Kbf.32/2018/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző szolgálati visszaélés bűntettében, ezért 1 évre próbára bocsátotta. Ellenben 1 rb. a Btk. 441. §

(1)bekezdésébe ütköző szolgálati visszaélés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A vádlottat kötelezte 31.220 forint bűnügyi költség megfizetésére, míg a további 36.433 forint költséggel kapcsolatban megállapította, hogy azt az állam viseli. A tárgyaláson a katonai ügyész három napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére súlyosítás, további bűnösség megállapítása, és pénzbüntetés kiszabása érdekében. A vádlott szintén három napot tartott fenn, de a törvényes határidőn belül jogorvoslati nyilatkozatot nem tett. A katonai ügyész előterjesztette fellebbezése részletes írásbeli indokolását, amelyben arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a vádlottat az I. tényállási pont tekintetében is mondja ki bűnösnek a vád tárgyává tett bűncselekményben, ítélje őt pénzbüntetésre, valamint kötelezze további 36.433 forint bűnügyi költség megfizetésére. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a felmentéssel érintett tényállási pont kapcsán azt, hogy bár a vádlott fizetett tanú1-nek a festésért, azonban nem egyenrangú felekként állapodtak meg. A vádlott a munkáltatói jogkör gyakorlójaként gazdasági erőfölényben volt, anyagi haszonban részesült, mert nem olyan vállalkozóval állapodott meg, aki nem volt vele függelmi viszonyban. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.360/2018/1-I. számú átiratában a fellebbezést módosítással, csak súlyosítás, pénzbüntetés kiszabása érdekében tartotta fenn. Indítványozta súlyosító körülményként értékelni a szolgálati bűncselekmények elszaporodottságát a rendőri testületen belül. Kifejtette azon álláspontját, hogy próbára bocsátás alkalmazása alkalmatlan a Btk. 79. §-ában írt büntetési célok elérésére, ezért arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a vádlottal szemben súlyosításul a Btk. 33. §

(4)bekezdésének felhívásával a Btk. 50. §

(1)és

(3)bekezdései alapján pénzbüntetést szabjon ki. Utalt arra a másodfokú ügyészség, hogy ennek megfizetésére a vádlott megfelelő tiszti illetménnyel rendelkezik. A katonai ügyész által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348 §

(1)bekezdésében foglaltak alapján felülbírálta. A Be 348. §

(2)bekezdése alapján azonban mellőzte a felülbírálatot az ítélet felmentő rendelkezése tekintetében, mivel a másodfokú ügyészség ezen rendelkezés tekintetében a katonai ügyészi fellebbezést már nem tartotta fenn. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy a katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. Az elsőfokú bíróság tárgyalása során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A II. tényállási pont tekintetében a vádlott a tárgyaláson mind ténybelileg, mind a bűnösségét illetően beismerő vallomást tett. Vallomását a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomásai, valamint a rendelkezésre álló okiratok alátámasztották, így az elsőfokú bíróság az egymással összhangban álló bizonyítékok alapján állapította meg a tényállást. A másodfokú katonai tanácsa a Be. 352. §

(1)bekezdés a./ pontjára figyelemmel a rendelkezésre álló iratok alapján a vádlott személyi körülményeit annyiban egészíti ki, hogy: „Kapdos vádlott jelenleg a ... Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályán, mint életvédelmi alosztályvezető teljesít szolgálatot. Korábban büntetőeljárás nem folyt ellene." Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú katonai tanács által kiegészített tényállás megalapozott, mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor vádlott bűnösségét a Btk. 441. §

(1)bekezdésébe ütköző szolgálati visszaélés bűntettében állapította meg. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú katonai tanácsnak az ítélet

1. és
2. oldalán kifejtett jogi álláspontját. A súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a vádlott esetében a joghátrány meghatározása során figyelembe vehető körülményeket. Nem tévedett, amikor súlyosító körülményt nem észlelt. A másodfokú ügyészség által a szolgálati visszaélés bűntette tekintetében annak a rendőri testületen belüli elszaporodottságára való hivatkozás nem helytálló. Nem tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor a három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodó, az eddigi szolgálatát kiemelkedő szinten teljesítő, kifogástalan életvezetésű vádlott esetében a vezetői megbízásának visszavonására is figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy nem szükséges büntetés kiszabása, mert annak próbaidőre történő elhalasztásával is elérhető a büntetés célja, és ezért a vádlottat 1 évi időtartamra próbára bocsátotta. A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság - helyes indokai alapján - helybenhagyta. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú ítélet hiányosan tartalmazza a vádlott nevét, ezért azt helyesbítette. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.
3. §

(1),

(3)és

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. június
2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró . Szabó Éva hb. alezredes s.k. bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. június
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke