  4. október 28-án kelt 11.G. 42.216/2016/
  5. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest az alperesnek 100.000 forint + áfa, az alperesi beavatkozónak 50.000 forint + áfa perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy az alperes cégjegyzékének adatai bizonyítják, hogy ............. ügyvezető önálló képviseletének bejegyzése folyamatban van a
  6. november 13-ai létesítő okirat módosítás alapján azzal, hogy a jogviszony kezdete
  7. november
  8. napja, míg ............ ügyvezető önálló képviseleti joga
  9. december 18-án létrejött létesítő okirat módosítás alapján van bejegyzés alatt azzal, hogy jogviszonyának kezdete
  10. december
  11. napja. A képviselet vonatkozásában hozott alperesi taggyűlési határozatok miatt több per van folyamatban, nincs azonban adat arra, hogy ezekben a perekben a képviseletre vonatkozó határozatok végrehajtását a bíróság felfüggesztette volna. Ezért az alperes által hivatkozott BDT2013.
  12. és a BDT2010.2372 számú határozatokból eredően ............. ügyvezető is önállóan jogosult az alperes képviseletére mindaddig, amíg az erre vonatkozó taggyűlési határozatokat a bíróság jogerős ítéletével hatályon kívül nem helyezi. Ebből következően szabályszerű volt a perbeli taggyűlés összehívása, aminek meghívóját ............. ügyvezető önállóan írta alá, illetve jogszerű az alperes jelen perben történő képviseletére szóló ügyvédi meghatalmazás, amit szintén .............. ügyvezető írt alá 2/A. szám (helyesen: 9/A/
  13. szám) alatt, illetve ............ ügyvezető önállóan írt alá 5/A/
  14. szám alatt. Kifejtette továbbá, hogy együttes cégjegyzési jog esetén is jogosult bármelyik ügyvezető önállóan összehívni a gazdasági társaság taggyűlését, a taggyűlési meghívó akkor is érvényes és hatályos, ha azt az együttes cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetők egyike írja alá önállóan. A taggyűlésen a felperes tag képviseletében megjelent ügyvéd nem kívánt szavazni egyetlen napirendi pontról sem. Ebből adódóan a meghatalmazott képviselő saját döntése folytán nem gyakorolta a tagot megillető jogokat, melyet a Ptk. 3:210.§
(1)bekezdése alapján megtehetett. Rámutatott, hogy polgári jogi alapelv, miszerint a polgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. A polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Mivel a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat a Ptk. harmadik könyvében a jogi személyekre vonatkozó szabályok között helyezte el a jogalkotó, így a társasági jogi jogviszonyokban is alkalmazandóak ezen polgári jogi alapelvek. A hatályon kívül helyezni kért taggyűlési határozatok nem jogszabálysértőek és nem ütköznek az alperes létesítő okiratába, így a Ptk. 3:35.§ szerint a kereset elutasításának volt helye. Az ítélettel szemben a felperes fellebbezett. Fellebbezését
  1. január 11-én kiegészítette. Kiegészített fellebbezésében elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását, másodsorban az ítélet kereset szerinti megváltoztatását, az alperes első- és másodfokú együttes perköltségében marasztalását kérte. Előadta, hogy .............. önálló cégjegyzési jogát maga az alperes sem tekintette érvényes,
  2. november 13-i taggyűlési határozaton alapulónak, ellenkező esetben nem vette volna fél évvel később napirendre. Bár az ítélet indokolásából nem tűnik ki, hogy az elsőfokú bíróság vizsgálta volna ............
