Debreceni Ítélőtábla Bhar.III.248/2018/
- A Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Debrecenben,
- évi október hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A rágalmazás vétsége miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság
- évi január hó
- napján kihirdetett 2.Bf.742/2017/
- számú ítéletét megváltoztatja annyiban, hogy az elsőfokú eljárásban felmerült 39 050 (harminckilencezer-ötven) forint bűnügyi költséget a magánvádló köteles megfizetni. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A harmadfokú eljárásban felmerült 21 494 (huszonegyezer-négyszázkilencvennégy) forint bűnügyi költség is a magánvádlót terheli. Indokolás A vádlottat a Miskolci Járásbíróság
- szeptember
- napján kelt 38.B.3100/2014/
- számú ítéletével bűnösnek mondta ki rágalmazás vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés] és ezért őt megrovásban részesítette, valamint kötelezte az eljárás során felmerült 39 050 forint bűnügyi költség megfizetésére. A járásbíróság ítéletét a magánvádló és a képviselője tudomásul vették, az ellen a vádlott és a védője jelentettek be fellebbezést felmentésért. A Miskolci Törvényszék 2.Bf.742/2017/
- számú
- január
- napján kelt ítéletével a járásbíróság ítéletét megváltoztatta, s a vádlottat az ellen rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette, s úgy rendelkezett, hogy az elsőfokú és a másodfokú eljárás során felmerült költségét a magánvádló maga viseli. A törvényszék ítélete ellen a magánvádló fellebbezett, a vádlott bűnösségének megállapítása és megfelelő joghátrány kiszabása érdekében. a vádlott az ítéletet tudomásul vette,
- sorszámú beadványában az ítélet helybenhagyását kérte. Az ítélőtábla elsődlegesen azt rögzíti, hogy mind az első, mind a másodfokú bíróság az
- évi XIX. törvény alkalmazásával folytatta le az eljárást. A másodfokú bíróság ítéletének kihirdetését követően -
- július 1-én - azonban hatályba lépett az új büntetőeljárási törvény a
- évi CX. törvény (a továbbiakban Be.), melynek
- §
(1)bekezdése kimondja, hogy „e törvény rendelkezéseit - … - a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntető eljárásokban is alkalmazni kell", továbbá kiemeli az ítélőtábla e törvény 870. §
(1)bekezdésében foglaltakat is, mely szerint „az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt e törvény másként szabályozza.". Az ítélőtábla megállapította, hogy a magánvádló fellebbezése mind az 1998. évi XIX. törvény 386. §
(1)bekezdés c/ pontja, mind a Be. 615. §
(2)bekezdés b/ pontja értelmében joghatályos, az megnyitja a harmadfokú felülbírálat lehetőségét, melyre figyelemmel annak elbírálására a Be. 620. §
(1)bekezdés II. fordulata értelmében nyilvános ülést tűzött. A nyilvános ülésen a magánvádló képviselője a fellebbezését fenntartotta, míg a vádlott és a védője a másodfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérték. A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését és az első- és másodfokú bíróság eljárását arra tekintet nélkül bírálta felül, hogy ki milyen okból fellebbezett [Be. 618. §
(1)bekezdés a/ pont aa/ alpont, illetve b/ pont]. Ezen felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy mindkét fokú bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartásával folytatta le a büntetőeljárást. Az ügy érdeme vonatkozásában a másodfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a járásbíróság „…az ítéleti tényállást a bizonyítás anyagával összhangban hibáktól és hiányosságoktól mentesen állapította meg. Az így megállapított ítéleti tényállás a Be. 351. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárás keretében is irányadó volt." Az ítélőtábla álláspontja ezzel szemben az, hogy a másodfokú bíróság által irányadónak tekintett tényállás részben megalapozatlan, s azt a Be. 619. §
(3)bekezdés alkalmazásával - az elsőfokú, illetőleg a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján - kiegészíteni, illetve helyesbíteni szükséges a következők szerint: - A ... Járásbíróságon ..P... számú ügyben ...-én elsőfokú határozat született, melyet a .. Törvényszék Pf.... számú ítélete ... napján megváltoztatott, a jogerős ítélet pedig a felperes keresetét elutasította. - Az elsőfokú bíróság ítéletében „a megállapított történeti tényállás"
- bekezdés
- sorában a „harmadik" helyesen három, az ítélet
- oldal alulról
- bekezdés utolsó mondatának eleje helyesen „Ezt magánvádló megállapítottan pszichopata sulykolta, …" utolsó szava pedig „adta" helyett hagyta. - A járásbíróság ítéletének
- oldalán az első mondat azt tartalmazza, hogy „A beadványból idézett szövegek tartalma, illetve az ott használt kifejezések alkalmasak a feljelentő személyét és emberi méltóságát sérteni, így ezek a tényállítások alkalmasak a feljelentő becsületének csorbítására.". Nem tünteti fel azonban a járásbíróság, hogy melyek azok a konkrét állítások, amelyeket a magánvádló sérelmesnek tartott, ami miatt vádat emelt, ezért ezt az ítélőtábla pótolja a
- június 2-án érkezett magánindítvány
- oldaláról, mely szerint „Az idézett személyemet és emberi méltóságomat, becsületemet súlyosan sértő szövegek tartalmuk szerint azokat a tényeket állítják, hogy: súlyos elmebetegségben szenvedek, pszichopata vagyok, okirat-hamisítást követtem el más peres eljárásban, továbbá notórius hazudozó vagyok, mert ez betegségemből egyenesen következik.". Az így kiegészített, illetve helyesbített tényállás már mindenben megalapozott. A másodfokú bíróság részletes, meggyőző, és kiegészítést sem igénylő indokát adta annak, hogy a vádlott magatartása miért nem jogellenes, így bűncselekményt miért nem valósított meg, ezért felmentette a rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól. A törvényszék indokait az ítélőtábla maradéktalanul osztja. Helyesen a Be.
- §
(1)bekezdés a/ pontján alapul a felmentő ítélet meghozatala a már hivatkozott,
- július
- napján hatályba lépett
- évi CX. törvény alkalmazására tekintettel. Az ítélőtábla azonban három leírási hibát is észlelt, nevezetesen az ítélet
- oldal
- bekezdésében a „hogy" szó helyesen vagy, a
- oldal alulról
- bekezdésében a „biztosítása" helyesen bizonyítása, s ugyanezen oldal alulról
- bekezdése az „illetőleg" szótól kezdődően helyesen „hogy azok gyalázkodástól, becsületsértéstől nem mentesek és így a vádlott elkövette a rágalmazás vétségét." Az elsőfokú eljárás során 39 050 forint, míg a harmadfokú eljárásban 21 494 forint állam által előlegezett költség merült fel a vádlott védelmével kapcsolatosan. A másodfokú bíróság az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről nem rendelkezett. Az eljárás a vádlott jogerős felmentésével végződött, ezért az ítélőtábla ezen összegek megfizetésére a magánvádlót kötelezte a Be.
- §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Be. 575. §
(1)bekezdése és a Be. 782. §
(4)bekezdése értelmében. Mivel a másodfokú bíróság érdemi döntése helyes, s az az ellen bejelentett magánvádlói fellebbezés alaptalan, ezért az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét a Be. 624. §
(2)bekezdése alkalmazásával a rendelkező részben írt bűnügyi költség tekintetében megváltoztatta, míg egyéb helyes rendelkezéseit a Be.
- § alapján helybenhagyta. Debrecen,
- október
- Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. előadó bíró, Dr. Diószegi Attila sk. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 2.Bf.742/2017/
- számú ítélete a harmadfokú ítéletben írt változtatással jogerős. Debrecen ,
- október
- Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.