Bf.53/2018/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.53/2018/

1. szám A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a
2. szeptember
3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet A kábítószer-kereskedelem bűntette kísérlete és más bűncselekmény miatt vádlott neve ellen indult büntető ügyben a Győri Törvényszék
4. április
5. napján kihirdetett B.121/2017/
6. számú ítéletét megváltoztatja, a kábítószer birtoklása bűntettének törvény helye a Btk.178.§./1/ bekezdés I. fordulat, /2/ bekezdés b./ pontja, a lopás bűntettét a Btk.370.§./1/ bekezdés, /2/ bekezdés b./ pontja, bb./ és bc./ alpontja, /3/ bekezdés b./ pontja, ba./ alpontja szerint minősíti. Megállapítja, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő nap. A házi őrizet beszámításánál egynapi szabadságvesztésnek négy nap házi őrizetben töltött idő felel meg. A letöltöttnek tekintett 3 hónap 28 napra vonatkozó megállapítást mellőzi. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s: A Győri Törvényszék a 2018.április 3.napján kelt B.121/2017/110.szám alatti ítéletével vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.178.§ /1/ és /2/ bekezdés b/ pontja szerinti termesztéssel, jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklása bűntettében és a Btk. 370.§ /1/ és /2/ bekezdés b/ pontja, bc/ alpontja és a /3/ bekezdés b/ pontja szerint minősülő lopás bűntettében. Ezért halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette, a próbaidőre elrendelve a vádlott pártfogó felügyeletét. A börtönbüntetésbe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt. Ez utóbbit akként, hogy annak 3 hónap 28 nap börtönbüntetés felel meg. Rendelkezett arról, hogy a vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a fele rész kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről, a kábítószer birtoklással kapcsolatba hozható bűnjeleket elkobozta, míg az egyéb bűnjelek lefoglalását megszüntette és részben kiadni rendelte a vádlottnak, míg a továbbiak iratokhoz csatolását rendelte el. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen az ügyész, a vádlott terhére, téves minősítés miatt és a kiszabott büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.149/2017/4.szám alatti átiratában és képviselője a másodfokú nyilvános ülésen az ügyész által bejelentett fellebbezést kizárólag súlyosítást célzó formájában tartotta fenn. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során az eljárási szabályokat betartotta, összességében két, az érdemi felülbírálatra kihatással nem bíró mulasztást vétett, egyszer azzal, hogy elmulasztotta a házi őrizet indokoltságának felülvizsgálatát, másrészt, azzal, hogy a határozathirdetést követően nem rendelkezett a házi őrizetről. Ez utóbbival kapcsolatosan azonban megjegyezte, hogy az ettől függetlenül is megszűntnek tekintendő. A fellebbviteli főügyészség a törvényszék ítéletének tényállását, abból a bűnösségre vont következetést helytállónak ítélte. A főügyészséggel szemben nem vitatta a cselekmény minősítését sem, de utalt arra, hogy a jogszabályhely megjelölésekor a Btk. 178.§ /1/ bekezdés I.fordulatát is szükséges feltüntetni, a lopásnak pedig nem a dolog elleni erőszak, hanem az üzletszerűség a minősítő körülménye. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint nem kifogásolható, hogy az elsőfokú bíróság lefelé eltért a középmértéktől és részben az sem, hogy enyhítő szakasz alkalmazásával szabta ki a büntetést. A tényleges kedvezmény megadása azonban még az enyhítő szakasz teljes mértékű kimerítése esetén sem elfogadható. A tettarányos büntetéskiszabási elvekre és a cselekmény büntetési tételben kifejezésre jutó kiemelkedő tárgyi súlyára, a növényegyedek számának a jelentős mennyiség alsó határához képesti ötszörös mennyiségére figyelemmel amellett érvelt, hogy a vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés és ehhez párosulóan közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása indokolt. Mindezekre figyelemmel a fellebbviteli főügyészség indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.372.§ /1/ bekezdése alapján változtassa meg, a lopási cselekményt a Btk. 370.§ /1/ bekezdés, /2/ bekezdés b/bb. alpontja és a /3/ bekezdés b/ba. alpontja szerint minősítse. A kábítószer birtoklása bűncselekmény minősítésében tüntesse fel a Btk. 178.§ /1/ bekezdésén belül a I. fordulatot. A kiszabott büntetést emelje fel, a végrehajtandó szabadságvesztés mellett alkalmazzon közügyektől eltiltás mellékbüntetést, mellőzze egyben a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére és a pártfogó felügyelet elrendelésére vonatkozó rendelkezéseket, egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. Utalt arra, hogy a cselekmény minősítésével kapcsolatosan a védelem osztja a fellebbviteli főügyészség álláspontját. Ezt követően amellett érvelt, hogy az első fokon kiszabott büntetés megfelelő, a vádlottnak a törvényszék által folytatott hosszas orvos-szakértői bizonyítás eredményeként feltárt egészségi állapota időközben tovább romlott, börtönviszonyok közt bármikor bekövetkezhet esetében szívmegállás. A vádlott három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, előzetes letartóztatásának megszüntetését követően próbált elhelyezkedni, azonban gerincproblémái miatt nem tudta ellátni munkáját, ezért elbocsátották. Folyamatban van leszázalékolása. Tevékeny megbánásként értékelendő, hogy az okozott kárt havi 10.000 Ft-os részletekben téríti. Utalt a védő arra is, hogy nem kifogásolható a törvényszék azon döntése sem, hogy- ügyészi indítványra - un. feles feltételes kedvezményben részesítette a vádlottat. Erre is figyelemmel enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés esetén is csak pár hónapot kellene bv. intézetben töltenie. vádlott neve vádlott a személyi körülményeire nézve felvett bizonyítás során megerősítette a védője által elmondottakat. Előadta, hogy az EON-nal történt egyeztetés óta már 3 havi részletet megfizetett kártérítésként. Gerinc betegsége miatt a szabadulását követően is többször szorult orvosi ellátásra, kivizsgálásra 2018 december 6-ára kapott beutalót. A családja megélhetésének biztosítása érdekében újságkihordást vállalt lakóhelyén. Ideiglenes ellátásként a rokkantosítás befejeződéséig 10.000 Ft-ot kap. Élettársa Ausztriában takarítási munkát végez. Gyermekei iskolások, 2.,
7. illetve
8. osztályosok. Csatlakozva védőjéhez maga is az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezésre tekintettel az ítélőtábla a Be. 590.§ /1/ és /2/ bekezdése értelmében a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. Ennek során vizsgálta az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, az indokolás helyességét és az eljárási szabályok betartását függetlenül attól, hogy ki, milyen okból fellebbezett. Ennek eredményeként megállapította, hogy a törvényszék nem vétett az eljárása során olyan hibát, hiányosságot, amely az érdemi felülbírálat akadályát képezhette volna. Ahogy arra a fellebbviteli főügyészség is hivatkozott relatív eljárási hibaként értékelhető, hogy elmaradt az 1998.évi XIX tv.138.§ /3/ bekezdésére figyelemmel a 132.§/1/ és /2/ bekezdése szerinti felülvizsgálata a vádlottal szemben elrendelt házi őrizetnek, ez a mulasztás azonban lényegesen nem befolyásolta az elsőfokú bíróság eljárását vagy ítéletét. vádlott neve vádlott a marihuána termesztés tényét beismerte, mint ahogy nem vitatta az ehhez szükséges villanyáram eltulajdonítását sem. A nyomozást egy névtelen személy bejelentése alapján, - mely szerint az ....szám alatti ingatlanban marihuána termesztés történik- indította meg a nyomozó hatóság. A vádlott a helyszínen a rendőrök előtt nem tagadta, hogy a feltalált marihuánát ő termesztette. A nyomozóhatóság botanikus szakértő és az EON képviselőinek bevonásával helyszíni szemlét tartott. Ennek során 498 tő marihuána egyed került lefoglalásra, melyből összesen 40 db reprezentatív mintát vett a botanikus szakértő. Vegyész szakértői vizsgálat kimutatta, hogy a lefoglalt növényegyedek kannabiszra jellemző kannabinoid vegyületeket- köztük delta-9-THC-t tartalmaznak. Az EON képviseletében jelen lévő személyek is vizsgálatot végeztek a helyszínen, az általuk tapasztaltakat ténymegállapító jegyzőkönyvbe foglalták. A szerződés nélkül vételezett villamos energia forgalmi értékének meghatározására igazságügyi műszaki szakértő került bevonásra. Ezen bizonyítékok alapján a tényállás aggálytalanul megállapítható volt. A megalapozott tényállást az ítélőtábla a Be. 593.§ /1/ bekezdés a/ pontja szerint csupán azzal egészíti ki az ítélet 5.oldal
9. bekezdésében a ténymegállapító jegyzőkönyvnek megfelelően, hogy a fogyasztási helyen a mérőszekrény felett, a bejövő méretlen fővezetéket kibontották, majd egy 150x 200 kötődobozt építettek be, ahol a méretlen fővezetéket megblankolták és kötőelem segítségével egy 5x6 négyzetmilliméter MTK kábelen méretlenül villamos energiát vételeztek. A padláson egy 3x63A-es védelmi elektronikát is beépítettek, ami lekapcsolt, ha a bejövő biztosítékot lekapcsolták. A védelem által becsatolt orvosi dokumentáció alapján a tényállást továbbá azzal kell kiegészíteni, hogy a vádlottat 2018.május 29-én ismételten jelentkező derékfájdalma miatt kombinált fájdalomcsillapításban részesítették a ...Kórház és Rehabilitációs Intézetben. 2018.július 30.napján derékfájdalma miatt beutalták reumatológiai szakvizsgálatra. Lumbágóval kezelték 2018.augusztus 15-én steroid és lidocain injekciót kapott fájdalmaira. Ezzel a kiegészítéssel a törvényszék ítélete teljes mértékig megalapozottá vált, így a Be.593.§ /3/ bekezdése szerint alapját képezhette a másodfokú bíróság határozatának is. A tényállás alapján okszerűen vont következtetést az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére. Lényegében helyes a bűncselekmények megnevezése, minősítése és az ehhez fűzött jogi indokolás is. A fellebbviteli főügyészség a vagyon elleni bűncselekmény kapcsán helytállóan mutatott rá, hogy annak a Btk. 459.§ /1/ bekezdés 28.pontja szerinti üzletszerűség minősítő körülménye. A vádlott több hónapon keresztül az általa jogosulatlanul vételezett villamos energia megfizetésének elkerülése érdekében, vagyis rendszeres haszonszerzésre törekedve követte el a bűncselekményt. Ezzel együtt az ítélőtábla a kiegészített tényállás alapján megállapíthatónak látta a dolog elleni erőszakkal elkövetést is, mint minősítő körülményt. Megfelelő szakértelmet kívánó, így profi közreműködésre utaló, állagsérelemmel járó beavatkozás történt ugyanis, amikor a fővezetéket megblankolták, vagyis eltávolították róla a szigetelést, majd egy kötőelem segítségével MTK kábel beiktatásával vételezték az áramot. A kábítószerrel visszaélés bűncselekménye kapcsán az ügyész által elfoglalt álláspont nem minden alapot nélkülöz, amelyre a marihuána jelentős mennyiség közel ötszörösét kitevő marihuána mennyiségét, a termesztés érdekében végzett komoly előkészítő munkát, a termesztéshez szükséges eszközök beszerzését, beszerelését, működtetését hozta fel érvként a terjesztői típusú magatartás mellett. A nyomozó hatóság kilenc, a vádlott ingatlana közelében lakó tanút hallgatott meg, mely tanúvallomásokat a bíróság felolvasás útján tárgyalás anyagává tette. Ezen tanúk egységesen akként nyilatkoztak, hogy nem észleltek olyan körülményeket, amelyek arra utaltak volna, hogy a vádlott más személyek számára kábítószert értékesít. Nem kerültek elő olyan feljegyzések, a vádlott esetleges kapcsolatrendszerére utaló nyomok, a kábítószer értékesítésével összefüggésbe hozható eszközök, már értékesítésre váró, előkészített kábítószer, amelyek ítéleti bizonyossággal arra engednének következtetni, hogy a vádlott terjesztői magatartást folytatott, a marihuánát forgalomba hozta, vagy ilyen tevékenységet kívánt folytatni a jövőben, a megtermelt kábítószert arra szánta. Nyilvánvaló, hogy a fellebbviteli főügyészség is erre az álláspontra helyezkedett, amikor nem tett indítványt e cselekmény súlyosabb, váddal egyező minősítésére. Az adott minősítést az ítélőtábla csupán azzal pontosítja, hogy a kábítószer birtoklás a Btk. 178.§ /1/ bekezdés I.fordulatába ütközik. Ahogy az ítélőtábla már fentebb is hivatkozott rá, a vádlott által termesztett kábítószer a jelentős mennyiség alsó határának mintegy 5-szöröse volt, mely a cselekmény tárgyi súlyát komoly mértékben megemeli. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a cselekmény motívumát sem. Az egyéb bizonyítékokkal nem cáfolható vádlotti előadás szerint ugyan nem a megfelelő megoldást választotta, amikor a mozgását is korlátozó erős fájdalmainak megszüntetése érdekében belekezdett a marihuána termesztésébe. A vádlott egészségi állapotára nézve az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítást folytatott vizsgálva a büntetés elviselési képességét is. A bíróság az egyéb, a vádlott javára szóló enyhítő körülmények közül a büntetés kiszabásakor leginkább meghatározó tényezőként vette figyelembe a vádlott mindennapi életvitelét komoly mértékben hátrányosan befolyásoló súlyos betegségeit, állapotát, melyre tekintettel az enyhítő szakasz teljes kimerítésével határozta meg a szabadságvesztés tartamát és ezzel lehetővé tette a büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését is, amely ebben a formában az ítélőtábla megítélése szerint a vádlott megnyilvánulásaira, a családja eltartását biztosító munkavállalására, az EON-nal szembeni aktív jóvátételi hozzáállására figyelemmel összhatásában egyeztethető a büntetési célokkal. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a kiszabott büntetés az adott formájában nem olyan mértékben enyhe, amely annak megváltoztatását, a vádlottal szemben mindenképpen végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását tenné szükségessé. A próbaidőre elrendelt pártfogó felügyelet nem csak támogatást, de komoly ellenőrző, figyelemmel kísérő közreműködést is jelent. Ezzel a lehetőséggel a vádlottnak tudnia kell élni, a tényleges szabadságelvonással járó fenyegetettség a másodfokú bíróság álláspontja szerint bír olyan visszatartó erővel esetében, amely az alanyi tényezőket előtérbe helyező, számára kétségtelenül kedvező elbírálás mellett is biztosítja annak rendeltetését. Az elsőfokú bíróság nem adta indokát annak, hogy milyen további különös méltánylást érdemlő körülményeket vett figyelembe a feltételes szabadságra bocsátás Btk. 38.§ /3/ bekezdése szerinti meghatározásakor. A védelem hivatkozott arra, hogy az un. „fele részes" kedvezmény alkalmazását a főügyészség indítványozta. Ez vitathatatlan, ugyanakkor az ezen ügyészi indítvány végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés esetére vonatkozott. A büntetés fenti formában történő kiszabását lehetővé tévő körülményeken túl az ítélőtábla sem talált olyan további különös méltánylást érdemlő körülményt, amely a vádlottat érdemessé tenné az un."feles kedvezményben" részesítésre. Ugyan a törvényi lehetőség felfüggesztett szabadságvesztés esetén is adott a Btk. 38.§ /3/ bekezdésének alkalmazásához, azonban a végrehajtás elrendelése azt jelzi a bíróság számára, hogy a vádlott nem érdemelte ki a bíróság bizalmát atekintetben, hogy a szabadságvesztés végrehajtás nélkül is eléri célját, így alappal nehéz hivatkozni olyan különös méltánylást érdemlő körülményre, amely ezen kedvezményben való részesítését indokolttá, törvényessé tenné. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.606.§-a alapján megváltoztatta, a vádlott terhére rótt kábítószer bűntettének törvényhelyét pontosította annyiban, hogy az a Btk. 178.§ /1/ I.fordulata és a /2/ bekezdés b/ pontja szerint minősül. A lopás bűntettét pedig a Btk. 370.§ /1/ bekezdés, /2/ bekezdés b/ pontja bb/és bc/ alpontja és a /3/ bekezdés b/ pontja, ba/ alpontja szerint minősítette. A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét a Btk. 38.§/2/ bekezdés a/ pontja szerint határozta meg. Az elsőfokú bíróság a 9/2014.(XII.12) IM rendelet 3.§-ában foglaltak ellenére maga számította ki a házi őrizetben töltött időnek megfelelő szabadságvesztés tartamát, ezért ezen rendelkezést az ítélőtábla mellőzve, a Btk.92.§ /3/ bekezdés a/ pont II. fordulata szerint határozta meg a házi őrizetben töltött idő átváltoztatási kulcsát. Tekintve, hogy az ítélet további rendelkezései törvényesek, ezért az ítélőtábla- a Be.870.§ /1/ bekezdésére is figyelemmel - egyebekben azt a Be.605.§-a alapján helybenhagyta. Győr,
10. szeptember
11. Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke Dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. előadó bíró Dr. Élő András sk. bíró Záradék: Ez az ítélet és a Győri Törvényszék
12. április hó
13. napján kelt B.121/2017/
14. számú ítéletének meg nem változtatott része
15. szeptember
16. napján jogerős. Győr,
17. szeptember
18. Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke