Gfv.30733/2017/13 – Kúria

(1)g) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.733/2017/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Szabó Klára bíró A felperes: A felperes képviselője: Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.113/2017/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 25.G.45.369/2015/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra 70.000 (hetvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A felperes és a II. rendű alperes mint adósok és a perben nem álló T K Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (korábbi nevén: F Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság) jogelődje az A Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: hitelező)
4. július 2án deviza alapú kölcsönszerződést, és annak biztosítására a felperes mint zálogkötelezett és a II. rendű alperes mint haszonélvező, valamint a hitelező mint zálogjogosult jelzálogszerződést kötöttek egymással. A felperes és a II. rendű alperes mint adósok, valamint a hitelező
5. szeptember 29-én újabb deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek. Ennek biztosítására is jelzálogszerződés jött létre a felperes és a hitelező között. A hitelező
6. március 31-én beolvadással megszűnt, jogutóda a T Bank Zrt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] [6] A felperes a
7. december 23-án előterjesztett, utóbb módosított keresetében a kölcsönszerződések és az azok biztosítására kötött jelzálogszerződések keresetben megjelölt kikötései tisztességtelenségen alapuló érvénytelenségének megállapítását, illetve az I. rendű alperes elszámolás teljesítésére kötelezését kérte. Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy a felperes és közte nincs jogviszony, a hitelezőnek nem jogutóda, a keresettel érvényesített jog a felperest vele szemben nem illeti meg, illetve ilyen jog fennállta esetén az nem vele szemben érvényesíthető. A II. rendű alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az I. rendű alperes védekezésére tekintettel vizsgálta a felperes kereshetőségi jogát, amely az ügy érdemére tartozó anyagi jogi kérdés. Anyagi jogi kérdésben az eljárási szabályok nem írnak elő a bíróság számára tájékoztatási kötelezettséget. Az elsőfokú bíróság a beszerzett cégmásolatból megállapította, hogy a hitelezőnek az I. rendű alperes nem jogutóda, ezért a felperes és az I. rendű alperes nem állnak jogviszonyban. A felperes ezért nem érvényesítheti a perbe vitt jogát az I. rendű alperessel szemben. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helytálló indokaira utalással helybenhagyta. Rámutatott, a felperesnek még a perindítást megelőzően meg kellett volna meggyőződnie arról, hogy mely jogi személy a perben támadott szerződést kötő hitelező jogutóda. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma szerint - annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetnek helytadó döntés hozatalát, másodlagosan az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a jogerős ítélet a polgári perrendtartásról szóló
8. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
9. §

(1)bekezdés g) pontjába, 206. §

(1)bekezdésébe és 221. §

(1)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. [10] A felperes előadta, az I. rendű alperes a

1. június
2. napján tartott tárgyaláson jelentette be, hogy a jogvitában nem szerződő fél, illetve nem jogutód. Az elsőfokú bíróság nem hívta fel a felperest nyilatkozat tételére, hogy kíván-e az rPp.
3. §

(2)bekezdése alapján új alperest perbe vonni, és ezen kioktatásra a per további szakaszában sem került sor, holott ezen körülmény nyilvánvalóan perdöntő jelentőségű. [11] A felperes arra is hivatkozott, hogy a „bíróság" szerint „feltételezhetően további elutasításhoz vezető hiányosság" az, hogy a felperes nem minden szerződésben szereplő személyt vont perbe. Az rPp. 130. §

(1)bekezdés g) pontja a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának feltételéül előírja előzetes felhívás kiadását. Az anyagi jogi rendelkezésekből következik, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perekben perben kell állnia valamennyi szerződő félnek. A felperes kifejtette, „a jogszabály szerint" módot kell adni a felperesnek arra, hogy amennyiben alperesként rossz személyt vont perbe, úgy felhívás mellett azt módosíthassa, a „keresetlevél elutasítására" csak ezt követően kerülhet sor. Ennek hiányában a per további tárgyalásának van helye. [12] A felperes álláspontja szerint a bíróság döntése a bizonyítékokból levont nyilvánvalóan helytelen, téves és okszerűtlen következtetés eredménye, amelyre tekintettel a bíróság megszegte az rPp. 206. §

(1)bekezdésében foglalt kötelezettségét, továbbá az ítélet indokolása az rPp. 221. §

(1)bekezdésében foglaltakat sem tartalmazza. [13] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgáltai kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. [15] A felperes elsődlegesen a jogerős határozat hatályon kívül helyezését, a kereseti kérelmének helytadó határozat meghozatalát kérte. Ezen kérelem teljesítése kizárt az adott tényállás mellett, tekintettel arra, hogy az eljárt bíróságok a keresetet perbeli legitimáció hiányában, az érvényesíteni kívánt igény további vizsgálata nélkül utasították el. A Kúria ezért a másodlagos felülvizsgálati kérelmet, azt vizsgálta, hogy a perben hozott ítéletek hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása a felhozott okokból indokolte. [16] A Kúria megállapította, hogy a felperes által megsértett jogszabályhelyként hivatkozott rPp. 130. §

(1)bekezdés g) pontját az eljárt bíróságok nem alkalmazták. Aszerint a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha - többek között - megállapítható, hogy meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) - felhívás ellenére - nem vonta perbe. A jogerős ítélettel helybenhagyott határozatában azonban az elsőfokú bíróság nem a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasításáról döntött, hanem a felperes keresetét ítélettel utasította el. Döntését a következetes bírói gyakorlattal egyezően indokolta, amely szerint annak elbírálása, hogy a felperes igényérvényesítési jogosultsága (kereshetőségi joga) az általa megnevezett alperesekkel szemben fennáll-e, az ügy érdemére tartozó olyan anyagi jogi kérdés, amelynek tárgyában a bíróságnak ítélettel kell határoznia. Ez esetben nem kerülhet sor a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására. A bíróság az rPp. 130. §

(1)bekezdés g) pontja alapján csak akkor utasíthatja el a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül, ha abból érdemi vizsgálat nélkül is megállapítható a perbeli legitimáció hiánya (BH 2001.388., BH

1. 82.). [17] A Kúria egyetértett az eljárt bíróságokkal abban, az, hogy az I. rendű alperessel fennáll-e a felperesnek jogviszonya, ezért a felperes igénye vele szemben érvényesíthető-e, az ügy érdemére tartozó anyagi jogi kérdés, amely a hitelező cégjogi jogutódlásának perben történő vizsgálatát tette szükségessé. A felperes a felülvizsgálati kérelmében nem jelölt meg olyan megsértett jogszabályhelyet, amely alapján a bíróságnak anyagi jogi kérdésre vonatkozó tájékoztatási, felhívási kötelezettsége állna fenn a téves alperest perlő felperessel szemben. A Kúria utal arra is, az I. rendű alperes a felperes jogi képviselője részére
2. május 19-én kézbesített ellenkérelmében, majd a felperes és jogi képviselője távollétében megtartott
3. június 15-i és szeptember 2-i tárgyalásokon a felperes jogi képviselője részére kézbesített jegyzőkönyvekbe foglaltan következetesen azzal védekezett, hogy nem jogutóda a hitelezőnek, a kereset elutasítását erre tekintettel kéri. A felperesnek ennek ismeretében lehetősége volt megtenni a szükséges perbeli nyilatkozatait, amit azonban elmulasztott. [18] Az eljárt bíróságok tényként állapították meg, hogy az I. rendű alperes nem jogutóda a hitelezőnek. A felperes a felülvizsgálati kérelmében ezt a megállapítást, de a jogerős ítéletben foglalt egyéb tényállási elemeket sem tette vitássá. A felperes a felülvizsgálati kérelmében anélkül hivatkozott a tényállás megállapítása körében a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó rPp.
4. §

(1)bekezdésének sérelmére, hogy megindokolta volna, hogy a jogerős ítélet e rendelkezésnek milyen okból és mennyiben nem felel meg. A felperes a felülvizsgálati kérelmében csak általánosságban hivatkozott az rPp. 221. §

(1)bekezdésének sérelmére is. A megállapított tényállás vitatásának hiányában, illetve arra tekintettel, hogy a jogviszony hiányán túl az adott ügyben a jogerős ítélet további indokolásra a fellebbezésre tekintettel sem szorult, a felperes felülvizsgálati kérelmében a jogszabálysértés alátámasztásaként megjelölt további hivatkozásai sem vezethettek eredményre. [19] A Kúria mindezekre tekintettel az rPp. 275. §

(4)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint határozott. Záró rész [20] A felperes az illetékfeljegyzési jogára tekintettel le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján köteles az állam részére megfizetni. Az alpereseknek a felülvizsgálati eljárásban költségük nem merült fel. [21] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest, 2018. szeptember 25. . Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Szabó Klára sk. bíró