  3. november 13-i megválasztásának körülményeit, mégis ezen időponttól önálló képviseletre jogosultnak tekinti. Ha ez így van, akkor a jelen perbeli
  4. számú taggyűlési határozat joghatás kiváltására alkalmatlan, végrehajthatatlan, változásbejegyzés és ítélet alapjául nem szolgálhat. Az ítélet nem tartalmaz indokolást a napirend kellő részletességének hiányával kapcsolatos kereseti előadására, nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság ezt vizsgálta-e. Hangsúlyozta, hogy ............ együttes cégjegyzési és képviseleti joga garanciális jelentőségű számára, mivel készfizető kezesként felel az alperes ............... Zrt. felé fennálló, a
  5. október
  6. napi állapot szerint mindösszesen 28.822.855,17 CHF hitel tőketartozása megfizetéséért. A felperes ténylegesen ............., míg az alperesi beavatkozó ............ gazdasági érdekeltségébe tartozik. ........... az ügyvezetésből a hitelszerződés rendelkezései szerint kizárólag a ............ Zrt. előzetes írásos jóváhagyásával lehetett volna visszahívni, ilyet a ............ Zrt. nem adott ki. ..............., valamint a cégnyilvántartásba be nem jegyzett .............. ügyvezetők
  7. november
  8. napján olyan fedezetelvonó adásvételi szerződést kötöttek a ............Bevásárlóközpont albetétei tárgyában, amely súlyosan sérti a .............. Zrt.-vel fennálló hitelszerződés rendelkezéseit és a hitelszerződés azonnali hatályú felmondását vonhatja maga után. Az alperes adásvételi szerződést kötött az ........... Zrt.-vel a ...........Center tulajdonát képező albetétjeire. Az adásvételi szerződéssel érintett ............ Társasház albetéteket terhelik a ................ Zrt. javára bejegyzett jelzálogjogok, ezen túlmenően terheli még az ingatlanokat a ............ Zrt. felé egy másik hiteljogviszony alapján vállalt készfizető kezesség és dologi adósként jelzálogjog további 10.000.000 CHF erejéig. Az alperesnek a tulajdonát képező ingatlanok elidegenítéséhez szintén a ............ Zrt. előzetes, írásos engedélyére lett volna szükség. Az adásvételi szerződést ............... cégnyilvántartásba be nem jegyzett ügyvezetők írták alá, akiknek a Ctv. 22.§ szerint - a cégnyilvántartásba történő bejegyzés hiányában - harmadik személyek felé nem áll fenn képviseleti joga. A ............... Zrt. az adásvételi szerződés megkötéséhez nem járult hozzá, így az a hitelszerződés súlyos megsértését és fedezetelvonásra irányuló kísérletet valósít meg. Amennyiben az adásvételi szerződést aláírók önálló ügyvezetői tisztsége cégnyilvántartási bejegyzést nyert volna, úgy az alperes nevében véghezvitték volna a fedezetelvonó ügylet megvalósítását, mely a hitelszerződés azonnali hatályú felmondását, az alperes fizetésképtelenségét vonja maga után. Állította, hogy az alperes cégnyilvántartásba be nem jegyzett önálló ügyvezetői általi taggyűlés összehívása szabálytalan, az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Ctv. 22.§
(3)bekezdését, valamint, hogy az irányadó bírói gyakorlat szerint a cégnyilvántartás közhiteles. A változásbejegyzési kérelem Ctv. 46.§
(1)bekezdése szerinti törvényességi vizsgálata a cégbíróság hatáskörébe tartozó kérdés. A közhitelesség elvének megfelelően a cég a cégjegyzékbe bejegyzett adatra, illetve a cégnyilvántartásban szereplő - az adat igazolására szolgáló - okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, hogy az adat a Cégközlönyben közzétételre került. A cégbíróságnak ........... ügyvezetők bejegyzéséről a változásbejegyzési kérelem elbírálása során kell döntenie. A törvényességi vizsgálat megtörténtéig nem lehet érvényes és hatályos cégjogi módosításról beszélni. Az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg, hogy ..............
  1. november 13-tól a társaság belső viszonyaiban eljárhat, mivel a taggyűlése
  2. december
  3. napján a meghozatalára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a ............. ügyvezető visszahívásáról és .............. önálló képviseleti joggal történő felruházásáról szóló
  4. november 13-ai határozatát. A perbeli taggyűlés összehívásának időpontjában még a társaság belső viszonyaiban sem minősül ................ önálló ügyvezetőnek. Jelezte, hogy a
  5. november 13-ai és a
  6. december 18-ai taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti peres eljárások folyamatban vannak. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a Fővárosi Törvényszék 37.G.44.637/2015/
  7. számú végzésével a
  8. november 13-ai taggyűlésen hozott valamennyi határozat végrehajtását felfüggesztette a Ptk. 3:36.§
(4)bekezdés alapján. Hivatkozott e körben a BH2014.
  1. számon közzétett eseti döntésre. Kérte az eljárás felfüggesztését annak alapján, hogy a jelen perben támadott taggyűlési határozatok érvényességének előkérdése a
  2. november 13-ai és a
  3. december 18-ai taggyűlésen hozott határozatok érvényessége kérdésében születő jogerős ítélet. Vitatta, hogy az alperesi jogi képviselő rendelkezne joghatályos ügyvédi megbízással, ugyanis harmadik személyek - így a polgári perekben eljáró bíróságok - felé cégnyilvántartási bejegyzés hiányában nem áll fenn képviseleti joga ................ sem. E körben utalt az EBD
  4. G.
  5. számú eseti döntésben, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 13.Cgf.47.040/2016/
  6. számú végzésében foglaltakra. Jelen perben az elsőfokú bíróságnak ügygondnokot kellett volna kirendelnie az alperes képviseletére, melynek elmaradása súlyos eljárási szabálysértés. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását, a felperes perköltségben marasztalását, a felfüggesztés iránti kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú eljárásban jogszabályokkal és egységes bírói gyakorlattal alátámasztottan részletesen kifejtette a felperes véleményével ellentétes jogi álláspontját, melyet az elsőfokú bíróság is helyesen osztott. Az ügyvezető az ügyvezetés körében a Ptk. 3:196.§
(2)bekezdésének felhatalmazása alapján önállóan járhat el, így jogosult önállóan a társaság taggyűlését is összehívni anélkül, hogy a meghívót az együttes cégjegyzési joggal felruházott másik ügyvezető is aláírná. A meghívó
  1. április 16-i keltezésekor .............. önálló, .......... együttes cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetők voltak, tekintve, hogy a taggyűlése
  2. november
  3. napján ............... önálló képviseleti joggal ügyvezetőnek megválasztó taggyűlési határozatot a határozat meghozatalára visszamenőleges hatállyal hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú ítélet indokolásának azon téves tényállási megállapítása, miszerint ................... ügyvezető képviseleti jogviszonyának kezdete
  4. november
  5. napja, azonban nem eredményezheti az érdemben helyes döntés hatályon kívül helyezését. A
  6. december 18-i taggyűlésen született taggyűlési határozatok végrehajtását a Fővárosi Törvényszék ugyanis a 37.G.45.313/
  7. számú eljárásban nem függesztette fel, így ................. jogosult volt a meghívót aláírni. ................ ügyvezetői minőségét és jogosultságát a meghívó aláírására a fellebbezés nem vonta kétségbe, ennek megfelelően mindkét ügyvezető jogosult volt a taggyűlési meghívót aláírni, bár a taggyűlés összehívásának jogszerűségéhez elegendő lett volt egyikük aláírása is. A felperes az általa is irányadónak tartott EBH2002.780 számú döntésre tekintettel rosszhiszeműen hivatkozik a meghívót aláíró ügyvezetők képviseleti jogának hiányára. Hangsúlyozta, hogy ...............
  8. december 18-tól, ...............
  9. május 3-tól jogosult önállóan a képviseletére. E körben utalt a Szegedi Ítélőtábla Gpkf.I.30.389/2016/
  10. számú jogerős határozatában az ügyvezetőinek képviseleti jogával kapcsolatos releváns megállapításaira, így arra is, hogy a kft. ügyvezetője megválasztásától, megbízásának elfogadásától kezdődően jogosult a társaság képviseletére, és nevében nyilatkozattételre akkor is, ha a cégjegyzékbe még nem jegyezték be. Egyértelműen cáfolt tehát, hogy a jogi képviselője nem rendelkezik joghatályos ügyvédi meghatalmazással. A Szegedi Ítélőtábla megállapítása szerint
  11. december
  12. óta - ............. és ............... személyében - van önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetője. A felperes által hivatkozott EBD
  13. G.
  14. számú eseti döntés éppen azon alperesi hivatkozást támasztja alá, mely szerint a
  15. december 18-án megválasztott .............. jogosult volt jogi képviseletére meghatalmazást adni, hiszen a
  16. decemberi taggyűlési határozatok végrehajtását nem függesztette fel egyetlen bíróság sem, továbbá ...............
  17. május 3-át követően szintén. Kiemelte, hogy az ügyvezető személyében bekövetkezett változás a társaság és a tag viszonyában azonnal hatályos, ezért felperes nem kifogásolhatta alappal a taggyűlési meghívó és az ügyvédi meghatalmazás jogszerűségét sem. A felperes tévesen hivatkozik az ügygondnok kirendelésének szükségességére is a Ptk. 3:36.§
(3)bekezdésében írt feltételek fennállásának hiányában. Kitért arra is, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 13.Cgf.47.040/
  1. számú eljárásban a
  2. december
  3. napján kelt ügyvédi meghatalmazást és az aznap benyújtott változásbejegyzési kérelem visszavonására irányuló kérelmet vizsgálta. A Fővárosi Ítélőtábla nem mondta ki, hogy a képviseletében ügyvédi meghatalmazást a mai napig kizárólag ................ együttesen jogosult adni. ................... együttes cégjegyzési és képviseleti jogának „garanciális jelentősége" kapcsán arra utalt, hogy a Pp. 235.§
(1)bekezdésében írt korlátra figyelemmel ezen felperesi tényállítás a másodfokú eljárás keretein belül érdemben nem vizsgálható. A felperes a Pp. 141.§
(6)bekezdésére történő figyelmeztetés ellenére nem tett eleget jognyilatkozat megtételi kötelezettségének. Amennyiben az elsőfokú bíróság a Pp. 141.§
(2)és
(6)bekezdéseinek jogszerű alkalmazásával hozott elsőfokú ítéletet, a bejelenteni elmulasztott tényeket és bizonyítékokat a fellebbezési eljárásban sem lehet figyelembe venni. (BDT2000.177) Jelezve, hogy bár a kecskeméti ingatlanainak értékesítése nem tárgya jelen eljárásnak, előadást tett a fedezetelvonás hiányára nézve is. A napirend kellő részletezettségének hiánya vonatkozásában arra utalt, hogy az elsőfokú bíróság nem hagyta figyelmen kívül a felperes hivatkozásait, az indokolás rögzíti mind a felperes által kifogásolt jogszabálysértést, mind az általa előadott, a napirend kellő részletezettségével kapcsolatos részletes álláspontját, így megállapíthatóan az elsőfokú bíróság vizsgálta ezen felperesi hivatkozást. A helyes érdemi döntésre az indokolás hiánya nincs kihatással, hiszen a felperes alaptalanul hivatkozik jogszabálysértésre. Kérte az Ítélőtábla állásfoglalását a tekintetben, hogy a napirendi pontok megfeleltek a törvényi követelményeknek, megfelelő módon részletezettek voltak. Eljárás felfüggesztése iránti kérelem kapcsán ugyancsak a Pp. 235.§
(1)bekezdésében és a Pp. 141.§
(6)bekezdésében írtakra hivatkozott, arra, hogy a felperes e körben előadott tényállításait és bizonyítékait figyelmen kívül kell hagyni, hiszen a keresetlevele benyújtásakor is tudott már mindkét taggyűléssel kapcsolatos perről. A 31.Gf.40.264/2016/4/I. számú felfüggesztő végzés indokolásából egyébiránt kiderül, hogy a két eljárás tényállása nem azonos, hiszen a jelen eljárásban támadott
  1. május 3-i taggyűlési határozatok egyikét sem helyezte utóbb hatályon kívül az alperes legfőbb szerve, így ezért is megalapozatlan a kérelem. Az alperesi beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében az alperes indokaival lényegében megegyező, részletesen kifejtetett indokai alapján szintén az ítélet helybenhagyását, a felperes perköltségben marasztalását, a felfüggesztés iránti kérelem elutasítását kérte. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel csak részben megalapozott. A Polgári Törvénykönyvről szóló
  2. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
  3. évi CLXXVII. törvény (Ptké.)
  4. §
(2)bekezdés b) pontja szerint az alperes működésére
  1. március 15-étől kötelezően alkalmazandó a Polgári Törvénykönyvről szóló
  2. évi V. törvény (Ptk.) 3:
  3. §-a értelmében a jogi személy tagja kérheti a bíróságtól a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratába ütközik. A 3:
  4. §
(4)bekezdése szerint a határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A 3:37. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. Lényegében az idézett jogszabályi rendelkezésekkel azonos szabályokat tartalmazott a gazdasági társaságokra nézve a 2014. március 14-ig hatályban volt, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 45. §
(1)és
(5)bekezdése, 46. §
(2)bekezdése. E rendelkezések értelmében a tag perben kérhette a legfőbb szerv jogsértő és létesítő okiratba ütköző határozata felülvizsgálatát, a per megindítása a határozat végrehajthatóságát nem érintette, kizárólag a bíróság határozat végrehajtását felfüggesztő határozata és a határozat jogerős hatályon kívül helyezése eredményezte a határozat joghatás kiváltására alkalmatlan voltát (BDT2010.2372., EBD2013.G.1.). A Ptké. 10. §
(3)bekezdése kimondja, hogy a Ptk. 3:
  1. §-ának alkalmazásában a határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya annak jogerőre emelkedésével áll be. A jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezésének azok meghozatalára visszamenőleges hatállyal történő hatályon kívül helyezésére a Ptk. hatálybalépését követően csak akkor van lehetőség, ha jogszabály a bíróság számára ilyen hatályú határozat meghozatalát lehetővé teszi. A Ptké. ezen idézett rendelkezése a Gt. alkalmazásával kapcsolatban kialakult bírói gyakorlat normaszintre emelését jelenti azzal, hogy főszabályként mondja ki, hogy a határozat hatályon kívül helyezése a jövőre nézve történik, az ítélet „ex nunc", azaz a meghozatala napjától vált ki joghatást. Jelen per tárgya az alperes
  2. május 3-i taggyűlési határozatainak felülvizsgálata. A felperes az alperes képviseletének hiányát arra vezette vissza, hogy ................... ügyvezetők önálló képviseleti joga a cégjegyzékbe be nem jegyzett, míg a határozatok jogsértő voltát ...............képviseleti joga bejegyzésének hiányán túl azon okra is, hogy ................. ügyvezetővel együttes képviseleti jogára tekintettel nem volt jogosult a taggyűlés összehívására önállóan. A Fővárosi Ítélőtáblának ezért mindenek előtt abban kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az önálló képviseleti jog bejegyzésének hiánya akadályát képezte-e a perbeli taggyűlés összehívásának, az alperes szabályszerű perbeli képviseletének. A felek egyezően állították a
  3. november 13-i taggyűlési határozatok, így ................ ügyvezetőt önálló képviseleti joggal felruházó határozat joghatás kiváltására alkalmatlan voltát, részben annak
  4. december 18-i taggyűlési határozattal történt hatályon kívül helyezésére, részben a határozat végrehajtásának felfüggesztésére hivatkozással. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint a
  5. november 13-i, ................ ügyvezetőt tisztségéből visszahívó és ................. önálló képviseletre jogosult ügyvezetőnek megválasztó határozat a per eldöntése szempontjából nem releváns. A
  6. december 18-i taggyűlés
  7. számú határozatával ugyanis .................. önálló cégjegyzési (képviseleti) joggal ..................... minőségének és együttes cégjegyzési jogának érintetlenül hagyása mellett választotta meg. A felek egyezően nyilatkoztak arra nézve, hogy a
  8. december 18-i határozatok felülvizsgálata iránt per van folyamatban, a felperes az alperes azon állítását, miszerint a perben a határozatok végrehajtását a bíróság nem függesztette fel, nem vonta kétségbe. A
  9. december 18-i
  10. számú határozat végrehajtásának felfüggesztése és jogerős hatályon kívül helyezése hiányából pedig az következik, hogy a határozat meghozatalától kezdődően joghatás kiváltására alkalmas, tehát ............... az alperes önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetőjének, ..................
