P.20959/2017/14 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdése alapján ....- Ft kár és annak

1. július 8tól számított kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét arra alapította, hogy a megbízott jogi képviselő a megbízást teljesítette, azonban a társaság ügyvezetője által aláírt ...-re dátumozott - és nem ...-én aláírt - jegyzőkönyvet nem lelte fel, annak ellenére, hogy az alperes .... sorszámú ítéletében olyan megállapítást tett, hogy az I. rendű felperes a 29-i jegyzőkönyvet ...-én a meghallgatása alkalmával is aláírta. Az alperes tehát azt állította az ítéletében, hogy kell lennie egy olyan jegyzőkönyvnek, amelyet a GVH ...-én a helyszíni vizsgálat során készített és azt társaság ügyvezetője ugyanazon napon a helyszíni vizsgálat során aláírta. Az eljáró jogi képviselő a ...-án kelt jegyzőkönyv eredeti példányát pedig egyáltalán nem lelte fel, ilyen nem létezett az iratok között. Álláspontja szerint az alperes azon közhatalmi eljárásával, hogy a .... sorszámú ítéletében azt állította, hogy a megbízás tárgyát képező iratok rendelkezésre állnak, a felperesnek kárt okozott, mert a felperes ezen iratok meglétében jogosan bízva kötött megbízási szerződést ezen iratok felkutatására és fizetett megbízási díjat. Kifogásolta, hogy az alperes kérelmük ellenére nem volt hajlandó az állítólagosan a helyszíni vizsgálatok során felvett jegyzőkönyvekről hiteles másolatot kiadni. A megbízás nem arra vonatkozott, hogy a megbízott a ..., illetve ... számú jegyzőkönyvek másolati példányait szerezze be, hanem arra, hogy próbálja felkutatni, hogy fellelhető e a peres iratok között a jegyzőkönyvek helyszínen készített és a felperes képviselőjével a helyszínen aláíratott eredeti és teljes példánya. A GVH végzéseiben, határozatában, továbbá az alperes az eljárás során hozott végzéseiben és elsőfokú ítéletében e jegyzőkönyvek állítólagos tartalmára hivatkozott. A .... és ... számú jegyzőkönyvek nem a helyszíni rajtaütés során készültek és kerültek aláírása, továbbá súlyos alaki és tartalmi hiányosságuk, valóságnak meg nem felelő tartalmuk miatt nem is tekinthetőek közokiratoknak. Így az alperes határozataiban hivatkozott rajtaütési jegyzőkönyvek nem lehetnek azonosak a fenti számú jegyzőkönyvekkel. Ezért szerették volna fellelni az eredeti rajtaütési jegyzőkönyveket, melyeken a GVH és az alperes határozatai alapulnak. Kifogásolta, hogy az alperes .... sorszámú végzésében azt a tájékoztatást adta, hogy a ...-én és ...-án tartott helyszíni rajtaütésekről felvett jegyzőkönyvekről nem ad ki hiteles másolatot, mivel azok a GVH ügyintézése során keletkeztek, ezért a GVH által a közigazgatási ügy irataként a bíróságra továbbított .... és ... számú jegyzőkönyveket a kérelemben foglaltak teljesítése céljából a GVH-nak megküldi. Amennyiben az elsőfokú bíróság birtokában lett volna a ... iktatószámú jegyzőkönyv, úgy a .... sorszámú végzésében így kellett volna hivatkozni, nem pedig ... iktatószámra. Az alperes a peres iratok integritását megbontva, az ellenőrizetlen és megfelelően nem dokumentált iratmozgással lehetőséget biztosított arra, hogy bármely közokiratnak minősülő dokumentum megváltozhasson, így súlyosan megsértette a tisztességes és pártalan eljáráshoz fűződő jogaikat is. Az GVH-tól érkezett meg - a kért teljes mellékletek nélkül - a ... számú jegyzőkönyv GVH által ellenőrizhetetlen körülmények között hitelesnek minősített másolata, illetve a ...számú jegyzőkönyv, mely a kérésükkel ellentétben nem tartalmazza a vizsgálók, a jogi képviselő helyszíni, oldalankénti aláírását. ...-án továbbá a felperes ügyvezetője megrendelte a „
2. sz. vég.+
3. sz. vég.+65,66,
4. sz. kérelmekre a kért jkv-k+határ. eredetben „ tárgyú tértivevény hiteles másolatát, azonban a megküldött másolat nem rendelkezett az alperes által készített hiteles másolat törvényes kellékeivel. A tértivevény tartalma az ügy szempontjából alapvelő információkat hordozott. Ezek is alátámasztják, hogy dr. ... ügyvédnek azért kellett külön megbízást adni, hogy a súlyos alperesi mulasztások miatt megpróbálja kideríteni, létezik e, az alperes rendelkezésére álltak-e az ítéletben hivatkozott jegyzőkönyvek. Kiderült, hogy nem is léteznek a keresett, de az alperes határozataiban hivatkozott tartalmú és alakiságú rajtaütési jegyzőkönyvek, ezért az alperes jogsértő eljárása miatt a megbízás szerint kifizetett ügyvédi díjjal megegyező összegű kár érte a felperest. E kár és az alperes jogsértő eljárása között közvetlen okozati összefüggés áll fenn, hiszen az alperes .... sorszámú végzése és az iratok integritásának megbontása, ellenőrizhetetlen iratmozgás tette szükségessé az ügyvédi megbízást. Kérte a felperes társaság ügyvezetője, továbbá dr. ... ügyvéd tanúkénti meghallgatását az ügyvédi megbízás előzményeire, körülményére, az alperes jogellenes magatartására vonatkozóan. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott rá, hogy a felperes a ...-i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon előterjesztett keresetében és a per folyamán a helyszíni ellenőrzés során készült jegyzőkönyvek szabályszerűségét több okból is vitatta (hiányos, nem a szemlével egyidejű, nem minden oldalon történt aláírás.). Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét .... számú ítéletével elutasította. A alperes neve ... számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, mely jogerős ítéletet a Kúra .... számú ítéletével hatályában fenntartott. A felperes, akit a közigazgatási perben dr. ...- a megbízási szerződésben „iratkereséssel„ - megbízott ügyvéd is képviselt, számos alkalommal élt az iratbetekintésre, másolat kiadására irányuló joggal. Az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala előtt a közigazgatási iratok, közöttük a ...-i és november ...-i helyszíni jegyzőkönyvek rendelkezésre álltak, a felperes a bíróságon az iratbetekintési és másolat kiadása iránti jogait gyakorolta. A felperes olyan állítólagos irat felkutatására adott megbízást, amelyről a saját érdekkörében eljárt személy - a törvényes képviselő és a jogi képviselő - pontosan tudta, illetve tudnia kellett, hogy létezik, sőt azokkal a felperes rendelkezett, illetve rendelkeznie kellett. A felperes a közigazgatási perben éppen a szóban fogó irat hiányára, mint perdöntő tényre hivatkozott, éppen azt kommunikálta, hogy nem létezik az az irat. ...-én az ügyvédi megbízást tehát a felperes azt követően adta, hogy alaptalan állítását a bíróság nem fogadta el, a jegyzőkönyvet a felek elé tárta, ebben az időpontban már a felperes rendelkezésére állt valamennyi, az általa megjelölt időben felvett jegyzőkönyv egyszerű és hitelesített másolata. A megbízási díj kifizetését ezért kárként nem lehet értelmezni. Azon túl, hogy a megbízási jogviszony nem eredménykötelem, a jogerős ítéletben foglalt tényállás vélt vagy valós valótlansága olyan ok, amely jogorvoslatnak és nem kártérítési pernek lehet a tárgya. A Kúria ítéletének 66-
5. bekezdései részletesen foglalkoznak a helyszíni kutatás jegyzőkönyveinek alaki és tartalmi kérdéseivel, melyek közül a
6. bekezdésben a Kúria részletesen foglalkozik a jegyzőkönyvek valódiságával, hitelességével, azzal, hogy azok az elsőfokú bíróság előtt rendelkezésre álltak. De kitér arra is, hogy a felperes miként, milyen formában ismerhette meg a jegyzőkönyveket az ítélet meghozatalát megelőzően. Az a tény, hogy a felperes a bíróság döntéseivel, az ítélet indokolásában kifejtettekkel nem ért egyet, kártérítést nem alapoz meg. Álláspontja szerint a felperes nem igazolta sem a jogellenes magatartás mibenlétét, sem pedig a vélt, jogellenesnek tartott magatartás - a jegyzőkönyvre vonatkozó ítéleti megállapítás - és a kár bekövetkezte közötti ok-okozati összefüggést. A felperes keresetében kizárólag a bíróság jogerős ítéletében foglalt megállapításokat támadja és az ezzel kapcsolatosan indokolatlanul megkötött és eredményre nem vezető ügyvédi megbízási szerződéssel felmerült költségeit kívánja kártérítésként érvényesíteni, mely a fentiek miatt eredményre nem vezethet. A ...-i Ítélőtábla az eljárás lefolytatására a ...-i Törvényszéket jelölte ki. A törvényszék a rendelkezésre álló iratok, felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. A beszerzett iratok tanúsága szerint a felperes ...-én az iratmegrendelő adatai alapján a .... számú jegyzőkönyvből másolatot kért és kapott. Ezt követően a felperesnek a jegyzőkönyv hitelesített másolati példánya kiadása iránti kérelmére a bíróság a kért jegyzőkönyvek és határozat eredeti példányát a kérelem teljesítése céljából visszaküldte a GVH-nak, egyben a jegyzőkönyvekről és határozatokról fénymásolatot készített a .... számú végzésen szereplő utasítás szerint. A GVH mindkét eredeti jegyzőkönyvről és a határozatról (..., ..., ...) a hiteles másolatot elkészítette és azokat a felperes képviselőjének átadta ....-án. Az elsőfokú bírósági eljárás során ...-án tartott tárgyaláson a GVH képviselője indítványára az eljáró bíró a felek elé tárta a .../. számú iratjegyzéket, a „nem betekinthető"/ .... számú határozatot, a betekinthető .... számú határozatot, valamint a ...., ...., ....-i helyszíni vizsgálatokkal kapcsolatos helyszíni jegyzőkönyveket is. A bíróság dr. ... jogi képviselő elé tárta a helyszíni vizsgálatról készült jegyzőkönyveket, melyek eredetiségét a .... számú jegyzőkönyv
7. oldal első mondatában szereplő nyilatkozat tanúsága szerint dr. ... ügyvéd elismerte, azzal a megjegyzéssel, hogy a jegyzőkönyvek eredeti példánya alátámasztja korábbi nyilatkozataikat, tehát azok nem kerültek szabályosan aláírásra, a jegyzőkönyvek mellékleteit pedig senki nem írta alá. A kifogásolt jegyzőkönyvek eredeti példányának dr. ... ügyvéd által történő megtekintését követően bízta meg a felperes Kft. dr. ... megbízottat a fenti jegyzőkönyvek eredeti és teljes példányának felkutatására. A Polgári Törvénykönyvről szóló
8. évi V. törvény (Ptk.) 6:
9. §

(1)bekezdése értelmében aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A Ptk. 6:549. §

(1)bekezdése alapján a bírósági jogkörben okozott kárárt való felelősségre alkalmazandó 6:548. §

(1)bekezdése szerint közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával van annak elmulasztásával okozták és a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. Ezek alapján kártérítési felelősség megállapításához három feltétel együttes fennállásának bizonyítása szükséges: a jogellenes, felróható magatartás, kár, valamint a kettő között fennálló releváns okozati összefüggés. A perben a régi Pp. 164. §

(1)bekezdésének megfelelően a felperest terhelte annak bizonyítási kötelezettsége, hogy az alperes jogellenes tevékenységet valósított meg, illetve jogellenesen mulasztott, és ezzel okozati összefüggésben vagyoni kára keletkezett. A felperes az eljárás során nem bizonyított olyan, kárt okozó jogellenes magatartást, mulasztást, amit az alperes az eljárása során megvalósított. Az elsőfokú bíróság a .... sorszám alatti ítéletét .... napján hozta meg, így alaptalan a felperes arra történő hivatkozása, hogy a megbízási szerződés megkötését a .... sorszámú ítéletben foglalt „megállapítás" tette szükségessé. A felperes gazdasági társaság ugyanis a megbízási szerződést az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőzően, ...-én kötötte meg dr. ... ügyvéddel. Az elsőfokú bíróság által a GVH-nak - a felperes másolat kiadása iránti kérelme teljesítése céljából megküldött jegyzőkönyvekről megküldés előtt a bíróság másolatot készített, így a kérelem teljesítését követően - amennyiben bármilyen adat felmerült volna a jegyzőkönyvek tartalmának megváltoztatására - a bíróságra visszaküldött jegyzőkönyvek összevethetőek voltak a bíróságon maradt másolatokkal. Azonban a jegyzőkönyvek megváltoztatására vonatkozó felperesi hivatkozás meghaladja a polgári per kereteit, erre vonatkozó bizonyíték esetén büntetőeljárás kezdeményezésére van lehetőség. A közigazgatási iratok nem képezik a bírósági irat részét, azok iktatásra sem kerülnek, és az eljárás befejezését követően azokat a bíróság visszaküldi a közigazgatási szervnek. Így nem sértette meg a BÜSZ előírásait az elsőfokú bíróság, amikor a közigazgatási iratban lévő jegyzőkönyv hiteles másolatának kiadására irányuló kérelmet a közigazgatási hatóságnak továbbította elintézésre. Az a körülmény pedig, hogy a .... számú végzésben elírás folytán nem a .../2012, hanem ... szám szerepel, nem tette beazonosíthatatlanná a megküldött iratokat, azokról másolat is készült, továbbá a felperes által nem vitatottan a hiteles másolat kiadása iránti kérelem teljesítéseként a .... számú jegyzőkönyv mellett megkapta a .... számú jegyzőkönyvet. Másrészt a hivatkozott rajtaütési jegyzőkönyvek eredeti példányát dr. ... ügyvéd az elsőfokú eljárás során tartott tárgyláson a közokiratnak minősülő bíróság jegyzőkönyv alapján megtekintette, így nincs olyan alperesi magatartás, illetve mulasztás, ami indokolta a megbízási szerződés megkötését. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a per alapját képező közigazgatási iratok jogi képviselő általi áttanulmányozásának költsége egyébként is a perköltség részét képezi, amely a közigazgatási perben érvényesíthető perköltségként. A felperes a hivatkozott tértivevény hiteles másolatának kiadását szintén a megbízási szerződés megkötését követően kérte, így az ezzel kapcsolatos kifogások sem indokolhatták a megbízási szerződés megkötését. Mindezekre tekintettel a törvényszék a felperes keresetét elutasította. Szükségtelennek tartotta a törvényszék a felperesi ügyvezető és a megbízott ügyvéd tanúkénti meghallgatására irányuló indítványt, mivel a becsatolt megbízási szerződés részletesen tartalmazza a megbízás előzményeit, indokait, az alperes eljárása során keletkezett peres iratok pedig rendelkezésre állnak. Így az indítványt, mint szükségtelent elutasította. A régi Pp. 78. § alapján kötelezte a törvényszék a pervesztes felperest az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §

(1)bekezdés és 42. §

(1)bekezdés a.) pontja alapján - az ...,- Ft pertárgyérték figyelembevételével - számított eljárási illeték megfizetésére. Tekintettel arra, hogy az alperes kizárólag a tárgyaláson való megjelenés esetére kért perköltséget, és az ügyben tartott tárgyalásokon nem jelent meg, a törvényszék úgy rendelkezett, hogy felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a régi Pp. 233. §-án alapul. ..., .... ... .... Dr. ... s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő