A határozat elvi tartalma: Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási jogosultság meghosszabbítása iránti eljárásban hamis adatot közöl, úgy a kérelmét el kell utasítani. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.706/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd Az alperes: alperes neve (fél címe 1), mint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jogutódja Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- május 18-án kelt 20.K.30.076/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.K.30.076/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A kínai állampolgár felperes
- november 28-án érkezett Zürichbe egyszeri beutazásra és harminc napos tartózkodásra jogosító keresőtevékenység folytatása célú vízum birtokában. Magyarországra történő beutazását követően részére érvényes tartózkodási engedély került kiadásra. A felperes legutóbb
- október 7-ig érvényes keresőtevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezett,
- július 23-án ennek meghosszabbítását kérte. Az elsőfokú hatóság határozatában a kérelmet elutasította, egyben a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Kína területére kiutasította. Az indokolás szerint a felperes nem igazolta magyarországi tartózkodási célját, megélhetését vissza- vagy továbbutazásának anyagi fedezetét, valamint egészségügyi ellátásra való jogosultságát, illetve megélhetésével kapcsolatban valótlan tényt közölt. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a
- augusztus 15-én kelt 106-T40511/5/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, ezzel egyidejűleg a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Kína területére kiutasította. Kötelezte, hogy az Európai Unió tagállamainak területét a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül bármely határátkelőhelyen keresztül hagyja el. Az indokolás szerint a felperes által kérelme mellékleteként benyújtott munkáltatói jövedelemigazolásban rögzítést nyert, hogy a felperes
- február - június hónapokban a ... Kft.-nél (a továbbiakban: Kft.) dolgozott, munkaviszonya
- július 24-én szűnt meg. A Kft. adószáma és közösségi adószáma kényszertörlési eljárás miatt
- április 14-én törlésre került, ezért a felperes
- április
- napjától nem szerezhetett jogszerű jövedelmet a Kft.-től. A tartózkodási engedély megszerzése érdekében a felperes a hatósággal hamis adatot közölt. A Kúria 2/
- KJE jogegységi határozatában (a továbbiakban: Jogegységi határozat) kifejtette, hogy az adatközlő tudatállapota nem vizsgálható. Az alperes a fentieket meghaladóan rögzítette, hogy a felperes magyarországi megélhetése nem igazolt. Az alperes döntését a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §
(1)bekezdés f) pontjára, 18. §
(1)bekezdés a), b) pontjaira, valamint a Harmtv. végrehajtásáról szóló 114/
- (V.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- §
(5)és
(6)bekezdéseire alapította. A kereseti kérelem [5] A felperes eljárásiés anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítélet [6] [7] [8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította, az indokolásban felhívta a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés f) pontját, 18. §
(1)bekezdés b) pontját, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1), 339. §
(1)bekezdéseit, valamint a Jogegységi határozatban írtakat. Hangsúlyozta, hogy a Kft., ahol a felperes bejelentése szerint a munkáját végezte
- április 4-e óta kényszertörlés alatt áll, adószáma és közösségi adószáma is törlésre került. A felperes hamis adatot, valótlan tényt közölt, mikor azt adta elő, hogy ettől a cégtől kapott munkabért. A felperes a keresőtevékenység folytatása célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelme során a jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot közölt, mely a valótlan tartalmú okirat benyújtásával megvalósult. A bíróság egyetértett azzal az alperesi megállapítással is, hogy a felperes igazolt megtakarításának összege nem elegendő arra, hogy fedezze magyarországi tartózkodási idejére megélhetésének és lakhatásának költségeit. A tartózkodási engedély meghosszabbításának elutasítása a fenti két indokra alapítottan jogszerű. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. Kifejtette, hogy őt mint munkavállalót sem az idegenrendészeti, sem a foglalkoztatási, sem az adóztatási jogviszonnyal kapcsolatos jogszabályok nem kötelezik bejelentésre, adatlapok megküldésére az idegenrendészeti hatóság, illetve az adóhatóság irányába. Amennyiben a munkáltató esetlegesen elmulasztott valamely bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni, az a felperesnek nem róható fel. A munkáltató az adóhatóság felé önellenőrzési jogát megfelelően gyakorolta. [10] A felperese nézete szerint a Kúria álláspontjának megfelelően a hamis adatszolgáltatás megvalósulásához szükség van arra, hogy a kérelmező ügyfél tisztában legyen azzal, hogy az általa szolgáltatott irat formailag és/vagy tartalmilag hibás. A felperesnek nem lehetett tudomása arról, hogy a foglalkoztató egyrészt nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, másrészt vele szemben kényszertörlési eljárás van folyamatban. A felperes terhére hamis adatszolgáltatás - a jogerős ítéletben írtakkal szemben - nem állapítható meg. [11] A Harmtv.
- §
(1)és 15. §
(1)bekezdésének együttes értelmezéséből a felperes szerint nem olvasható ki, hogy amennyiben a külföldi a 13. §
(1)bekezdésben meghatározott feltételek közül valamely feltételt nem tudja igazolni, akkor a hatóság mellőzheti a jogszabály által megkívánt további feltételek vizsgálatát. A jogalkalmazó köteles a Harmtv. 13. §
(1)bekezdésében megjelölt feltételeket azonos súllyal vizsgálni, ezek között sorrendet nem állíthat fel. Az alperes eljárása a fentieknek nem felel meg, így nem tett eleget a tényállás-tisztázási kötelezettségének. [12] Az alperes megsértette a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45. §
(4)bekezdésében foglaltakat, mert a szakhatóság támogató állásfoglalása ellenére hozta meg elutasító döntését. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [15] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [16] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. [17] A Harmtv. 13. §
(1)bekezdés
- d)és
- f)pontja értelmében száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén, aki
- d)igazolja beutazása és tartózkodása célját;
- f)tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel. [18] A 20. §
(1)bekezdés a) pontja szerint keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen. [19] A Vhr. 29. §
(5)bekezdése alapján a harmadik országbeli állampolgár a kilencven napot meghaladó tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezettel akkor rendelkezik, ha ő maga vagy részére családtagja a rendelkezésére álló jogszerűen megszerzett jövedelemből, illetve vagyonból megélhetésre, lakhatásra, kiutazásra, valamint szükség esetén egészségügyi ellátása költségeit biztosítani tudja. [20] A 29. §
(6)bekezdés
- g)pontja kimondja, hogy a kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a megélhetés különösen az alábbiakkal igazolható:
- g)a kérelmező által Magyarország területén folytatni kívánt vagy folytatott jogszerű keresőtevékenységből származó jövedelem igazolásával. [21] A fenti jogszabályhelyek együttes értelmezése körében a Jogegységi határozat indokolásában a Kúria kifejtette, hogy ez egyfelől azt jelenti, hogy a harmadik országbeli állampolgár a magyar jogi előírások betartásával létesít munkaviszonyt, érvényes munkavállalási engedéllyel és munkaszerződéssel rendelkezik, mely alapján ténylegesen munkát végez. Egyidejűleg azt is jelenti, hogy a jogszerű munkavégzés számára jövedelem szerzését eredményezi, amelynek jogszerűsége ugyancsak feltétel. A jogalkotó - miközben megköveteli a jogszerű keresőtevékenységet - nem mond le a jövedelem jogszerűségéről. A jogszerű jövedelem az a jövedelem, amely után a közterheket megfizették, amelynek mértékéről nem más, mint az adóhatóság rendelkezik megbízható információval. [22] A Harmtv. 18. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másképp nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodás jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette. [23] A hamis adat és valótlan tény közlése vonatkozásában a Jogegységi határozat rendelkező része kimondja, hogy a Harmtv. 18. §
(1)bekezdés b) pontját úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogosultság megszerzése, meghosszabbítása iránti eljárásban hamis adatot, valótlan tényt közöl, annak objektív jogkövetkezményeit viselne kell. Az idegenrendészeti hatóságnak a közölt adat hamis tartalmáról vagy a tény valótlanságáról meg kell győződnie. A Harmtv. 18. §
(1)bekezdése az abban foglalt jogkövetkezményt illetően (megtagadás, visszavonás) kógens előírást tartalmaz, a hatóságnak mérlegelési lehetősége nincs. [24] A Kúria megítélése szerint a hamis adat közlése a felperes kérelme mellékleteként benyújtott munkáltatói jövedelemigazolásban megvalósult, az azt kibocsátó társaságtól a felperes - a kényszertörlésre tekintettel - 2015. április 15-től jogszerű jövedelmet nem szerezhetett. Az alperes a jövedelemigazolásban közölt adat hamis tartalmáról meggyőződött, ennek a Harmtv. 18. §
(1)bekezdésében meghatározott következményét a kérelem elutasítását - le kellett vonnia. [25] A bíróságokra kötelező Jogegységi határozatra figyelemmel a hamis adatszolgáltatás körében a felperes felelőssége objektív, kimentésre csak szűk körben van lehetőség, ha a hamis adatról megállapítható, hogy nyilvánvaló tévedés vagy elírás eredménye, ez a helyzet azonban jelen esetben nem áll fenn. [26] A felülvizsgálati bíróság szerint önmagában az a tény, hogy a szakhatóság támogató állásfoglalást adott ki, nem teszi kötelezővé a kérelemnek való helyt adást. [27] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva hatályában fenntartotta. Záró rész [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. [29] A pervesztes felperes köteles az alperes részre a Pp. 78. §
(1)bekezdésére figyelemmel felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [30] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján. A felülvizsgálati eljárási illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése határozza meg. [31] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- július
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő