← Magyarország

Bfv.578/2018/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az Alkotmánybíróság 34/

  1. (XI. 22.) AB határozata a kihirdetését követően indult büntetőeljárásokban irányadó. Tekintettel arra, hogy az alapügyben az elsőfokú ítélet meghozatalára
  2. április
  3. napján, a másodfokú határozat folytán jogerőre emelkedésére pedig
  4. február 5-én került sor, így a nyomozás során a törvényszék egyesbírájaként az előzetes letartóztatás egy éven túli meghosszabbítása tárgyában eljárt bíró az alapügyben kizárt bírónak nem tekinthető, így abszolút eljárási szabálysértés nem valósult meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.578/2018/
  5. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  6. október
  7. Az ügy tárgya: nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): II. rendű Első fok: Budapest Környéki Törvényszék, 15.B.54/2011/48., ítélet, tárgyalás,
  8. április
  9. Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla, 1.Bf.279/2012/8., ítélet, nyilvános ülés,
  10. február
  11. Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapest Környéki Törvényszék 15.B.54/2011/
  12. számú, illetve a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.279/2012/
  13. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A II. rendű terheltet a Budapest Környéki Törvényszék a
  14. április
  15. napján kihirdetett 15.B.54/2011/
  16. számú ítéletével társtettesként elkövetett emberölés bűntette [
  17. évi IV. törvény [2] [3] [4]
  18. §

(1),
(2)bekezdés b) pont] és bűnsegédként elkövetett készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége [1978. évi IV. törvény 317/C. §
(7)bekezdés a) pont] miatt halmazati büntetésül 14 év fegyházra, valamint 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  1. február
  2. napján meghozott 1.Bf.279/2012/
  3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a pénzügyi bűncselekmény jogszabályi felhívását a Btk. 313/C. §
(7)bekezdés a) pontjára, a fegyházbüntetés tartamát 14 évre pontosította, továbbá 9.300 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria a
  1. július
  2. napján meghozott Bfv.II.619/2014/
  3. számú végzésével a II. rendű terhelt által korábban benyújtott - a Be.
  4. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozó - felülvizsgálati indítványt elutasította. Ezt követően a II. rendű terhelt ismételt felülvizsgálati indítványa kapcsán az elutasításra vonatkozó határozat hozatalát a Kúria a Be. 421. §
(3)bekezdése alapján a
  1. szeptember
  2. napján kelt Bfv.I.1154/2017/
  3. számú átirata szerint mellőzte. II. [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt az
  4. évi XIX. törvény (korábbi Be.)
  5. §
(1)bekezdés c) pontjára hivatkozva. [6] Indokai szerint a törvényszéken a tanács elnökeként eljárt bíró hosszabbította meg a nyomozás során a II. rendű terhelt előzetes letartóztatását két alkalommal, 15.Bny.28/2010., illetve 15.Bny.49/2011. szám alatt eljárva. Eszerint nyomozási bíróként járt el, ezért a Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontja alapján ki van zárva a bíróság további eljárásából. Következésképpen az ügyben kizárt bíróként járt el, ezzel megvalósult a Be. 373. §
(1)bekezdés II/b) pontjába ütköző, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés. [7] Kifejtette továbbá, hogy az Alkotmánybíróság 34/
  1. (XI. 22.) AB határozata, illetve a büntetőeljárási törvény módosítása ugyan a jövőre vonatkozóan rendezte e jogi helyzetet, azonban álláspontja szerint a 2013 előtti ügyekben külön kérelemre eljárás indítható, és ezen eljárásokban meg kell állapítani azt, hogy kizárt bíró hozott ítéletet. [8] Mindezek alapján hatályon kívül helyezést és a Budapest Környéki Törvényszék új eljárásra utasítását indítványozta. [9] A II. rendű terhelt észrevételeiben a védő felülvizsgálati indítványában foglaltakat megerősítette. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.578/2018/
  2. számú átiratában a védő felülvizsgálati indítványát alaptalannak tartotta. Mindenekelőtt kifejtette, hogy az iratokból megállapítható, hogy ugyanezen okra alapítottan korábban már a II. rendű terhelt is nyújtott be felülvizsgálati indítványt, azonban a II. rendű terhelt ezen indítványára vonatkozó határozat hozatalát a Kúria Bfv.I.1154/2017/
  3. szám alatt, a korábbi Be.
  4. §
(3)bekezdése alapján mellőzte, mivel az ügyben a II. rendű terhelt már ezt megelőzően is nyújtott be - más okból - felülvizsgálati indítványt, amelyet a Kúria Bfv.II.619/2014/
  1. számú végzésével elutasított. Hivatkozott a Kúria BH 2017.
  2. szám alatt közzétett eseti döntésére, mely szerint nem jelent ismétlést, ha a terhelt a korábbi indítványának elutasítását követően újabb indítványt nyújt be, amelynek tartalma alapján elutasításnak nem lenne helye és egy más jogosult - így a védője - azt saját indítványaként tartja fenn. Tartalmi - ekként más jogosultra is kizáró hatású - ismételtséget ugyanis csak olyan kifogás alapozhat meg, amit felülvizsgálati eljárásban érdemben érvényesítettek. Tekintettel arra, hogy a II. rendű terhelt által azonos okból benyújtott felülvizsgálati indítvány érdemi elbírálásra nem került, nincs akadálya a védő felülvizsgálati indítványában foglaltak elbírálásának. [11] A 15.Bny.28/2010/
  3. számú, valamint a 15.Bny.49/2011/
  4. számú végzéseket a későbbi perbíró a nyomozás során a Be.
  5. §
(6)bekezdése szerint eljáró egyesbíróként hozta meg. [12] Ellenben az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakból kitűnően a védő által hivatkozott kizárási ok, mint alkotmányos követelmény, az AB határozat kihirdetését követően indult büntetőeljárásokban irányadó. Az AB határozat kihirdetésére
  1. november
  2. napján került sor, azonban a hivatkozott végzéseket a bíró ezt megelőzően hozta meg. Az alapügyben az elsőfokú ítélet meghozatalára
  3. április
  4. napján, jogerőre emelkedésére pedig a másodfokú ítélet meghozatalakor,
  5. február
  6. napján került sor. Erre tekintettel a nyomozás során a törvényszék egyesbírájaként az előzetes letartóztatás egy éven túli meghosszabbítása tárgyában eljárt bíró az alapügyben kizárt bírónak nem tekinthető, ezért az abszolút eljárási szabálysértés nem valósult meg. Ennek felelt meg a korábbi ítélkezési gyakorlat, mely az AB határozat meghozataláig irányadó volt (EBH 2013.B.1.). Ugyanez következik a korábbi Be. 606/B. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakból is. [13] A kifejtettek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot a II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [14] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [15] A Kúria megállapítja, hogy a védő által benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása kapcsán kifejtett legfőbb ügyészségi álláspont helytálló, azaz tartalmi, ekként más jogosultra is kizáró hatású ismételtséget valóban olyan kifogás alapozhat meg, amelyet felülvizsgálati eljárásban érdemben érvényesítettek. Ekként a II. rendű terhelt által korábban azonos okból benyújtott indítvány ellenére - mivel az elbírálásra nem került, a határozathozatalt a Kúria mellőzte - nincs akadálya a védő által előterjesztett felülvizsgálati indítványban foglaltak érdemi elbírálásának. [16] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [17] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - nem ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. A Be. 648. §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye, s kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [18] A védő felülvizsgálati indítványa a korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontján alapul, mely szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye - többek között -, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés II/b) pontjában foglalt eljárási szabálysértéssel került sor, azaz az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [19] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján változatlanul felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő eljárási szabálysértés miatt, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel, így a 608. §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően hozta meg, azaz az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [20] A felülvizsgálati indítvány arra helyesen utalt, hogy a Budapest Környéki Törvényszéken az alapügyben eljárt tanács elnöke a nyomozás során a korábbi Be. 207. §
(6)bekezdése szerint a törvényszék egyesbírájaként az előzetes letartóztatás egy éven túli meghosszabbítása tárgyában két alkalommal eljárt. Ezek a
  1. március
  2. napján meghozott 15.Bny.28/2010/
  3. számú, valamint a keltezése szerint
  4. május
  5. napján meghozott 15.Bny.49/2011/
  6. számú végzések. [21] Az Alkotmánybíróság a 34/
  7. (XI. 22.) AB határozatában megállapította, hogy az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetését követően indult büntetőeljárásokban az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 207. §
(6)bekezdése szerint eljáró bíró ugyanezen törvény 21. §
(3)bekezdés a) pontjának megfelelően a bíróság további eljárásából ki van zárva. Azaz az Alkotmánybíróság az alkotmányos követelmény kötelező érvényesítését kifejezetten a határozat kihirdetését követően megindított büntetőeljárások tekintetében írta elő. [22] Az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXIX. törvény 1. §-a ennek megfelelően 2017. április 19. napjától akként módosította a korábbi Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontját, miszerint a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. [23] Egyúttal a hivatkozott módosító törvény 13. §-a az eljárási törvény szövegébe iktatta a korábbi Be. 606/B. §-át. E rendelkezés
(1)bekezdés a) pontjában, a 34/
  1. (XI. 22.) AB határozat rendelkezésével összhangban meghatározza, miszerint az e törvénnyel módosított tartalmú korábbi Be.
  2. §
(3)bekezdés a) pontját a törvényszéki bíró esetében a
  1. november
  2. napját követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni. E rendelkezéssel azonos tartalmú a Be.
  3. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti szabályozás. Megjegyzi a Kúria, hogy ez összhangban áll a korábbi Be. 605. §
(2)bekezdésével is, illetve a hatályos Be. 870. §
(1)bekezdésében foglaltakkal, mely szerint az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt e törvény másképp szabályozza. E rendelkezés pedig nem csak a korábbi, valamint a hatályos büntetőeljárási törvény hatályba lépésére vonatkozott, hanem általános érvényű, az eljárási törvény bármely módosítása esetén, ha ahhoz a jogalkotó nem fűz eltérő hatályba léptető rendelkezést (BH 2009.238.). [24] Ehhez képest jelen felülvizsgálati eljárásban támadott elsőfokú, de a másodfokú határozat meghozatalára is a 34/2013. (XI. 22.) AB határozat meghozatala előtt került sor, a II. rendű terhelttel szemben folyamatban volt büntetőeljárás 2013. február 5. napján jogerősen befejeződött. [25] Következésképpen a Budapest Környéki Törvényszék bírája - figyelemmel arra, hogy az eljárás nyilvánvalóan 2013. november 22. napját megelőzően indult - sem a korábbi Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontja, sem a hatályos Be. 14. §
(3)bekezdés a) pontja alapján az eljárásban nem volt kizárt. [26] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, figyelemmel a Be. 14. §
(8)bekezdésében foglaltakra is - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [27] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [28] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal, ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656.
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.