  11. május 3-ig együttes képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének minősül. A társaság vezető tisztségviselőjét megválasztó taggyűlési határozat a társaság belső működése körében, a tagok viszonyában azonnal hatályosul (EBH
  12. 780.), ezért .............. ügyvezető a Ptk. 3:
  13. §
(1)bekezdése alapján jogosult volt összehívni
  1. április 16-án a taggyűlést. ................. ügyvezető taggyűlés összehívási jogát az együttes képviseleti joga nem korlátozta, tekintve, hogy a taggyűlés összehívása az ügyvezetés körébe eső feladat. A Ptk. 3:
  2. §
(2)bekezdése értelmében pedig ha a társaságnak több ügyvezetője van, az ügyvezetők önállóan jogosultak az ügyvezetés körében eljárni. Minderre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a taggyűlés szabályszerű összehívását, azt, hogy a taggyűlési meghívót aláíró mindkét ügyvezető jogosult volt önállóan is a taggyűlés összehívására. Az elsőfokú bíróság helytálló álláspontra helyezkedett akkor is, amikor .................. bejegyzés alatt álló önálló képviseleti jogára tekintettel mellőzte az alperes részére ügygondnok kirendelését. A bíróság Pp. 72. §-a értelmében a meghatalmazott képviseleti jogosultságát az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja. A Pp. 74. § értelmében jogi személy részére ügygondnok akkor rendelhető, ha a jogi személynek nincs törvényes képviselője, míg a Ptk. 3:36.§
(3)bekezdése értelmében akkor, ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná. Az ügygondnok rendelésének jelen eljárásban a Pp.-ben és a Ptk.-ban írt feltételei sem állnak fenn. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) az 50. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 33. §
(1)bekezdése, az 50. §
(5)bekezdése értelmében a cégjegyzéki adatváltozás bekövetkezésétől számított harminc napon belül a változásbejegyzési kérelem benyújtása kötelező. A 24.§
(1)bekezdés h) pontja értelmében a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég képviseletére jogosultak nevét, tisztségét, jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is. A Ctv. 10. §
(1)bekezdése szerint a cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, amelyeknek benyújtására a céget - közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából törvény kötelezi. A
(2)bekezdése kimondja azt is, hogy az adóregisztrációs eljárás eredményes lefolytatását követően teljes körűen nyilvánosak a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. Az alperes cégjegyzékének 13/
  1. rovata ...........
  2. május 5-től együttes képviseleti móddal bejegyzett ügyvezetőként, 13/
  3. rovata .............. önálló képviseleti móddal
  4. december 18-tól bejegyzés alatt álló ügyvezetőként, ............. önálló képviseleti móddal bejegyzés alatt álló ügyvezetőként tünteti fel
  5. május 3-tól. A Ctv.
  6. §
(3)bekezdése szerint a cég a cégjegyzékbe bejegyzett adatra, illetve cégnyilvántartásban szereplő - az adat igazolására szolgáló - okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, hogy az adat a Cégközlönyben közzétételre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve az okiratot már korábban ismerte. A Ctv. 22. §
(3)bekezdése azt fejezi ki, hogy a cég a cégjegyzékbe bejegyzett adatra vagy a cégnyilvántartásban szereplő okiratra harmadik személyekkel szemben csak a Cégközlönyben való közzétételt követően hivatkozhat. Ez a szabály nem zárja azonban ki, hogy a cég bejegyzés közzétételét megelőzően is bizonyíthassa, hogy a harmadik személy a változásról tudott, így a változás a harmadik személyek vonatkozásában is a tudomásszerzéssel hatályosul. A jelen perben az alperes becsatolta ............. ügyvezetővé választó
  1. december 18-i taggyűlési határozatot is tartalmazó jegyzőkönyvet, .............. ezen a napon kelt elfogadó nyilatkozatát, ezzel igazolta .................. törvényes képviselővé választását. A határozat végrehajtása felfüggesztésére, jogerős hatályon kívül helyezésére adat nem merült fel, ezért az elsőfokú bíróság a képviseleti jog cégjegyzékbe bejegyzése iránti eljárás folyamatban létére is figyelemmel, minden további bizonyítás felvételének szükségessége nélkül helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az alperes ............... személyében rendelkezett törvényes képviselővel, a tőle származó jogi képviselő meghatalmazás folytán az alperes szabályszerű képviselete biztosított volt. Ezen indokok mentén helytállóan foglalt állást ................ önálló képviseleti jogát illetően is. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor valamennyi határozat vonatkozásában a keresetet elutasította. A Ptk. 3:
  2. §
(3)bekezdése szerint a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ezen jogszabályi rendelkezés azt a követelményt támasztja az ügyvezetéssel szemben, hogy a meghívó akár önmagában, akár melléklet csatolásával a tagok számára a napirendre tűzött kérdéseket olyan mértékben világítsa meg, hogy a tagok döntési helyzetbe kerüljenek. A 2015. április 16-i meghívó „Könyvvizsgáló jelentése a társaság 2015. december 31-i fordulónappal elkészített mérleg- és eredménykimutatásról" 1. napirendi, és a „Társaság 2015. évi beszámolójának elfogadása" 2. napirendi pontja a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésében foglaltaknak nem felelt meg, tekintettel arra, hogy maga az alperes sem állította, hogy ezt meghaladóan a napirendi pontok tekintetében nyújtott bármilyen olyan információt, amely a tagok, így a felperes döntését elősegítette volna. A perbeli adatok rendelkezésre állása folytán anélkül, hogy e körben az elsőfokú bíróság vizsgálatot folytatott volna, megállapítható volt, hogy az 1. és 2. számú napirendi pontok Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésébe ütköző volta a könyvvizsgálói jelentés és a beszámoló elfogadásáról döntő
  1. és
  2. számú taggyűlési határozatot jogsértővé tette. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla rámutat, hogy megalapozatlanul hivatkozott a felperes az eljárás felfüggesztésének szükségességére is. A
  3. november 13-i, végrehajtásukban felfüggesztett határozatok jelen per eldöntése szempontjából nem relevánsak, míg a
  4. december 18-i határozatok felülvizsgálata iránti per eldöntése azért nem képez a Pp.
  5. §
(2)bekezdése szerinti előkérdést, mivel még ha a határozatok hatályon kívül helyezésre is kerülnének, a hatályon kívül helyezés csakis a jövőre nézve, a jogerős ítélet meghozatalától kezdődően fejthetne ki joghatást, és így ................. ügyvezetővé választását megválasztása időpontjára jelen per tartamára visszamenőlegesen semmilyen módon nem érintené. ................ képviseleti jogának garanciális jellege körében előadottak a per eldöntése szempontjából jelentőséggel szintén nem rendelkeznek, de azok figyelembevételét a Pp. 235. §
(2)bekezdésében írt korlát is kizárja. A megválasztott, de a cégjegyzékbe még be nem jegyzett ügyvezetők képviseleti joga vonatkozásában fent kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta a Fővárosi Ítélőtábla másik tanácsának 13.Gf.40.637/2016/8-I. számú, a felperes által a másodfokú tárgyaláson csatolt végzésében a törvényen alapuló szervezeti képviseletre nézve elfoglalt álláspontját. Minderre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az 1-2/2016. május 03. és az 510/2016. május 03. számú taggyűlési határozatokra vonatkozó részében a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, míg a 3-4/2016.május
  1. számú határozatokra vonatkozó részében - szintén a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és az alperes 3/
  1. május
  2. számú és 4/
  3. május
  4. számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezte. A felperes fellebbezése részben eredményre vezetett, ezért a pernyertesség-pervesztesség megváltozott arányára figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  5. §
(2)bekezdése alapján az ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését is megváltoztatta. A felperes 20 %, az alperes 80 % mértékben lett pernyertes, ezért felperes és alperes viszonyában a Fővárosi Ítélőtábla a felperes javára a következő előlegezett költségeket vette számításba: lerótt kereseti és fellebbezési illeték 20 %-át kitevő 16.800 forint, a 32/2003. (VIII.22.) IM r. 3. §
(3)és
(5)bekezdése, 4/A. §-a alkalmazásával megállapított bruttó 25.400 forint elsőfokú, 12.700 forint másodfokú ügyvédi munkadíj; az alperes javára számításba vett előlegezett költségek: bruttó 101.600 forint elsőfokú, bruttó 50.800 forint másodfokú ügyvédi munkadíj, mely előlegezett költségek egybeszámításával a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte az alperes perrel felmerült első- és másodfokú együttes perköltsége megfizetésére. A felperes és az alperesi beavatkozó viszonyában a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM r. 3. §
(3)és
(5)-
(6)bekezdése, 4/A. §-a alkalmazásával a felperes javára bruttó 12.700 forint elsőfokú, bruttó 6.400 forint másodfokú ügyvédi munkadíjból, míg az alperesi beavatkozó javára bruttó 50.800 forint elsőfokú és bruttó 25.400 forint másodfokú ügyvédi munkadíjból álló előlegezett költséget vett figyelembe, mely összegek egybeszámításával a Pp. 81. §
(1)és 83. §
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte az alperesi beavatkozó perrel felmerült első- és másodfokú együttes perköltsége megfizetésére. Budapest,
  1. május
  2. napján . Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s. k. előadó bíró Dr. Molnár József s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.