Pfv.21900/2017/4 – Kúria

(1)a),

1. CXII. Tv.
2. §

(1)e) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VI.21.900/2017/

1. A tanács tagjai: . Kollár Márta a tanács elnöke . Kocsis Ottilia előadó bíró . Puskás Péter bíró A felperesek: I. rendű II. rendű A felperesek képviselője: dr. Lukács Zoltán ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző dr. Stanka Gergely ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Törvényszék 73.Pf.630.690/2017/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Bíróság 7.P.II.21.064/2016/
3. Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. - Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 63.500 (hatvanháromezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. - A le nem rótt 800.000 (nyolcszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesek és néhai H. J-né adóstársak
4. július 7-én szabad felhasználású, devizalapú, jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződést kötöttek az alperessel. A kölcsön 59.776 svájci franknak megfelelő összeg, legfeljebb 8.000.000 forint. A folyósítás és törlesztés pénzneme forint. Az induló kamatláb 4,99 %, a kamattörlesztés minden hó
5. napján forintban esedékes, a kamatrögzítés időtartama (kamatperiódus) egy év. Az induló kezelési díj az első kamatperiódusban havi 0,09 %, havonta forintban, a havi törlesztőrészlet megfizetésének napján esedékes. A tőkeösszeg visszafizetése automatikus előtörlesztéssel, az életbiztosítási szerződés - amelynek kedvezményezettje a bank - tartamának utolsó napján történik. A tőketartozás összegéről a bank az adóst évente, a kölcsön fordulónapján írásban tájékoztatja. Ha a biztosítási összeg a lejáratkor nem nyújt fedezetet a tartozásra, a különbözetet az adóstársak egy összegben kötelesek megfizetni, legkésőbb a kölcsön lejárata,
6. július
7. napján. A Lakossági Ingatlanfedezetes Hitelek Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) szerint a folyósított kölcsönt a bank forintra a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon számítja át, a folyósított deviza - kölcsön tényleges - összegéről, - az arra tekintettel esetleg módosuló - havi törlesztő részletről, a fizetendő kamat havi összegéről a kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét képező értesítő levélben értesíti az adóst. A fizetendő kamat = fennálló tőke összeg x ügyleti kamatláb x napok száma /
8. [2] Az alperes
9. július 18-án folyósított 8.000.000 forint kölcsönt 57.281,98 CHF tőketartozásként vette nyilvántartásba. A felek a kölcsönszerződést
10. március 20-án és április 4-én módosították az adóstárs halála miatt, majd árfolyamrögzítés kapcsán. Az alperes felülvizsgált elszámolása szerint az 57.281,98 CHF tőketartozás a tisztességtelenül felszámított összeg jóváírása és a szerződés forintosítása folytán 13.599.060,15 forint. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperesek a keresetükben kérték megállapítani a Hpt.
11. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontja alapján érvénytelen kölcsönszerződés hatályossá nyilvánításával, hogy a tartozásuk összege 5.077.516 forint, a jelzálogszerződés az érvénytelen kölcsönszerződés folytán érvénytelen. [4] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 210. §

(1), a 213. §

(1)bekezdés, és a 6/

1. PJE határozat felhívásával megállapította, hogy a folyósítás releváns időpontjában a szerződés alapján a szerződés tárgya, a törlesztő részletek száma, összege, a törlesztés időpontja egyaránt meghatározható volt. Az életbiztosítással kombinált kölcsönszerződésben a felpereseknek a futamidő alatt havonta csak kamatot és kezelési díjat kellett fizetniük, a tőke a futamidő végén egy összegben volt esedékes. [6] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolásában egyetértett az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és a jogi indokaival is. Kiemelte, hogy a kölcsönszerződésből kétséget kizáróan megállapítható a kölcsön devizaalapúsága: az alperes a 59.776 CHF-nek megfelelő, legfeljebb 8.000.000 forint - kölcsönt forintban folyósítja és devizában tartja nyilván. A felperesek maguk is devizaalapú kölcsönről nyilatkoztak a
2. április 4-i szerződésmódosításkor. Az I. rendű felperes perbeli előadása szerint - felvilágosítást követően - azt azért választották, mert a forint kölcsönnél kedvezőbbnek találták. A törlesztés a szerződés
4. és
5. pontjai alapján a havi kamat és kezelési díj rendszeres, minden hónap 2-án esedékes, a futamidő végén pedig a tőke fizetési kötelezettséget jelenti. Az értesítőlevelet a felek a szerződésük mellékletévé tették. A kölcsön és a törlesztőrészlet, a visszafizetés módja meghatározása a 6/
6. és az 1/
7. PJE határozatokban kifejtett kiszámíthatóság elvének megfelel, a kölcsönszerződés a Hpt.
8. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontja alapján nem semmis. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését és megváltoztatását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérték. Hivatkoztak az elsőfokú eljárásban előadott jogi érvelésükre. A felülvizsgálati kérelmük szerint a kölcsönszerződésből nem derül ki a Hpt. 213. §

(1)bekezdés a) pont szerint a szerződés tárgya, az, hogy egy meghatározott devizaösszeg mindenkori forint ellenértékét kell-e visszafizetniük vagy a folyósított forintösszeget. A szerződés alapján nem állapítható meg az, hogy a kölcsöntartozás devizában keletkezett, mert a kölcsön összegét forintban határozták meg. A folyósítás pénzneme nem nyújt információt arra, hogy a tartozás milyen pénznemben jött létre. A forintszerződésre utal az is, hogy a 8.4. pont szerint az életbiztosítás kezdeti összege - amely 8.000.000 forint - megegyezik a nyújtott kölcsön összegével. A szerződés nem tartalmazza, hogy CHF alapú, amelyre a devizaalapú szerződésekre vonatkozó ÁSZF rendelkezéseket kellene alkalmazni. A szerződésben nem szerepelnek a Hpt. 213. §

(1)bekezdés e) pont szerinti adatok sem, nem derül ki, hogy mit ért törlesztőrészlet alatt, mi a kamat és a kezelési díj számítási módja (ÁSZF 2.2., 3.1.1., szerződés 3.-5.). [8] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Kiemelte a kölcsönszerződés 2., 4.,

1. és az ÁSZF 1.4., pontjait. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [10] A Kúria elöljáróban utal arra, hogy a Polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
3. §

(2)bekezdés alapján felülvizsgálati kérelem, mint eljárást megindító rendkívüli jogorvoslati eszköz határozza meg a Kúria felülbírálati lehetőségének a tartalmi és perjogi kereteit, a jelen esetben a felperesek rendkívüli perorvoslati eljárás keretében orvosolni kért jogsérelmeit [1/

1. (II. 15.) PK vélemény
2. 4.]. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélet valamennyi rendelkezését csak formálisan támadta, nem érintette a jelzálogszerződés érvénytelenségének a megállapítása iránti keresetet elutasító ítéleti rendelkezést. A felülvizsgálati jogkörében eljáró Kúriának ezért kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kölcsönszerződés a felperesek által érvényesített jogcímen semmis-e. [11] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
3. §

(2)bekezdés alapján csak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okok keretei között bírálhatta felül. A felpereseknek az eljárás korábbi szakaszaiban tett nyilatkozatait, a beadványaiban előadottakat a Kúria nem tekint(h)ette a felülvizsgálati kérelem tartalmának, így azokat nem is vizsgál(hat)ta [BH

1. 113.]. [12] A felperesek által támadott jogerős ítélet nem jogszabálysértő. A Kúria a másodfokú bíróság helytálló indokaival egyetértett, azok szükségtelen megismétlése nélkül a felülvizsgálati kérelem érvei kapcsán mutat rá a következőkre. [13] A kölcsönszerződés tartalmaként a felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállásban rögzítetteken túl a Kúria - a kölcsön felülvizsgálati kérelemben továbbra is vitatott devizaalapúsága alátámasztására kiemeli a kölcsönszerződés
2. pontját, amely a THM kapcsán rögzíti azt is, hogy nem tükrözi a kölcsön árfolyamkockázatát. Ezen túl az ÁSZF tárgya a deviza hitel, annak két típusa a forintban (deviza alapú) és a devizában folyósított kölcsön (1.1.4.). Az adóstársak tudomásul vették, hogy a kölcsön igénybevételével együtt járó, az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot teljes mértékben maguk viselik. Arra az esetre, ha az árfolyam kedvezőtlen változása veszélyezteti az adóstársak törlesztési képességét, a bank fenntartotta azt a jogát, hogy a tartozást forintra átváltsa, forint kamatlábat és kezelési díj mértéket számítson ki (4.4.). E szerződéses feltételek kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy az árfolyamkockázat kizárólag deviza alapú - devizában nyilvántartott és forintban folyósított - kölcsön jellemzője [6/
3. Polgári jogegységi határozat (a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről) 1.]. [14] Nem tévedtek a perben eljárt bíróságok abban sem, hogy a kölcsönszerződés a Hpt.
4. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjaiban meghatározott okból - figyelemmel a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződések tárgyának és törlesztő részleteinek meghatározásával kapcsolatos elvi kérdésekről hozott 1/2016. Polgári jogegységi határozatra is - nem semmis: tartalmazza a szerződés tárgyát, a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat. Kúria kiemeli a mellékletként a szerződés részévé tett „értesítő levél" okiratot, amely szerint a kölcsön összege 57.281,98 CHF. Az első kamatperiódusra közli az első és a további részlet esedékességének naptári napját, a havonta fizetendő CHF kamat és kezelési költség összegét (a havi kezelési költség 51,55 CHF, a 2008.08.04. napján esedékes kamat 134,99 CHF, stb.). A kölcsönszerződés a törlesztő részletek számát a futamidő és a törlesztés gyakorisága megadásával rögzíti. [15] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [16] A személyes költségmentes felperesek a Pp. 270. §

(1)bekezdés szerint alkalmazott Pp. 78. §

(1)bekezdés alapján kötelesek az alperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. A Kúria a díjat a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3),

(5)-

(6)bekezdés alapján, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban határozta meg. A felperesek a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdés szerint a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére nem voltak kötelezhetők, azt a

1. § alapján az állam viseli. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pp.
2. §

(1)bekezdés [18] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pont zárja ki. Budapest,

1. július
2. Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző