Kfv.I.35.191/2007/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Pintér Aurél ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kovács Katalin jogtanácsos által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Észak-Magyarországi Regionális Parancsnoksága alperes ellen jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon 12.K.21.446/2006. számon indított és ugyanezen bíróság 2007. március 13-án kelt 12.K.21.446/2006/18. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről 19. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 12.K.21.446/2006/18. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg államnak - külön felhívásra - 315.800 (háromszáztizenötezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jövedéki hatóság járőrei 2005. november 16-án váratlan ellenőrzést tartottak a felperes által üzemeltetett …………………..üzemanyag-töltőállomáson. Az ellenőrzés során az egyik földalatti tároló tartályból 4X1 liter üzemanyag mintavételre került sor, amelyet a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete vizsgált. Az 1-es számú, majd a 2-es számú minta vizsgálata során megállapításra került, hogy az üzemanyagminta lobbanáspont tekintetében nem felelt meg a magyar szabványnak. Az ellenőrzés eredményeként meghozott első fokú határozat megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, ezért 473.250 Ft jövedéki adó, 4.732.500 Ft jövedéki bírság, és 58.800 Ft vizsgálati díj megfizetésére kötelezte. Elrendelte továbbá az üzlethelyiség 12 napra történő lezárását. Utóbb az első fokú határozatot 2006. április 18-án akként módosította, hogy mellőzték az üzlet lezárását azzal az indokolással, mely szerint a polgármester igazolta, hogy a környéken nélkülözhetetlen, hogy működjön az üzemanyag-töltőállomás. Az első fokú határozat ellen a felperes fellebbezett. Az alperes, mint másodfokú hatóság a módosító határozatot a nyitva tartásra vonatkozóan megsemmisítette, az első fokú határozat rendelkezését akként változtatta meg, hogy az üzlet bezárására 2006. június 12. és június 19. között 7 napra kerül sor, egyebekben az első fokú határozatot helybenhagyta. Az alperes határozatában megállapította, hogy a felperes sem vitatta a mintavétel során közölt mérési adatokat. Ez tehát azt jelenti, hogy a magyar szabványtól eltérő üzemanyag értékesítés jövedéki törvénysértést valósít meg, mivel a beszerzett jövedéki termék származása a bemutatott számlák alapján nem volt elfogadható. Az üzlethelyiség bezárására vonatkozóan az alperesnek az volt a véleménye, hogy 30 km-es körzeten belül négy üzemanyagtöltőállomás is működik, ezért nem indokolt a bezárás mellőzése. A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy állandó szállítási szerződése van az O. és az M. Kft-vel. Be is csatolta ezeket a szerződéseket, így valamennyi beszerzési forrását igazolni tudja. A felperes álláspontja szerint a gázolaj lobbanáspontja önmagában nem bizonyítja a gázolaj szabványon kívüliséget, hiszen pl. véletlen üzemanyag keveredése is okozhatja ezt a műszaki következményt. Sérelmezte a felperes a bezárással kapcsolatos rendelkezést is. Az alperes kérte a kereset határozatában foglaltakat. elutasítását és fenntartotta a A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12.K.21.446/2006/18. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az első fokú bíróság ítéletében idézte a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, így a 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 1. § /2/, 5. § /1/, 15. § /2/ bekezdését, valamint 114. § /1/ bekezdés
- b)és /2/ bekezdés
- d)pontját. Ennek alapján megállapította, hogy a felperes, bár beszerzéseit valóban mennyiségi oldalról igazolta, hiszen becsatolta azokat a szállító leveleit, amelyek a beszerzéseit alátámasztották - ez azonban nem alkalmas annak a ténynek megdöntésére, miszerint a szabványtól eltérő ásványolaj termék beszerzése történt. Tekintettel arra, hogy a jövedéki törvény nagyobbrészt objektív felelősségi rendszeren alapul, így a felperes által csatolt bizonylatok nem voltak alkalmasak a mintavétellel érintett gázolaj származása jogszerűségének igazolására. Az első fokú bíróság helyesnek tartotta az alperesi határozatot az üzlethelyiség bezárására vonatkozóan is. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül keresetének megfelelő döntés meghozatalát. be felülvizsgálati helyezését, és a A felperes fenntartotta azt a jogi álláspontját, miszerint az eljáró közigazgatási szervek, és az első fokú bíróság is tévedett, amikor a mintaként felvett gázolaj lobbanáspontjának eltéréséből azt a következtetést vonta le, hogy ezt az üzemanyagot jogellenesen állították elő. A felperes hangsúlyozta, hogy a vámhatóság által végzett ellenőrzés is megállapította, hogy a vizsgált időszakban beszerzett és értékesített üzemanyagoknál mennyiségi eltérés nem volt tapasztalható. A beszerzések forrásait dokumentumokkal igazolta, a tartályokon és kútoszlopokon elhelyezett zárak sértetlenek voltak, a pénztárgép a kútoszlopokkal összeköttetésben volt. Ennek alapján téves volt az a következtetés, hogy önmagában az üzemanyag szabványtól való eltérése alapot adhatott volna a Jöt. 15. § /2/ bekezdésének, és a 114.§ /4/ bekezdésének alkalmazására. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A nem vitás tényállás szerint a felperesnél tartott jövedéki ellenőrzés során az üzemanyagtartályból mintavétel történt, a mintáról a Vámés Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete megállapította, hogy az üzemanyag a magyar szabványnak nem felelt meg. A jövedéki hatóság és az első bíróság által helyesen idézett jogszabályi rendelkezés a Jöt. 15. § /2/ bekezdés
- a)pontja szerint adó-visszafizetési kötelezettség keletkezik, ha adóraktáron kívül jogellenesen előállított, vagy … jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák. A Jöt. 114. § /1/ bekezdése jövedéki bírság kiszabására ad alapot akkor, ha valaki a jövedéki terméket adóraktáron kívül előállít, illetve, ha olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet import jövedéki termék esetén nem vámkezeltek. A 114. § /2/ bekezdés
- b)pontja szerint az /1/ bekezdés hatálya alá tartozónak azt a jövedéki terméket kell tekinteni, amelynek adózott voltát, vagy adófelfüggesztés mellett történő szállítását a birtokos szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, vámokmánnyal, illetve más hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani. A felperes az általa rendelkezésre bocsátott szállítólevelekkel, szerződéssel és számlákkal kizárólag csak azt tudta bizonyítani, hogy mikor, és mennyi magyar szabványnak megfelelő üzemanyagot szerzett be. A jövedéki hatóság által lefolytatott helyszíni ellenőrzés során talált magyar szabványnak nem megfelelő gázolaj eredetét és származását ezekkel a felsorolt bizonyítékokkal a felperes nem tudta igazolni. Ebből következően az előzőekben idézett jövedéki törvény rendelkezései szerint a felperes e termékkel jövedéki törvénysértést követett el, amelynek következménye volt a jövedéki adó és bírságfizetési kötelezettség megállapítása. Ezért tévesen hivatkozott a felperes arra, hogy minden kétséget kizáróan bizonyította a beszerzési forrásait, amelyet Magyarországon jó hírnévvel rendelkező nagykereskedők bocsátottak rendelkezésre. A vámhatóság által az ellenőrzéskor megtalált magyar szabványon kívüli gázolaj adózott voltát ezek a bizonyítékok nem támasztották alá. A jogszabály nem tette a vámhatóságnak kötelességévé az eljárás során azon okok kutatását, hogy mi vezetett a szabványon kívüli minőségű anyag feltalálására, illetőleg milyen módon került a tartályba ez az anyag. A Legfelsőbb Bíróság az üzlet bezárásával kapcsolatban egyetértett az első fokú bíróság, illetőleg a vámhatóság határozatában található mérlegelési szempontokkal. Mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet bekezdése alapján hatályában fenntartotta. a Pp. 275. § /3/ A pervesztes felperest a Pp. 78. § /1/ bekezdése alapján kötelezte felülvizsgálati perköltség fizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperesnek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. 50. § /1/ bekezdése valamint a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § /2/ bekezdése alapján köteles megfizetni. Budapest, 2008. május 15. Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró