Pfv.20320/2017/8 – Kúria

(1)b),

1. III. Tv.
2. §

(3),

1. III. Tv.
2. §

(5)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.20.320/2017/

1. szám A tanács tagjai: . Orosz Árpád a tanács elnöke . Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes előadó bíró . Varga Edit bíró A felperes A felperes képviselője: Dr. Pálfi Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Pálfy Nándor ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű IV. rendű A per tárgya: Végrendelet érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Szolnoki Törvényszék 1.Pf.20.899/2016/
2. Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Szolnoki Járásbíróság 4.P.21.361/2015/
3. Rendelkező rész A Kúria a Szolnoki Törvényszék 1.Pf.20.899/2016/
4. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja. A teljes egészében pervesztes felperes pártfogó ügyvédjének díja a felperes terhére esik. A le nem rótt 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A peres felek testvérek. Édesapjuk - örökhagyó -
5. november 3-án ügyvéd által okiratba foglalt írásbeli magánvégrendeletet tett. Ezt megelőzően az örökhagyó az I. rendű alperest bízta meg, hogy a végrendelet készítése érdekében ügyvédet keressen fel. [2] [3] Az I. rendű alperes által felkért dr. V. K. ügyvéd két alkalommal járt az örökhagyó ingatlanában. Az első alkalommal a végrendelet tartalmát beszélték meg, majd második alkalommal a végrendelet aláírására került sor. Az örökhagyó a végrendeletet átolvasta a végrendeleti tanúk jelenlétében, ezt követően azt saját kezűleg aláírta, majd azt aláírták a végrendeleti tanúként feltüntetett M. F.-né és G. P. L. is. Az ügyvéd az okiratot egy példányban készítette el, azon ügyvédi bélyegzőjét elhelyezte, ugyanakkor kézjegyével azt nem látta el. A végrendeleti tanúk neve géppel a végrendeleten nem került feltüntetésre. A végrendeleten szerepelt, hogy végrendeleti tanúként írnak alá, ez a kipontozott vonal felett gépelve feltüntetésre került. A végrendeleti tanúk a kipontozott vonalra írták - e minőségükben - nevüket és lakcímüket. A felperesnek az örökhagyóval való kapcsoalta a végrendelet elkészítését megelőzően, már évekkel korábban megromlott, egymással személyes kapcsolatot nem tartottak. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [4] [5] A felperes többször módosított keresetében a végrendelet érvénytelenségének megállapítását kérte, alaki érvénytelenségi okra hivatkozással. Érvénytelenségi oknak jelölte meg, hogy a végrendeleten lévő aláírás nem az örökhagyótól származik, a végrendelet mindösszesen egy példányban készült, és azt az ügyvéd kézjegyével nem látta el. Hivatkozott továbbá arra, hogy a végrendeleti tanúk személye magából az okiratból kétséget kizáróan nem állapítható meg. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a jogvita elbírálására irányadó
6. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 629.§

(1)bekezdése alapján vizsgálta a végrendelet alaki érvénytelenségét. Az eljárás során két igazságügyi szakértői véleményt szerzett be. Mindkét szakértő egybehangzóan megállapította, hogy a végrendeleten lévő aláírás a névtulajdonos végrendelkező személytől származik. [8] A Kúria 3/

1. PJE jogegységi határozatára utalással rámutatott arra, hogy a végrendeleti tanúk akkor képesek betölteni feladatukat, ha a tanú az okiratot a rá jellemző aláírásával látja el és a tanú személye magából az okiratból megállapítható. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatainak értékelésével úgy foglalt állást, hogy a perben vitatott végrendeleten a tanúk neve „kizárólag aláírás formájában olvasható", amely alapján személyazonosságuk megállapítható volt. Az a körülmény pedig - mutatott rá -, hogy a végrendelet egy példányban készült és azt az ügyvéd mindössze bélyegzővel látta el, a végrendelet érvényességét nem érinti. [9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a
2. november 22-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [10] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helyes az arra alapított döntése is. Ezért azt a helyes indokaira utalással hagyta helyben. A fellebbezés kapcsán rámutatottak szerint a két egybehangzó írásszakértői véleménnyel szemben a felperes nem tudta bizonyítani az eljárás során azt az állítását, hogy a végrendeletet nem az örökhagyó írta alá. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalakor -
3. május
4. - hatályban volt 3/
5. PJE határozat alapján az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a tanúk aláírása a végrendeleten olvasható, ezért a személyük az aláírásuk alapján beazonosítható volt. [11] Ugyanakkor a másodfokú bíróság hangsúlyozta: A Kúria a
6. szeptember 21-én meghozott 2/
7. PJE jogegységi határozatával a 3/
8. PJE jogegységi határozatot hatályon kívül helyezte, a határozat indokolásának IV.
9. pontja alapján a jogegységi határozatot a folyamatban lévő ügyekben is irányadónak kell tekinteni. Ennek értelmében, amennyiben a tanú aláírása nem olvasható és a tanú neve magából az okiratból sem tűnik ki, vita esetén erre nézve bizonyítás lefolytatásának van helye. Az előzőekből következik, hogy az olvashatatlan aláírás a végrendelet érvényességét nem érinti, az okirat e miatt nem tekinthető alaki szempontból hibásnak. Jelen ügyben a végrendeleti tanúk e minőségükben írták alá a végrendeletet, lakcímük feltüntetése mellett. A perbeli írásbeli magánvégrendeletet az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében írta alá. [12] Rámutatott továbbá a másodfokú bíróság, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely a több példányban történő elkészítést írná elő. További érvelése szerint az adott esetben nem volt szükséges, hogy a végrendeletet az ügyvéd kézjegyével lássa el, mert „nem ügyvéd által készített végrendelet" készült. [13] A fentiekre tekintettel álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a végrendelet a Ptk. 629.§

(1)bekezdésben írt együttes feltételeknek megfelel, vagyis alaki szempontból érvényes. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének keresete szerinti megváltoztatását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [15] Álláspontja szerint az első- és a másodfokú bíróság tévesen alkalmazta az irányadó jogszabályokat, és abból téves jogi következtetést vont le, amikor nem vizsgálta a végrendelet tartalmát, erre határozott kereseti kérelem hiányban is köteles lett volna, mert az eljáró bíróságoknak törekednie kell a favor testamenti elv érvényre juttatására. [16] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a végrendeleti tanúk közül nem hallgatta ki G. P. L.-t. Változatlan érvelése szerint a tanúk aláírása nem felel meg a 3/2012. PJE határozatban foglaltaknak, mert az adott esetben a végrendeleti tanúk személye magából az okiratból nem állapítható meg, ezért a végrendelet alaki okból érvénytelen. [17] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [19] A Pp. 270.§

(2)bekezdésének és a Pp. 275.§

(3)bekezdésének együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja az anyagi jogi jogszabálysértés, vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási jogszabálysértés megvalósulása. [20] A felperes a felülvizsgálati kérelmében lényegében azt sérelmezte, hogy a végrendelet készítésének (

1. november 3.) és a per megindításának (2015.) idején hatályban volt 3/
2. PJE határozatot kellett volna alkalmaznia a másodfokú bíróságnak. [21] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
3. évi CLXI. törvény (Bszi.) 42.§

(3)bekezdése szerint, ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a hatályon kívül helyező határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A 2/2016. PJE határozat a Magyar Közlöny 153. számában, 2016. október 11-én közzétételre került. A Bszi. 42.§

(3)bekezdése kimondja, hogy a jogegységi határozat a hatályon kívül helyező határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható. E jogszabályi előírás alapján a másodfokú bíróság helyesen járt el, amikor nem a 3/

1. PJE határozatot, hanem a 2/
2. PJE határozatot alkalmazta. Ugyanis attól az időponttól kezdődően, hogy a jogszabályban előírt módon közzétették a PJE határozatot, a bíróságok kötve vannak az abban foglaltakhoz. [22] A fentiek értelmében a Ptk. 629.§

(1)bekezdés b) pontjának a jogerős ítélet meghozatalakori helyes értelmezését a 2/2016. PJE határozat rendelkezése adja meg. E szerint, ha a végrendeleti tanú aláírása nem olvasható, és a tanú neve - és ebből következően a személye - az okiratból sem állapítható meg, vita esetén lehetséges annak felderítése. Az olvashatatlan aláírás ugyanis a végrendelet érvényességét önmagában nem érinti, az okirat e miatt nem tekinthető alaki szempontból hibásnak. Vita esetén a tanú nevének - személyének - a megállapítására irányuló bizonyítási indítvány megtételétől a felet nem lehet elzárni, annak jogszabályi korlátja nincs. A végrendeleti tanú nevének felderítéséhez szükséges bizonyítás lefolytatására, a bizonyítási eszközökre ugyanis a Pp. megfelelő szabályai [Pp. 3.§

(3)és

(5)bek., 164.§

(1)bek., 166.§

(1)bek.] irányadóak. [23] Az adott esetben az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásához szükséges körben a bizonyítási eljárást lefolytatta. A per tárgyává tett írásbeli magánvégrendeleten a tanúk a lakcímüket is feltüntették, ennélfogva a bíróság a tanúkat az okiratban rögzített címről idézte, és az egyik okirati tanút, M. F.nét kihallgatta. Az élettársának, G. P. L.végrendeleti tanúnak a kihallgatására azért nem került sor, mert orvosi igazolást csatolt krónikus betegségéről, ezért nem tudott a tárgyaláson megjelenni. Azonban erre feltétlenül szükség sem volt, hiszen az okirati tanúk személye a végrendelet adatain alapuló bizonyítás eredményeként e tanú kihallgatása nélkül is beazonosítható volt. Ily módon a tanúk képesek voltak az örökhagyó névaláírásának hitelesítésére, személyazonosságának igazolására. Az a körülmény pedig, hogy nem volt a végrendeletre gépelve a tanúk neve, hanem kizárólag az, hogy „tanúk:" ugyancsak nem alkalmas az alaki érvénytelenség megállapítására. Ebben a körében az sem érdektelen, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd tanúvallomása szerint a tanúk nevét azért nem gépelték az okiratra, mert az okirat szerkesztésekor még nem tudta, hogy kik lesznek a tanúk; végül a szomszédból jött át a két végrendeleti tanú és látta el a végrendeletet a rá jellemző aláírással. Márpedig a tanú aláírása megfelel az aláírással szemben támasztott követelményeknek, ha a tanú a rá jellemző, az általa kialakított egyedi írásformát és írásképet tükröző módon írja alá az okiratot. [24] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában a Pp. 275.§

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [25] Az I. rendű alperes a költségének megállapítását nem kérte, ezért arról a Kúriának nem kellett határoznia. A felperest pártfogó ügyvéd képviselte. A jogi segítségnyújtás keretében kirendelt pártfogó ügyvéd díja a Pp. 87.§

(2)bekezdése értelmében a felperes terhére esik (az első- és másodfokú bíróság is akkor járt volna el helyesen, ha nem dönt a pártfogó ügyvéd díjának viseléséről). A pártfogó ügyvéd díjának megállapításáról és kiutalásáról a

1. évi CLI. törvénnyel módosított
2. évi LXXX. törvény 62.§-a szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat határoz, az elsőfokú bíróság értesítését követően. [26] A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
3. (VI.26.) IM rendelet 13.§

(1)bekezdése és 14.§-a alapján az állam viseli. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§

(1)bekezdése szerint a felperes kérelmére tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. november
2. Dr. Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Varga Edit s.k. bíró