A ...i Törvényszék a ... felperesnek - ... alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indult perében meghozta a következő í t é l e t e t: A bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja. Kötelezi felperest, hogy az állam javára külön felhívásra fizessen (Háromszázhetvenkettőezer-ötszáznegyven) Forint le nem rótt eljárási illetéket. meg 372.540.- Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...i Ítélőtáblához címzetten a ...i Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás A felperes ... és társa alperesek ellen ajándék visszakövetelése és tulajdonjog megállapítása iránt indított pert a ... Járásbíróságon, amely eljárás ... szám alatt indult meg. Ezen eljárásban a bíróság
- január
- napján a per első tárgyalására határnapot tűzött,
- május
- napjának 13 óra 30 percére. Ugyanakkor a kereseti kérelemmel egyidejűleg a felperes által előterjesztett és a perrel érintett ... belterület
- hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában a perfeljegyzés tárgyában nem döntött, intézkedéseket nem tett. Miután a felperes észlelte, hogy a bíróság a keresetlevélben előterjesztett perfeljegyzési kérelem ellenére nem intézkedett a per megindításának tényeinek feljegyzése iránt az ingatlannyilvántartásban,
- március 20-i beadványában ismételten kérte ennek teljesítését, hivatkozva azt a tényt is, miszerint leánya, ... a kérdéses ingatlan vonatkozásában
- február
- napján ingatlan adásvételi előszerződést, majd pedig február
- napján végleges adásvételi szerződést kötött és az ingatlant értékesítette. Az ügyben eljárt bíróság
- március
- napján kelt
- sorszámú végzésével rendelte el a perindítás tényének feljegyzését az ingatlannyilvántartásban. A felperes 2013 októberében keresetet terjesztett elő, leánya, mint I. rendű és a ...i ingatlan vevői, mint II. és III. rendű alperesekkel szemben, mely keresetében a
- február 5-én kelt ingatlan adásvételi szerződés semmisségének megállapítását kérte elsődlegesen a szerződés jó erkölcsbe ütközése jogcímen, másodlagosan a szerződés feltűnő értékaránytalansága jogcímén és kérte az eredeti állapot helyreállítását. A ... elsőfokú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte felperest mindösszesen 1.016.000.- Forint alperesi perköltség, valamint 1.550.000.- Forint eljárási illeték megfizetésére. Az alperes ezen ítéletét a ...i Ítélőtábla az I. rendű alperes javára szóló perköltségben marasztaló rendelkezés kivételével helybenhagyta, az I. rendű alperes javára a felperes perköltségben történő marasztaló rendelkezést mellőzte és megállapította, hogy az I. rendű alperes pártfogó ügyvédének díját a felperes viseli és kötelezte a felperest a II. és III. rendű alperesek részére 625.000.- Forint + Áfa perköltség, valamint 2.500.000.- Forint le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére az állam javára. A felperes kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest a Ptk.
- §
(1)és
(3)bekezdése, valamint 339. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén 6.209.000.- Forint tőke, valamint ennek
- szeptember
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatai, továbbá a perrel kapcsolatban felmerült költségeinek megfizetésére. Álláspontja szerint azzal, hogy az alperes bírósága nem rendelte el kellő időben az ingatlannyilvántartásban a felperes által megindított per megindításának tényének feljegyzését, a felperesnek kárt okozott azáltal, hogy a későbbiekben egy újabb pert volt kénytelen indítani a lányával, illetőleg az ingatlan vevőivel szemben, mely peres eljárással kapcsolatban mindösszesen 6.209.000.- Forint összegű perköltséget, valamint illetéket kellett fizetnie. Az alperes kérte a felperes keresetének elutasítását, álláspontja szerint jelen kártérítési per szempontjából az ajándék visszakövetelés iránt indított per az az alapper, melynek alapján a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerinti feltételek fennállását kellene vizsgálnia és miután ezen eljárás nem fejeződött be és a felperesi pernyertesség igazolásra nem került, a perfeljegyzéssel kapcsolatos határozat hozatala nem szolgálhat a kártérítés alapjául. A bíróság a csatolt okirati bizonyítékok és a felperes személyes előadása alapján megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme alaptalan. A bíróság a rendelkezésre bocsátott okirati bizonyítékok alapján rekonstruálni tudta azon tényállást, amelyet a felperes a per tárgyává tett, hiszen a felperes csatolta mindazon bírósági határozatokat, amely a jelen perben érvényesíteni kívánt kártérítés alapjául szolgált, így a bíróság szükségtelennek látta azon felperesi bizonyítási indítványnak a teljesítését, miszerint szerezze be a bíróság a vitatott peres eljárás iratait, különösképpen arra is tekintettel, hogy az alperes nem vitatta a felperes által a tényállás körében előadott és jogerősen elbírált kereseti kérelmekkel kapcsolatosan született bírósági döntések tartalmát, azok rendelkezéseit. A bíróság álláspontja szerint az alperes helytállóan hivatkozott a perben arra a tényre, hogy a felperes perrel érvényesíteni kívánt igénye a felperes szabad elhatározáson alapuló perindításán alapult, és arra nem az alperesi mulasztás indította. Bár tényként lehet megállapítani, hogy az alperes a perindítás tényének feljegyzését nem eszközölte nyomban a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg, és a keresetlevél kézbesítésekor ezen mulasztás fennállt, ezért az ingatlan tulajdonosa szabadon értékesíthette a per tárgyává tett solymári házat, azonban a felperesi keresettel érvényesíteni kívánt kártérítés nem a mulasztással érintett perrel kapcsolatos, hanem egy külön az ingatlan tulajdonjogi helyzetét más jogcímeken befolyásolni kívánó eljárással. A felperes azon hivatkozása, miszerint az újabb per megindítására azért kényszerült, mert az alapperi mulasztás miatt a tulajdoni igényének érvényesítéséhez szükséges eredeti állapot helyreállítására volt szüksége, nem okszerű a bíróság álláspontja szerint. Az alperesi magatartással nincsen okozati összefüggésben a felperes kárigénye, mert az alperesi mulasztás nem kellett, hogy azt eredményezze, hogy a felperes feltűnő aránytalanságra, avagy jóerkölcsbe ütközésre hivatkozással bizonytalan kimenetelű peres eljárást indítson. Az ajándék visszakövetelése iránti perben amely jelenleg is folyamatban van a felperes ugyan tulajdoni igénnyel már nem léphet fel, de az ajándék értékét még igényelheti, így az alperesi mulasztással esetlegesen összefüggő felperesi egyéb kárigény csökkenthető vagy kiküszöbölhető. A fenti okfejtésből adódóan a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperesi magatartással nem áll összefüggésben a felperesnek jelen perben érvényesíteni kívánt igénye, hiszen a felperes mintegy a „saját szakállára” indított olyan pert, amely alkalmatlan eszköznek bizonyult a tulajdonviszonyok visszaállítására, így a felperesnek magának kell viselnie az eredménytelen igényérvényesítéssel kapcsolatban keletkezett fizetési kötelezettségeket (illeték, perköltségek). A felperes kérte, hogy a bíróság a per tárgyalását függessze fel az ajándék visszakövetelése iránti per jogerős befejezéséig, azonban a bíróság szükségtelennek látta a Pp. 152.§-a alapján a tárgyalás felfüggesztését, mert a jelen perben érvényesített felperesi igény egy másik perrel kapcsolatosan merült fel és az önállóan megindított tulajdoni per kapcsán keletkezett igény elbírálásának nem előkérdése az ajándék visszakövetelése iránti peres eljárás, így a kérelmet a bíróság elutasította. Miután a felperes keresetét a bíróság teljes egészében elutasította, ezért köteles megfizetni az állam javára külön felhívásra az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. §
(1)bekezdés a) pontja alapján számított eljárási illetéket az eljárás tárgyi illetékfeljegyzési jogára figyelemmel és a felperes pervesztességére tekintettel. Miután az eljárás során a pernyertes alperes perköltséget csak annyiban kívánt érvényesíteni, amennyiben az ügyben kitűzött tárgyalásokon megjelenik és miután igazolható módon egy tárgyaláson sem jelent meg, ezért a bíróság mellőzte az alperes vonatkozásában a felperest terhelő perköltség megállapítását. Az ítélet elleni fellebbezés joga a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ...,
- április
- napján Dr. ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő